2025. július 21.
Türkinfo Blog Oldal 781

Újra Cappadox Fesztivál – idén már a 4.

2015. május 16-18. között rendezték meg először Kappadókiában Közép-Anatólia nemzetközi szabadtéri fesztiválját, a Cappadox Fesztivált. A szervezők ezzel egy olyan programsorozat létrehozására vállalkoztak, amely a régió különleges földrajzi adottságaira építve kínál zenei, kortárs művészeti, gasztronómiai élvezeteket és szabadtéri programokat.

A rendezvény azóta is nagyon népszerű a fiatalok körében, így idén már 4. alkalommal várják őket a szervezők Kappadókiába.

A Cappadox Fesztivál június 14-19. között kerül megrendezésre. Az idei fő téma: a csend. A fellépők között olyan nevek szerepelnek mint Mulatu Astake (etióp zenész), ALA.NI (afrikai származású énekesnő), Duman (török rockzenekar), Christian Löffler (német technosztár), Nicola Cruz (francia énekes), Gaye Su Akyol és Kalben (török rockénekes).

A zenészek idén is a természetben, különleges megjelenésű színpadokon lépnek fel.

Ahogy már lenni szokott, ebben az évben is lesz gasztronómiai program, melynek Mustafa Otar lesz a házigazdája. A résztvevők megismerhetik Kappadókia ízeit, lesz szabad tűzön sütés-főzés, különleges ételek kóstolója, piknik és éjszakai falatozás is.

A szabad tűzi sütés-főzés alkalmával számos ételt lehet majd megkóstolni, köztük füstölt húsokat, földbevájt üregben 6-8 órán át főzött zöldségeket. A kóstolás alkalmával az érdeklődőknek lehetőségük nyílik megkóstolni Kappadókia jellegzetes szőlőit török sajtokkal, és találkozhatnak a híres ételkritikussal, Levon Baǧışsal, valamint az étkezési kultúrakutató és író Nilhan Arasszal is. A korábbi években is volt már piknik, de az éjszakai falatozásra idén kerül először sor.

Az előző évekhez hasonlóan most is számos szabadtéri program közül válogathatnak az idelátogatók: lesz csendes séta, völgyséta, völgyfutás, kerékpártúrák különböző kategóriákban és nehézségi szinteken, jóga és meditáció.

Az idei Cappadox Fesztivál különlegessége a csendes filmnézés és az éjszakai égboltkémlelés. A csendes filmnézés során az érdeklődők Kappadókia természeti szépségeiről láthatnak némafilmet.

Az éjszakai égboltot asztrológusok segítségével lehet megfigyelni éjféltől a nap első sugarainak megjelenéséig, majd napfelkelte után koncerttel ünneplik meg az új nap eljövetelét.

Aki teheti, látogasson el a fesztiválra, jegyek a Mobilet (török nyelvű) oldalán vásárolhatók.

Forrás: Daily Sabah

Kollár Kata – Türkinfo

2000 euróra bírságolták a török esküvői konvojt, ami driftelgetéssel bénította meg Belgium egyik legforgalmasabb autópályáját

2017. február 11-én az internetet feldühödött belga autósok videói árasztották el. A videókon egy 30 autóból álló török esküvői konvoj szerepelt, és a videók azért készültek, mert a konvoj a lassú haladásával gyakorlatilag teljesen megbénította Európa egyik legforgalmasabb autópályáját, a belga E17-est.

A helyzetet súlyosbította, hogy az autók időről-időre teljesen megálltak, hogy az utasok török népzenére táncolhassanak egy kicsit az autópályán.

A török sofőrök természetesen több sávot is elfoglaltak, néha ugyanis driftelgettek is a konvojban haladva.

A helyzetet végül a belga rendőrök oldották meg, akik már a helyszínen több autót is lefoglaltak.

A tavaly indult eljárásnak most lett vége, és a belga hatóságok a konvoj 18 sofőrjét eltiltották a vezetéstől, 2000 euróra bírságolták a vőlegényt és elkoboztak hat autót. Az ügyben eljáró Peter D’Hondt bíró az ítélethirdetéskor külön kiemelte, hogy az ilyen felelőtlen tettek erősíthetik a rasszizmust a belga társadalomban, éppen ezért muszáj fellépni velük szemben.

