A török lélek – II.
A társadalom megismeréséhez célszerű annak legkisebb működő egysége, a család felől közelíteni. A török hagyományos, főleg falusi-kisvárosi családtípus a nagycsalád. A gyermek korán válik munkaerővé. A család főcélja: minél több gyermek, s hogy a fiúgyermekek a házban maradjanak. Általában három nemzedék lakik egy helyiségben vagy legalábbis egy portán, nagyon szoros és folyamatos kapcsolatok szövevényében. Az érzelmi igényeknek szűk a terük, s minden a serdületlen gyermekek előtt is zajlik. Párválasztásban nincs helye személyes kezdeményezésnek, végső fokon a családfő dönt. Ebbe belefér a leánygyermek tudta nélküli kiházasítása, vagy kuma-ként (másod-, harmad-, negyedfeleségként) adása. Az sem ritka, hogy meg sem született vagy páréves gyermekeket elígérnek. Az elígérés ideje máris szabadságkorlátozással jár, a jegyességé méginkább. Ugyanakkor a leendő párnak sincs alkalma egymás megismerésére: a hagyomány szerint ez így van rendjén. (Ismeretes, hogy a mohamedán felfogás a leány szüzességének követelményét igen szigorúan veszi.) Ez sem tekinthető moszlim újításnak; megvolt sokfelé a hagyományos társadalmakban. Az ilyen elígérés emléke megvan a magyar hagyományban is, l. a „Hej, Vargáné ” kezdetű népdalt: „… Még akkor neki ígérte, Mikor bölcsőbe’ rengette.”
A legény családja başlık-ot, szó szerint: „fejpénzt” fizet a leányért, aki munkaerejével és szüléseivel hasznot fog hajtani. Gondoljunk a magyar vő- (=vevő) -legény kifejezésre. A pénzben vagy birkában fizetett başlık értéke hosszas alku után alakul ki. Sokszor a kialkudott összeg feletti elégedetlenségében az eljegyzés után is felbontja a két család a jegyességet (l. Kemal Tahir: Csobán Ali c. elbeszélését). Ha pedig nyélbeütik az alkut, ez a szólás járja: „eladtuk a leányt” (az „eladó lány” kifejezés hasonló szemlélet emlékét őrzi a magyarban is.) A házasság így végzetszerű, ,,ahogy Allah megírta” („az égben köttetnek”- mondanánk mi).
Forrás: gondola.hu
Rüsztem pasa mecset

Isztambul nagyszerű épületei közül ma a Rüsztem pasa mecsettel ismerkedünk meg, mely a Fűszerbazár és a Szulejmán mecset között helyezkedik el.
Ez a mecset is azon látványosságok közé tartozik, melyet jóval kevesebb turista keres fel, mint az előbb említett két helyet, ahol viszont rengetegen vannak.
Nemcsak az igen népszerű Kék mecsetben láthatók a különleges izniki csempék, hanem itt is, de a Rüsztem pasa mecsetben még értékes vörös és zöld csempék is vannak, melyek szintén az izniki gyárban készültek a 16. század közepén.

Rüsztem pasa nagyvezér az Oszmán Birodalom egyik leggazdagabb tagja. A róla elnevezett mecset építésekor arra törekedtek, hogy az épület ne csak az ő nagyságát tükrözze, hanem a művészi kifinomultság is érződjön rajta. Sajnos a mecset elkészültét a pasa már nem érhette meg. Bár maga a struktúra nem olyan kifejező, mint a Szulejmán vagy a Kék mecset esetében, építészetileg azonban mégis jónak mondható a belső térben elhelyezkedő izniki csempék szépsége miatt.
Annak ellenére, hogy eléggé frekventált helyen található, a turisták nem nagyon látogatják, mivel egy átlagos épületnek tűnik és elég sok lépcsőn lehet csak feljutni a bejáratához az Eminömüben lévő bevásárló utcából.

