2025. július 19.
Türkinfo Blog Oldal 778

Sayfo Omar: A Bill Warner-jelenségről

A Politikai Iszlám Tanulmányok Központja nevű szervezet képviselőjével készített interjúnkra az Utrechti Egyetem Közel-Kelet kutatója válaszolt.

A nevéből kiindulva a laikus érdeklődő azt hiheti, hogy a Politikai Iszlám Tanulmányok Központja valamiféle tudományos műhely. Tagjai büszkén hirdetik, hogy „nem véleményekkel, hanem tényekkel” dolgoznak. A szervezet amerikai atyja, Bill Warner magabiztosságát azonban jól mutatja, hogy soha nem vállal vitákat, előadásait pedig kizárólag híveinek safe-space-ében tartja. Csakúgy, mint magyar hangja, aki eddig soha nem ment bele vitahelyzetekbe és mindig csakis olyan orgánumoknak adott interjút, ahol a kérdező előre tudhatóan szimpátiával viszonyult hozzá. Aligha véletlenül. A warneri iszlám-koncepció ugyanis csakis politikai ideológiák által körülbástyázott laboratóriumi körülmények között állja meg a helyét. Fő habarcsa pedig az ismerethiány és a hit.

Bill Warner fizikatanárt – Incze Nikolettához hasonlóan – egy történelmi sokkhelyzet, 2001. szeptember 11. döbbentette rá, hogy az iszlámhoz is ért. A rendelkezésre álló történelmi, vallástörténeti, szociológiai, antropológiai és egyéb szakirodalom elolvasása helyett azonban úgy döntött, hogy saját módszertant dolgoz ki. Alaptétele szerint az iszlám nem vallás vagy kultúra, hanem ideológia. Egy emberektől, kultúráktól és kontextusoktól függetlenül létező esszencia. Ha pedig az iszlám bizonyos jogforrásainak korpuszát, pontosabban azoknak angolra lefordított változatait (tudni kell, hogy ezek a szövegek klasszikus arab nyelven íródtak, a szimpla fordítás magyarázat nélkül így fabatkát sem ér) egy módszertanilag homályos statisztikai vizsgálat alá vetjük, akkor a matematikai eredményekből komoly következtetéseket lehet levonni az „iszlám” lényegéről, ami pedig már tökéletesen elegendő magyarázatot ad a jelenkor olyan problémáira, mint az integráció, migráció, terrorizmus vagy háborúk. Ezt hirdeti Incze Nikoletta is. Ha ez elsőre nem tűnne ördögtől valónak, hunyjuk be a szemünket és képzeljük el: egy gázai konfliktus, vagy épp new yorki tőzsdekrach során a televízió behívja Szabó János mérlegképes könyvelőt és judaizmus szakértőt, aki elmondja, hogy bizony, bizony, a kizárólag a Talmudból – melyben statisztikailag kimutathatóan sokszor szerepel a „gój” szó – minden, de minden megmagyarázható tudományos módon. De persze nem a zsidókkal van baj, hiszen ők is áldozatok, hanem a mindenek felett lebegő Európától idegen ördögi ideológiával, a judaizmussal. A hasonlat nem véletlen. Az iszlám a judaizmushoz hasonlóan törvényvallás, és a kettő logikája nagyon sok ponton egyezik.

Folytatás >>>

Forrás: szemlelek.blog.hu

 

A Kızılırmak-folyó torkolata: a madármegfigyelők paradicsoma

Forrás: Hürriyet Daily News

Kilenc pontban Törökország: 9 nyaralóhely a Török Riviérán

Magyar igazságból három van, miként jókívánságból is, ha kifogjuk az aranyhalat. A cigányzenekar száz tagot számlál, hét mérföldes csizmával indulunk neki a nagyvilágnak, és a sárkánynak is illik mind a hét fejét levágni. A kilences pedig Törökország száma, legalábbis a Türkinfónál.

Sorozatunkban azt vesszük sorra, mi a 9 jó, ismert, ízletes, hazahozni-, hallgatni- vagy kóstolnivaló, sínen gördülő vagy fülbemászó… Összeállításunkban nem az objektivitás, hanem kimondottan az egyéni ízlés vezérelt bennünket. Legyen szó utazásról, irodalomról, gasztronómiáról vagy lakberendezésről, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat Törökországról – 9 pontban.