Az egyik elítélt sofőr az ügyről beszámoló török médiának azt mondta, ő nem fél, a következő török esküvőn ugyanígy driftelget majd. A vőlegény azonban jobban sajnálta a dolgot, ő már bánja, hogy nem voltak tekintettel a belga törvényekre, még ha a konvojos felvonulást fontos tradíciónak is tartják, hiszen így el lett rontva az esküvője.

Forrás: 444.hu

Kép: Hürriyet Daily News

A török nők bántalmazása a legnagyobb probléma

Az Isztambuli Kadir Has Egyetem közvélemény-kutatása alapján a legnagyobb problémát, amellyel a török nőknek 2018-ban szembesülnie kell, az erőszak jelenti.

Az erőszak a nők legjelentősebb problémája a társadalomban – az egyetem genderkutatással (nemekkel és nőkkel) foglalkozó kutatóközpontja által végzett felmérés szerint az emberek mintegy 61 százaléka véli így. Ez a mutató a tavalyi felmérésben 55 százalék volt.

A közvélemény-kutatásban részt vevők követeléseiknek is hangot adtak: a politikai döntéshozók dolgozzanak ki a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemre vonatkozó szabályozást.

A közelmúltban a Kadın Cinayetlerini Durduracağız Platformu (Megállítjuk a nők elleni erőszakot platform), amely a nőkkel szemben elkövetett erőszakos eseteket regisztrálja, arról adott hírt, hogy februárban 47 nőt öltek meg Törökországban.

2017-ben összesen 409 nőt öltek meg és 387 gyermeket bántalmaztak szexuálisan Törökországban.

A Kadir Has Egyetem felmérése februárban az ország 23 tartományában zajlott, melynek során összesen 1205 embert, köztük nőket és férfiakat kérdeztek.

A „munkanélküliség” és az „oktatás hiánya” követik a listán az „erőszakot”, míg a válaszadók 9 százaléka véli úgy, hogy ezek egyaránt súlyos problémát jelentenek.

A tavalyi felmérés során a megkérdezettek 11 százaléka vélte úgy, hogy a munkanélküliség az egyik legnagyobb probléma, amellyel a nőknek Törökországban szembesülniük kell, míg 10 százalékuk mondta azt, hogy az oktatás hiánya jelenti a legnagyobb problémát.

Az utcai zaklatás, a szülői befolyásolás és a nemek közötti egyenlőtlenség szintén szerepelnek ezen a listán.

A válaszadók 72 százaléka szerint a családon belüli erőszak jogos ok a házasság felbontására.

A nők 46 százaléka soha életében nem dolgozott

A közvélemény-kutatás a török nők munkaerőpiacon való megjelenésére is kitér. A női válaszadók mintegy 28 százaléka mondta azt, hogy jelenleg aktívan dolgozik, 35 százalékuk korábban dolgozott, és 46 százalékuk mondta azt, hogy soha nem dolgozott.

A női válaszadók 84 százaléka és a férfi válaszadók 73 százaléka egyetért azzal a kijelentéssel, mely szerint „a nők munkaerő-piaci részvétele nélkülözhetetlen az ország gazdagságához”.

A nők nem értenek egyet a muftik előtt kötendő házasságkötéssel

Eközben a nők mintegy 64 százaléka és a férfiak 49 százaléka szerint a muftik – a vallási ügyek igazgatóságának (Diyanet) vallásügyi tisztviselői – nem alkalmasak a házasságok megkötésére és nyilvántartására. A 2017 júliusában benyújtott törvényjavaslat lehetővé tette a muftik számára a házasságkötések hitelesítését – ezzel nagy felháborodást kiváltva mind az ellenzéki pártok, mind a nőjogi csoportok körében.

A nemek közötti egyenlőség megítélése megerősödött

A közvélemény-kutatás azt is megállapította, hogy a férfiak és a nők is úgy gondolják, hogy egyenlő jogokkal és lehetőségekkel kell rendelkezniük a köz- és a magánéletben is. A felmérésből azonban kiderül, hogy ezek az attitűdök főként a közéletre korlátozódnak a nők jogaira és lehetőségeire vonatkozóan, és nem a magánéletre, mely magában foglalja a gyermekgondozást, az abortuszt, az együttélést és a házimunkát is.

