10 márkanév, mely Törökországot jelképezi

Egy-egy nemzet számára a helyi termékek mind gazdasági, mind érzelmi értelemben fontosak. Gondoljunk csak a Túró Rudira, a Tisza Cipőre vagy a Pilóta kekszre, és amit ezek a márkák jelentenek nekünk, magyaroknak.

A tudatos vásárló, ha talál a polcon egy külföldi terméket, de mellette látja az országában előállított hasonló árut, a helyit kell, hogy válassza. Ezzel elköteleződik saját országa és kultúrája mellett, ráadásul annak gazdaságát is erősíti.

Törökországban a tervek szerint ez év végig közel 120.000 márkát fognak bejegyezni, ezzel Európa legtöbb márkát jegyző országa lesz. A törökök további célja, hogy ezek közül néhány bekerüljön a világ 500 legerősebb márkaneve közé, mely ez idáig még nem sikerült.

Cikkünkben olyan török márkaneveket mutatunk be, melyek mindenképpen részét képezik a török kultúrának, gazdaságnak, ezáltal pedig a török emberek életének. Nem feltétlenül a legnagyobb üzleti értékkel rendelkezőket választottuk a százas listáról, hanem azokat, melyek szerintünk történelmükkel és minőségükkel örök értéket képviselnek.

VAKKO

A Vakko divatcég márkanevét hallva a minőség, a színek és a gyönyörű üzletek jutnak eszünkbe először, és biztosan szemünk előtt látjuk a szépséges sálakat, táskákat és nyakkendőket is. A Vakko története 1934-ig nyúlik vissza, amikor alapítója, Vitali Hakko megnyitotta Şen Şapka (Vidám sapka) nevű picike üzletét. Az alapító 1938-ban már Vakko márkanéven árulta a török selyem, pamut és gyapjú alapanyagokból készült, legújabb divat szerint tervezett termékeit az egész ország részére.

Az első Vakko áruház Isztambul szívében, Beyoğlu kerületben nyílt meg 1962-ben, és az addigi legnagyobb üzletház volt az országban. 1969-ben elkészült a 40 ezer nm alapterületű üzemük is.

Atatürk 100. születésnapjára rendeztek egy divat- és művészeti bemutatót Anatólia napja néven, melyet egymás után Róma, Bécs, Brüsszel, Párizs és London közönsége is láthatott, így mindenki megismerhette a Vakko nevet és minőséget.

A kilencvenes években megalapították a Power FM nevű rádiót, a minőségi zenék rádióállomását, melyet a PowerTürk csatorna követett. A cég a tőzsdén is szerepel, és érdekesség, hogy 1998 óta tervezi a Török Légitársaság egyenruháját.

Mára üzleteik sorban nyílnak a legnevesebb bevásárlóközpontokban, különböző koncepciók alapján: a fiatalok divatja a W Collectionban található, a designer divat kedvelői részére a Vakkorama V2K nyújt kollekciót, a Vakko Mare a fürdőruha-divat áruháza és Vakko Wedding az esküvői ruhák tára.

Dalan

Az olívaolajból készült szappan hallatán Törökországban mindenkinek a Dalan név jut eszébe. Nem hiába. 1941 óta állítják elő szappanaikat hagyományos technikával, melyet már nem csak belföldön, de világszerte használnak azok az emberek, akik kedvelik a természetes alapanyagú kozmetikumokat.

A kis szappangyárat Hamdi Dalan alapította Izmirben, mely ma már 70 ezer négyzetméteren, a legújabb technika segítségével állítja elő a kozmetikumokat. A teljes termékkínálat évente 50 ezer tonnát jelent, mellyel a Dalan Törökország harmadik legnagyobb termelője.

Egyik termékcsaládjuk, a Dalan Antik 100% olívaolaj-tartalmú, teljes mértékben kézi előállítású, csomagolása pedig olyan különleges, hogy 2003-ban díjat nyertek vele. A társaság rendszeresen versenyez világszerte termékeinek csomagolásaival, nagy sikerrel.

Öt földrészen, több mint 100 országban értékesítik termékeiket, nem mindenhol Dalan márkanéven. Törökországban öt megyében rendelkeznek kirendeltségekkel, és áruházláncok segítségével juttatják el termékeiket az ország minden pontjára.