1Bodrum

goolets.com

Homokos strandjaival, üzletekkel szegélyezett utcáival és kitűnő éttermeivel Bodrum városa már régóta kedvelt tengerparti üdülőhely Törökországban. A várost az ókorban Halikarnasszosznak hívták és itt volt Mauszólosz mauzóleuma, mely a világ hét ókori csodájának egyike. Sajnos egy földrengéssorozat lerombolta ezt a műemléket, de ezenkívül is maradt még látnivaló.

Ezek közül legszebb a vár, mely a Bodrum-öbölben lévő kis sziklás félszigeten helyezkedik el, Anatólia délnyugati részén. A félsziget már az ókorban is lakott volt, hátsó bázisként használták a bizánciak a középkorban, később pedig a törököké lett. Napjainkban a Vízalatti Régészeti Múzeum található benne, mely különlegességnek számít Törökországban, és a világon is a legjelentősebbek között tartják számon.

2Fethiye

orangesmile.com

Egy alig 70.000 lakosú török kisváros, nevét mégis világszerte ismerik. Páratlan természeti adottságai révén vált az egyik legnépszerűbb üdülőparadicsommá. Az egykori görög Telmesszosz település romjaira épült, az 1900-as évekig főként görögök lakták, majd az 1923-as lakosságcsere során a görög lakosok elköltöztek, helyükre Trákiából telepítettek ide törököket.
A turisták által kedvelt üdülőhely, csodás kikötővel és remek éjszakai élettel. Valószínűleg ez az egyedüli olyan város a világon, ahol szarkofágokat láthatunk az utcákon. A lükiai időkből származó síremlékeket éjszakára ki is világítják.
A város 1934-ig a Meğri nevet viselte, ekkor döntött úgy a városi vezetés, hogy a pilóta Teyyareci Fethi Bey után Fethiyének nevezik el a települést.

3Marmaris

marmaristown.com

A török tengerpart egyik legszebb öblében található Marmaris. A település valaha egy apró kis halászfalu volt.

Marmaris messze földön híres pezsgő éjszakai életéről. Egész Európából, sőt még messzebbről is jönnek ide a fiatalok, hogy a több száz szórakozóhelyből álló pazar, este színes fényorgiában pompázó Bar-streetet felfedezzék. Itt azonban nem csak bulizni, hanem vásárolni is lehet. A városközpontban szerteágazó bazársor várja a turistákat.

Marmaris és környéke nem csupán az éjszaka lovagjainak, hanem az aktív nappalok kedvelőinek is ideális hely. Nemcsak egyénileg deríthetjük fel a lehetőségeket, hanem többféle szervezett program közül is választhatunk. Az egyik legjobb aktív szabadidő eltöltési lehetőséget a közeli vadregényes hegyek nyújtják. Mindenképpen érdemes kipróbálnunk az ide szervezett dzsiptúrákat.

4Kuşadası

travelshoptours.com

Kuşadası, a Madár-sziget, kiváló környezetet biztosít egy felejthetetlen törökországi nyaraláshoz. 90 km-re található İzmirtől, az Égei-tenger egyik legszebb városa, melynek környéke is gazdag látnivalókban.

Kuşadası nemcsak a közvetlen közelében található történelmi emlékhelyekről, hanem gyönyörű tengerpartjairól, nyüzsgő éjszakai életéről és a helyiek vendégszeretetéről is híres.

Szinte robbanásszerűen vált halászfaluból az egyik legfejlettebb és legnagyobb kiterjedésű törökországi üdülőhellyé. A strandok mellett a kiváló helyi konyha, a bazár, a víziparkok, a hagyományos török fürdők és a szórakozóhelyek minden igénynek megfelelnek.

5Belek

derheiko.com

Az Antalyatól 30 km-re keletre fekvő Belek Törökország talán legexkluzívabb üdülőparadicsoma, egyben tökéletes oázis a pihenéshez és a lazításhoz.

A városban és környékén 32 ötcsillagos szálloda várja az utazókat, négy csillagnál kevesebbel rendelkező hotelt nem is könnyű találni errefelé. Kilométereken át ívelő homokos strandjai, a szikrázó tenger és az idilli természeti környezet, az erdei fenyőktől, eukaliptuszoktól, cédrusoktól zöldellő vidék egyre több feltöltődni vágyó utazót csábít ide.