Fordította: Lukács Eszter – Türkinfo

Forrás: Hürriyet Daily News

Fekete-tengeri régió – Ordu

Kotiorát az i.e. 8. században a milétosziak alapították, egyike volt a Fekete-tenger partján lévő kolóniáknak. Később Cerasusszal egyesítették, de még ekkor sem volt túl nagy város.

Később a Dánismend-dinasztia, majd a szeldzsuk törökök ellenőrzése alá került. Ezt követően 1461-ben az Oszmán Birodalom, azon belül is Trabzon része lett.

A mai modern várost az oszmánok alapították Bayramlı néven Eskipazar mellett katonai támaszpontként, Ordutól 5 km-re nyugatra.

1869-ben változott a város neve Ordura és ekkor egyesült Boloman, Perşembe, Ulubey, Hansamana és Aybastı településekkel. A 20. század fordulóján a város lakosságának több, mint fele keresztény volt és görög iskolájáról volt ismert.

1920. április 17-én jött létre Ordu tartomány, ekkor vált ki a Trapezunti Császárságból.

Leghíresebb üzeme a Saǧra, ahol többféle csokoládés mogyorót gyártanak, melyet az üzemhez tartozó kis boltban meg is lehet vásárolni. Ez a termék Ordu nevezetessége.

Ordu a világ legnagyobb mogyorótermő vidéke, Törökország mogyorótermésének 50%-a innen származik.

Másik nevezetessége a Boztepe légivasút, mely a város modern szimbólumává vált.

A fekete-tengeri régióban a népzene nagyon elterjedt, minden városban más és más hallgatható, Orduban a kemençe. Az ordui konyha ételeihez elsősorban a helyi zöldségeket használják fel, s tradicionális török ételeket készítenek (pide, kebap). Különleges édessége a sima vagy karamellizált „égetett fagylalt”.

1920-tól Ordu egyike azon városoknak, amely zöldbabot exportál Európába. Az eperfatermesztés is jelentős ezen a vidéken, melyet a selyemkészítéshez használnak fel.

Ordu éghajlata nedves szubtrópusi mint a Fekete-tenger vidékének legtöbb városának. A nyár meleg, párás, a tél hűvös, csapadékos.

Forrás: Wikipédia

Kollár Kata – Türkinfo

Az új Salome színrelép!

Sera Gösch titkos álma vált valóra Salome címszerepével. A Budapesti Nyári Fesztivál és az opera stábja megtalálta a tökéletes énekest a tündöklően szép, tehetséges és fiatal török szoprán személyében. Akinek egy másik álma még várat magára…

Az életedben már gyerekként szerepet játszott az opera, mint műfaj, ez igazi ritkaság!

Kislányként nagyon sok operát hallgattam a nagyszüleimmel, és persze, boldogan utánoztam, különösen a szoprán szólamokat. Mindez teljesen természetes volt nekem. Otthon mindig opera szólt, ebben éltünk.

Milyen kedvenceid voltak akkor és mit hallgatsz szívesen mostanában?

Pár évvel később, már tinédzserként elmúlt ez az érdeklődésem, egyáltalán nem foglalkoztam volna operával, ha az iskolában nem erőltetik az operairodalom tanulmányozását. Igazából akkoriban színésznő akartam lenni. Most leginkább azt a zenét hallgatom, amelyiket éppen meg kell tanulnom, de jazzt, popzenét és bármilyen műfajú muzsikát szívesen hallgatok, ha jó.

Mit gondolsz Salome összetett és ellentmondásos motivációiról, személyiségéről és szerepéről?

