2025. augusztus 17.
Türkinfo Blog Oldal 812

Kilenc pontban Törökország: 9 látnivaló, amit ne hagyj ki Isztambulban

Magyar igazságból három van, miként jókívánságból is, ha kifogjuk az aranyhalat. A cigányzenekar száz tagot számlál, hét mérföldes csizmával indulunk neki a nagyvilágnak, és a sárkánynak is illik mind a hét fejét levágni. A kilences pedig Törökország száma, legalábbis a Türkinfónál.

Sorozatunkban azt vesszük sorra, mi a 9 jó, ismert, ízletes, hazahozni-, hallgatni- vagy kóstolnivaló, sínen gördülő vagy fülbemászó… Összeállításunkban nem az objektivitás, hanem kimondottan az egyéni ízlés vezérelt bennünket. Legyen szó utazásról, irodalomról, gasztronómiáról vagy lakberendezésről, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat Törökországról – 9 pontban.

1Hagia Sophia

hurriyetdailynews.com

Az Hagia Sophia (Ayasofya, azaz „Isteni bölcsesség”) egy építészeti csoda. Csak a londoni Szent Pál, a római Szent Péter és a milánói katedrális nagyobb nála. Kupolája 65 méter magas és 43 méter széles. I. sz. 360-ban Constantinus római császár építette. 404-ben leégett, de 415-ben újraépítették. 532-ben egy felkelésben ismét megsemmisült, és másodjára Iustinianus bizánci császár hozta rendbe 537-ben.

Az épület két fő részre bontható: főtemplom és a galéria. Mindkettő kitűnő mozaikokkal van díszítve, amelynek minden darabját aranyba mártották. A galérián láthatók a legszebb állapotban fennmaradt mozaikok. 1453-ban mecsetté alakították át, és 1935-től múzeumként működik.

2Topkapı palota

indigodergisi.com

 

A Topkapı palota (Topkapı Sarayı, azaz „Ágyúkapu palota”) Isztambulban található, 1465-1853. között az Oszmán Birodalom adminisztratív központja volt. Építését II. (Hódító) Mehmed szultán (a Hódító) rendelte el, 1465-re készült el. A palota az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger között fekszik az ún. Szeráj csúcson (Sarayburnu). Több kisebb épületből áll, és négy udvar veszi körül.
A palota az oszmán építészet jegyében készült. Jelenleg múzeumként működik, ahol – többek között – porcelán- és üvegedények, oszmán kori öltözékek, fegyverek, miniatúrák, kalligrafikus iratok és ékszerek láthatók.

3Dolmabahçe palota

istanbulstay.com

A Dolmabahçe palota (Dolmabahçe Sarayı) a Boszporusz nyugati, európai oldalán fekszik Beyoğlutól északra. Az Oszmán Birodalom adminisztratív központjaként működött 1856-1923. között. I. Abdul-Medzsid szultán építtette, 1856-ban készült el.

A palota három részből áll: a Mabeyn-i Hümâyûn (vagy Selamlık, a férfiaknak fenntartott körlet), Muayede Salonu (a fényűző dísztermek) valamint a Harem-i Hümâyûn (a Hárem; vagyis a szultán családjának fenntartott rész). A palota területe 14 595 m², 285 szobája, 46 terme, 6 fürdője és 68 mellékhelyisége van, valamint 25 bejárata, 1427 ablaka és 4500 m² szőnyeg borítja a padlót. A palotát 1873-ig gázzal világították, majd áttértek az elektromos áramra. Kezdetben kandallókkal és cserépkályhákkkal fűtötték, majd V. Mehmed idején bevezették a központi fűtést. A palota belsejét a Párizsi operaház belsőépítésze, Charles Séchan tervezte.

4Bazilika ciszterna

turkey.toursoption.com

A Bazilika Ciszterna (Yerebatan Sarayı vagy Yerebatan Sarnıçı) az egyik legnagyobb víztározó, mely Isztambul alatt húzódik. A belváros közepén található, I. Iustinianus bizánci császár építtette 532-ben.

