![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2018/06/turkinfo_10.3.png "Türkinfo - \")
Leporolva a hazai sajtó történet rég elfeledett oldalait, számos meglepő és érdekes adatot, hírt, információt, képet találhatunk az Oszmán Birodalommal és a kemáli Törökországgal kapcsolatosan, ami szintén csak azt bizonyítja, hogy a magyar sajtó és a korabeli újságolvasó igen nagy érdeklődéssel fordult az oszmánok és a törökök felé.
Sorozatunkban arra vállalkozunk, hogy ezekből a korabeli írásokból és képekből mutassunk be néhányat a ma Törökország és a törökök iránt érdeklődő olvasójának.
A Ben Hur szerzőjéről, Lewis Wallace-ról (1827–1905) bizonyára sokan tudják, hogy nem csupán íróként jeleskedett, de katonaként is szolgált egyebek közt az amerikai polgárháborúban is. Az már talán kevésbé ismert, hogy alig egy évvel azután, hogy 1880-ban megjelent a Ben Hur, mely világhírűvé tette szerzőjét, Wallace 1881–1885 között az Egyesült Államok konstantinápolyi nagykövete lett. S ami talán még ennél is érdekesebb, bensőséges, baráti viszonyt ápolt II. Abdul Hamid szultánnal (1876–1909) – kettejük ismeretségének kezdeteiről pedig a Tolnai Világlapja című képes hetilap egyik 1925-ös számából értesülhetünk.
A Tolnai Világlapja 1901–1944 között jelent meg; alapító tulajdonosa és kiadó-főszerkesztője az az 1868-ban született Tolnai Simon (eredeti nevén Friedmann Samu) volt, aki 1913-ban az ország legmodernebb újságpalotáját építtette fel – ez a Dohány utcában a mai Egyetemi Nyomda épülete. A magyar sajtó- és kultúrtörténet kiemelkedő alakjának számító Tolnai Simont Magyarország német megszállása után a mauthauseni koncentrációs táborba deportálták – ott is lelte halálát.
A Tolnai Világlapja 1925. május 6-i számában tehát az alábbi anekdotát olvashatjuk a Ben Hur szerzője és II. Abdul Hamid szultán közti barátság kezdeteiről:
„A szultán bizalmasa
Az 1881. esztendőben az Egyesült Államok új követet küldött Konstantinápolyba. A követ rendkívüli komoly úr volt, s ha a hivatalos ügyek engedték, nagy sétákat tett a csodálatos keleti város utcáin és gondolataiba mélyedve mélázott el az eléje táruló képeken.
Egyszer egy holdvilágos estén a Boszporusz partján sétálgatott, és gondolatai messze a múltba szállottak. Észre sem vette, hogy nem messze tőle egy sötét köpenybe burkolt alak sétál, lehajtott fejjel, karbafont kezekkel. A part egyik árnyékos részén majdnem összeütköztek egymással.
Mind a ketten valami bocsánatkérés-félét rebegtek. Meg sem nézték egymást. Két perc múlva ismét egymás mellé kerültek. Most már beszédbe ereszkedtek. A követ úr sok mindent kérdezett az idegentől, majd régi dolgokról, színes, csodálatos álmokról beszélt a köpenybe burkolt töröknek, akinek beszédje nagyon tetszett neki. Így nagyon gyorsan repültek a percek és később csodálkozva állapították meg, hogy már éjfél is elmúlt.
– Nem jönne el hozzám egy feketére? – invitálta a követet a török.
– Késő van már – próbált kitérni a követ – s holnap a szultánnál kell kihallgatásra jelentkeznem…
A török nevetett:
– Oh, ez nem is fontos… Államügyek! … Jöjjön!
A követ meghökkent:
– Oh, bocsánat, még nem is ismerjük egymást… Lewis Wallace vagyok….
A török szintén bemutatkozott:
– II. Abdul Hamid…
A követ megdöbbenve nézett kísérője arcába… Megismerte a szultánt:
– Felséges uram! …
– Remélem, hogy most már elfogadja a meghívásomat…
Így lett a szultán bizalmasa Lews Wallace követ, a későbbi szerény ügyvéd és a „Ben Hur” című világhírű regény szerzője.
Lewis Wallace-nak ez a szenzációs regénye most jelenik meg Tolnai Regénysorozatában s Tolnai Világlapja jövő heti számához díjtalanul mellékeli a nagy mű hetedik füzetét.”
A folytatásban a magyar sajtótörténelem további, Törökországgal és a törökökkel kapcsolatos, ám ma már talán kevéssé ismert híreit kívánjuk bemutatni, mely hírek minden bizonnyal a ma olvasói számára is érdekesek lehetnek.
Horváth Krisztián – Türkinfo
