16 török fényképész, akiket feltétlenül ismernünk kell

Ara Gülerhez és Selahattin Gizhez hasonló híres török fényképészek legszebb alkotásaiból kapunk ízelítőt alább, illetve munkásságukba betekintve megtudhatjuk, hogyan váltak a fényképészet rabjaivá.

Abdullah testvérek

Rumelihisarı kikötője, 19. század vége

Az Abdullah testvérek, vagy más néven Abdullah Frères üzleti név három testvért takar. Az örmény származású fivérek, Viçen, Hovsep és Kevork Törökországban a fényképezés művészetének megalapítóiként váltak ismertté. Abdülmecid szultán volt az első olyan ismert oszmán uralkodó, akiről fénykép készült. A képet az Abdullah testvérek készítették. Többek között Eugénia francia császárné, İsmail pasa, Viktor Emánuel olasz király, Ferenc József Habsburg császár, Eduárd angol király, az iráni sah, Naszreddin, Milán szerb király és Ferdinánd bolgár cár is szerepel az általuk fényképezett uralkodók listáján. Abdülaziz szultánt 1876. május 29-én leváltották a trónról, ami megnehezítette ugyan az Abdullah testvérek dolgát, ám továbbra is sikerült kihasználniuk a szultáni palota közelségéből származó előnyüket. Azonban az 1877–78-as orosz–török háború után közeli kapcsolatot kezdtek ápolni az Isztambul Yeşilköy kerületéig előretörő orosz hadsereggel, amit II. Abdülaziz szultán nem nézett jó szemmel, és megfosztotta őket a palotai fényképész címtől.

Gülmez testvérek

Hayreddin kikötő, Beşiktaş, Isztambul, 19. század vége

Az 1880-as évek elején három testvér, Yervant, Kirkor és Artin Gülmez Testvérek néven fotóstúdiót nyitott Beyoğluban (Isztambul). Portrémunkáik mellett Isztambulról is csináltak egy fotósorozatot az 1880-as évek második felében. Különösen elismertek az 1885–1900 között készült isztambuli panorámát megörökítő képeik. Részt vettek az 1893-ban nyílt chicagói kiállításon, ahol olyan sikereket értek el, amelyek II. Abdülhamid szultán figyelmét is felkeltették, és engedélyezte számukra a szultáni fényképész cím viselését. A Gülmez testvérek az 1900-as évek elején Aşil Samancıra hagyták stúdiójukat, befejezve ezzel munkásságukat. A stúdió a tulajdonoscsere után Apollo Fényképészet néven 1922-ig működött.

Aşil Samancı

Aranyszarv-öböl a Pierre Lotiból, 19. század vége

Aşil Samancı (1870–1942) festőként dolgozott édesapja mellett. Az Abdullah testvérek műhelyében tanulta a fényképezés mesterségét, általuk került a palotába is, ahol fotográfiát tanított. Mindamellett, hogy Abdülhamid szultánt is fényképezte, részt vett V. Mehmet Reşat szultán utazásain, valamint számos fotót készített II. Vilmos német császárról és Atatürk édesanyjáról, Zübeyde asszonyról is.

Ali Enis Oza

Göksu-patak, 1925

A XX. századi Isztambul fényképészei közül az első helyen kell megemlítenünk Ali Enis Ozát. Sajnos nem tudunk sokat az amatőr művészről. Oza 1948-ban hunyt el, és a kora köztársaság idejéből számos Isztambult megörökítő képet hagyott maga után.

Ali Ersan     

“Szirén” Eftalya és Refik Fersan rádió felvételen, 1934

Az 1934-ben, a fotóriporter Ali Ersan vezetésével kiadott Fotoğraf Haberleri (Fényképészeti Hírek – A ford.) nevű magazin mind naprakész felvételeivel, mind pedig az amatőr fotográfiai verseny megnyitásával nagyban hozzájárult a török fényképészet fejlődéséhez.

Faik Şenol

Esős őszi nap Isztambulban az Aksaray tértől Beyazıt felé, 1929

Az Atatürk fotográfusaként is híres Faik Şenol (1912–1981) Ethem Tem segítségével került a Vakithoz (napilap Törökországban 1917–34 között – A ford.). Itt ismerkedett meg Ali Ersannal, akitől kitanulta a fényképészet mesterségét. Számos újságnak dolgozott. 1946-ban 4 barátjával együtt kiadták az ország első sportenciklopédiáját. A Basın Foto Ajansı (BFA – fotóhírügynökség Törökországban – A ford.) alapítóinak egyike.

Hilmi Şahenk

Isztambul, 1954

Hilmi Şahenk 1903-ban született a törökországi Adana városában. 1928-ban fotóriporterként kezdte az újságírást. Dolgozott többek között a törökországi Son Saat, Vakit, İkdam, Milliyet, Politika, Ulus, Tan és Vatan Gazeteleri nevű napilapoknak. Az 1950-es évek vége felé megalapította a modern fotográfiás módszerekkel dolgozó Isztambuli Önkormányzati Fényképházat, illetve ő volt az, aki dokumentálta a város gyorsan változó arcát. Az Isztambuli Önkormányzati Fényképház vezetőjeként ment nyugdíjba, majd rá két évre, 1972-ben meghalt.

Selahattin Giz

A Beyoğlui Turkuvaz étterem, 1930, Isztambul

Selahattin Giz (1914–1994) érdeklődése a fényképészet iránt akkor kezdődött, mikor a Galatasaray Gimnáziumban töltött évei alatt édesapja egy Laika márkájú fényképezőgépet ajándékozott neki. Aznap, mikor kézbe vette érettségi bizonyítványát, tanára, Abidin Daver, aki egyidejűleg a Cumhuriyet Gazetesi török napilap főszerkesztője is volt, alkalmazta őt, így kezdett dolgozni az akkori legendás fotóriporter, Namık Görgüç mellett. Faik Şenollal, Faruk Fenikkel és Müeddep Erkmennel együtt alapították meg a Basın-Foto hírügynökséget.