2025. július 21.
Türkinfo Blog Oldal 905

500 Turkish Nouns – Part 2

Engin Nursani – Verin Benim Sevdigimi

YHT (Turkey’s High Speed Train) Trip Review – Istanbul→Ankara

Nemzeti parkok Törökországban – Kaçkar-hegység Nemzeti Park

Törökországban több mint 30 nemzeti park, illetve természetvédelmi terület található. A térség változatos növény- és állatvilágának és történelmi jelentőségű látnivalóinak köszönhetően nagyon népszerű a turisták körében.

Cikksorozatunkban ezeket a nemzeti parkokat szeretnénk megismertetni olvasóinkkal.

***

Forrás: commons.wikimedia.org

A mai részben a fekete-tengeri régióban található, Rize mellett lévő Kaçkar-hegység Nemzeti Parkot mutatjuk be olvasóinknak.

A nemzeti park Çamlıhemşin városától 16 km-re északkeletre helyezkedik el, Rizéből, Trabzonból és Artvinból is könnyen megközelíthető.

A park a Fırtına-patakot öleli körül, nyugati részén hegyek határolják, keleten pedig a Hemşin-patak. A tengerszint feletti 3000 méteres magasságban rododendronbokrokkal találkozhatunk, ami különlegességnek számít. A nemzeti park legmagasabb pontja a Kaçkar-hegység (3937 m). Az erdőben többféle vadállat is él, róka, medve, vaddisznó, vadkecske, szarvas, sakál.

Mivel a területen nagy szintkülönbségek vannak, több fennsík is kialakult, ahol nyári lakokat építettek. Ezek az épületek szállásként szolgálnak a túrázóknak, akik a hegyekben keresik a kikapcsolódást, és nem utolsósorban gyönyörű kilátás is fogadja őket. Az Alder-fennsíkon található település nagyon kedvelt a kirándulók között, még meleg vizű forrás is található itt.

A fáradt utazók több kempinget is találnak Çamlıhemşinben és Adlerben, ahol még túravezetőt is tudnak maguknak bérelni.

Forrás: a török turisztikai minisztérium honlapja

 Kollár Kata – Türkinfo

Az igazi Nagy Szulejmán és kora 4/5: Szulejmán, a Törvényhozó

forrás: 24.hu

Történeti háttér az immár végeérhetetlennek tűnő tv-sorozathoz, részletezve a Magyarország térségében lezajlott eseményeket.

Szulejmán figyelme egy időre a keleti ügyek felé fordult. Gyerekkori játszótársa, legjobb barátja és leghűségesebb embere, a görög (albán vagy olasz) származású Ibrahim Pargali* nagyvezír 1533-ban a sííta Szafávidák** által uralt perzsák ellen vívott szerencsés harcok után elfoglalta Ardsis, Achlath, Tebriz és Bagdad városokat. 1538-ban háborúba keveredett Portugáliával, akit két évtizedes váltakozó eredményű harc után győzött le, s még azt követően is a haláláig háborúzott vele.

Szapolyai és környezete is látták, hogy Magyarország rosszul választott, amikor szövetséget kötött a törökökkel, mert az ország csak még jobban pusztul, hisz a törökök garázda csoportjai a szövetségeseik területét is sarcolták és égették. Épp ezért született meg a váradi béke 1538-ban, amely Ferdinándra hagyta volna az ország teljes területét. Ámde Szapolyai meggondolta magát, mert feleségül vette I. Zsigmond lengyel király lányát, Izabellát. Mielőtt szélütés következtében meghalt volna, a király megtudta, hogy fia született, ezért gyorsan megváltoztatta a végrendeletét és óva intett attól, hogy az osztrák főherceg üljön a magyar trónra, ehelyett a szultán iránti feltétlen bizalmat ajánlotta.

1541-ben János király halála ismét Magyarországba szólította a szultánt. Ez alkalommal megverte Wilhelm von Roggendorfot és csellel kezébe kerítette Budát augusztus 29-én. A Duna és Tisza közét török tartománnyá tette, és a kis János Zsigmondot, a tiszántúli vidék és Erdélynek birtokával elégítette ki. Miután a Joachim brandenburgi őrgróf vezérlete alatt rendezett német birodalmi vállalkozás Budavár falai alatt kudarccal véget ért, Szulejmán 1543-ban egy újabb hadjáratban elfoglalta Pécset, Esztergomot és Székesfehérvárt, és ilyenformán a hódoltság területét Magyarország dunántúli részére is kiterjesztette. Távozása után pedig pasái Visegrádot, Hatvant és Nógrádot is elfoglalták. 1547-ben öt évi fegyverszünetre lépett Ferdinánddal, aki 30 000 arany évi adó fizetésére kötelezte magát. Ferdinánd király 1551-ben Martinuzzi megöletése után Erdélyt birtokába vette, Szulejmán 1552-ben újra megkezdte a háborút, elesett Temesvár (Losonczi védte), Drégely (kapitánya Szondy György), Gyarmat, Kékkő, Hollókő, Buják és Szolnok. Eger vára (Dobó István irányításával) szerencsésen dacolt a törökkel.

