Ara Güler: nem lehet nevét eleget emlegetni, nem lehet képeit elégszer megnézni. Az izmiri tengerparti sétányon található Arkas Art Center kiállítótermeiben pár hónapon át van szerencsénk alaposan elmélyedni munkásságában. 2020. február 22-én nyitotta meg kapuit a Merhaba Izmir! címet viselő kiállítás.
Eddig egyszer néztem meg a tárlatot, de tudván, hogy eddig minden Arkas kiállítást 2-3 alkalommal is meglátogattam, biztos vagyok benne, hogy nem utoljára jártam be az Ara Güler fotóival teli termeket. Látogassanak oda Önök is most velem!
Az első folyosón a világhírű fotós életrajzát ismerhetjük meg képekkel, fontosabb események megemlítésével. A feliratok – ahogy a tárlaton végig – törökül, angolul és franciául is olvashatók.
A terem legvégén egy nagy fotón láthatjuk a mestert, vagyis inkább a gépét, mert – ahogy egy tárlatvezető a mellettem elsétáló iskolás csoportnak mondta – ez egy szelfi, azaz önarckép, mely egy tükör segítségével készült.
Az első terem, melybe belépünk, Ara Güler és édesapja utazásán készült fényképeket mutat be. A falon található óriási feliraton elolvashatjuk, miért: egy alkalommal édesapja panaszkodott a fotósnak, hogy fia bejárta a világot, őt pedig még soha nem vitte el sehová. A fiú persze azonnal felajánlotta, hogy utazzanak, ahová az apa szeretne. Az édesapa így válaszolt: „Vigyél engem a szülőfalumba. De te is gyere! Ha velem utazol oda, csak akkor érdemes odamenned. Mert egyébként minden falu csak egy falu.” Így együtt látogattak az édesapa szülőfalujába, és erről az utazásról láthatunk itt megkapó fotókat.
Ebből az oldalszobából rögtön átléphetünk az egykori francia rezidencia (az épület korábbi funkciója ugyanis ez volt) főtermébe, mely minden itt rendezett tárlat fő attrakciója. Már csak a szoba mérete és az impozáns csillárok miatt is így van. Ara Gülert leginkább úgy ismerjük, mint Isztambul fotósát, aki megmutatja nekünk Isztambul igazi arcát éjjel és nappal készített képein. Itt láthatjuk az isztambuli képeket. A nagy teremben kaptak helyet, ahogy Ara Güler szívében is a fő helyen állnak. Nincs is más teendőnk, mit körbesétálni, és elmélyedni az arcokban, jelenetekben, pillanatokban.
A nagyteremből átléphetünk a „hírességek klubjába”. Itt találjuk azokat a portrékat, melyek világhírű személyekről készültek: Picasso, Dalí, Marc Chagall, Tennessee Williams. Minden személyhez tartozik egy anekdota is, mert szerencsére Ara Güler szeretett mesélni, így elmondta egy-egy fotóriport történetét is. A róla készült dokumentumfilmben – melyet szintén megnézhetünk a tárlat vetítőszobájában – valaki azt mondta róla: az ujja köré csavart bárkit, utána olyan fotót készített róla, amilyet csak szeretett volna.
Indulhatunk a recsegős falépcsőn az emeletre. Ám ne szaladjunk el a lépcsőforduló képei mellett! Isztambuli és portréfotóin túl Ara Güler arról is híres, hogy az ő képein keresztül ismerhetett meg a világ olyan értékeket, mint Epheszosz, Nemrut vagy a Noé bárkájának formájára emlékeztető lelet az Ararát hegyén. Ma már tízezrek látogatnak ezekre a helyszínekre és milliószám osztják telefonnal készült képeiket, ám ő volt az első, aki odament és kamerájával megörökítette az antik városokat és történelmi emlékeket.
Tudják, hogy ő találta meg Aphrodisziasz romvárosát? Egy, a környéken tett fotóstúra során eltévedt, és rálelt a dombok között megbúvó helyre.
Az emelet fő látványossága az a hosszú folyosó, melynek két oldalfalán számtalan portrét tekinthetünk meg. Ha erre járnak, és felfedeznek egy-két ismerős nevet, annak a Türkinfo munkatársai csak örülnek, hiszen jó néhányukat bemutattuk már cikkeinkben: Halide Edip Adıvar írónő, Cemal Süreya, Necati Cumalı, Attilâ İlhan és Nazim Hikmet a költők sorából. Hosszú perceket lehet eltölteni a sok-sok arc böngészésével. Ha pedig valaki maga is szeret fényképezni, érdemes tanulmányi céllal is elmélyülni abban, hogyan érdemes egy portrét elkészíteni.
A következő teremben értjük meg, miért Merhaba İzmir a tárlat címe. Itt mutatják be ugyanis azokat a képeket, melyeket a városba és környékére tett utazásai során készített. Élmény látni az izmiri utcákat, embereket úgy, ahogy ő is látta. A vitrinekben pedig megnézhetjük jegyzeteit, amelyekből megtudhatjuk mely napokon hol járt, mennyire sűrű volt a programja az ilyen túrákon, illetve mintát a rengeteg elkészült diából.
Ha eljutnak a tárlatra, akkor bevezetésként megtekinthető a lenti film, ám a tárlat látogatása nélkül is érdemes végignézni. Megismerhetjük vele készített riportokból magát Ara Gülert, illetve sokan mások is mesélnek róla. Talán a legérdekesebb az, ahogyan a szakértők bemutatják nekünk, hogyan és hol kezelik az óriási kollekciót, amit a fotós hátrahagyott.
90 évesen maga nyithatta meg az archívumot, ahol 1 millió (!!!) fényképkocka és emlék található. Nagyon széles merítés ez tér és idő vonatkozásában is, hiszen több évtized termése a világ minden tájáról. A dokumentumokat, diákat, képeket felújítják, rendszerezik, és nedvességtől, tűztől védő fémszekrényekbe helyezik el. Ennek az áldozatos munkának köszönhetően láthatjuk mi is a tárlatot.
Aki lemarad a személyes látogatásról, ne csüggedjen! Szerencsére virtuális sétát is tehetünk a múzeum termeiben. Ara Güler képeinek kiállítását EZEN a linken érik el.
Erdem Éva – Türkinfo