Salome egy olyan fiatal nő, vagy elkényeztetett tinédzser, aki pontosan tudja, hogyan manipulálhatja a többieket, és megszokta, hogy mindig megkapja, amit akar, de Jochanaan nem viszonozza a közeledését. Csodálatos belső utazás volt, ahogy próbáltam megérteni Salome lelkiállapotát. Művészként számomra ez a legnagyobb szerep, amit valaha játszottam! Ráadásul egy fizikailag és érzelmileg is nagyon nehéz szerep. Rengeteg energiát követel, de csodálatos. És van egy történeti dimenziója is: Heródes Antipás, Salome apja kétszeresen is házasságtörő a bibliai történetben. Ez napjainkban is elfogadhatatlan! Az eredeti Salome-történetet egyébként Márk és Máté evangéliumából ismerjük, Oskar Wilde azonban megváltoztatta a Biblia történetét: Wilde-nál Salome nem egyszerűen anyja áldozata, hanem az író egy másik, egy erősebb személyiséget adott neki. Ő egy valóságos szörnyeteg! Különben énekesi karrierem kezdete óta az operairodalom két karaktere nyűgözött le engem igazán: Salome és Lulu. Most az egyik ilyen álmom vált valóra.

Hogyan érint a Salome nagyon hangsúlyos spirituális dimenziója?

Folytatás

Forrás: www.blikk.hu

Egy koreai árva lány és egy török katona hihetetlen története

Emberek milliói figyelték meghatódva, amikor a kis koreai lány és a koreai háborúban harcoló török katona 60 év után újra találkoztak. A most 72 éves asszony, az árva lány, még mindig a törökök kedvence.

Egy háború sújtotta országban egy ötéves kislány fázósan húzódott össze, szemében félelem tükröződött. Mindez 1950 telén történt, amikor a hőmérséklet -35˚ C alá süllyedt. A lány rongyos ruhában volt és szívet tépően zokogott. Rövid kis élete legsötétebb órájában találkozott egy fiatal török katonával, aki szárnyai alá vette őt, miután kiderítette, hogy családját megölték.

Bár a háborús övezet és a katonai parancsnokság, ahol több ezer katona élt, nem volt a legmegfelelőbb hely egy kislány felneveléséhez, Süleyman mindent megtett azért, hogy a lány otthon érezze magát és az apja tudjon lenni. Ayla, a kis koreai lány, és a török katona már 60 éve messze kerültek egymástól.

A Koreai háború

1950-1953 között a Koreai-félsziget történelmének leghalálosabb időszakát élte. A háború 1950. június 25-én tört ki azzal, hogy az Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mintegy 75 000 katonája átlépte a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) határát és nem sokkal később a félsziget a hidegháború színterévé változott.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete felhívást intézett tagállamaihoz, katonai segítségnyújtásra Dél-Korea számára. Az Amerikai Egyesült Államok után Törökország volt a második ország, amely jelentkezett.

A török hadsereg gyalogsági dandárja Dél-Korea segítségére sietett az ország megvédésében. A 25 éves Süleyman őrmester is jelentkezett önkéntesnek, de ekkor még nem sejtette, hogy ez a küldetés gyökeresen megváltoztatja az életét.

Amikor a sors közbeavatkozik

Azon a sorsdöntő napon, amikor Süleyman élete teljesen megváltozott, csapatuk épp egy éjszakai halálos csatán volt túl. Amikor a harc tüze lecsendesedett, a török katonák mozgást vettek észre a mögöttük lévő bokrokban. Arra gondoltak, hogy az ellenség lopózott mögéjük, ezért csőre töltött fegyvereiket a bokrok felé irányították, de csak Süleyman volt elég bátor ahhoz, hogy közel menjen, és szembenézzen az ellenséggel. Valóban lapult valaki a bokrok között, de az nem az ellenség volt. Egy rémült és keservesen síró lányka volt ott. Süleyman felvette őt és magához szorította, ezzel jelezve számára, hogy biztonságban van. Nem tudták ki ez a lány, hol lakik, hol van a családja. Süleyman nem akarta magára hagyni; nem volt más választása, mint magával vinni. A török katonák felkarolták a lányt, vigyáztak rá és ruhát is szereztek neki. Ő volt a török katonák öröme és kabalája. Nem csak Süleyman volt az apja, hanem az egész katonai tábor a családja lett. Hamarosan Süleyman „Ayla”-nak nevezte el, mert az arca a telihold fényében ragyogott, amikor megtalálta.

Ayla okos lány volt, rövid idő alatt megtanult törökül és még fordított is a katonáknak. Másfél év alatt Ayla és Süleyman elválaszthatatlanok lettek egymástól, azonban minden tündérmese véget ér egyszer.