Szulejmán Magyarországon szembesült először azzal, hogy az Oszmán Birodalom elérte akciórádiuszának határát; látta, hogy az ettől nyugatra és északra fekvő várak meghódítását a török háborús szokások – a seregek tavasszal indultak el Ruméliából, és ősz végén már vissza is tértek oda – már nem teszik lehetővé.

A cikk folytatása >>>

irodalmilap.net

Francia válogatott középpályást igazolt a 19-szeres török bajnok – hivatalos

A Lyonból érkezik a Fenerbahce legújabb erősítése.

A török bajnokság harmadik helyén végző Fenerbahce hivatalos honlapján jelentette be, hogy mindenben megállapodott az Olympique Lyonnal és az 52-szeres francia válogatott középpályással, Mathieu Valbuenával. A 32 éves játékos piaci ára a Transfermarkt szerint három millió euró, de az átigazolási összeget egyelőre nem hozta nyilvánosságra egyik fél sem.

Valbuena 2015-ben igazolt a Dinamo Moszkvától Lyonba, ahol az elmúlt szezonban harminc találkozón nyolc gólt lőtt és öt gólpasszt adott a Ligue1-ben.

Forrás: www.rangado.hu

Aki éhes és nincs pénze rá,

nyugodtan szóljon.

Vb 2018: Izland az utolsó percben nyert a horvátok ellen

Hatodik csoportmérkőzésén is nyeretlen maradt a finn labdarúgó-válogatott, amely ezúttal Tamperében kapott ki 2–1-re Ukrajnától a világbajnoki selejtezők I-csoportjában. Horvátország egy reykjavíki vereséggel is az élen maradt, a törökök simán verték Koszovót.Finnország legutóbbi 19 találkozójából pedig egyszer győzött – január 9-én, felkészülési összecsapáson 1–0-ra Marokkó ellen –, hat döntetlenje mellett immár tizenkét veresége van.

Koszovó hasonlóan ramaty mérleggel bír a vb-selejtezőkön, mint Finnország: a tavaly szeptemberi, Turkuban lejátszott egymás elleni 1–1-es döntetlen óta zsinórban ötödször kapott ki. Ezúttal a hazai pályát az albániai Shkodra szolgáltatta, Törökország azonban simán győzött 3-1-re.

A csoport rangadóján úgy tűnt, nem bír egymással a legutóbbi Európa-bajnokság két résztvevője: de nem hiába volt veszélyesebb az izlandi válogatott a 90. percben szerzett góllal legyőzte Horvátországot.

Folytatás és videók, tabella: www.nemzetisport.hu

Kép: www.sportfaktor.hu

11 helyi sajátosság Törökország fekete-tengeri térségében, ami magyarázatra szorul

Törökország fekete-tengeri térsége egy vékony sáv, melyet északról a tenger, délről pedig magas hegyek határolnak. A területnek sajátos hangulata van és a helyi szokások is szokatlanok, mivel földrajzilag távol van Isztambultól és a földközi-tengeri partvidéktől.

1. Van étel a kebabon túl is.

muhlama (forrás: pinterest.com)

Felejts el mindent, amit a török ételekről tudsz. A helyi adottságnak köszönhetően itt sajátos főzési szokások alakultak ki. A főbb alapanyagok: leveles zöldségek, kukorica, friss tejtermékek, bab, vad gombák és sok más. A muhlama a fondü-höz hasonló étel, mely kukoricalisztből, sajtból és vajból készül. Különösen a hideg estéken ajánlott fogyasztani.

Érdemes még kipróbálni a kelkáposztából és babból készülő kelkáposzta-levest (karalahana çorbasi), vagy a sűrű pudinggal töltött leveles tésztát, a Láz böreket (Laz böregi).

2. A nagyobb nem jobb (legalábbis akkor, ha halról van szó).

hamsi

A fekete-tengeri halételek közül a legfinomabb a legkisebb: a hamsi vagy szardella. A halakat késő ősszel és télen fogják ki, és sok helyen megtalálhatóak az étlapon. Az elkészítés legegyszerűbb módja, hogy kukoricaliszttel megszórják, serpenyőben megsütik és burgonyakörettel tálalják. De a helyi szakácsok belefőzik rizsételekbe, omlettekbe mint ahogy a kukoricakenyérbe is.

3. A hamsi olyan népszerű, hogy még egy táncmozdulatot is megihletett.

horon

A hagyományos horon egy gyors ütemű néptánc, melynek egyik eleme a gyakori billegő mozgás, amely a tengerben úszó, vagy a halász hálójában küzdelmet folytató apró ezüsthal mozgására emlékeztet.