Megfigyelni az álcserepes teknősök tojásrakását a tengerparton minden évben különleges élményt nyújt.

6Antalya


Antalyát gyűrűként öleli körbe a Toros-hegység, aminek különleges, szubtrópusi jellegű éghajlatát köszönheti.
A Krisztus előtti 1. században II. Attalosz király elrendelte, hogy kutassák fel számára a világ legszebb táját, hogy ott építsen magának várost. Nem csoda, hogy emberei, miután rábukkantak erre a gyönyörű helyre, nem kutattak tovább, Attalosz király pedig örömmel építette ide városát, melynek az Attaleia nevet adta, ez később Adali-ra, majd a jelenlegi Antalya-ra módosult.
Kulturális és történelmi érdekességei mellett ez a tengerparti város kivételesen szép környezetével is vonzza az utazókat. A város történelmi negyede, Kaleici, a múlt legszebb emlékeivel van teletűzdelve. Az óváros szűk utcáit a városfalak zárják körbe. A műemlék épületek mellett itt találjuk a szeldzsuk Karatay és a Tekeli Mehmet Pasa Mecsetet is, valamint az 1800-as évek végén épült Óratornyot. Antalyanak ezen a részén megcsodálhatjuk a hagyományos török és a helyi görög építészet szép példáit, melyeknél a hangsúly a természettel való harmónián van. A városrészt övező kikötőt is teljesen helyreállították.

7Kemer

Kemer partvidéke természeti adottságai és különleges mikroklímája miatt a Török Riviéra legszebb tájai közé tartozik. A nagy kavicsos, kristálytiszta vizű strandokkal rendelkező üdülőhely a sűrű fenyőerdőkkel borított sziklás hegyek ölelésében fekszik.
Maga Kemer városka egy elbűvölő település, rengeteg virággal, parkokkal, borostyánnal benőtt épületekkel, hangulatos éttermekkel, kávézókkal, festői kikötővel, egyszerűbb, régebbi építésű, kisebb szállodákkal.

Kemer mellett található az Ürükler Nemzeti Park, ahol meseszép barlangokat, egy kicsit távolabb pedig olyan városok antik romjait találjuk, mint Olimposz és Phaszélisz.

8Side


Ha Sidében töltjük a nyaralásukat akkor nem csak a finom homokkal borított tengerpartot élvezhetjük, hanem a szállodasortól sétatávolságra egy ókori kikötőváros romjait is megnézhetjük.
Az egykori kis halászfalu is ott áll még, utcaszerkezete híven követi az ókori utcák nyomvonalát – de a fatornácos házak előtt már nem a halászok foltozzák a hálóikat. Törökországra jellemző módon itt is színes boltsor vezet le a kikötőbe, ahol kiváló éttermek és a romok árnyékában megbújó kávézók teraszain hűsölhetünk.
Ha már felfrissültünk, nézzük meg a török Riviéra egyik jelképének számító Apolló-templom az évezredekkel dacoló oszlopait vagy sétáljunk el a színházig, illetve az oda vezető, már az ókorban is üzletekkel szegélyezett főutcán.

9Alanya


Alanya, a Török Riviéra legrégebbi és leglátogatottabb történelmi központja. Álmos kis halászfaluból fejlődött üdülőparadicsommá, modern szállodákkal, hal-éttermekkel, számos kávézóval, bárral, kikötővel és banánültetvénnyel.
A város egy sziklás félsziget két oldalán terül el, a kikötő, a városközpont és a Keykubat-part a keleti oldalon található, míg a Damlataş-part és a Kleopatra-part a nyugati oldalon.
Alanya szintén viharos ókori történelemmel dicsekedhet, élén gyakran változtak urai, de előszeretettel bújtak meg itt a korabeli kalózok is. A város a szeldzsuk uralom alatt élte virágkorát; ekkor épült a Vörös torony (Kizil Kule), az Alanyai vár (benne a Szulejmán-mecset és a karavánszeráj) és a megerősített városfalak. Érdemes egy túrát tenni a vadregényes Sapadere-kanyonba, illetve a gyógyhatású Damlataş-barlangba is.

 

Kollár Kata – Türkinfo

Isztambul – mi rejtőzik a mecsetek árnyékában?

A tizennégy milliós lakosú Isztambul nemcsak gigantikus város, hanem az ország egyik legismertebb jelképe is. Lakói különböző országokból származnak, ezért sokfajta vallás és kultúra is fellehető a Kelet kapujának is nevezett Isztambulban.