A kulturális kincsek iránt érdeklődőknek ez egy különleges hely lehet, és – nem utolsó sorban – gyönyörű fényképek is készíthetők. A forgalmas bazártól távol, ezen a helyen nincs nyüzsgés és csak annak a néhány turistának a halk suttogása hallatszik, akik ellátogatnak ebbe a halványan megvilágított épületbe, ahol minden szemet gyönyörködtető.
Aki Isztambulba látogat, mindenképpen fel kell keresnie ezt a helyet. Épp úgy, ahogy vallási hovatartozásunktól függetlenül ellátogatunk a Topkapı Palotába vagy az Hagia Szófiába, úgy ide is be kell térni.
Ahogy minden mecsetben – itt is figyelni kell az öltözködésre. A nők válla, térde és feje nem lehet fedetlen, és a férfiak se menjenek be rövidnadrágban. Azt se felejtsük el, hogy a cipőt a bejáratnál le kell venni. Lehetőleg ne pénteken vagy imaidőben látogassunk el a mecsetbe, hogy ne zavarjuk meg a hívők imádkozását.
Forrás: monkboughtlunch.com
Kollár Kata – Türkinfo
Vialand, az isztambuli Disneyland
Isztambul ad otthont Törökország egyik különleges vidámparkjának, mely a Vialand nevet viseli. A parkot 2013-ban nyitották meg, ez az ország első nemzetközi témaparkja. Isztambul szívében, az európai oldalon, Eyüp kerületben található, és méretét tekintve közel 100 focipálya nagyságú. Ez a csodás mesevilág felnőtteknek és gyermekeknek is remek kikapcsolódást biztosít. A parkban kastély, hinták, fény és vízi show, játszóterek és vásárlási lehetőség is várja a látogatókat.
Íme, ízelítőül néhány kép:
(bővebb információ angol nyelven: http://www.vialand.com.tr/)
Forrás: yellali.com
Kollár Kata – Türkinfo
Tékvandó: török dupla a budapesti kadét-Eb második napján
A Budapesten zajló kadet taekwondo Európa-bajnokság második napján a magyarok nélkül rendezték meg a délutáni programot, a nap győztesei a két kontinensbajnoki címet is begyűjtő törökök voltak.
A nagyszerű nyitány után, amelyen Molnár Bengedúz aranyérmet, Halász Dóra pedig bronzérmet nyert, visszafogottabb napot zárt a magyar taekwondo-válogatott a Budapesten zajló kadet Európa-bajnokságon. Ezúttal három hazai versenyző lépett pástra, de a délutáni programot már nélkülük bonyolították le.
Tóbiás Roland (45 kg) jutott a legmesszebb, aki az örmény Alekszandr Ajrapetjan ellen simán győzött a tizenhat közé jutásért. Roland végig irányította a mérkőzést, ellenfelét végül a tíz begyűjtött intése miatt leléptették. A nyolcaddöntőt is jól kezdte, 2-0-ra vezetett az orosz Artyom Sztyepanyenko ellen, de riválisa fordított, és 24-9-re győzött, azzal elbúcsúztatta a magyar versenyzőt. Sztyepanyenko később egészen a döntőig menetelt, ahol azonban vereséget szenvedett.
A varázs-tükör
Volt egyszer egy szegény favágó s annak egy legény fia. Megbetegszik egy nap a szegény ember és így szól a fiához:
»Ha meg találok halni, folytasd a mesterségem és menj ki minden nap az erdőbe. Vághatod a melyik fát akarod, csak egy ciprusfa van az erdő szélén, azt az egyet kíméld meg.«
Egy pár nap múlva meghal, eltemetik.
Megy a fiú minden nap az erdőre, vágja a fákat, eladja, csak az egy ciprusfát kíméli meg.
Közelébe jut egy nap ennek a fának és gondolkozik, hogy mi lehet ezzel a fával, hogy nem szabad hozzá nyúlnia. Addig nézi, addig vizsgálja, míg veszi a fejszéjét és néki vele a fának.
De mintha csak lába kelne a ciprusnak, távolodik a fiú elől. Felül a favágó a szamarára, utána a fának, de nem tudja utolérni, pedig az idő is ráesteledett e közben. Fogja, oda köti a szamarát egy fához, ő meg felmászik és ott várja be a reggelt. Másnap amint felvirrad, leszáll, hát csak a csontja maradt meg a szamarának.