4. Ez az igazi vadon.

Kaçkar-hegység (forrás: picheaven.net)

A Fekete-tenger kiterjedt erdeiben számtalan állat- és növényfaj talál otthonra. Élnek itt madarak, farkasok, medvék, ragadozók és más veszélyeztetett fajok. A térségben két világörökségi helyszín található: Camili és az ország legjobb túraközpontja, a Kaçkar-hegység.

5. Igazából a hegyekbe akarsz felmenni.

Törökország fekete-tengeri térségében nem a tengerpart a fő látványosság. A hely igazi vonzerejét a hegyek adják. A hegyvidék télen behavazott fennsíkjai tavasszal kivirágoznak, kihajtanak a vadvirágok, zöldell a fű a mezőn, így kel új életre a vidék.

A hagyományos vidéki életnek megfelelően a lakók a meleg hónapokban állataikkal és a méhkasokkal felmennek a hegyekbe. Miközben nyáron az ezeréves fakunyhóikban maradnak, addig a jószágaik szabadon legelhetnek. A vadregényes tájon jó móka túrázni és elmerülni a látványban.

6. A helyre jellemző a történelmi és a kulturális sokszínűség is.

Maçahel Polyphonic Choir férfikórus (forrás: dailysabah.com)

Többen ismerik Dél-Törökország mezopotámiai örökségét, azonban ez a fekete-tengeri térség is a népek olvasztótégelye. Görögök, rómaiak, mongolok, örmények, grúzok, genovaiak és más népek éltek itt, s a térségen áthaladva hátrahagyták jellegzetes templomaikat, váraikat, sírhelyeiket és kolostoraikat, melyek még ma is látogathatóak. Ha grúz népdalokra vágyunk, érdemes Artvinban meghallgatni a Maçahel Polyphonic Choir férfikórust.

7. A bikaviadalokon a bikák egymással küzdenek.

„bikabírkózás” Artvinban (forrás: internethaber.com)

A boğa güreşit („bikabirkózást”) Artvinban űzik. A helyi bikaviadal nem az ismert felállás szerint zajlik. A tevebirkózáshoz hasonlóan itt is két nagy bestia küzd meg egymással, és az az állat győz, amelyik kikergeti a másikat az arénából. A tulajdonosok a bikák tartására vagyonokat költenek.

8. A helyi méz kiüthet.

(forrás: kackarbali.com)

A helyi növényvilág nagyon különleges – 150-nél is több olyan növényfaj van, amely csak itt, a Kaçkar hegységben fordul elő. A helyi méz ezért is különleges. Azonban a kóstolás előtt nem árt az óvatosság, hiszen a „varázsméz” akár veszélyes is lehet. A méhek egy helyi rododendron fajta virágából állítják elő a „varázsmézet”, amely szédülést okozhat és kis mértékben hallucinogén hatású.

9. A madárcsicsergés és a madárfütty helyi sajátosság.

füttynyelv

A hagyományos solymászat is jellemző a térségre, elsősorban Arhavit érdemes megemlíteni. A helyi solymászok gyorsan tudják elfogni és megszelídíteni a sólymokat. A madarakat csak rövid időszakra fogják be, fürjre vadásznak velük, végül szabadon engedik őket. A sólymokat átmeneti gazdáik mindenhová magukkal viszik, még a kávézóba is, ahol a többi solymásszal találkoznak.

Eközben a találó nevű Kuşköy („madárfalu”) település az otthona egy ritka, füttynyelvet beszélő népnek. A falusiak fütyülve fejezik ki a török szavakat és mondatokat, így az egyik hegytől a másikig nagy távolságokat tudnak áthidalni hangjukkal.

10. Ha Isztambulból Hopába repülsz, akkor Grúziába érkezel.

Hopa (forrás: wikimapia.org)

Nem a pilóták hibáztak. A repülőjáratok Grúziában szállnak le, a határtól 20 kilométerre található Batumiban. A Hopába utazók busszal mennek tovább, de a nemzetközi kerülőhöz nem kell vízum.

11. A helyiek ötletesek és kedvesek.

A hegyek között mély völgyek találhatók. Sok ház a sziklafalra épült, fárasztó séta oda feljutni, különösen, ha az ember nagy csomagokat cipel. A helyiek ezt a problémát úgy oldják meg, hogy  drótkötélpályás felvonókon szállítják az embereket és az árukat egyenesen a rendeltetési helyükre, pl. a hotelszobába.

Ezekből a célszerű megoldásokból látszik, hogy a helyiek jól alkalmazkodtak a természeti adottságokhoz, és bármikor nagyon szívesen megmutatják az idelátogatóknak, hogy az ő életük miben más, mint Törökország más részein.

Forrás: matadornetwork.com

Somogyi Tamás – Türkinfo

16,474FansLike
639FollowersFollow