Viszont vannak olyan városrészek, ahol egy miniszoknya viselésért nemcsak kemény pillantásokat kapnánk, aztán persze a csilli-villi modern butikokkal, galériákkal és bárokkal övezett utcák is. Isztambul megunhatatlan, a város energiája, a látnivalók, az olcsó, de szuper szállodák – és még egy csomó ok miatt érdemes ide ellátogatni.

Vibráló történelem

Isztambul stratégiai helyzete miatt évszázadokon át a nagyobbnál nagyobb hadsereg célkeresztjévé vált. Volt görög és római uralom alatt is, egészen az oszmánok érkezéséig, akiknek annyira megtetszett, hogy letelepedtek a térségben. Nekik köszönhetően számos látnivalót tekinthetünk meg a városban. De nem csak remek fekvése miatt volt vonzó a múltban – Isztambul a Selyemút utolsó állomásaként is ismert volt. Számos kereskedőt annyira elvarázsolt, hogy az oszmánokhoz hasonlóan a városban telepedtek le. Lassacskán pedig egy igazi kulturális mix jött létre.

Művészet és építészet

Az ideérkező hadseregek hajlamosak voltak kirabolni a város művészeti kincseit. Ez viszont megváltozott a bizánciak érkezésével, akik templomaikat és palotáikat mozaikokkal és freskókkal díszítették. Valóságos csoda, hogy annyi látnivaló maradt fel. Utódaik, az oszmánok sem tétlenkedtek. Isztambul rohamosan növekedett, a város panorámáját díszes mecsetek és paloták formálták.

Az utóbbi évek során számos helyi bank és tehetős vállalkozó kezdte el anyagilag támogatni a lenyűgöző múzeumok, galériák építését és fesztiválok szervezését. A leghíresebb látnivalók mellett, mint például a Hagia Sophia, a Kék mecset, a Topkapı palota és a Nagy bazár, kár lenne kihagyni a Chora templomot, az európai stílusban épült Dolmabahçe palotát, vagy a Fatih és Suleymaniye mecseteket.

Folytatás >>>

Forrás: repjegykiraly.hu

Şükufe Nihal: A szerelem szeretete

Sokan gondolhatnák, hogy a török nők a férfiak árnyékában éltek az Oszmán Birodalomban. Ha azonban közelebbről is górcső alá vesszük élettörténetüket, könnyen láthatóvá válik, hogy milyen meghatározó szerepet töltöttek be Törökország felemelkedésében.

Ezeken a hasábokon hétről-hétre azokat a nagy jelentőséggel bíró török nőket mutatjuk be, akik életük során hozzájárultak Törökország fejlődéséhez, kulturális örökségéhez. Olyanokat, akiknek a munkásságát világszerte elismerés övezi és olyan „hétköznapi hősöket” is, akik tetteikkel kiemelkedtek a férfiak esetenként elnyomó világából.

Şükufe Nihal: A szerelem szeretete

Az Oszmán Birodalom és az új köztársaság közötti átmeneti időszakban sok feminista-oszmán nő tűnt fel. Şükufe Nihal költőnő a török feministák kivételes példája ezen időszakban.

A modern török női identitásra nagy hatással voltak az oszmán idők és a köztársaság közötti átmeneti időszakban élő női írók életművei és alkotásai. A karizmatikus Halide Edipet sokan ismerik, azonban sok más véleményformáló, feminista török nő is létezett mint például Şükufe Nihal.

Halide Edip a köztársasági évek első felében a kemalista kormány ellenzékének volt tagja. Şükufe Nihal inkább Törökország szekuláris és elitista „újasszonyaként” tevékenykedett. Amíg Halide Edip egyenrangúként viselkedett a politikus férfiak körében, Şükufe Nihal úgy döntött, hogy kihangsúlyozza nőiességét, és inkább romantikus-női költővé válik; a feminista populizmus, illetve a populista feminizmus párhuzamos téma regényeiben és verseiben is.

Korai évek

Şükufe Nihal Başar 1896-ban született Isztambulban. Apja, Ahmet az oszmán hadsereg ezredesi rangjával rendelkező gyógyszerész volt, Emin pasa doktor – V. Murad szultán főorvosának – fia. Şükufe anyja, Nazire asszony háztartásbeli volt.