A 143×54 méteres termet 336 darab 8 méternél is magasabb márványoszlop tartja. Elég különös módon két oszlop az ókori görög szörnyeteg, Medusza fején nyugszik. A terem falai 4 méter szélesek, és speciális vízálló malterral építették őket. A víz az Isztambultól mintegy 20 km-re északra lévő belgrádi erdőből eredt és folyt be a városba az akvadukton (ókori vízvezetéken) keresztül.
Az Isztambuli Városi Múzeum által végzett 1985-ös helyreállítás után 1987. szeptember 9-én nyitották meg a nagyközönség előtt. Ez a ciszterna szerepelt az Oroszországból szeretettel című, 1963-as James Bond-filmben is.

5Kék mecset

mylittleadventure.com

Hatalmas, négy oszlopon nyugvó Kék mecset (Sultan Ahmet Camii) Isztambul egyik központi mecsete, mely a város Sultanahmet negyedében található. Népszerű nevét azokról a kék csempékről kapta, melyek belső falait borítják. A dzsámit 1609-1616 között építették I. Ahmed oszmán szultán utasítására. A dzsámihoz tartozó épületegyüttesben találhatjuk Ahmed szultán és ágyasa, Köszem szultána türbéjét, egy medreszét és egy kórházat. A kék mecset Isztambul egyik legnépszerűbb látványossága, a világ egyik legismertebb épülete, a világörökség része.

A látogatók az északi kapun léphetnek be, az istentiszteletek idején kívül, olyankor ugyanis 25000 ember zsúfolódik be a hatalmas helyre. Belülről lélegzetelállító a hely. Ragyogó fény árad a magas, festett üvegablakokon, ami kiemeli a falakat és kupolákat borító több százezer, XVI. századi kék izniki csempék kobaltkékségét.

6Galata-torony

ighting.philips.com

A Galata-torony (Galata Kulesi) az Aranyszarv-öböltől északra, Beyoğluban található. Isztambul egyik meghatározó épülete. Az eredeti torony 528-ban épült, de az a negyedik keresztes hadjárat alatt megsemmisült. Az ide települő genovaiak építették újjá 1348-ban. Az Oszmán Birodalom időszaka alatt többször is átépítették; egy időben a Mevlevi-rend is használta a tornyot. 1990-ben újították fel.
Az épület a földtől számítva 61 méter magas, a tengerszint felett 140 méterig ér. Átmérője 8,95 méter, a fal vastagsága 3,75 méter. A tetején egy kávézó-étterem, valamint egy night-club is található; a teraszról kitűnő körpanoráma nyílik Isztambulra és a Boszporuszra.
A 17. században az egyik első „repülős”, Hezarfen Ahmet Çelebi erről a toronyról rugaszkodott el, hogy a saját maga által gyártott szárnyakkal átrepülje a Boszporuszt, majd Ázsiában landoljon.

7Miniatürk

gezipgordum.com

A Miniatürk Törökország látnivalóinak kicsinyített másait, mérethű modelljeit felsorakoztató, 60 000 m²-es park Isztambul Beyoğlu negyedében. 2003 óta fogadja a látogatókat. Magyar vonatkozású érdekesség, hogy a budapesti Gül baba-türbe is látható a kiállított modellek között.

A 60 000 m²-es park 15 000 m²-es területén helyezték el a kicsinyített épületeket. Ez a világ egyik legnagyobb területű modellparkja. A miniatúrák 1:25 arányúak és 126 darab található belőlük. Az épületek közül 59 Isztambul nevezetességeit, 55 Anatólia nevezetességeit, 12 pedig az Oszmán Birodalom egykori, ma már Törökország határain kívül található nevezetességeit mutatja be. A miniatúrák jórészt törökországi műhelyben készültek és két török egyetem is hozzájárul az építéshez. A miniatúrák erős műanyagból készültek, ami biztosítja, hogy ellen tudjanak állni a környezeti hatásoknak.

