![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Belehúztak a törökök: eláraszthatják dinnyével ezeket az országokat
Az előző években az időjárás nem kényeztette el a török dinnyetermesztőket, de az idei szezon egyelőre kedvezően alakul, és 12%-kal nagyobb termés várható. Az elmúlt évek során a török görögdinnye exportpiacai diverzifikálódtak: az európai és közel-keleti piacok mellett Oroszország és néhány ázsiai ország is fontos export-célpontokká váltak. Törökország általában a következő országokba exportál görögdinnyét: Németország, Hollandia, Anglia, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Oroszország és más FÁK államok.
A Freshplaza hírportálnak Tarkan Kocakurt, a Heptaze török zöldség-gyümölcs exportőr vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy a 2023-as szezonban 3,9 millió tonna görögdinnyét termeltek Törökországban – ezzel a dinnye az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcs az országban – írja a FruitVeB. Kocakurt szerint Adana tartomány adja a török termelés 23%-át, Antalya körzete 12%-ot, nagyobb régiókat tekintve pedig a a török görögdinnye-termesztés nagy része a Földközi-tengeri, az Égei-tengeri és a Délkelet-anatóliai régióban folyik. Az előző években az időjárás egyáltalán nem könnyítette meg a termelők helyzetét, de Kocakurt szerint az idei szezon eddig részében a korábbiaknál kedvezőbbek voltak az időjárási körülmények:
Forrás: www.agrarszektor.hu
Összetákolt MI-eszközzel próbált csalni az egyetemi felvételin egy török diák – letartóztatták
Borsos árat fizethet egy török diák, miután már az egyetemi felvételi vizsgáján puskázáson kapták.
Letartóztattak egy diákot a török hatóságok, miután egy egyetemi felvételi vizsga során gyanúsan viselkedett, és kiderült: egy mesterséges intelligenciával működő,„összetákolt” eszközzel próbált csalni – írja a Reuters.
A hírügynökség beszámolója szerint a diákot először őrizetbe vették, majd döntöttek a letartóztatásáról. A tárgyalását börtönben várja, de az őt segítő társát is őrizetbe vették.
Isparta török tartomány rendőrsége egy videót is kiadott az összeeszkábált eszközről. A kamerát egy ing gombjának álcázta a diák, mely egy MI-szoftverhez volt kötve – ez fizikailag a cipője talpába rejtett eszközön futott.
A jelek szerint ez a rejtett kamera képes beolvasni a látott kérdést, majd az MI-szoftver megadja a helyes választ egy fülhallgatón keresztül.
Nem ez az első hasonló eset: 2023 elején egy amerikai egyetemista is lebukott a mesterséges intelligencia használatával, igaz, ott nem volt összetákolt eszköz, „csak” az MI-vel íratta meg a dolgozatát.
Forrás és videó: hvg.hu
Látványos animáción mutatták be a török kori Budát
A bécsi kapu, a mai Szentháromság tér, Luxemburgi Zsigmond palotájának romjai, a Dísz tér és a Táncsics utcai nagyzsinagóga is feltűnik abban a kisfilmben, melyben a török kori Buda elevenedik meg a szemünk előtt. A videó egy nagyobb projekt része, ugyanis szeptemberben érkezik egy 50 perces ismeretterjesztő film, ami a török kori Pest-Budát mutatja be.
Baltavári Tamással, az egyesület elnökével a Mandiner készített interjút, melyben részletesen beszélt az előző projektjeikről és a jövőbeli tervekről is.
Az új videó koncepciójáról elárulta, hogy a kisfilmmel a céljuk nemcsak egy építészettörténeti rekonstrukció, hanem a kor és a hely hangulatának a megragadása is.
Nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy a környezetet valósághűvé tegyék.
Ennek érdekében kisebb helyszíneket, tereket rendeztek be használati tárgyakkal, élettel töltötték meg az utcákat és a tereket. Elmondása szerint a kisfilmbe tetszés szerint válogattak a tipikus budavári helyszínekből. Feltűnik a bécsi kapu, a mai Szentháromság tér, Luxemburgi Zsigmond palotájának romjai, a Dísz tér és a Táncsics utcai nagyzsinagóga is.
Olyan apró, de beszédes történelmi részletekre is hangsúlyt helyezünk, mint a bécsi kapura aggatott őslénycsontok, vagy az egyetlen szobor, melynek a török megkegyelmezett, vagy az öszvérekből álló élő futószalag, ami a vár vízellátását biztosította – mondta Baltavári Tamás a lapnak.