»Nem bánom, ha gyalog is,« mondja a favágó és azzal megint utána a ciprusnak; a fa előre, ő meg utána.
Egész nap űzi, de nem bírja utolérni. Harmadszor is veszi a fejszéjét és amint megy a fa után, előtte egy kígyó meg egy elefánt, viaskodnak egymással. Igazat hogy szóljak nektek, úgy se igaz, így se való, elefántot nyeli kígyó. Lenyelte az igaz, de ott rekedt a nagy foga a kígyó torkán és amint meglátja a két állat a fiút, kérik, hogy segítsen rajtuk.
Mi mindent nem ígér neki az elefánt, ha a kígyót megöli.
»Csak a fogát törd le, – mondja a kígyó – a munka is könnyebb, a jutalom is nagyobb.«
Rááll a fiú erre a beszédre és lecsapja fejszéjével az elefánt fogát. Hálálkodik neki a kígyó és mondja, hogy tartson vele, hadd adja meg az ígért jutalmat.
Útközben megáll a kígyó egy forrásnál és azt mondja a fiúnak:
»Várj meg, míg egyet fürdök a vízben és akármi történik is, meg ne ijedj.« Erre, alighogy becsusszan a kígyó a vízbe, olyan rémítő fergeteg, olyan orkán, olyan zivatar támad, hogy villám a villámra, mennykő a mennykőre, akár az utolsó ítélet. Ismét elcsendesedik minden és íme ember támad a kígyóból, úgy indulnak ismét útra.
Keveset meg sokat járnak, kávéznak meg csibukoznak, vetnek földbe violákat és amint közel érnek a házukhoz, azt mondja a kígyótündér a fiúnak:
»Nemsokára haza érünk az anyám házába. Ha majd kinyílik a kapu, testvérnek szólítalak és behívlak a házba. Kávét adnak, ne fogadd el, ételt adnak, ne fogadd el, egy kis tükör darab van a kapu zugában, azt kérd el anyámtól.«
Folytatás >>>
Forrás: Kúnos Ignác: Török mesevilág
Kiderült, mikor érkezik a Duna török sorozatának új évada
Május elején került képernyőre a köztévé főadóján, a Dunán a Végtelen szerelem (Kara Sevda) első évadának utolsó része. A sorozat azóta szüneten van és a rajongók már nagyon várják, hogy magyarul is folytatódjon Kemal, Nihan és Emir hármasának története. Az ő számukra szolgálhatunk most jó hírrel!
Az MTVA-tól ugyanis megtudtuk, hogy a Végtelen szerelem második évada október 25-én, A hegyi doktor – Újra rendel váltásaként indul majd, és az új részek hétköznap esténként 19.30-tól lesznek láthatóak a Duna műsorán.
Forrás: musorvizio.blog.hu
Új konstelláció a Közel-Keleten
Új hatalmi háromszög van kialakulóban, amely hovatovább a közel-keleti folyamatok első számú irányítójává válik. A szíriai háború és a kurd függetlenségi referendum olyan szoros török-iráni együttműködést eredményezett, amely a térség egyik legkomolyabb tényezőjévé teheti az Ankara-Teherán tengelyt. Főképp annak fényében, hogy nem kettős, hanem hármas tengelyről van szó, amelynek harmadik, és talán legfontosabb eleme Moszkva.
Múlt héten Vlagyimir Putyin orosz államfő tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel Ankarában, tegnap pedig Erdogan tett látogatást Teheránban. A török elnök népes küldöttséggel érkezett a perzsa fővárosba, ahol Hasszán Rohani elnökkel és Ali Khamenei ajatollah-val egyaránt tárgyalt a régió három legnagyobb válságáról – a szíriai háborúról, a kurd függetlenségi törekvésekről illetve az Öböl menti krízisről –, és amint a török küldöttség összetétele is jelzi, az iráni-török gazdasági, energiapolitikai együttműködésről.
Forrás: nepszava.hu