Több mint 70 éves szappangyártási tapasztalattal fogtak bele egyéb termékek fejlesztésébe és gyártásába is. d’Olive márkanéven állítanak elő szintén olívaolajat tartalmazó sampont, hajkrémet, folyékony szappant, testápolót, tusfürdőt és testolajat.

Hamdi Dalan, az alapítójuk mondása ma is a cég jelmondata: „Başarı, üstün çalışmak ve yerinde azami tasarruf ile olur” – „A siker kulcsa az átlagon felüli munka és a megfelelő takarékosság.”

KÜTAHYA PORSELEN

A Kütahya Porselen gyárat 1970-ben alapították, 1984 óta a részvények 25%-a tőzsdén forog. Természetesen a kütahyai porcelángyártás története sokkal régebbre nyúlik vissza, hiszen már több száz éves. Akkora értéket jelent ez az évszázados technika, hogy 2017-ben a kütahyai porcelán az UNESCO listájára is felkerült.

Ilyen történelmi hagyományok alapján működik a társaság, mely azt állítja, hogy vetélytársaival szemben az az előnye, hogy dinamikus, és folyamatosan képes változtatni.

Termékválasztéka, az általuk fejlesztett formák és dekorációk gazdagsága kiemeli kínálatukat a többi porcelán közül. Minden évben több mint 100 formát állítanak elő: terveznek egy kollekciót hotelek számára, kettő pedig mindenki számára elérhető.

52 országban értékesítik termékeiket. Olyan hipermarket-láncokon keresztül jutnak a el a vevőkhöz, mint a Carrefour, az IKEA, az Auchan, az El Corte Ingles vagy a Hiper Core. Törökországban 35 saját üzletük és 6 ezer egyéb értékesítési pontjuk van.

ÇAYKUR

A szó szoros értelmében nem is egy márkanév, hanem a török teatermékek védelmét és közös előállítását, valamint értékesítését szolgáló szövetség, mely 1983 óta működik.

A török teatermelés története 1917-re nyúlik vissza, amikor egy bizottság utazott Grúziába, hogy tanulmányozza a folyamatot és a környezetet. Jelentésük szerint Törökorzságban a Fekete-tenger vidékének keleti része volt alkalmas a teatermelésre, az I. Világháború azonban beleszólt az azonnali kezdésbe. A békekötést követően viszont a teatermesztés mentette meg a terület gazdaságát. A nagy munkanélküliség és elvándorlás megakadályozására kezdték meg a teacserjék importálását és ültetését. Kutatás és előkészítés után, 1937-ben 20 tonna, majd 2 év múlva 30 tonna, később 40 tonna teamagot hoztak Grúziából, így kezdődött meg a számos teaültetvény kialakítása.

Az első nyers tealeveleket 1938-ban szüretelték, majd pár év múlva a termelés ugrásszerűen megnőtt.

Tavaly az Artvin, Rize, Trabzon és Giresun környékén termelt tea mennyisége rekordot döntött. A szüretelt nyers tealevél mennyisége összesen 1 millió 475 ezer tonna volt, ebből 730 ezer tonna a ÇAYKUR égisze alatt. További 745 ezer tonnát pedig különböző magántermelők gyűjtöttek be. A teaszektorban egyébként körülbelül 204 ezer termelő tevékenykedik.

Arçelik és Vestel

Két márkát közösen mutatunk be, bár bizonyos értelemben vetélytársak, de tagadhatatlan, hogy mindkét cég a kimagasló minőséget képviseli az elektronikus készülékek és háztartási gépek területén. Amellett, hogy hatalmas gyártókapacitással rendelkeznek, tökéletes szervizhálózatot tartanak fenn, időnként olyan érdekes technikai újdonságokkal rukkolnak elő, melyen csak csodálkozni lehet.

Az Arçelik 1955-ben alakult Isztambulban. 1959-ben elkészítették Törökország első mosógépét, majd majd az első hűtőgépet. Évtizedek óta gyártanak Ankarában mosogatógépet. Termékeiket külföldön is értékesítik Beko néven, több mint tíz éve a Grunginggal közösen televíziókat is gyártanak.

2014-ben négy éves együttműködési szerződést kötöttek az FC Barcelonával, így a Beko új logója először a Barcelona mezeken jelent meg.

