2025. augusztus 16.
Türkinfo Blog Oldal 817

Lüktető ékszerdoboz két kontinens között

Nyüzsgő bazársorok, autentikus halpiacok, kedélyes szőnyeg- és fűszerárusok, a Boszporuszra néző kávéházak, mézédes baklava és határtalan vendégszeretet – röviden így lehetne jellemezni a látnivalóktól roskadozó, 8500 éves történelmet magába olvasztó Isztambult, amelynek lenyűgöző múltja és meglepő gyorsasággal fejlődő jelene a kulturális kalandoroknak és a történelem szerelmeseinek is tartogat meglepetéseket.

Bonaparte Napóleon úgy tartotta, hogy ha a világ egyetlen állam lenne, annak Isztambul lenne a fővárosa. A ­franciák leghírhedtebb hadvezére aligha tévedett, legalábbis ezt bizonyítja, hogy a Márvány-tenger, a Boszporusz és az Aranyszarv-öböl tölcsértorkolatának találkozásánál fekvő várost – kulcsfontosságú földrajzi pozíciója és lenyűgöző természeti adottságai miatt – a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom is fővárosává tette.

Noha a császárok és a szultánok uralmának kora véget ért, a több mint 8500 évet magába foglaló történelmi hagyaték nyomai a mai napig élénken élnek Törökország legnagyobb és legnépesebb városának falaiban. Az egykori Konstantinápoly tehát nem csupán a Földközi- és a Fekete-tenger közötti kereskedelem összekötése miatt figyelemre méltó: az éles kontrasztokat és a kultúrák találkozásának egyedülálló forgatagát felvonultató, legendákkal teli város területének több mint 650 hektárja szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

A lenyűgöző panorámát és az eklektikus városképet az teszi igazán egyedivé, hogy a legtöbb isztambuli kávéház teraszáról – a világon egyedülálló módon – tekintetünkkel átkalandozhatunk Európából Ázsiába, egy kiadós ebéd után pedig magunk is átkelhetünk hajóval a két kontinens határát képező, harminc kilométer hosszú tengerszoroson.

Egy boszporuszi hajókirándulás élménye pedig semmihez sem hasonlítható élményt nyújt mindazoknak, akik a vízről szeretnék megcsodálni a torkolat partján sorakozó, régi korokat idéző palotákat, luxusvillákat és grandiózus erődöket: a keleti parton ugyanis az 1939-ben I. Beyazit által emelt Anadolu hisari, azaz ázsiai erőd, míg az európai parton a Rumeli hisari, azaz a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mehmed szultán által 1452-ben építtetett európai erőd emlékeztet a hely stratégiai és történelmi jelentőségére. A hidak és a fotózás szerelmeseinek minden perc emlékezetesen telik, a hajóról ugyanis páratlan panoráma nyílik a több mint másfél kilométer hosszú Boszporusz-hídra, amely az első szilárd kapocs volt a két kontinens között.

Folytatás >>>

Forrás: magyaridok.hu

Törökország: Quaresma megúszta – ennyi meccsről tiltották el

A Török Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága ötmeccses eltiltással és 22 ezer török lírás (csaknem 1.5 millió forint) pénzbírsággal sújtotta Ricardo Quaresmát, a Besiktas portugál labdarúgóját, akit a Fenerbahce elleni Török Kupa-elődöntő első mérkőzésén (2–2) ütésért kiállított a játékvezető.

A 34 éves kiválóság az ötmérkőzéses eltiltásából egyet már letöltött, így még négy találkozót kell kihagynia, de a Fener elleni párharc április 17-i visszavágóján már pályára léphet. A Besiktasnál úgy vélik, Quaresma büntetése túlzó, ezért 12 oldalas beadvánnyal fellebbeznek a TFF-nél a futballista eltiltása ellen.

Mint arról beszámoltunk, a portugál válogatott szélsőt azért állította ki Firat Aydinus játékvezető a két csapat március elsejei mérkőzésén, mert megütötte Souzát, a Fener játékosát, de legalábbis ütőmozdulatot tett felé.

Quaresma ezt nem így gondolta, odarohant a földön fekvő brazilhoz, hogy számonkérje rajta, miért színészkedik. A Besiktas kiválóságánál szemmel láthatóan elszakadt a cérna, csapattársai és a Fenerbahce játékosai sem tudták megnyugtatni. Olaj volt a tűzre, hogy a vendégek egyik játékosa a dulakodás során ellökte Pepét, akinek Quaresma a védelmére kelt, és Mehmet Ekicit is megütötte.

Forrás: www.nemzetisport.hu

Márvány-tengeri régió – Yalova

Yalova számos turisztikai látványossággal rendelkezik, ezek közül a leghíresebb Atatürk háza. Ki kell emelni még a Karaca Arborétumot és a földrengés emlékművet, mely a Márvány-tenger partján áll.

Yalova Törökország északnyugati részén található, a Márvány-tenger keleti partján fekszik.

Az első település a régióban i. e. 3000 körül jött létre. A hettiták uralma alatt állt egészen az i. e. 21. századig, őket a Phrygian dinasztia követte az i. e. 13-ban, majd a görögök kezére került. A rómaiak i. e. 74-ben foglalták el. A Római Birodalom bukása után a város a Bizánci Birodalom része lett.

A bizánci időszakban a város földrajzi helyzete miatt továbbra is nagy fontossággal bírt, a császárok gyakran használták kikötőként. A várost és a környező területet a szeldzsuk törökök a manzikerti csata után lerombolták, de hamarosan újjáépült. 1147-ben görög menekültek telepedtek le a városban. 1204-ben különálló tartomány volt, majd az Oszmán Birodalom része lett.