Şükufe magántanár segítségével tanult otthon, mielőtt hivatalosan beiskolázták volna. Apja hivatásából fakadóan az Oszmán Birodalom különböző városaiban élt és tanult. Damaszkuszban, Bejrútban járt iskolába, majd a Szaloniki középiskolában franciául tanult. Továbbá arabul és perzsául is magántanároktól vett órákat.

Şükufe gyermekkorától kezdve részt vett azokon az összejöveteleken, melyeket édesapja rendezett otthonukban, ahol politikai és költészeti témájú beszélgetéseket hallgathatott már ifjú korában. A találkozók hatására követte apja eszméit, és az alkotmányosság támogatójává vált. Az államférfiak és a férfiak körében mozogva kezdett költeményeket írni, és már nagyon fiatalon érdeklődést mutatott a politika iránt. Fiatal korából fakadóan e költeményeit csak naiv és romantikus művecskéknek tekintették.

Házas és boldogtalan

A török ​​költőnők általában szerencsétlenek a házasságban. Şükufe Nihal kétszer is megházasodott, sajnos azonban boldogságot egyikben sem talált; így mindkét házassága felbontásra került.

Azonban a válás nem akadályozta meg őt abban, hogy teljes szerelmi életet éljen. Sok szerelmi ügye volt, gyakran költőtársakkal.

1912-ben, 16 éves korában feleségül ment az író és oktatási szakértő Mithat Sadullahoz, aki a modern török ​​ábécét készítette az 1928-as nyelvi reform során. Házasságuk hét évig tartott, és egy közös fiúk született.

Şükufe Nihal folytatni akarta tanulmányait, így – férje engedélyével – 1916-ban beiratkozott az oszmán időszakban külön a nők számára fenntartott egyetemre (İnas Darülfünunu). Két évig irodalmat tanult, majd a földrajzi tanszékre került, ahol 1918-ban végzett. Ezt követően irodalom- és földrajztanárként kezdett dolgozni az Isztambuli Líceumban. Şükufe Nihal volt az első török ​​nő a történelemben, aki egyetemi diplomát szerzett.

Şükufe és férje, Mithat Sadulla megpróbáltak egy új típusú iskolát indítani, és megalapították a „Remény iskoláját” (Mekteb-i Ümid).

Nihal korai verseit nagymértékben befolyásolta a hagyomány: gyakran használt klasszikus időmértéket és rímeket. A 19. század végi költők lelkes olvasója volt, többek között Namık Kemal, Abdülhak Hamid, Tevfik Fikret és Nigar Hanım műveit szerette. Egyetemi tanulmányai végeztével tanárként kezdett dolgozni, majd elhagyta férjét, és fiával együtt visszaköltözött a családjához.

Lehetetlen igaz szerelem

Diplomaszerzésének évében adta ki első verseskötetét, Csillagok és árnyékok (Yıldızlar ve Gölgeler) címmel.

Şükufe ellenezte İzmir görög megszállását, s tiltakozását az isztambuli politikai találkozókon rendszeresen kifejezésre is juttatta. Számos beszédet tartott a Sultanahmet és Fatih kerületekben rendezett összejöveteleken.

Şükufe – válását követően – egyre gyakrabban jelent meg irodalmi körökben. Közeli barátja, İsmet Kür így jellemezte őt: „mindig jól ápolt és nagyon elegáns, nagy önbecsüléssel”, ami részben meg is magyarázza népszerűségét férfi költőtársai körében. Például Nazım Hikmet és Kutsi Ahmet is szerelmesei között voltak. Az irodalomtörténészek ehhez a listához Faruk Nafizot is hozzáfűzik.

Sajnos Şükufe varázsa egy tragikus kimenetelű incidenst is okozott. Osman Fahri – a nagy költő, Cenap Şahabettin testvére – megölte magát, miután Şükufe elutasította. Şükufe Nihal egy későbbi művében utal erre az incidensre, melyet „adott körülmények között lehetetlen igaz szerelemnek” nevez.

Şükufe és Faruk Nafiz egymást inspirálva írtak verseket és regényeket, mint szerelmük kifejezését. Később azonban sokat veszekedtek, és végül meggyűlölték egymást életük hátralévő részében.

