Nők, akik elsők lehettek Törökországban – a tudományos- és technikai életben szerepet vállalók

A nők szerepe a társadalomban vitathatatlan. Ennek ellenére a világ bármely területén vagy bármely történelmi korban járunk is, tapasztalhatjuk, hogy mennyivel nehezebben boldogulnak, mint az erősebb nem képviselői. Ezért fontosak azok a lányok és asszonyok, akik kiharcolták az élet egy-egy területén, hogy elsők lehessenek valamiben.

Az elsőket mások is követni fogják, egyszerűen azért, mert megtörték az ellenállókat. Nevezhetjük őket úttörőknek, de akár hősöknek is.

Háromrészes sorozatban mutatjuk be azokat a török nőket, akik elsők voltak a társadalmi-, a tudományos- vagy a művészeti- és sportéletben.

Az első női archeológus: Jale İnan (1943)

Hosszú évekig dolgozott a gyilkosan tűző napsütésben Perge és Side antik városainak feltárásán. A megtalált tárgyak kiállításáért küzdött Antalya és Side múzeumaiban. Az ásatásokon való munkán kívül szívügyének érezte, és különböző védelmi rendszereket dolgozott ki a történelmi emlékek rablói ellen. Törökország első archeológusai között számon tartott Aziz Ogan lánya, illetve Mustafa İnan tudós felesége.

A Türkinfo egy korábbi cikkében részletesen megismerkedhetünk vele és munkásságával.

Az első női orvos: Safiye Ali (1894-1952)

Családtagjai az oszmán birodalomban különböző tisztségeket töltöttek be. Isztambulban, a Robert Kolejiben – a ma is kiemelkedő oktatási intézményben –végzett, majd – a család pénzügyi nehézségei ellenére – Németországban kezdte meg orvosi tanulmányait, mert hazájában erre nem volt módja. Törökország első női orvosa lett diplomázását követen. Németországban a II. világháború sérültjeit kezelte. Hazájába visszatérve férjével közös rendelőt nyitott, azonban nagyon kevés beteg fordult hozzá nővolta miatt, és aki őt választotta, az is alacsonyabb díjat akart fizetni. Öt évet dolgozott orvosként, majd az Amerikan Koleji magániskola által lányok részére létrehozott orvosi képzési szakán lett tanár. Anyák és gyermekek egészségéért dolgozott hosszú évekig, és speciális rendelőt hozott létre kisgyermekek részére.

A Google – ahogy a fontos évfordulókon szokta – a 127. születésnapján egyedi képpel emlékezett rá.

Az első női állatorvos: Sabire Aydemir (1937)

1933-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait orvosi karon, ahol megtudta, hogy női tanulókat is felvesznek a következő évtől az állatorvosi karra, így állatszeretete miatt szakot váltott. Öt évvel később, 1937-ben diplomázott állatorvosként. Frissdiplomásként az ankarai higiéniai intézetben 5 évig gyakornokként dolgozott, majd bakteriológiai szakvizsgát is szerzett, és bakteriológusként dolgozott több intézményben. 1984-ben a nők szavazati jogának elnyerésére rendezett 50. évfordulós ünnepségen plakettet kapott mint első női állatorvos.

Az első női kémikus: Remziye Hisar (1902-1992)

Remziye Hisar a Köztársaság megalapítása utáni fiatal Törökország első tudósai között szereplő kiemelkedő személy. Annak ellenére, hogy az Oszmán Birodalomban is több, jónevű iskolát alapítottak, az ország a tudományos életben óriási lemaradásban volt. A mindig jól tanuló lány felvételt nyert az akkori Darülfünun néven működő egyetemre (az isztambuli egyetem jogelődje), ahol azonnal beleszeretett a kémiába. Pár évvel később férje munkája miatt Párizsba költözött, ahol a Sorbonne egyetemen tanulhatott – Langevin és Madam Curie is tanárai között voltak. Nagy lehetőség volt ez számára, de az ország számára is, hiszen az ott szerzett tudást hazavihette. Később vissza kívánt térni a doktorátusképzésre, majd – többszöri elutasítás után – ösztöndíjjal mehetett újra Párizsba, és doktorálhatott kémiából, így professzori címet is szerzett több éves kutatómunka után. 1973-ig, 71 éves koráig folytatta tudományos munkáját.

Az első női mérnök: Sabiha Rıfat Gürayman (1910-2003)

A gimnáziumban 1927-ben végzett, amikor olyan szelek jártak, hogy Atatürk biztatására a nők tovább akartak tanulni, és szakmát választottak. Abban az évben először vettek fel lányokat a mai műszaki egyetem jogelődjébe, és Sabiha az építészmérnöki kart választotta. A röplabdát is nagyon szerette, ezért diákkorában a Fenerbahçe röplabdacsapatához csatlakozott, így nemcsak első mérnöknőként, hanem első női röplabdajátékosként is ismert, sőt 1929-ben az isztambuli bajnok férfi röplabdacsapat kapitánya is volt.