8Héttorony

howtoistanbul.com

A Héttorony (Yedikule) Isztambul délnyugati részén, a Márvány-tenger partján álló erőd volt. Hét tornya közül napjainkra csak egy maradt meg jó állapotban, az ún. Vértorony, melyet börtönként használtak.
A börtönben nemes emberek, köztük szultánok is raboskodtak. Több magyar fogoly is be volt ide zárva, közülük Szilágyi Mihály, Majláth István, Török Bálint, Bornemissza Gergely és Blédi Pál a legismertebbek. Az utolsó magyar rab gróf Esterházy Antal volt 1698–1699-ben.
A torony alján van egy barlang, amelyet sziklaüregnek neveznek, itt őrizték azokat, akikre a halálos ítéletet már kimondták. Az épületet 1895-ben múzeummá nyilvánították, és 1959-ben felújították. 2009. június 25-én a XVI-XVII. században a Héttoronyban raboskodó magyar történelmi személyiségek emlékére ünnepélyes emléktábla-avatásra került sor.

9Isztambul Akvárium

istanbulakvaryum.com

Az Isztambul Akvárium a világ legnagyobb tematikus akváriuma, az Állatkertek és Akváriumok Világszövetségének tagja.

Az Isztambul európai oldalán a Florya kerületben található kétszintes épület közel 22000 négyzetméteren terül el. 64 medence található itt, melyben 6800 m3 víz van. 1500 fajta szárazföldi és vízi élőlény közel 15000 példányát lehet megnézni. Az akvárium 16 téma köré épül a Fekete-tengertől az esőerdőkig. Az akvárium az egyik leghitelesebb, legjobban felszerelt, a valóságot leginkább tükröző akvárium. Számos útvonallal, interaktív szolgáltatással és a legújabb technológiával büszkélkedhet. Teljes mértékben megfelel a nemzetközi szabványoknak, mert itt az élőlények a lehető legközelebb vannak természetes élőhelyükhöz.

Kollár Kata – Türkinfo

A félelem

Egyszer volt, egyszer nem volt, volt egyszer egy asszony, ennek meg egy fia. Amint üldö­gélnek egy este a kunyhójukban, azt mondja az asszony a fiának:

– Jól zárd be az ajtót, mert félek.

– Mi az a félelem? – kérdi a legény az anyjától.

– Az, hogy félünk – feleli az asszony.

– Milyen az a félelem? – kérdezi ismét. – Meg kell, hogy keressem.

Hiába beszél a lelkére az anyja, nem tágít a szándékától. Útra kél másnap reggel és amint megy mendegél, hegyek közé téved az útja. Felmegy az egyikre, hát negyven rablót pillant meg, ép tüzet raktak a hegyen. Odamegy hozzájuk a legény és – adjon Isten – helyet foglal köztük.

– Hogy mertél idejönni, – kérdik a rablók – mikor se madár nem mer errefelé repülni, se karaván nem mer erre elhaladni?

– A félelmet keresem, azt mutassátok meg nekem – mondja nekik a legény.

– Itt meg nem találtad nálunk? – kérdik a rablók.

– Hol van? – kérdi megint a fiú.

Azt mondja neki a negyven rabló:

– Itt egy kazán, liszt, vaj meg cukor; vidd odaát abba a temetőbe, és ott készíts belőle helvát (édes tésztát). Majd megtalálod a félelmet.

– Jól van – mondja a legény, veszi a helvának valókat és viszi át a temetőbe.

Tüzet rak a sírok közt és kezdi csinálni a helvát.

Egyszerre csak egy kéz nyulik ki a sírból és kér egy darabka helvát.

Rákoppint a legény a kanalával és azt mondja neki:

– Előbb az élők esznek és csak azután a halottak.

Elkészíti aztán a helvát és visszatér vele a rablókhoz.

– No, hát megtaláltad a félelmet? – kérdezik tőle.

– Nem én, – feleli a legény – mindössze az történt, hogy egy kéz nyult ki a sírból és helvát kért tőlem. Én meg egy jót koppintottam rá a kanalammal.