Hazájának támogatója

Később Şükufe Ahmet Hamdi Başar közgazdász-vállalkozóval házasodott össze, s egy lányuk született. A Başar házaspár együtt dolgozott a Függetlenségi háború támogatásáért a Nemzeti Jogok Országos Szövetségén keresztül.

Şükufe Nihal civil társadalmi munkáját a Függetlenségi háború vége, és a Török Köztársaság alapítása után is folytatta. 1924-ben a Nők Népi Pártja (Kadınlar Halk Fırkası) alapító tagja volt és a párt főtitkárjaként dolgozott. Jótékonysági munkát is végzett. A kemalista időszakban pedig a nők körében példaképpé vált.

Hosszú házasság után Şükufe Nihal és Ahmet Hamdi Başar az 1950-es évek végén elvált. Sükufe 1953-ban tanárként ment nyugdíjba. Ezt követően visszavonultan élt és folytatta az írást.

1962-ben Şükufe balesetet szenvedett, melynek során elvesztette egyik lábát, majd 1965-ben egy szanatóriumba költözött, ahol élete utolsó évei magányosan teltek. 1973. szeptember 24-én hunyt el.

Fordította: Erdem Éva – Türkinfo

Forrás: Daily Sabah

Fekete-tengeri régió – Rize

 

Rize a Fekete-tenger partján egy kis öböl szélén található, a hegyek és a tenger közötti sávban. Mivel a tengerparton egy hulladéklerakót építettek, így a város a hegyoldalba terjeszkedik. Enyhe, csapadékos éghajlata van és a tenger felől érkező viharok megnehezítik a városban élők életét, viszont a vidék gazdag vegetációja miatt egyre több látogató keresi fel minden évben.

Rize a rizei tea feldolgozásának és szállításának központja, mert a környéken nagyon sok teaültetvény található. A teanövény az 1940-es és 1950-es években került a régióba, amely addig elég szegény volt. A városban 1958 óta egy tea-kutatóintézet is működik és a város panorámáját a teaültetvények teszik még szebbé.

A városban a tea mellett kivit is termesztenek, ezen kívül fontos a halászat is.

Rize egy csendes török város, tipikus tartományi főváros, ahol az éjszakai élet nem jelentős. A grúz határ innen nincs nagyon messze és mióta az 1990-es évek elején megnyitották, a Fekete-tenger partvidéke kibővült, Rize gazdagabb város lett, mint amilyen az elmúlt évtizedekben volt. Több autó van az utcákon, magasabb épületeket építenek a tengerparton. A turisták is hozzájárulnak a város gazdagodásához.

Rize éghajlata nedves szubtrópusi. A havazás nagyon intenzív, bár nem minden télen esik. A hegyekben és a fennsíkokon az éghajlat inkább kontinentális.

Forrás: Wikipédia

Kollár Kata – Türkinfo

Majdnem egy hétre eltűnik a foci miatt az egyik napi sorozat

Június 14-én veszi kezdetét a 2018-as labdarúgó-világbajnokság. Az egy hónapig tartó sporteseményen több mint 60 mérkőzést izgulhatnak végig a rajongók a csoportfordulótól a döntőig. Ezeket a meccseket pedig mind élőben közvetíti a magyar köztévé. A mérkőzések egy része egy időben lesz, ezért az M4 Sport és a Duna párhuzamosan sugározza majd ezeket. Emiatt azonban majdnem egy teljes hétre felborul a köztévé főadójának esti kínálata.

Június végén, amikor az utolsó csoportkörös mérkőzéseket rendezik, hétfőtől csütörtökig, délután és este focit közvetít élőben a Duna is. Ennek köszönhetően június 25-én, 26-án, 27-én és 28-án nem kerül képernyőre a Duna Televízió török sorozata, a Sorsok útvesztője. Az áprilisban indult széria eddig megszakítás nélkül minden hétköznap este látható volt. Június végén azonban hat napot kell várniuk majd a rajongóknak arra, hogy a június 22-i 40. epizód után június 29-én pénteken, a szokott időben megnézhessék a folytatást, a 41. részt.

A cikk folytatása >>>

Musorvizio.hu

Török Tilla fűszeres világa

A Junior Prima Primissima díjas énekesnő szorgalmas táncos kislányból vagány énekesnő lett, aki a hangjával és a megjelenésével egyaránt elbűvöli a közönséget.

