Török kori legenda rejtőzik a cseszneki vár alatt

Veszprém eleste után a Bakony egyik fontos őrhelyévé lépett elő a cseszneki vár. Az alatta húzódó Kőmosó-szurdok ma már kirándulóhely, de neve és legendái a török idők árnyékát őrzik.

A Kőmosó-szurdok a Bakony egyik apró, mégis különösen látványos hasadéka, közvetlenül a cseszneki vár alatt. Aki a várból kilépve leereszkedik a lépcsőkön, néhány perc alatt egy egészen más világba érkezik: szűk sziklafolyosóba, ahol a levegő hűvösebb, a falakat moha borítja, a köveket pedig évszázadok óta formálja a víz.

Mintha titkos kőkapu nyílna a Bakony gyomrába. A keskeny ösvények, a csúszós kövek és a sziklák közé szorult árnyék miatt a Kőmosó-szurdokban minden lépésnek súlya van. Ez nem az a kirándulás, ahol az ember csak úgy belesétál a történelembe. Itt inkább óvatosan leereszkedik hozzá.
Török-fürdő és végvári árnyék a Kőmosó-szurdok mélyén

A szurdok története egybeforr a cseszneki váréval, amelynek jelentősége Veszprém 1552-es eleste után nőtt meg. A történeti összefoglalók szerint 1554-ben már 20 lovas és 50 gyalogos katona szolgált a várban, az 1560-as évek elején pedig Wathay Lőrinc volt a várkapitány, aki az 1561-es török támadás idején védhette meg az erődítményt.

Az 1500-as években az ország nyugati végein nemcsak a nagy ostromok és várháborúk határozták meg a mindennapokat, hanem a kisebb rajtaütések, portyák és útonállások is. A korabeli határvidék zavaros világában kereskedők, utazók, katonák és helyi lakosok egyaránt kiszolgáltatottá válhattak a fegyveres csoportoknak. Ebbe a végvári feszültséggel teli világba illeszkedik a völgy története is.

A cseszneki vár 1594-ben, Győr elestét követően török kézre került, de 1598-ban már visszafoglalták. Ez a rövid török időszak is elég volt ahhoz, hogy a környék emlékezetében megkapaszkodjanak a legendák, köztük a Kőmosó-szurdok egyik legizgalmasabb elnevezése: a Török-fürdő.

Folytatás

Forrás: www.veol.hu