A szívszorító búcsú

Amikor elérkezett az idő, hogy a törökök elhagyják Koreát és hazatérjenek, Süleyman haza akarta vinni magával Aylát, de ez lehetetlen volt. Mindkettőjüknek potyogtak a könnyei, amikor elbúcsúztak egymástól. Ugyanaz a háború, amely összehozta, szét is választotta őket. Süleyman visszament Törökországba, Ayla pedig egy árvaházba került, az Ankara iskolába, amelyet a török kormány építtetett a koreai árva gyerekek taníttatására.

Süleyman évekig gondolt Aylára. Amikor Dél-Korea mentőcsapatokat küldött az 1999-ben Törökországban, Gölcüknél bekövetkezett földrengéshez, a férfi azt remélte, hogy Ayla is elmegy, és majd megkeresi őt. Amikor a török labdarúgó válogatott a világbajnokságon Dél-Koreában játszott 2002-ben, Süleyman a tévé előtt ült és a nézők között kereste a lányt, de nem találta meg.

A Koreai háború 60. évfordulóján ünnepséget tartottak, amin a 85 éves Süleyman Dilbirliği őrmester is részt vett. Az ünnepségen az őrmester elmesélte történetét társainak és a török, valamint a koreai hivatalos szerveknek is. Amikor meghallotta a történetet egy dél-koreai újságíró, nyomozni kezdett és még a kormányzati archívumokat is igénybe vette. Sajnos az Ankara iskola dokumentumai megsemmisültek, amikor az épületet lebontották és helyén egy parkot létesítettek. Még a koreai tévé is kereste az árvákat, akik az Ankara iskolában végeztek, de nem jutottak eredményre.

Az egymásra találás

Amikor úgy tűnt, minden próbálkozás hiábavaló, egy ember jelentkezett, hogy a nővére tartotta a kapcsolatot Aylával évekkel azután is, hogy befejezték az iskolát, és Ayla rendes neve Kim Eunja volt. Amikor a nő ellátogatott a 65 éves Kim otthonába, a régi fotók láttán Ayla emlékei a felszínre törtek. Könnyek közt mesélte, hogy Süleyman volt az ő hőse.

Miután megtalálták Aylát, a koreai kormány meghívta Süleymant, hogy találkozhassanak, és végül 2010-ben az egymástól rég elszakadt apa és lánya az Ankara iskola előtt újra találkozhatott, azon a helyen, ahol az őrmester a kislányt hagyta közel 60 évvel azelőtt.

Gyakran írtak egymásnak az elkövetkező években, és Ayla apjának nevezte leveleiben az őrmestert, feleségét pedig anyjának.

2017-ben török filmesek Ayla és a török őrmester, Süleyman szívmelengető történetét meg is filmesítették „Ayla: a háború lánya” címmel. A filmet még Oscar-díjra is jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Bár a film végül nem kapott díjat, a kis koreai lány és a török őrmester történetét milliók ismerték meg a világszerte.


A film népszerűsítése során Ayla és Süleyman találkoztak néhányszor. Sajnos az utolsó találkozásukra már az egyik isztambuli kórházban került sor, ahol a török veteránt légzési elégtelenséggel kezelték. Kim könnyekben tört ki, amikor meglátta a kórházi ágyon az embert, akit „apjának” tartott. A 91 éves Süleyman és a 71 éves Ayla ekkor találkoztak utoljára. Süleyman 2017. december 7-én hunyt el a Haydarpaşa Numune Kutató- és Gyakorlókórházban többszervi elégtelenség következtében.

A nemzet üdvöskéje

Bár Ayla elvesztette nevelőapját, de a kapcsolatot Törökországgal és a törökökkel nem, Törökország részévé vált.

2018. május 3-án a török elnök, Recep Tayyip Erdoǧan is találkozott vele, amikor hivatalos látogatáson járt Dél-Koreában.

Ayla – Eunja Kim – jelenleg Koreában él gyermekivel és unokáival.

Forrás: Daily Sabah

Kollár Kata – Türkinfo

16,474FansLike
639FollowersFollow