Elcsodálkoztak a rablók, hogy ennyi bátorság legyen egy legényben.

– Egy fürdő van itt a közelünkben – mondják aztán neki – ott rátalálsz a félelemre.

Meg se áll a legény a fürdőig. Bemegy, hát egy bölcső lóg fent a falon, egy síró gyermek van benne; egy asszony meg egyre futkos körülötte. Odamegy az asszony a legényhez és azt mondja neki:

– Hadd lépek a válladra, hogy megszoptassam azt a gyereket.

Nem bánja a legény és amint fellép a vállára és szoptatja a gyermeket, úgy ránehezedik a lábával, mintha agyon akarná nyomni. Egyet ránt a legény az asszonyon és úgy odacsapja a kőhöz, hogy kiszállt belőle a lélek. Közben pedig lehull a félkezéről egy karperec. Elteszi a legény a karperecet és amint indul kifelé, egy arab állja el az útját, hogy az övé az a karperec. A legény nem adja, az arab meg követeli.

– Menjünk a bíróhoz, – mondja a legény – ha neked ítélik oda, a tiéd lesz; ha pedig nekem, akkor az enyém.

Azt mondja neki a bíró, hogy azé a karperec, aki bizonyítani tudja az igazát. Egyik se tudja bizonyítani. Azt ítéli erre a bíró:

– A karperec nálam marad és annak adom majd vissza, aki a párját is elhozza.

Eltávoznak erre a felek.

Elindul a legény és amint megy mendegél, egy tenger mellett halad el az útja. Egy hajót pillant meg a tengeren, úgy inog-recseg, mintha rázogatná valaki, belőle meg emberek kiabál­nak ki. Odakiált a legény, hogy talán a félelmet találták meg?

– Attól félünk, hogy a tengerbe veszünk – kiáltják a hajóról.

Leveti a legény a ruháját, beleugrik a tengerbe és odaúszik ahoz a hajóhoz.

– Mi a bajotok? – kérdi a hajón levőktől.

– Rázogatja valaki a hajót, – felelik neki – félünk hogy felborul velünk.

Kötelet köt a legény a derekára és leereszkedik rajta a tengerbe, hát látja, hogy a vízilány rázza a hajót. Úgy elveri a tenger lányát, hogy elmenekül előle. Felhúzódik aztán a legény és kérdi az emberektől, hogy ez volt tán a félelem? Megint visszaúszik a partra, felöltözködik és amint ismét útnak indul, egy szép nagy kerthez jut el, a kertben egy medencéhez. Leül egy kissé, hogy megpihenjen és mialatt üldögél, egyszerre csak három galamb repül a medencé­hez. Mind a hárman vízbe buknak, aztán kiszállnak és amint egyet rázkódnak, három lánnyá lesz a három galamb. Bort hoznak egy kancsóban és amint hörpinteni akar az egyik, azt kérdi a másik kettő:

– Kinek az egészségére akarsz inni?

Folytatás >>>

Forrás: Kúnos Ignác: Boszporuszi tündérvilág

A világ legnagyobb baklavája

A világ legnagyobb baklaváját az Ankarában megrendezésre került gasztronómiai csúcstalálkozón szolgálták fel csütörtökön – felállítva ezzel az új Guiness rekordot.

Az 515 kilogramm tömegű baklavát Törökország minden tájáról érkező baklavamesterek készítették el és egyetlen tálcán, egy különleges kemencében sütötték meg a Travelexpo harmadik nemzetközi turisztikai vásáron az ATO Congresium nemzetközi konferencia-központban.

Az Anadolu hírügynökség beszámolója szerint a rekordot egy Guinness tisztviselő élő közvetítésben hitelesítette.

Mehmet Kanbur, a MADO (Törökország egyik legnagyobb fagylaltlánca) vezérigazgatója, a rekordkísérlet fő támogatója elmondta, hogy a rekord felállítását három hónapos munka előzte meg. Céljuk ennek a különleges desszertnek a népszerűsítése volt. Arról is beszámolt, hogy a mostani baklava súlya a korábbi rekorder kétszerese.

