Nyakig benne voltunk a fegyverek, emberek és a heroin csempészetében

Orbán-Schwarzkopf Balázs történész-levéltáros az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában hajmeresztően izgalmas dokumentumokat talált arról, hogy milyen aktívak voltak a terroristák és a csempészek a 80-as évek Magyarországán. Kutatásairól kérdeztük, és arról, hogy mit gondol a a titkosszolgálatok szerepéről a mostani migrációs válságban.

A Szürkék és farkasok a vörös árnyékában című tanulmányából világosan kiderül, hogy közel-keleti terroristák és a hozzájuk kötődő fegyver-, ember- és drogcsempészek elég szabadon működhettek a 80-as évek Magyarországán. Azért hagyták őket békén, mert nem bírtak velük mit kezdeni a magyar hatóságok, vagy ez egy tudatos politika volt, és kifejezetten segíteni akarták őket?

Valószínűsíthető, hogy a szovjetek ezekben az ügyekben nyomást gyakoroltak a magyarokra, de ennek számomra nincs ismert dokumentációja. Annyi azért a rendelkezésre álló iratokból is kitűnik, hogy fegyvereket adtunk el ezeknek az embereknek, vagyis nyakig benne voltunk bizonyos dolgokban. A tisztánlátás érdekében azonban nemcsak a hazai, hanem a bonyolult nemzetközi rendszereket is át kell látni. Erre tettem kísérletet a szűk hazai forrásokból.

Azt lehet tudni, hogy a Technika Külkereskedelmi Vállalat adott el fegyvereket gyanús csoportoknak?

Igen, de a részletekről elég keveset tudunk. A vállalat dokumentumai ugyanis nincsenek meg, valószínűleg nem is a polgári, hanem a katonai titkosszolgálatoknál lehetnek, ha egyáltalán megvannak valahol.

Kik lehettek a vásárlók?

Széles a spektrum. A teljesség igénye nélkül: Peru, Zimbabwe, Angola, Irak, Irán, Líbia, Szíria, Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ). Ezek közül több ellen nemzetközi fegyvereladási szankciók voltak érvényben. A szállítások elsősorban az úgynevezett harmadik világ országaiba irányultak, ezen belül azokba, amelyek különböző okok miatt a Szovjetunió támogatását keresték. De elvileg arra gondosan ügyeltek, hogy a legkorszerűbb haditechnikák ne kerüljenek ebbe a térségbe.

Olyan csoportokkal is üzletelt a magyar állam, amelyek heroint csempésztek?

Úgy tűnik, hogy tevékenyen részt vettek a magyar hatóságok ebben is. A közel-keleti szálakat sokáig Bulgáriában fogták össze. Az egyik dokumentumban utalnak arra, hogy a 80-as évek elején egy amerikai újságíró feldolgozta a folyamatot, ezek szerint Bulgáriában gyűjtötték be a fegyvereket, és az érte adott cserealapot, a heroint is. A Technika Külkereskedelmi Vállalat szófiai kirendeltségén dolgozó egyik munkatárs, aki a polgári titkosszolgálat társadalmi kapcsolataként is működött, a cikk apropóján elmondta, hogy Magyarország Bulgárián keresztül bonyolította fegyvereladásait a térségbe. Vagyis részben megerősítette azt, amit az amerikai újságíró minden bizonnyal nyugati titkosszolgálati információk alapján leírt.

Nem csupán tranzitország voltunk?

A 80-as évek elején nagy változások történtek. Az 1980-as törökországi puccs után megerősödött a nyugatos kormány, és nagy nyomást helyeztek a bolgárokra, akik törökországi terrorcsoportokkal üzleteltek. A II. János Pál pápa elleni merénylet után a nyugati sajtó is felkapta a bolgár viszonyokat, vagyis az országot több irányból is kikezdték. Ezért az ügyeket intézők közül sokan áttelepültek Magyarországra. A 80-as puccs után mintegy 600 török talált menedéket Magyarországon, akik a katonai kormányzat elől menekültek, és ők jelentették az alapját az itt kiépülő hálózatoknak. A hálózat egész Európára kiterjedt, a főnökök német rendszámú autókkal jártak, magyar barátnőik voltak, és holland rendszámú kamionokkal csempésztek.

A cikk folytatása>>>

444.hu