Szeldzsuk sírépítészet

Az iráni nagy-szeldzsuk építészetből ismert sírépítmények, a kümbedek a 12. század második felében Anatólia területén is megjelentek. A négyzetes alaprajzú, kupolával fedett mauzóleummal szemben a kümbed poligonális, vagy kör-alaprajzú, kúp-alakú, illetve piramidális tetőzettel. A halott testét az épület alatti alépítményben, a kriptában helyezték el. Egyes vélemények szerint a 13. századi iráni kümbedek feltűnő hasonlóságot mutatnak a korabeli török sátrak formájával.
A hat legkorábbi, önálló épületként megjelenő kümbed a Danismendida dinasztia tevékenységének eredményeként született meg Anatólia középső és északi részén, a 12. század második felében, illetve a 13. század elején. A 13. század folyamán az anatóliai szeldzsuk építészetben ezek a kiemelt sírhelyek gyakorta valamely épület, vagy épületegyüttes- dzsámi vagy medresze – alapítójának földi maradványait foglalták magukba, így többnyire részét alkották magának az épületegyüttesnek. Mecsetekben nem találunk kümbedet, de az előteret sokszor használták temetkezési helyként.
Folytatás >>>
Forrás: gepeskonyv.btk.elte.hu
Törökországi Odüsszeia – Motoros útinapló Bányász Sándor tollából 3. rész
„Ha motorkerékpárral utazol, az arra kényszerít, hogy minden aspektusból szembesülj a jelen pillanattal: a motor és a szél hangja, az út ritmusa, a vibrációk, a levegő süvítése – állandóan emlékeztetnek, hogy kiemelt figyelmet szentelj a pillanatnak.”
A katolikusok templomba mennek, a motorosok az utat róják. Az ivás és a munka művészete tulajdonképpen a lapok teleírása, illetve az érzékek élesre csiszolása közötti tánc. Hemingway erről azt mondta:
„Írj részegen, szerkessz józanul!” Ennek alapja, hogy legyenek egyáltalán józan pillanataid, és ez a motorral utazás iránti elkötelezettség felfal minden munkán kívüli józanságot – áll a Best Bar in America című filmben.
Az első részben keresztülvágtam a Balkánon, megérkeztem Törökországba és megcsodáltam Edirne fantasztikus mecsetét, a Selimiye dzsámit. Csavarogtam Isztambulban, majd átkeltem Ázsiába. Itt rabul ejtett a csodaszép és emlékezetes Bursa, de muszáj volt tovább indulnom a csábító célpont, Trója felé.
A másodikban végigjártam Odüsszeusz útját, elcsábított Foca sziréneinek éneke, láttam Tróját, Assost, Pergamont, Erythreát, Ephesoszt, Prienét, Didymét és Milétoszt. Ezt követően keletnek fordultam, Anatólia belsejében megnéztem Pamukkalét és ezután újra délre, a tengert megcélozva ültem motorra.
Elérkeztünk hát a harmadik részhez, s ekkorra már kialakítottam egy új napirendet, mintegy a melegre reagálás stratégiájaként. Az esti meditatív sörözések és vízipipázások ellenére korán kelek és fél hat körül már úton vagyok. Ilyenkor, mivel keleten járok, már felkelt a nap és kellemesen süt, de még csodás 25 fok körüli hűvös idő van. Néha már délután kettőre letudom az aznapi távot, így keveset motorozom a 40-45 fok feletti, és ami annál is kellemetlenebb, igen párás időben. Ezzel sok erőt megspórolok, és a városnézéseket is estére halasztom, a kettő között pedig igyekszem erőt gyűjteni. Íme, feltaláltam a sziesztát. Végül is még minden reggel szemben kel a nap, jelezve számomra, hogy továbbra is kelet felé haladok, s még félúton sem járok. Majd, ha már a tükörben nem a lenyugvó, hanem a felkelő, vörös tűzgolyót pillantom meg, akkor gondolhatok az otthoniakra. Addig viszont spórolnom kell az erőmmel.
Törökország Fethiye és Antalya közötti területe az egykori Likia, s ennek jelentős városa volt az előbbi helyén álló Telmesszosz. Az útvonal arról híres, hogy mindenütt i.e. V-IV. századi, meredek sziklafalakba süllyesztett királysírokat láthatunk. Egyik legszebb és leglátványosabb Nagy Sándor hadvezérének végső nyughelye, az Amintasz-síremlék.
Erről a félszigetről önmagában lehetne írni egy könyvet, annyi látnivaló található a mesés tájba rejtve. Görögkori városok romjai (Leton, Xanthos, Patara, Antiphellus, Limyra stb.), régi mecsetek, tumuluszok, cseppkőbarlangok, karavánszerájok, kilátók egész sora vár rám, miközben szinte mindvégig Törökország legszebb Földközi-tengeri partvidékén haladok. Egyetlen felhő sincs az égen, vakítóan tűz a nap az üres, helyenként mélyen megolvadt országútra, és alattam lent a türkizkék mélység. Az ókori likiai város, Myra püspöke volt Szent Miklós, akihez a Mikulás-legenda fűződik – történelmi tény tehát, hogy nem Rovaniemiben kell keresnünk őt…
Sajnos ezen a szakaszon végül annyira kikészülök a nagy melegtől és legalább 90 százalékos páratartalomtól, hogy feladom a nézelődést. Motorozom gyorsan, nagyon gyorsan, de semmi nem segít, a dzseki ujján felkúszó levegő is éget már. Megállok egy benzinkúton, betérek az étterembe és ülök átszellemülten a ventilátor előtt. Odakint a Yamahám úgy fest, mintha az Atacama sivatagból érkeztem volna.
