Török idők emléke az Emberölő-völgyben

Ha valamilyen módon vissza tudnánk utazni az időben, akkor a 13. században, a mai Bajna és Nyergesújfalu között egy kis települést találnánk Pusztamarót néven.

Napjainkra az egykori portáknak nyoma sem maradt, helyükön tavasszal medvehagymaszőnyeg és egy messziről gótikus templomnak tűnő alkotás őrzi a török idők pusztító emlékét, az Országos Kéktúra nyomvonalán.

Az írásos emlékek szerint a Gerecse lábánál található völgy és a hajdani kis település egykor a Tardos nemzetségbeli Maróti nemesekhez tartozott, majd a Bajóti családhoz került. Zsigmond király 1388-ban ajándékozta az esztergomi érsekségnek. A területen a 14. század végén felépítettek egy vadászkastélyt, valamint kihasználva a völgy adottságait, még halastavat is létesítettek.

Az idilli állapotnak a török idők vetettek véget, és az 1526-os mohácsi vészt követően a történelem jelentős és tragikus emlékűhelyszínévé vált a település. Buda várának szeptemberi bevételét követően Szulejmán szultán győztes katonái rablóhadjáratra indultak, és végigpusztították a Dunántúl északi részét egészen Győrig.

A mohácsi csata vesztes magyar vitézei, valamint Tolna, Fejér, Komárom és Esztergom vármegyék civil lakosai menedéket kerestek a török elől, amit természetadta adottságainak köszönhetően Pusztamarót térségében találtak meg. A török azonban ráakadt a mintegy 30 ezer lelket számláló táborra, és támadást indított ellenük. A védők szekerekből várat építettek a település köré, melyet három napig elszántan védtek az ostromlók ellen. A források szerint még török elöljáró is életét vesztette a harcokban.

Folytatás

Forrás: magyarmezogazdasag.hu