Atatürk élete utolsó éveit itt töltötte.

Yalova éghajlata mediterrán. A tél enyhe, nedves, a nyár párás, meleg.

Forrás: Wikipédia

Kollár Kata – Türkinfo

Ünnepeljük a nőnapot az isztambuli nők történetével!

A nemzetközi nőnap kiváló lehetőség arra, hogy a nőket méltassuk. De nemcsak úgy, hogy felköszöntjük őket egy csokor virággal, hanem ha arról is megemlékezünk, hogy valójában mit is ünneplünk március 8-án.

Azokat a nőket ünnepeljük, akik életük során hozzájárultak Isztambul fejlődéséhez, kulturális örökségéhez, s a város történelmének, vallásainak, háborúinak és forradalmainak útvesztőjében meghatározó szerepet töltöttek be. Két olyan intézményt is meglátogathatunk, ahol képet kaphatunk olyan női sorsokról, amelyeket a történelemkönyvek nem említenek.

Először is buszozzunk el Balatba, és töltsünk el egy kis időt az Isztambuli Női Könyvtár és Információs Központ épületegyüttesében. Bár feljegyzések nem rögzítik, az épület nagy valószínűséggel a bizánci korból származik – erre következtethetünk a szépen elrendezett vörös téglákból és a nagy boltíves mennyezetből. Az intézményt 25 évvel ezelőtt alapították azzal a céllal, hogy megörökítse a nők munkásságát az utókor számára, s az érdeklődők részére elérhetővé tegye. A könyvtár – nyitásakor – mindösszesen 100 könyvvel rendelkezett, jelenleg több mint 10 000 kötetnek ad otthont, számtalan folyóirattal és újsággal együtt. A falakat olyan művészek munkái díszítik, mint például a híres Gülsüm Karamustafa. A könyvtárat többnyire tudósok és kutatók használják, ugyanakkor lehetőségünk van nekünk is ide ellátogatni (bár nem árt, ha előtte telefonon érdeklődünk).

A könyvtár egyik legérdekesebb része a régi oszmán ​​és köztársasági időkből származó női folyóiratok gyűjteménye. Ezekből megtudhatjuk, hogy a nők már régóta hangot adtak elképzeléseiknek és fontosnak tartották, hogy tapasztalataikat másokkal is megosszák. Az általuk létrehozott művészetnek és szervezeteknek köszönhetően bepillantást nyerhetünk az isztambuli nők életébe 1859-ben, 1924-ben vagy akár 1997-ben. A könyvtár török és angol nyelvű látogatók előtt is nyitva áll, de ha nem beszélünk törökül, a könyvtár olvasószobája  nyugodt helyszínül szolgálhat, hogy elmélyüljünk annak lenyűgöző archívumában. Rendszeresen szerveznek rendezvényeket és kiállításokat is, melynek részleteit megtalálhatjuk weboldalukon.

Nyitva tartás: hétfőtől péntekig, 8-16.30 között

Cím: Kadir Has Caddesi No. 8, Balat;

T: +90 212 621 81 34;

web: www.kadineserleri.org

Ha Adalet Cimcoz, Anna Comnena vagy Nil Yalter neve nem tűnik ismerősnek, akkor valószínűleg még nem jártunk az Isztambuli Nők Múzeumában. Ez egy olyan online adatbázis, amelynek segítségével sok mindent megtudhatunk a török ​​nők életéről és munkájáról. Jusztiniánusz feleségétől, I. Theodora császárnőtől kezdve a punk művész Aylim Aslımon át a köztársaság egyik legkiemelkedőbb festőművésznőjéig, Sabiha Bozcalıig bezárólag megtalálhatóak itt életrajzi adataik.

Elég csak egy-két órát szörfözni a weboldalon, máris elénk tárul azoknak a török nőknek a hatása, amely gyakran a nagyközönség számára csak kevésbé ismeretes, vagy az idő múlásának köszönhetően a feledés homályba merült. Például Adalet Cimcoz, Isztambul első női galériatulajdonosa, a művészek pártfogója, akit a város középkori művészeti életének ápolójaként méltatnak. Öröksége ma is megfigyelhető a kortárs művészek – mint például Joana Kohen – munkájában. Anna Comnena viszont a 11. századi Konstantinápoly életének és korának élethű megörökítését tartotta szem előtt, mely információk a történészek számára ma már felbecsülhetetlen értékűek. A művész Nil Yalter pedig videót készített annak érdekében, hogy tiltakozzon a női nemiség patriarchális megközelítése ellen.

A Nők Múzeumában gazdag forrásanyagból meríthetnek mind a kutatók, mind az írók. Ezek az írások arról tanúskodnak mindenekelőtt, hogy a nők – a férfiak támogatásával vagy anélkül – milyen módon járultak hozzá Isztambul fejlődéséhez, a török történelemhez és a társadalom alakulásához. A buszon ülve vagy a szálloda medencéjénél fekve érdemes egy pillanatra megállni, és a weboldal segítségével felfedezni ezeknek a figyelemre méltó személyiségeknek az életét.

web: www.istanbulkadinmuzesi.org

Forrás: www.theguideistanbul.com

Fordította: Lukács Eszter – Türkinfo

Akia Metrobus Bus (2016) Exterior and Interior

learn Turkish vocabulary | Adverbs Lesson | part 1

16,474FansLike
639FollowersFollow