A körülbelül 11.800 szeletes rekorddöntő baklavát egy 2,5 m széles, 7,5 méter hosszú tálcán sütötték.

Öt órán keresztül 18 cukrász dolgozott a desszert elkészítésén, miközben 150 kg vajat és 80 kg diót használtak fel.

A 35 vagy annál több rétegből álló vékony tésztát vajjal és cukorsziruppal itatják át. A változatos formájú, méretű és ízű desszert rendkívül népszerű mind Törökországban mind világszerte, és a hagyományoknak megfelelően különleges alkalmakkor, vallási vagy más ünnepségek során fogyasztják. A baklavamesterek szövetségének adatai szerint a törökök átlagosan 4,4 kg baklavát fogyasztanak évente.

A rendezvény nyitó ünnepségén Numan Kurtulmuş, kulturális és idegenforgalmi miniszter elmondta, hogy Törökország óriási potenciállal és tudással rendelkezik a gasztronómia területén, ezért az ország – változatos konyhaművészetének köszönhetően – rendkívül vonzó lehet a turisták számára.

Forrás: dailysabah.com

Fordította: Lukács Eszter

Idegen civilizációk

Magyar Nemzet 2018. február 26-i számában Csizmadia Ervin politológus Gyarmatosítási tapasztalat és migráció című írásában a laikus olvasó meglepő megállapítással találkozik.

Eszerint a „fejlett Nyugat könnyebben kezeli, és szinte természetesnek tekinti a bevándorlást”, mint az egykori Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai. Ennek az az oka, hogy előbbiek gyarmattartók voltak, utóbbiak nem. A szerző szerint az egykori gyarmattartóknak „hosszú idő állt rendelkezésre, hogy a különféle kultúrák és civilizációk megtanulják egymást, mint ott, ahol a gyarmatosítás (mint láttuk) soha nem volt cél”. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az egykori gyarmattartók elsődleges célja a gyarmatok kizsákmányolása volt, a természeti kincsek, nyersanyagok üveggyöngyökért való megvásárlása, rosszabb esetben elrablása. Ez utcahosszal megelőzte a kereszténység terjesztését és a meghódított népek civilizációjának, kultúrájának megismerését.

Persze az egyes hódítók között jelentős különbségek is voltak. Azt a brutalitást, amellyel II. Lipót belga király idejében a „Kongói Szabadállamban” az őslakók kényszermunkájával kaucsukot termeltek, a többi gyarmatosító közül talán senki nem érte utol. 1888 és 1908 között a „szabad állam” az uralkodó magántulajdona volt, és a bennszülöttekkel szembeni kegyetlenség volt a jellemző (kivégzés, nők túszul ejtése, kéz levágása stb.). Egyes becslések nyolc-tíz millió halálos áldozatot említenek, ami az akkori kongói lakosság nagyjából fele. Részletek a Wikipédiában, németül Kongogräuel, angolul Atrocities in the Congo Free State cím alatt. Itt nem volt idő egymás kultúrájának, civilizációjának megismerésére.

Folytatás >>>

Forrás: mno.hu

Yedigöller Nemzeti Park

Képzeljünk el egy olyan helyet, ahol a zöld minden árnyalata és a természet minden szépsége megtalálható. A Yedigöller Nemzeti Park egy ilyen hely. Aki ide látogat, az feltétlenül keresse fel az itt hömpölygő folyót, a gyógyító forrásokat és a csodás tavakat.

A Yedigöller Nemzeti Park nevét a területén található 7 csodás tóról – Sazlıgöl, İncegöl, Nazlıgöl, Küçükgöl, Deringöl, Büyükgöl és Deringöl – kapta (yedi = hét, göller = tavak). Ezek a tavak egymáshoz kapcsolódnak és egy földcsuszamlás következtében alakultak ki, amikor a leomló föld eltorlaszolta majd felduzzasztotta a közeli patakot. Arra a kérdésre, hogy mikor érdemes a nemzeti parkot felkeresni, azt tudjuk mondani, hogy az év bármelyik hónapjában. Minden évszakban különleges látványban lehet része annak, aki ide ellátogat. Bár a közlekedés télen nehézkes lehet, de azért ilyenkor is érdemes eljönni. A fotózás szerelmeseinek a tavaszt és az őszt ajánljuk, de a park minden hónapban más és más arcát mutatja.