1933-ben végzett, és mérnöknő lett, mégsem kapott munkát: „egy nő nem bírja a hegy tetején és az építkezéseken” és hasonló szövegekkel került elutasításra. Ő azonban addig küzdött, míg nem alkalmazták, és nagyon sikeres lett a munkájában. Mindenki úgy hívta: a mérnöknő. Első munkája Ankara-Beypazarı úton a 86. km-nél található, melynek a Kız Köprüsü (Lány-híd) nevet adták.

Iskolák, kórházak, hidak építésében vett részt, majd 35 éves korában az Anıtkabir (Atatürk emlékhelye Ankarában) építőmérnöki kinevezését kapta meg, mely élete legfontosabb munkája.

Az első női pilóta: Bedriye Tahir Gökmen (1933)

1932-ban kezdte légiforgalmi tanulmányait. Miközben ügyintézőként dolgozott, repülésórákat is vett. Nagyon szerette a repülést, de folyamatosan akadályokba ütközött. Mivel nem adta fel, és a légiközlekedésben való részvételét erőltette, hamarosan fizetéscsökkentéssel büntették, majd munkaköréből is eltávolították.

Az első női jetpilóta: Leman Altınçekiç (1958)

A gimnázium befejezését követően azonnal pilótaiskolába iratkozott, és elvégezte a vitorlázórepülés tanfolyamot, majd továbbképezve magát oktató lett. 1954 óta már nők is részt vehetnek a képzésben az izmiri katonai légierőknél, így 1955 októberétől ott kezdte meg tanulmányait. Légcsavar meghajtású gépek pilótájaként végzett 1957. augusztus 30-án. Továbbhajtotta tanulási vágya, gyorsabban és magasabban szeretett volna repülni, így jetgépek vezetésére jelentkezett 1958-ban Eskişehirben. Így lett a NATO tagországok első, és hosszú ideig egyetlen női jetpilótája.

Az első női harci pilóta: Sabiha Gökçen (1937)

1935-ben látott egy légibemutatót, melynek hatására érdeklődni kezdett a repülés iránt. Atatürk támogatásával 1936-ban kezdte meg tanulmányait az Eskişehir Katonai Akadémián, majd egy különleges tréning után katonai pilóta lett. Egy ideig Eskişehirben tanult az 1. zászlóaljban, vadászgépekkel és bombázókkal repülve. 1996-ban megkapta pályafutása legnagyobb elismerését: az American College of the Air diplomaosztó ünnepségén felkerült a neve „A repüléstörténet 20 pilótájának egyike” listájára. Gökçen volt az első és egyetlen női pilóta, aki megkapta ezt a díjat.

Sabiha életéről részletesen is olvashatnak az érdeklődők a Türkinfo több cikkében.

Az első női autóversenyző: Samiye Burhan (1928)

A modern Törökország példaértékű asszonya. Az első, aki autóvezetési engedélyt kapott nőként, és az első autóversenyző is 1928-tól. Az 1930–31-es években már helyezést ért el, 1932-ben pedig már a dobogó legmagasabb fokára állhatott. Az Istenye-híd és Zincirlikuyu között húzódó 9,5 km pályaversenyre raliversenyzőként egyetlen nőként jelentkezett, és – mivel nem volt versenytársa – a férfiak ellen indult. Ford márkájú autójával minden férfi versenyzőt maga mögött hagyott. A kupát a kormányzótól vehette át, fotójuk a másnapi lapok címlapját foglalta el. A második helyezett férfi pert indított, szerinte Burhan nem indulhatott volna, azonban a bíróság elutasította keresetét. Burhan a következő évben újra nyert, azt követő évben súlyos balesetet szenvedett, így elköszönt a versenyzéstől. Ez nem vette el kedvét a további autóvezetéstől, egészen az 1972-ben bekövetkező haláláig vezetett.

Az első női NASA tudós: Prof. Dr. Feryal Özel  (2003)

Isztambulban az Amerikan Lisesi magángimnáziumban végzett, majd ösztöndíjjal kezdte meg tanulmányait a Columbia Egyetem fizikus és matematikus karán, ezután a koppenhágai egyetemen mesterképzésben vett részt. 2003-ban jegyezték fel nevét asztrofizikusként az ún. „Zseniális Ötletek” listára, ahol olyan nevek is szerepelnek, mint Albert Einstein és John Nash. Jelenleg a NASA-nál dolgozik a – fekete lyukakat vizsgáló – űrteleszkópprojekt vezetőjeként.

Róla a Türkinfo oldalain is olvashatunk.

A remek összefoglaló cikk forrása és ötletadó az onedio.com.

A lista koránt sem teljes, hiszen szerencsére mindig vannak olyan elszánt nők, melyek meghódítanak egy-egy szakmát vagy új területet. További két cikkben mutatjuk be az élet egyéb területén dolgozó, alkotó nőket.

A Türkinfo oldalait böngészve is olyan nőkről olvashatunk, akik különlegesek saját szakmájukban.

• Fikret Dilek Uyar, fotós, aki a National Geographic fődíját elnyerte
• Esra Özatay, a Türk Yıldızları flottaparancsnoka
• Burcu Özsoy, az Antarktiszra indított kutatócsapat vezetője
• Burcu Dinçer, Törökország első női tűzoltóhelikopter-pilótája

És a sor csak egyre hosszabb lesz.

Erdem Éva – Türkinfo