A cikk folytatása, sok kép és zene>>>
Forrás: sportmotor.hu
Különleges látvány – Isztambult sűrű köd borította be szombaton
Sűrű köd lepte be Törökország legnagyobb városát, Isztambult szombatra virradóra. A köd sajnos megnehezítette a nagyváros lakóinak életét, mert nehéz volt közlekedni, a komp- és hajóközlekedés jó néhány órán át szünetelt. Ennek ellenére nagyon különleges látvány volt a ködbeburkolózó város:
A köd egész nap a város „vendége” volt, így az esti fényeknél még varázslatosabb volt Isztambulban sétálni:
Képek forrása: Hürriyet Daily News és Daily Sabah
Kollár Kata – Türkinfo
Kötéssel a memóriavesztés ellen
Törökország déli részén, Antalya tartományban az idős férfiak különleges „fegyverrel” küzdenek a memóriavesztés ellen: kötni tanulnak.
Törökország első „Idősek Egyetemét”, ahová csak 60 év feletti tanulók járnak, 2000-ben alapították. Az Akdeniz Egyetem hozta létre az Ismail Tufan professzor nevéhez fűződő projekt keretében.
Az egyetemnek kb. 866 tanulója van, valamennyien 60 és 92 éves kor közöttiek. Többféle órát is tartanak számukra a kémiától a kommunikációig.
Bár valamennyi óra népszerű, mégis az egyik új kurzusra járnak jelenleg a legtöbben, ez a kötés, amit kifejezetten azoknak az idős férfiaknak ajánlanak, akik a memóriavesztés ellen küzdenek.
Az osztályba olyan bátor férfiak járnak, akiket nem zavar, ha kíváncsi tekintetek lesik őket, miközben az egyetem kertjében pulóvert, sapkát, sálat és zoknit kötnek.
A kurzus résztvevői azt tapasztalták, hogy javultak agyfunkcióik és csökkent a feledékenységük.
„A kötésnek köszönhetően az agyam jobban működik és a feledékenységem is csökkent” – mondta a 76 éves Yaşar Kaylı az Anadolu Ajansı török hírügynökségnek, majd hozzátette, hogy a kötést akkor is magával viszi, ha a szomszédjait vagy a rokonait látogatja meg.
A 64 éves, nyugdíjas bankár, Adnan Özmetin arról számolt be, hogy orvosa ajánlotta a kötést az Alzheimer-kór leküzdésére.
„A kötés jó a feledékenység ellen és egészségesen tartja az agyunkat. Az egyetemen második ifjú korunkat éljük” – mondta.
Néhány tanuló számára azonban egy kissé nehezen megy egy-egy új minta elsajátítása.
„Először mérges voltam, hogy férfi létemre pulóvert kell kötnöm” – mondta Yusuf Özkara. „De most minden nap kötök. A demencia és az Alzheimer-kór már a múlté.”
Az Akdeniz Egyetem Gerontológiai Karának igazgatója és egyben a projekt kitalálója, Ismail Tufan, közel 20 éve végez kutatásokat Törökország 7 különböző régiójában. Hangsúlyozza, hogy az életen át tartó tanulás mindenki számára nagyon fontos.
„A Cambridge Egyetem tanulmánya szerint az Alzheimer-kór 60 év feletti kialakulásának kockázata 11%-kal kevesebb azoknál, akik tanulnak, mint akik nem vesznek részt a programban” – mondta Tufan.
„Emiatt az „Idősek Egyeteme” hallgatói nagyon értékes munkát végeznek saját életük és életminőségük javítsa érdekében. Kevésbé lesznek betegek, kevesebbet járnak orvoshoz és jobban érzik magukat.”
Forrás: Daily Sabah
Kollár Kata – Türkinfo
Kıymalı nohut yemeği (Darálthúsos csicseriborsó) – Szegedi Ági
Hozzávalók:
20 dkg csicseriborsó
50 dkg darálthús
1 közepes fej vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma (ízlés szerint kevesebb is lehet)
1 db paprika
2 db paradicsom (utóbbi két tétel lecsókonzervvel is helyettesíthető)
1 ek sűrített paradicsom (domates salçası)
2 ek olívaolaj (nem extraszűz)
Só, bors, őrölt pirospaprika, őrölt római kömény, őrölt koriander, kakukkfű
A csicseriborsót egy éjszakára beáztatjuk. Ha forró vízbe tesszük, kevesebb idő is elég neki. Másnap bő, sós vízben feltesszük főni, puhulásig főzzük.
Az olívaolajat felforrósítjuk egy lábasban, rádobjuk a darálthúst. Addig pirítjuk, míg a hús leve elpárolog. Ekkor hozzáadjuk az apróra vágott vöröshagymát, együtt dinszteljük. A fokhagymát összezúzzuk, majd, amikor a hagyma már üveges, azt is beletesszük. Egy-két percig pirítjuk csak, míg az illata kezd érződni. Hozzáadjuk a sűrített paradicsomot, és meghintjük egy kevés pirospaprikával. Ízlés szerint szórhatunk bele csípőset is. Amikor alaposan elkevertük, engedjünk hozzá egy kevés vizet.
A paradicsomot dobjuk pár pillanatra forró, majd hideg vízbe, húzzuk le a héját, kockázzuk fel. A paprikát is vágjuk apró kockákra. Mindezt egyszerre beletehetjük az ételbe – ha lecsókonzervünk van, akkor abból adjunk hozzá. Sózzuk, fűszerezzük. Időnként kavargatva, és szükség esetén a vizet pótolva, főzzük puhára. Ekkor tegyük bele a főtt csicseriborsót, pár percig főzzük össze, majd forrón tálaljuk, rizskörettel, vagy csak úgy magában, friss kenyérrel.
Afiyet olsun!
Szegedi Ági / Türkinfo