A nemzeti parkban több különleges növény is található, ezek közül az egyik legérdekesebb a „pitagorasz fa”, amely érdekes, háromszög alakú leveleivel hívja fel magára a figyelmet. Aki szereti a természetet és a fotózást, annak ezt a helyet nem szabad kihagynia.

Ha folytatjuk utunkat az ösvényen, felfedezhetjük a teljes parkot, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik minden irányba. Beleszippanthatunk a friss levegőbe, amire a városban nincs lehetőségünk, és már meg is érkeztünk a Kapankaya területére.

A Yedigöller Nemzeti Parknak van egy másik érdekes oldala is: az első pisztrángtenyésztő farmot itt hozták létre 1969-ben, így a park a horgászat szempontjából is nagy jelentőséggel bír. A tavak mentén könnyedén felállíthatjuk sátrunkat, hogy azután kedvenc szórakozásunknak, a horgászatnak hódoljunk a természet lágy ölén.

Bár korábban lehetett sütögetni a park területén, mostanra azonban betiltották – a természet megóvásának érdekében. Horgászni is csak az év bizonyos időszakaiban lehet.

A kirándulók hétvégi házakban és lakókocsikban pihenhetnek meg. A park területén több vendéglátóhely is található, ahol enni és inni is lehet.

A Yedigöller Nemzeti Park több úton is megközelíthető. Az Ankara-Isztambul autópályán 152 km-t kell autózni, hogy elérjük a parkot, de jöhetünk Bolu felől és a Mengen-Yazıcık útról is, ha az autópályát követjük Ankara-Zonguldak és Isztambul-Zonguldak között. Arra azonban mindenképpen figyeljünk, hogy nagyon óvatosan vezessünk, ne menjünk túl gyorsan, csak annyira, amennyire az út engedi.

Itt az ideje, hogy kivegyünk néhány szabadnapot és ellátogassunk a Yedigöller Nemzeti Parkba, hogy gyönyörködhessünk ebben a természeti csodában.

Forrás: Hürriyet Daily News

Kollár Kata – Türkinfo

Kebab az Oscar díszvacsora menüjében

A híres szakács Wolfgang Puck az idei, március 4-én éjszaka megtartott Oscar díjátadó estéjén feltálalt díszvacsora menüjében három török ételt is szerepeltetett. A 90 éves Oscar történelmében először szerepeltek török ételek a menüben, és azok elkészítéséhez csak az Oscar miatt érkezett két séf, Cihan Kıpçak és Yiğit Mirzaoğlu az isztambuli Spago étteremből.

◊ Hogyan született a döntés, hogy ebben az évben az Oscar díjkiosztó ünnepség menüjében török ételeket is szerepeltet? Az Ön közeli barátja, Demet Sabancı Çetindoğan Adana városából való. Biztos vagyok benne, hogy ez is hatással volt a döntésre.

Természetesen igen. Gyakran járok Törökországba. Minden alkalommal látom, amikor fiatal séfek különleges ételeket készítenek. Legutóbb, mikor Isztambulban voltam, a Spago étterem séfjének, Cihannak említettem meg, hogy „miért ne tennénk a menübe török ételeket is”. Az emberek meg fognak lepődni, mert a török konyhát itt nem ismerik.

Az olasz és még a görög konyhát is jól ismerik, de a török ételeket nem. Pedig én magam a legjobb bárányhús- és halételeket Törökországban ettem. A fűszerek egy külön téma. Az Fűszerbazár (Mısır Çarşısı) már önmagában egy nagyszerű hely. Számomra Isztambul nagyon különleges város.

