De vajon miért? Soha, de tényleg soha nem történhetett meg, hogy megnézzek egy török sorozatot. (Mielőtt bárki azt hinné, hogy az a fajta a szektáló, sznob műmájer vagyok, aki mindenkinek elmondja, hogy nem néz tévét, pláne ciki sorozatokat, hát nem. A törököket nem szeretem, de durván koreai sorozatfüggő vagyok.)

Erre egyik nap átjött a szomszéd csaj, aki kineziológus, hogy keres egy balekot, akinek van Netflixe, mert szeretné megnézni a családállításról szóló sorozatot, az Egy másik énem-et, mert az ismerősei halálra dicsérik. Hát így lettem a balek!

Úgysem értettem, hogy működik a családállítás, gondoltam, legalább most kiderül. Nem, nem derült ki. Még nagyobb katyvasz lett a fejemben, pedig egy profi ült mellettem a kanapén, aki időnként mérgelődött, hogy ezt nem így, hanem úgy kellene csinálni. De ez nem is számít. Lehet, csak én vagyok buta, rajtam kívül mindenkinek világos, hogy vadidegen emberek érzik, hogy a régmúltban mik történtek az őseinkkel, amik hatással vannak a mai életünkre úgy, hogy komoly problémáink vannak, amiket magunktól nem tudunk kezelni. Akár hét generáción át is cipelhetjük őseink traumáit.

Attól még, hogy én ezt nem értem – “hitetlen gyaur” vagyok – a családállítás egy érdekes, izgalmas téma.
A történet szerint, három barátnő egy meseszép tengerparti városba utazik, ahol egyikük hatására elmennek családállításra, amivel előcsalogatják spirituális énjüket. A foglalkozások során szembesülnek családjuk múltbéli, feldolgozatlan traumáival és megértik, miért olyanok, amilyenek, miért kerülnek újra és újra ugyanabba a magánéleti csapdába. Szerintem nem, de a hozzáértő barátnőm szerint ebből a sorozatból kiderül, hogy adhat segítséget a családállítás a problémáinkra.

www.kiskegyed.hu>>>>>>