A társaság fejlesztései mostanában az okos háztartás és a robottechnika irányába fordultak. Minden termékcsaládban folyamatosan jelentkeznek újításokkal. Egyik fő elvük a fejlesztések során az energiatakarékos megoldások keresése. 2010-ben a világ leggazdaságosabb hűtő- és mosogatógépét is előállították.

A Vestel 1984-ben alakult Manisaban, de a története igazán 1994-ben kezdődik, amikor egyesült a Zorlu Holdinggal. A Vestel inkább a szórakoztató- és médiatechnikában tör előre, a háztartási gépek területén nem piacvezető. TV készülék gyártásában Törökországban első, háztartási gépek területén az első háromban szerepel.

A televíziózásban folyamatosan újdonságokkal rukkolnak elő. A Vestel készítette a világon az első ún. Replay TV-t (visszajátssza az adást), melyet 2001 júniusában mutattak be.

Törökország első helyi gyártású mobiltelefonja is az ő érdemük, illetve Venus néven dobták piacra okostelefonjukat, mely igen nagy népszerűségnek örvend.

A Vestel City nevű telephely mérete 1 millió nm, 14.000 ember dolgozik itt, és naponta 76.000 terméket állítanak elő. 154 országba exportálja termékeit.

Ez akkora mértékű termelést jelent, hogy a cég bekerült a National Geographic csatorna által készített Megafactories című sorozatba is.

TOFAŞ

1968-ban alapított társaság, mely Törökország első autóját állította elő. Az autógyárat 1969-ben kezdték el megépíteni Bursában, 1971-ben nyílt meg ünnepélyes keretek között, majd megkezdődött a Murat 124, az első török autómodell sorozatgyártása. Kezdetekben 61.848 nm zárt gyártóüzem helyezkedett el összesen 735.170 nm területen.

1976-ban elkezdték gyártani a Murat 131 típusú modellt. A jelenlegi használtautó-piacon is kapható még 8.500-27.500 török lírás áron (kb 400.000-1.300.000 HUF).

1981-ben újabb két modellt indítottak útjára, a Kartalt és a Tofaş Doğant, melyek gyártása egészen 2002-ig folyt. Majd piacra dobták a Tempra nevű modellt, és nemsokára az első török autómotort is legyártották.

1993-ban gördült le a szalagról az egymilliomodik autó, egy Tempra modell.

1994 óta Fiat licenc alapján kezdtek Unokat előállítani, azóta Tipo, Uno, Palio, Albea, Marea és Doblo modelleket is gyártanak.

2002-ben megnyitottak egy múzeumot, ahol anatóliai autókat állítottak ki. Ugyanebben az évben összehívták a teljes Tofaş munkatársi csapatot, és egy óriási zenekart alapítottak, melyben 2.208 személy muzsikált. Ezzel bekerültek a Guinness Rekordok Könyvébe is.

2009-ben gyártották le a 3 milliomodik gépjárművet, 2012-ben pedig a 4, majd 2016-ban az 5 milliomodikat.

Az 50 éves gyár megnyitotta kapuit minden érdeklődő számára. A lakosság számára is nyitott látogatásokat szerveznek, az érdeklődők így megtekinthetik a gyártás folyamatát.

Efes Pilsen

Ki ne ismerné a nyári melegben párás oldalú, barna üvegben felszolgált, majd jéghideg pohárba kitöltve gyöngyöző sört?

A társaság 1966-ban nyitotta meg az első üzemét Isztambulban, majd 1967-ben Izmirben. 1969-ben választották a márkának az Efes nevet, az Efes Pilsen sör került először a piacra. Mára 6 országban 21 sörgyárat, 5 maláta- és 1 komlófeldolgozót tartanak fent. Európa 5., és a világ 15. legnagyobb sörgyártó kapacitásával rendelkeznek, illetve összesen 107 olyan nemzetközi elismeréssel, melyet a minősége miatt szerzett a termékcsalád.

1976-ban alapították meg az Anadolu Efes Spor Kulübüt, mely ma is a kosárlabdacsapatok élmezőnyében található. Társadalmi tevékenységükként említendő még az 1990-ben először, majd 23 éven át megszakítás nélkül megrendezett Efes Pilsen Blues Fesztivál. Támogatják továbbá a török filmgyártást és a színházak működését.

