A török csapat meglepő vereséget szenvedett az Európa Ligában.
Az Európa Liga-selejtező negyedik fordulójában, csütörtök este a török Fenerbahce 1-0-s hátrányban volt a 92. percben, és akkor már a házigazda macedón Vardar Szkopje játékosai sem gondolták, hogy ez az eredmény változni fog.
Igen ám, de az isztambuliak 69-szeres válogatott védője, Mehmet Topal egy teljesen veszélytelen beadást védhetetlenül átfejelt saját kapusa fölött, nyílegyenesen a hálóba.
Grúz, bosznia-hercegovinai és török táncegyüttesek léptek fel az Óváros téren, a Városi Művelődési Központ által szervezett nemzetközi folklórestek program második napján.
Mind a két estének nagy sikere volt; kedden és szerdán is megtelt az Óváros tér, a nemzetközi program sokakat érdekelt. Kedden orosz, finn és spanyol, szerdán este grúz, bosznia-hercegovinai és török együttesek léptek színpadra. Valamennyien Székesfehérvárról érkeztek, a héten rendezett Királyi napok nemzetközi néptáncfesztiválon szerepeltek.
A Grúziában őrzött folklór olyan, mint az igazgyöngy, amely sose fog megfakulni, vélik a táncosok. Az akadémiai csoport, melynek vezetője és koreográfusa Robinzon Kiknavelidze, 2004-ben olvadt bele ebbe az igazgyöngybe. Azóta az együttes számos fellépésen és külföldi turnén vett részt. A közönség ovációja felerősítette bennük az utánpótlás iránti felelősségérzetet is. A „Mangi” tánccsoport megszerezte a szakértők elismerését is.
Ha Törökországra gondolunk, valószínűleg nem egy csúcsos hegyekkel körülvett tó jut rögtön az eszünkbe, ami pont úgy néz ki, mintha egy svájci képeslapról származna. Pedig Uzungöl, a Hosszú-tó vidéke pont ilyen.
Uzungöl völgye, a tóval és a partján fekvő azonos nevű falucskával, kiköpött mása egy idillikus svájci hegyi településnek, de míg ott templomtornyok magasodnak, itt egy csodaszép kupolás mecset ékesíti a tó partját két magasba emelkedő minarettel az oldalán.
Uzungöl falu és a Hosszú-tó – Samet Guler
Uzungölt a törökországi Trabzon tartományban, Trabzon városától nem messze, délre találjuk. A festői terület az elmúlt időkben egyre kedveltebb lett a turisták körében, így a kis település infrastruktúrája is nőni kezdett. Ha ide érkezünk rengeteg szálláslehetőség, étterem és kis bár közül választhatunk. Jelenleg több mint 2000 kiadó szoba várja a látogatókat.
A Törökország délnyugati részén, Tlosban végzett régészeti feltárás során olyan maradványokra bukkantak, melyekből arra lehet következtetni, hogy a római korban élő szakácsok gőznyomású tűzhelyet használtak ételeik elkészítéséhez.
Az Akdeniz Egyetem Régészeti Tanszékének professzora, Taner Korkut arról számolt be, hogy a Tlos területén végzett ásatás során olyan tűzhely maradványaira bukkantak, mely gőzzel működött, kerotakis volt a neve és az i.sz. 1. és 2. század idejéből származik. A professzor arról is beszámolt, hogy találtak még kerámia serpenyőket, tányérokat, poharakat, kancsókat és kínáló tálakat is. A tányérok a hellenisztikus korból származnak és sokkal díszesebbek, mint amit a mindennapi életben használtak.
Korkut professzor a különböző étkezési szokások kutatója, és – elmondása szerint – az anatóliai gasztronómiai kultúra 12 000 évvel ezelőtt alakult ki.
Tlos feltárását 10 évvel ezelőtt kezdték el, a kutatás során pedig olyan emlékek kerültek elő, melyekből arra következtetnek, hogy gabonaféléket: árpát és búzát, valamint különböző növényeket már 10 500 évvel ezelőtt is használtak Anatóliában.