Forrás: Tilla Török Facebook oldala
Fotó: Erdinç Tunçbilek

Török Tilla negyedik lemeze a Napkeletről címet viseli. A már az interneten is elérhető album az összetartozásról, a testvériségről és őseink gondolataiból merített értékekről szól. Az igazi örökmozgó, most éppen törökül tanuló fiatal tehetséggel a Vasárnap Reggel szerzője, Tarnóczy Orsolya készített interjút.

Miért épp ezt a nyelvet szúrta ki magának?

Tavaly óriási megtiszteltetés ért, hiszen nyelvi ösztöndíjat kaptam a Yunus Emre Enstitüsü Budapesti Török Kulturális Intézettől. Márciusban vágtam neki a nagy kalandnak. Az alapvizsgát most fogom letenni.

Nehezen halad?

Szerencsére hamar ráéreztem az ízére. Amikor az ember egy török mondatot olvas, olyan mintha egy térhatású képet nézne. Hunyorítani kell hozzá, hogy kirajzolódjon az egész, csak mindezt most a fülünkkel.

Elképesztően csillog a szeme, amikor erről beszél. Honnan ez a nagy rajongás a török nyelv iránt?

Ez a titkos szerelem a Zeneakadémián kezdődött, ahol zenetanárom, Kobzos Kiss Tamás a koboz után megtanított a török népzene jellegzetes hangszerén, sazon is játszani.

Hogyan írná le ezt a hangszert?

Olyan, mint egy félbevágott tök. Nagy hasa van, és negyedhangokat is lehet rajta játszani. A lejátszott dallamok a legtöbb európai fülnek hamiskásan hatnak, miközben van benne egy megmagyarázhatatlan éteri vadság. Visszatérve a korábbi kérdésedre, azt hiszen, hogy a török nyelv iránti rajongásom következő állomása Kazahsztánban, a „The Spirit of Tengri” nemzetközi népzenei- és világzenei fesztiválon történt meg velem. Az ott átélt élmények hatására több ajtó is kinyílt, mögötte rengeteg, eddig még ismeretlen oldalamat kezdtem el felfedezni. Ekkor vált egyértelművé, hogy a személyiségemben van egy pikáns fűszer, ami keveredik egy kis csintalansággal. Mindezeket a jegyeket korábban hiányoltam a zenémből.

Másfél évvel ezelőtt találkoztunk utoljára, de a közösségi oldalát követve tudom, hogy az utóbbi egy évben az utazás központi szerepet töltött be az életében. Merre járt?

Folytatás

Forrás: www.teol.hu

Már Merkel is azzal foglalkozik, hogy kifütyülik Gündoğant

A német kancellár, Angela Merkel az ARD beszélgetős műsorában a közelgő világbajnokságról is beszélt. A 64 éves politikus szereti a futballt, a legutóbbi vb-n az öltözőben is feltűnt.

Most azonban Gündoğan kifütyülése volt a téma, a Manchester City török származású középpályása ugyanis Özillel együtt meglátogatta Erdoğan török elnököt, meglepte egy mezzel, és fotózkodtak is.

„Azt hiszem, egyik játékos sem gondolta végig, milyen reakciókat vált ki a látogatásuk. Meggyőződésem, nem akartak csalódást okozni a német drukkereknek. Gündoğan szereti a válogatottat és szereti Németországot. Most mindenkire szükség van, hogy jól szerepeljünk, ezért boldog lennék, ha az a néhány szurkoló is tapsolna, és nem fütyülne.”

A cikk folytatása >>>

Index

Mostantól heti 7 órát lesz Szulejmán az RTL Klubon

Mától vált nyári műsorrendre az RTL Klub, mely esténként a TV2-ével ellentétben, nem ismétlésekre épít, hanem Fókuszra és premier napi és heti sorozatokra. Délután is lesznek változások, melyekből az egyik legnagyobb, hogy közel fél év után visszatér a Szulejmán ismétlés a csatornára. Mától minden hétköznap 15:05-től onnan folytatódik a régi részek vetítése, ahonnan abbamaradt az év elején. Az ismétlések mellett viszont szerda esténként maradnak a premier epizódok is, melyek ettől a héttől kezdve a Keresem a családom új évada után, 15 perccel korábban, 22:40-től lesznek láthatóak. (Fotó: RTL Klub)

A cikk forrása >>>

SorozatWiki

16,474FansLike
639FollowersFollow