Folyamatosan rengeteg újdonsággal jelentkeznek, ezek közül csak néhányat sorolunk fel, mely a nevükhöz fűződik: Törökország első dobozos söre, az alacsony kalóriatartalmú sör, vagy az ország első barnasöre, az Efes Dark, mely Monde Selection aranymedált is nyert. Az újítások sora az Efes Ice-szal és az első ízesített sörrel, a Mariachi nevűvel folytatódott, majd az első búzasörrel, a Gusta nevűvel, végül pedig a nagyon népszerű Bomonti sörrel léptek piacra.

MAVİ

Egy divatmárka, mely a farmert „törökösítette” Mavi Jeans néven. 1993-ban nyitotta meg első üzleteit Isztambul két híres bevásárlóközpontjában. 1996-ra már piacvezető  Törökországban, és külföldre nyit amerikai, kanadai és németországi értékesítéssel.

1999-ben Chelsea Clinton, Cher és MTV DJ-k tűntek fel Mavi Jeans márkát viselve. 2001-ben New Yorkban a Times Square-t Mavi reklámokkal fedték be.

A világ legnagyobb divatvásárán, a Bread & Butteren az első török márkaként került kiállításra.

2010-ben 5 millió, 2015-ben pedig már 7 millió farmert adtak el évente. 2011-ben megnyitotta a 100. önálló üzletét. Világszerte 385 üzletet, Törökországban összesen 140.000 nm üzlethelyiséget tart fenn.

A magyar olvasók számára külön érdekességgel szolgálhat, hogy a márka többször készített reklámfilmet Palvin Barbara közreműködésével. Itt például Serenay Sarıkaya legjobb barátnőjét alakítja, ráadásul felismerhető budapesti helyszíneken.

Egy másik filmjükben Barbara sokak kedvence, Kıvanç Tatlıtuğ partnere.

Sportmárkák

A 100 legértékesebb márka listáján több sportmárka is szerepel: BEŞİKTAŞ (1903), FENERBAHÇE (1907), GALATASARAY (1905), TRABZONSPOR (1967). A sportklubok értéke rendszeresen változik, hiszen évadonként mérhető a sikerességük, az általuk nevelt utánpótlások ára. De ezek már olyan márkanevek, melyek hagyományra épülnek. A legnagyobb klubok az 1900-as évek elején alakultak, ők jelentik a török szervezett sport őskorát. A Trabzonspor kicsit később csatlakozott a sorhoz, de az egyik futballcsapat tulajdonosa abból az ötből, akik a Szuper Ligában valaha bajnokok voltak, és az első nem isztambuli csapat, mely ezt el tudta érni.

TÜRK HAVA YOLLARI

Az üzleti érték alapján sorba rendezett cégek százas listája élén a Török Légitársaság szerepel. Valóban világszerte ismert márkáról beszélünk. Évek óta gyűjti sorban az elsőségeket: a leghosszabb úton repülő, legtöbb desztinációval rendelkező, a legjobb fedélzeti kiszolgálást nyújtó társaság.

Története 1933-ban kezdődött, amikor 180.000 TL alaptőkével megalapították. 7 pilóta, 8 gépész, 8 irodai dolgozó, 1 repülésirányító, összesen 24 ember. Így kezdtek dolgozni. Gépállománya 2 King Bird (5 üléses) 2 Junkers F-13 (4  üléses)  és egy darab ATH-9 (10 üléses).

Néhány nagyobb lépésben bemutatjuk a növekedést:

– 1947-ben indult először külföldre: Ankara – Isztambul – Athén útvonalon

– 1978-ban 22 gépen 3.306 ülés kapacitással az utasszám majdnem elérte a 3 milliót

– 2004-ben az éves utasszám 12 millió

– legfrissebb adatok szerint 325 repülőgép van a gépparkban, 238 ebből teherszállító, összes ülésszám 65.127, 2018-ban összesen 75,2 millió utast szállított, decemberben 80%-os kihasználtsággal dolgoztak

A légitársaság – nevéhez méltóan – remek reklámfilmeket szokott készíteni. Az egyik kedvenc ezek közül a végtelenül megható film. Nézettsége a YouTube-on majd 6 millió.

Aki kíváncsi a 2018-as üzleti érték szerint sorba állított, Törökországban alapított márkanevek listájára, itt megtekintheti.

Erdem Éva – Türkinfo

---