Korkut professzor arról is beszélt, hogy napjainkban is vannak olyan lakosok – leginkább Muǧla tartomány hegyvidékén élők között – akik étkezési szokásaikban ezeket a hagyományokat még mindig alkalmazzák .
A Seydikemerben lévő Girmeler-barlang előtt olyan főzőhelyeket tártak fel, melyek a földfelszín alatt voltak kialakítva és a korai neolit korszakban, 10 500 évvel ezelőtt hozták létre őket.
Az edényekben talált ételmaradékokból megállapították, hogy főként nyulat, kecskét, szarvast és vaddisznót ettek, később azonban már kezdtek áttérni mezőgazdasági terményekre is.
Változatos étrend az ókorban
A professzor arról is beszámolt, hogy az olyan ételek, mint a filo tészta, a hagyma, a fokhagyma és a sajt, az ókori idők étkezésében mindennap helyt kapott.
„Főként gabonaalapú ételeket és növényeket ettek. Egyik ezek közül a maza, ami a filo tészta egyik változata, árpából készült és mindig ott volt az étkezőasztalon. A római korban inkorn lisztet használták a filo kenyér készítéséhez és pulsnak hívták, hagymát, fokhagymát és sajtot ettek hozzá. A kenyér egy másik fajtája az ortos volt, ezt kezdetben árpából, később búzából készítették. Az is ismeretes, hogy a zöldségek, mint a káposzta, spenót, mángold, hibiszkusz, spárga, póréhagyma, hagyma, bab, édes borsó és lencse, is az étkezés részét képezték. Ezeket a zöldségeket nyersen vagy főve fogyasztották, és a hüvelyesekből pépes ételeket készítettek. Az olíva olaj minden mediterrán konyhában megtalálható volt. A gyümölcsök közül kedvelték az almát, a szőlőt és a fügét. A szőlőt meg is ették, de ez volt a bor alapja is. A halételeket különböző szószokkal készítették, és húsokat is fogyasztottak.” – mondta Korkut professzor.
Az ásatások befejezése után a professzor a térség étkezési szokásairól egy könyvet fog megjelentetni.
Török sajtóértesülések szerint a Galatasaray labdarúgócsapatában folytatja pályafutását Arda Turan.
A CNN Türk számolt be róla, miszerint a két klub mindenben megegyezett, és a 30 esztendős török válogatott középpályás a 2017–2018-as szezont kölcsönben a Galatasaraynál tölti.
A Madonna bundában (eredeti: Kürk Mantolu Madonna, ang.: Madonna in a Fur Coat)filmben Maria Puder szerepét egy világsztár játssza majd: Marion Cotillard.
Már korábban szárnyra kaptak a hírek, hogy vászonra kerül Sabahattin Ali népszerű könyve. A rajongók nagy érdeklődéssel várták a hírt, hogy ki fogja megkapni a főszerepet, sokáig Beren Saat volt a legesélyesebb jelölt. A török színésznő kétségtelenül azon pár jelölt között van, akik remekül alakíthatták volna Maria Pudert.
Azonban meglepő fordulat történt, de még milyen meglepő! Maria Puder szerepét nagy valószínűséggel a francia filmcsillag, Marion Cottilard fogja alakítani.
A színésznő elolvasta a könyvet, és nagyon tetszett neki, szívesen játszana a filmben. A hírek szerint a közeljövőben a szerződést is aláírják.
Azt viszont még nem lehet tudni, hogy a férfi főszereplőt, Raif Efendit ki fogja megformálni. Mert Fırat neve merült fel esélyesként. A török színész részt vesz a filmmel kapcsolatos munkálatokban is, illetve korábban hangot adott azon véleményének is, hogy mivel Maria Puder külföldi a könyvben, sokkal hitelesebb lenne, ha a megszemélyesítője is külföldi lenne.
A könyvadaptációt az Ay Yapım török filmstúdió készíti a híres hollywoodi filmstúdió, a The Weinstein Company együttműködésével. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy Marion Cottilard-nak ajánlották fel a szerepet.