A kisfilm egyébként egy nagyobb projekt része, szeptemberben érkezik egy 50 perces ismeretterjesztő film, ami a török kori Pest-Budát mutatja be.
Forrás és a bemutató videó: index.hu
Magyarok Isztambulban
A magyar–török kulturális évad részeként Isztambulba utazott számos magyar zenész, köztük a Nemzeti Énekkar is, hogy részt vegyen az 52. Isztambuli zenei fesztiválon. A fesztiválon május 21-e és június 12-e között 25 koncertet tartanak a zene szerelmeseinek 17 különböző helyszínen. Az előadások között hét premiert láthat a közönség.
A Nemzeti Énekkar az 52. Isztambuli zenei fesztivál programjának részeként június 2-án a 2040 férőhelyes Atatürk Kulturális Központban (AKM) Mozart Requiemjét adta elő a Borusan Istanbul Fiharmonikus Zenekar közreműködésével, Carlo Tenan zeneigazgató, vezető karmester vezényletével. Az est során elhangzott a Requiem mellett Arvo Pärt Zarándokdal (Pilgrim’s Song/Ein Wallfahrtslied) című műve – amelyben közreműködött a Nemzeti Énekkar férfikara –, valamint Mozart Szabadkőműves gyászzenéje is. A hangverseny szólóénekese Giuliana Gianfaldoni (szoprán), Cecilia Molinari (mezzoszoprán), Ilker Arcayürek (tenor) és Jongmin Park (basszus) volt.
A diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját ünnepli a két ország a tavaly december 18-án kezdődő, egy teljes éven át tartó és mindkét országban zajló magyar–török kulturális évaddal. Az 52. Isztambuli zenei fesztivál magyar fellépői a magyar zenei élet nemzetközileg is elismert alakjai.
Magyar művészek az isztambuli zenei fesztiválon
Május 22-én Baráti Kristóf hegedűvirtuóz adott koncertet a Mantuai Kamarazenekar kíséretében. 2014-ben Baráti Kristóf kapta a Rupert Gabler Alapítvány által adományozott Az év fiatal művésze díjat a bajorországi Bad Wörishofenben rendezett Nemzetek Fesztiválján. A Bachtrack.com klasszikus zenei portál statisztikája szerint 2015-ben a világ legkeresettebb hegedűművésze volt.
Forrás: magyarnemzet.hu
Egy macska is meghallgatta az Isztambuli Zenei Fesztivál koncertjét
Az Isztambuli Zenei Fesztivál történetében nem ez az első alkalom, hogy négylábú vendég érkezik az egyik koncertre, ahogy egy hasonló esetről már 2020-ban is beszámoltunk. Persze az eseménysorozat nem csupán erről híres, hiszen például kiváló magyar együttesek is fellépnek: június 6-án a Liszt Ferenc Kamarazenekar és Várdai István lépett fel, a Nemzeti Énekkar pedig június 2-án adott koncertet.
A Lucerne-i Fesztivál Vonószenekara épp Beethoven Pastorale-szimfóniáját játszotta, amikor egy hegyes fülű vendég tette tiszteletét a színpadon. A cica szemmel láthatóan élvezte a muzsikát, habár egy kicsit zavarba jött a rá irányuló reflektorfénytől.
Az idén május 21. és június 13. között megrendezett Isztambuli Zenei Fesztiválon a világ számos pontjáról érkező együttesek lépnek fel. Június 1-jén például a Lucerne-i Fesztivál Vonószenekara játszotta Honegger és Beethoven műveit a kiváló zongoraművész, Maria João Pires közreműködésével. A második részben Beethoven 6. (Pastorale) szimfóniája hangzott el, amikor egy váratlan díszvendég sétált be: egy cirmos-fehér foltos macska jelent meg a színpadon.
A cica a jelek szerint rendszeres vendég a fesztiválon, a neves bariton, Benjamin Appl videója szerint egy másik koncert előtt újra megjelent a színen.
Forrás és videók: fidelio.hu
Így látta Magyarországot a világ egyik leghíresebb utazója
A középkor útleírásai sokszor pontatlanok, az utazók szerették tekintélyes fantáziájuk szüleményeivel feldúsítani történeteiket, számadataik feljegyzésénél pedig gyakran előfordult, hogy vastagabban fogott a pennájuk. A sorok között mégis ott bújik a valóság, amely ha szubjektív is, felbecsülhetetlen értékű információkat rejt múltunkkal kapcsolatban. Evliya Çelebi, a világhírű török utazó bejárta a 17. századi Magyarország területét, és temérdek izgalmas történettel gazdagította az utókort.
