A török riviéra központját heves viharok tépázták az elmúlt napokban, azóta pedig súlyos áradással küzdenek a helyiek.
Hatalmas viharok után súlyos árvízzel küzdenek a török riviéra fővárosában, Antalyában.
Egy halálos áldozatot jelentettek, a katasztrófavédelem folyamatosan menti az embereket és az állatokat is az elöntött házakból. Egész negyedek kerültek víz alá, az áradat utakat, hidakat rongált meg. Vannak városrészek, amelyeket csak csónakkal lehet megközelíteni.
A tartomány vezetése iskolai szünetet rendelt el keddre a város öt belső kerületében. Azoknak az állapotos nőknek, speciális szükségletű embereknek és krónikus betegséggel küzdőnek, akik közintézményekben dolgoznak, szintén nem kellett munkába menniük február 13-án.
Továbbra is érvényben van a narancs riasztás az egész partvidéken.
Dinasztikus emlékezet, gyógyítás és örökélet a Komnénos-kori Bizáncban: a Magyar Hagiográfiai Társaság és az ELTE Középkori Történeti Tanszék könyvbemutatója.
Sághy Marianne (1961-2018) a középkori Magyarország és Európa történetében egyaránt jártas, számos területen fontos új eredményeket hozó kutatásokat végző történésze volt, aki nagy érdeklődéssel fordult a szentek története és kultusza felé. Ahogy azt a Piroska és a Pantokratór című kötetben maga is leírja, először 2014-ben járt Isztambulban, és akkor látta első alkalommal a Hagia Sophia-bazilika galériáján Árpád-házi Piroska-Eiréné bizánci császárné mozaikképét. Piroska (1088-1134) Szent László leánya volt, aki 1105-1106 körül került Bizáncba, amikor feleségül ment I. Alexios Komnénos fiához, a későbbi II. Ióannés császárhoz, halála után pedig Bizáncban szentként tisztelték.
A személyes élményből hamarosan kutatási program lett, és az ELTE-n és a CEU-n egyaránt oktató Sághy Marianne a rá jellemző lendülettel és lelkesedéssel 2015. június 3-án nemzetközi konferenciát szervezett a budapesti Közép-európai Egyetemen Piroskáról és az általa alapított Pantokrátor-monostor és kórház épületegyüttesről. Szívügye volt a konferencia előadásainak angol és magyar nyelven való megjelentetése, ezért a halála előtt megkérte kollégáit, barátait és egykori tanítványait, hogy segítsék a két kötet publikálását. A most megjelenő magyar nyelvű könyv a 2019. évi angol nyelvű változatnak nem egyszerű fordítása, szerepel benne egy korábban nem publikált tanulmány is. A kutató Langó Péter írását is közölni kívánta a magyar nyelvű kötetben, ennek megvalósítása azonban már e kiadvány összeállítóira maradt, akik Sághy Marianne emlékének ajánlják a könyvet.
A kötetet Baán István mutatja be.
2024. február 19. 17:00
ELTE BTK (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., I/115.)
Egy év telt el a törökországi földrengés óta. A segélyszervezetek azóta is fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy az ott élők számára ne csak elviselhetőek legyenek, de némi perspektívát is nyújtsanak a mindennapok.
Az is jellemző sajnos, hogy azokban a családokban, ahol a kenyérkereső elhunyt, a 15-16 éves fiúk-lányok lesznek az új családfenntartók, és kénytelenek elmenni dolgozni ahelyett, hogy iskolába járnának.
Tavaly ilyenkor villámsebességgel járták be a sajtót a Törökország és Szíria egyes településeit porig romboló földrengés hírei, képei. A tragédia itthon is szolidaritást ébresztett: a helyszínen dolgozó hazai segélyszervezetek munkáját többek közt magánemberek adományai alapozták meg. De mi a helyzet egy évvel az események után? Mennyire sikerült visszatérni egy a normálisra – legalább nyomokban – emlékeztető kerékvágásba? Milyen típusú segítségre van most a legnagyobb szükség? Szabó Lucát, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet humanitárius koordinátorát kérdeztük a szervezet törökországi missziójáról.
Összefoglalnád, kérlek, mi is történt pontosan egy évvel ezelőtt?
2023. február 6-án hajnalban nagy erejű földrengés rázta meg Törökország déli részét és Észak-Szíriát, kilenc órával később pedig még egy erős rengés volt a területen. A rengések következtében majdnem kétmillió ember maradt fedél nélkül, a halottak száma pedig rövid idő alatt ötvenezer fölé emelkedett. A török kormány a katasztrófa után azonnal segítséget kért az ENSZ-től, a humanitárius koordinációba tehát a nemzetközi közösség, így az Ökumenikus Segélyszervezet is aktívan bekapcsolódott. A földrengések után egy héttel egyik kollégánk már kint is volt a helyszínen, és megkezdte az igényfelméréseket. Helyi és nemzetközi szervezetekkel együttműködve dolgozunk azóta is Törökországban, célunk egy hatékony és lehetőleg hosszú távú segélyprogram megvalósítása. A segélyezés finanszírozásához elindítottuk saját adománygyűjtésünket, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerünket is aktivizáltuk.
Évszázadokig a város központi része volt, a nagy árvíz idején szinte teljesen megsemmisült.
