A füttynyelv egy olyan kommunikációs módszer elnevezése, amely a szavak helyett az ujjak, a nyelv, a fogak, és a száj segítségével kiadott hangot használ.
A kihívásokkal teli és hegyvidéki terep, amely nehéz körülményeket teremt Törökország keleti fekete-tengeri régiójában, azt eredményezte, hogy egymástól távol esnek és szinte megközelíthetetlenek a házak, épültek. Mindez arra késztette a helyi lakosságot, hogy alternatív módot találjanak a napi kommunikációra, így esett a választásuk a füttyre, amely elég hangos ahhoz, hogy nagy távolságokból is meghallják.
A napi kommunikációs igények kielégítésére szolgáló dallamos és ritmikus mintázatával a füttynyelv tehát nemcsak az emberi kreativitás funkcionális mutatója, hanem esztétikai minősége is van. A füttynyelv a használók kulturális identitásának része.
Becslések szerint Törökország keleti fekete-tengeri régiójában jelenleg közel 10 000 ember tud beszélni és/vagy megérti ezt a nyelvet. A füttynyelvet a vidéki területeken élők főként Giresunban, Orduban és Gümüşhaneban használják napjainkban is.
Ezeken a vidékeken a füttynyelvet kortól, nemtől függetlenül mindenki használja, főleg a mezőgazdasággal foglalkozók, akik életük nagy részét a szabadban töltik.
A régió kulturális örökségének ez a továbbfejlesztett és kommunikációs rendszerként fennmaradt eleme az emberi önkifejezés egyik jellegzetes példájaként járul hozzá a kulturális sokszínűséghez. Tudományos kutatások megállapították, hogy a füttynyelvet beszélők egyformán használják agyuk jobb és bal oldalát, és az érintett közösségek úgy vélik, hogy ez pozitívan járul hozzá kreativitásukhoz.
A füttynyelv 2017. óta szerepel Törökország szellemi kulturális örökségeinek listáján.
Kollár Kata – Türkinfo