Mint az Evliya Çelebi életét bemutató korábbi cikkünkből kiderül, a nagy török utazó időnként saját szakállára, de leginkább diplomata delegációk tagjaként járta be az Oszmán Birodalom teljes területét. Így jutott el Magyarországra is, egészen pontosan arra a területre, amin a Magyar Királyság maradéka, a török hódoltság és Erdély osztozott. És bár utazónk a diplomáciai küldetések során a legváltozatosabb feladatokat kapta a török portától (a porta a Török Birodalom adminisztratív központjának, kormányzati negyedének kapuját jelöli, a birodalom hatalmának egyik jelképe), történeteivel szórakoztatta a delegációkat, avagy nyelvtudásának köszönhetően fogolycserékben vett részt, nem páholyból figyelte az eseményeket, mint az kiderül Dr. Karácson Imre: Evlia Cselebi Török világutazó magyarországi utazásai című munkájából, amely cikkünk alapját adta.
Evliya Çelebi sokszor vett részt katonai küldetésekben is, például többek között az ő beszámolója alapján ismerhetjük meg a szentgotthárdi csata részleteit, aminek szemtanúja volt. Leírásaiból megismerhetjük továbbá több magyarországi vár és város leírását. Így tudhatjuk meg, milyen volt az élet a Budai és az Egri vilajetben, Pécsen, de diplomáciai küldetései során a hódoltságon kívüli magyar területekre is eljutott, például Komáromba, Győrbe, Mosonmagyaróvárra, Pozsonyba és Lipótvárba is.
Forrás: divany.hu
A törökök nagy becsben tartják, gondosan ápolják a magyar emlékeket
Törökországba egyre többen utaznak a világ minden tájáról, köztük sok magyar is. Honfitársaink Isztambulba olyan nagy számban vásárolnak repülőjegyet, hogy a város egyetlen év alatt a hetedik helyről a negyedikre ugrott a kedvencek toplistáján nálunk. A gondosan ápolt törökországi magyar emlékekre, a közös múlt neves képviselőinek szentelt múzeumokra az idei török–magyar kulturális év keretében hívták fel a figyelmet. Vendéglátóink meghívására magyar emlékek nyomába eredtünk Törökországban
A törökök nagy becsben tartják, gondosan ápolják a magyar emlékeket: Rákóczi, Thököly, Kossuth emlékháza, emléktáblái ma is látogathatók és láthatók szépen felújított, karbantartott épületekben, gondosan összeállított szöveges információkkal vezetve végig az érdeklődőket.
Isztambulban 250-300 olyan család él, amelynek van magyar tagja, de nem évszázados gyökerű, nem több generáción át ápolt kapcsolatok ezek, hanem jellemzően friss házasságok. Az isztambuli Magyar Kulturális Központban egy igazán részletes, érthető, kompakt kiállítás vezeti végig a látogatókat a törökországi magyar emlékeken.
A török városban érdemes rászánni egy fél-egy órát arra, ami után már egészen másként tekintünk a hatalmas, nyüzsgő városra – a Boszporusz fölött átívelő, az Európát Ázsiával összekötő hídra.
Hidak a múltba
Isztambul jó néhány napra elegendő látnivalót kínál. A két magyarországnyi lakosságot számláló metropoliszban a török–magyar közös múlt egyik tárgyi emléke a Pantokrator monostor, a Zeyrek Molla dzsámi, amely Szent Piroska/Komnénosz Eiréné (1084–1134) bizánci császárné, magyar királylány kezdeményezésére épült 1118–1136 között. A templom-, kolostor- és kórház együttese az Aja Szófia mellett a második legnagyobb bizánci épület ma már Isztambulban. Itt temették el Eiréné császárnét, akinek szarkofágja később az Aja Szófiában kapott helyet.
Még belefér a napba az isztambuli Hadtörténeti Múzeum, ahol ma is láthatók azok a bőr harci dobok, amiket a mohácsi csata során vertek a törökök.
Az első oszmán fegyverkiállítást is tartalmazó múzeumra rendkívül büszkék a törökök, az egykori Katonai Akadémiai Testgyakorló Házában a hódításokban gazdag sok évszázados történelem gazdag leletanyaga látható.
Forrás: www.vg.hu