A The Weinstein Company az utóbbi években olyan nagy sikerű filmeket készített, mint az Aljas nyolcas (r.: Quentin Tarantino), a Napos oldal (r.: David O. Russel), az Oroszlán (r.: Garth Davis), a Macbeth (r.: Justin Kurzel) vagy a Mélyütés (r.: Antoin Fuqua). Tehát mondhatni, a szakma nagyágyúi.
A film forgatásához Sabahattin Ali lányától, Filiz Alitól is sok tanácsot kapnak a készítők. Emiatt még inkább bizakodóak a film sikerességét illetően.
Mint a legtöbb könyvadaptációban, ennek a filmnek a cselekménye is kicsit eltér majd az eredetitől: másképp fog kezdődni, viszont ugyanúgy fog végződni. És természetesen amennyire csak lehet, próbálnak hűek maradni a készítők az eredeti műhöz.
Nagy izgalommal várjuk, hogy a könyv nagyszerűségét mennyire tudják majd átvinni a vászonra is, illetve hogy a filmnek milyen visszhangja lesz a világközönség előtt. Mintha már látnánk is a mozik pénztáránál kígyózó sorokat!
Kırıkhan körzetben, a szíriai határ mentén végzett kutatás során első alkalommal kaptak lencsevégre hosszúfülű sivatagi sünt. Ezzel Hatay tartományban a feljegyzett emlős fajok száma 69-re emelkedett.
A Törökországi Természetvédő Társaság Hatay megyei elnöke, Abdullah Öğünç közleménye szerint a Bülent Ecevit Egyetem a Természetvédő Társaság közreműködésével a hegyi gazellák elterjedési területét vizsgálta, amikor rábukkant a hosszúfülű sivatagi sünre.
A Hemiechinus auritus fajt Törökországban eddig csak Iğdır környékén és a délkelet-anatóliai régióban a Kilis és Ceylanpınar közötti határvidéken jegyezték fel. Élőhelye megegyezik a hegyi gazella sziklás és sztyeppei élőhelyével, ami egyben a tavaly első ízben megfigyelt gerbillus dasyurus (sivatagi futóegér) előfordulási helye is. A területen sok egyéb fajt is megfigyeltek, többek között csíkos hiénát, mocsári macskát, vadmacskát, nyestet, farkast, sakált, rókát, vaddisznót, tarajos sült, mongúzt és tigrisgörényt is.
Abdullah Öğünç kıjelentette, hogy Törökországban a fajok gazdagsága szempontjából kiemelkedő Hatay tartomány Hassa és Kırıkhan közötti területét nemzeti parkká kell nyilvánítani.
A metróbusz, Törökország egyik legfontosabb közlekedési eszköze, különleges esemény helyszíne lett a közelmúltban. A 28 éves Efe Erol Alagöz ugyanis itt kérte meg barátnője kezét.
Alagöz a magánszektorban dolgozik, Isztambulban él és elhatározta, hogy egy metróbuszon kéri meg barátnője Gülçin Palak kezét, akivel két évvel ezelőtt találkozott.
A fiatalember mindent előkészített, még az isztambuli közlekedési társaságot is felkereste, amely a különleges alkalomra rendelkezésére bocsátott egy járművet.
A Zincirlikuyu–Avcılar vonalon közlekedő metróbuszra Alagöz zenészeket is hívott, hogy még szebb legyen a lánykérés. Amikor Gülçin felszállt a buszra, nagyon meglepődött. Nem is tudta, mit csináljon. Ekkor a férfi letérdelt elé, és megkérdezte tőle: „Hozzám jössz feleségül?” A lány igennel válaszolt. Tudott arról, hogy Alagöz meg akarja kérni a kezét, de erre nem számított. „Nagyon boldog vagyok, a térdem még mindig remeg. Mindenkinek nagyon köszönöm!” – mondta.
Efe Erol azt mesélte, hogy hirtelen elhatározás volt a lánykérés. Azért a metróbuszt választotta, mert ott találkoztak először. „Mindenkinek nagyon köszönöm a munkáját, és külön köszönöm a metrótársaság segítségét.” – tette még hozzá.