A szegedi vár a tatárjárást követően hosszú évszázadokon át hangsúlyos szerepet töltött be a város életében, a török elleni háború idején nagy csaták zajlottak a várfalakon, az ezernyolcszázas évek második felében a leghíresebb betyár, Rózsa Sándor öt éven keresztül raboskodott a vár tömlöcében. Az erődítmény sorsát végül az 1879-es nagy árvíz pecsételte meg.
Kép forrása: wikipedia
Békeszerződés a szegedi várban
A szegedi erődítményt az 1241-42-es tatárjárás utáni időszakban bővítették ki IV. Béla király parancsára. A széles udvart körbevevő szabálytalan ötszög alakú várfalat kerek öregtorony, palotaszárny és kisebb tornyok tagolták. 1444-ben itt kötötték meg I. Ulászló király és Murád török szultán követei a békeszerződést, amelyet azonban a fiatal uralkodó – a pápai követ biztatására – rövidesen felrúgott, és elindította szerencsétlen kimenetelű hadjáratát.
Takkk / wikimedia
A török idők
Az oszmán csapatok 1542-ben sikeresen megostromolták a várat. Visszavételére az elmenekült bíró a környékbeli hajdúk és a lakosság erejében bízva kísérletet tett. A várost 1552 elején sikerült is visszafoglalniuk, de az erős várfalak mögé húzódó védők visszaverték rohamukat. A sikertől fellelkesült magyarok nyílt csatába bocsátkoztak a várbeliek felmentésére érkezett budai pasa hadával szemben. A harcedzett janicsárok és szpáhik végül legyőzték a magyar katonákat, így Szeged másfél évszázadra török uralom alá került. Az erődöt a felszabadító háború során 1688-ban fogták ostrom alá a császári seregek, és néhány hét után a helyőrség kénytelen volt kapitulálni. A várat a 18. században a török határ közelsége miatt megerősítették és külső sáncokkal modernizálták. Miután elvesztette hadászati jelentőségét börtönné alakították át.
Ma fejeződött be a TV2 legnézettebb török sorozatának első évada. A folytatás Törökországban már forog, sőt ott láthatóak is a második szezon epizódjai. Ám nálunk csak hosszú hónapok múlva kerülnek képernyőre ezek a részek.
Többször írtuk már, hogy a problémát ilyenkor az okozza, hogy Törökországban csak heti három órányi tartalom készül el egy-egy ilyen sorozatból, viszont a TV2-nek – ha normál részeket sugároznak – heti ötórányi tartalomra van szüksége.
Ha tehát most megállás nélkül tovább folytatnák a sugárzását, pár hónapon belül beérnék azt, ahol Isztambulban a gyártó cég tart, s onnantól kezdve csak két-három epizód kerülhetne vetítésre hetente.
Ezért a TV2-nél megvárják, amíg annyi folytatást legyártanak Az Aranyifjúból Isztambulban, hogy már egyben le tudják adni a teljes második évadot.
A Turkish Airlines fordítóeszközöket helyezett üzembe a törökországi repülőtereken, hogy megkönnyítse a kommunikációt az angolul nem beszélő utasok és a személyzet között.
Az utasok anyanyelvükön beszélhetnek bele az 52 nyelvet és 72 akcentust támogató SmartMic eszközökbe, a légitársaság alkalmazottai pedig ugyancsak az általuk preferált nyelven kommunikálhatnak. A fordítást 7 hüvelyk átmérőjű képernyőn, valós időben lehet látni az eszköz mindkét oldalán, így az utasok gyorsan és zökkenőmentesen megkapják a kért információkat.
A Turkish Airlines – a világon a legtöbb országba repülő légitársaságként – száz SmartMic készüléket helyezett ki fő hazai bázisán, az isztambuli repülőtéren, valamint a regionális török repülőtereken, Ankarában, Antalyában, Adanában, Bodrumban, Dalamanban és Izmirben.
Az eszközök használatát a tervek szerint még 2024-ben az egész globális hálózatára kiterjeszti a vállalat – írja a Times Aerospace.
Az amerikai kongresszus jóváhagyta az F–16-os típusú vadászrepülőgépek eladását Törökországnak, ami korábban vitát váltott ki Washington és Ankara között – jelentette be Jeff Flake, az Egyesült Államok törökországi nagykövete vasárnap.
„A kongresszus döntése, hogy jóváhagyja 40 F–16-os típusú repülőgép és 79 modernizációs készlet Törökország általi beszerzését, nagy előrelépés” – idézi az MTI Jeff Flake X-en közzétett üzenetét.
Mint megírtuk, az amerikai kormány január 26-án adta beleegyezését a 23 milliárd dolláros eladáshoz. Az Egyesült Államok addig nem engedélyezte a vadászgépek eladását Törökországnak, amíg a törökök nem írták alá Svédország NATO-csatlakozását. Recep Tayyip Erdogan török elnök már korábban összekapcsolta a ratifikációt azzal, hogy Törökország vadászgépeket szeretne vásárolni az Egyesült Államoktól.
Az amerikai kongresszusnak tizenöt nap állt rendelkezésére, hogy ellenezze az ügyletet – ez az idő járt le most.
Mielőtt az Egyesült Államok megadta az engedélyt, megvárta, hogy a svéd NATO-tagságot ratifikáló török okmányokat letétbe helyezzék Washingtonban.
Recep Tayyip Erdogan török elnök Svédország csatlakozását az atlanti szövetséghez attól tette függővé, hogy az Egyesült Államok „egyidejűleg” jóváhagyja-e a vadászgépek eladását.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