Ezért gondoltam arra, hogy miért ne mutathatnánk meg az egész világnak a török konyhát. Úgy döntöttem, hogy három különböző török étel is szerepelni fog az idei menüben. Adana kebabot, darált hússal töltött bulgur fasírtot (içli köfte), és sütőtök desszertet (kabak tatlısı) is felszolgálunk az Oscar menüben.

Én magam is nagyon szeretem az Adana kebabot. Otthon is készítek a gyerekeimnek, mivel azonban ők a csípőset nem szeretik, így ekkor kevesebb fűszert használok. Itt dolgozik mellettem egy adanai séf, Yiğit Mirzaoğlu. Yiğit nekünk most Adana kebabot süt. És remélhetőleg egész Hollywoodot megetetjük Adana kebabbal. Én paradicsomsalátával és hagymával szeretem. De Jennifer Lawrence nem szereti túlságosan a hagymát, ezért amikor neki szolgáljuk fel, kevesebb hagymát használunk.

 A VENDÉGEK ÍZORGIÁT ÉLHETNEK ÁT

◊ Talán egy év múlva majd baklavát szolgálnak fel …

– Mostantól minden évben ideérkezik Yiğit és Cihan, és a török ízeket Puck módra szolgálják majd fel Hollywood legnagyobb csillagjainak. Lehet, hogy baklavát, lehet, hogy török módon elkészített halat tálalunk majd fel. De az, hogy én mit csinálok, egy kicsit sem biztos.

◊ Nagyon köszönjük, hogy elmondta mindezt…

A török ételekről beszéltünk. A menü egyéb részleteire nem kíváncsi, ugye? (nevet)

◊ Nos, akkor beszéljünk róla. Mi van még a menüben az említetteken kívül?

Tonhaltól a lazacig, csirkétől a halig tízféle választék, de arra én magam is kíváncsi vagyok, hogy ebben az évben az Adana kebab után még mi lesz… …

Az édességeket említve, gyümölcsös csokoládétól a 24 karátos arannyal bevont Oscar csoki szoborig, mojito macarontól a Brazíliából hozatott kávéból készült csokoládéig, minden ízlést kielégítő édességekkel a vendégek egy ízorgiát élhetnek át.

Forrás: hurriyet.com.tr

Fordította: Eva Erdem – Türkinfo

Égei-tengeri régió – Çeşme

Çeşme népszerű turistacélpont a török riviéra nyugati csücskében. A város nevének jelentése „kút, szökőkút”, valószínűleg a környéken található számtalan forrásról és oszmán szökőkútról kapta a nevét. Népszerű jacht- és kompkikötő.

Çeşme a középkorban élte fénykorát. A 14. században a Genovai Köztársaság a térségben felügyelte az Európa és az anatóliai szárazföld közötti kereskedelmet, de Çeşme és a környező kikötők 1470 után is függetlenek maradtak az ottomán hódítás ellenére.

1566-ban Piyale pasa hadjáratakor, az Oszmán Birodalom részévé vált Çeşme: a pasa lehorgonyzott a kikötőben, majd összehívta az előkelőségeket és közölte a „hatalomváltás” tényét. A török hódítást követően Çeşme kezdte elveszíteni a kereskedelmi központi szerepét, mely fokozatosan İzmir javára tolódott el.

1770. június 24-én az orosz–török háború (1768–74) időszakában zajlott az orosz és oszmán flotta között a çeşmei tengeri csata.

A 19. század elején Çeşme visszanyerte egykori fényét a szőlő és pisztáciafa gyanta exportjának növekedésével. A város lakossága jelentősen nőtt a 20. század elején. Az elmúlt évtizedekben a szőlőtermesztés helyett a görögdinnye termesztése lett a meghatározó. Jelentős még a helyi sajtgyártás is.

Forrás: Wikipédia

Kollár Kata – Türkinfo

Istanbul tram – from Zeytinburnu to Sultanahmet 02

Kara da Kocun Boynuzu – Afyon Türkülerimiz

learn Turkish vocabulary | Occupations | Part 1

16,474FansLike
639FollowersFollow