![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A Nyugat dilemmája, mit kezdjen a kettős játékot űző Erdogannal
Bár Tayyip Erdogan megnyerte a török elnökválasztást, az ellenzék megmutatta, hogy akár az államfő is legyőzhető.
Megmentő, modern kori szultán vagy tébolyult zsarnok – általában ennyire végletesen ítélik meg Törökországban Tayyip Erdogan elnököt. A legnépszerűbb és egyben a leginkább megosztó török vezető az eddigi 16 évi regnálása alatt a legnehezebb választási győzelmét aratta, és nem is fukarkodott a nagy szavakkal. Ankarában az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) székházának az erkélyéről a demokráciát kiáltotta ki győztesnek, és Törökországot példaként állította a világ elé. „Üzenetet kaptunk a szavazófülkékből, és a nép ránk bízta az elnöki és a végrehajtó hatalmat” – harsogta.
Kissé gyanúsan, a biztos győzelem tudatában, még az előtt állt ki hívei elé, hogy a választási bizottság bejelentette: a hivatalban lévő elnök nyerte az elnökválasztást.
Persze követői nem is fogadtak volna el más eredményt. A konzervatív, vallásos és főként vidéki, a korábbi világi kormányok által elhanyagolt szavazók számára Erdogan az egyetlen választás. Nekik az életszínvonal emelkedése, az oktatás és az egészségügy javulása, az infrastruktúra fejlődése elegendő a megingathatatlan lojalitáshoz. Ők úgy vélik, a gazdaság, valamint a terrorizmusellenes harc – amin a szeparatista kurdok elleni fegyveres küzdelmet is érti a hatalom – jó kezekben lesz Erdogannál.
De a 81 milliós ország fele sem áll a 64 éves elnök mögött. A rendkívül magas, 87 százalékos részvétellel megtartott választáson ugyanis Erdogan 53 százalékot szerzett. Bírálói és ellenfelei aggódnak a demokrácia lebontása miatt, nem hagyják szó nélkül újságírók tucatjainak a bebörtönzését, és nem tűrik el, hogy a 2016-os puccskísérlet utáni üldözésben 170 ezren vesztették el az állásukat, közülük 50 ezret le is tartóztattak. Erdogan ellenfelei számára további aggodalmat jelent, hogy a mostani parlamenti és államfőválasztás új korszakot nyit a török köztársaság életében: bevezetik az elnöki végrehajtó rendszert. A tavaly népszavazáson elfogadott új alkotmány értelmében az elnök szinte korlátlan hatalomhoz jut. Megszűnik a kormányfői poszt, Erdogan maga nevezheti ki az alelnökeit, a kabinet tagjait, a legfontosabb bírákat.
Forrás: hvg.hu
Új logót kap és arculatot vált az egyik hazai sorozatcsatorna
Július elejétől a korábbinál sokkal nőiesebb színvilágú arculattal, és egy vadonatúj emblémával várja nézőit az RTL Magyarország egyik sorozatcsatornája, a Sorozat+. A 2008 áprilisában, több mint tíz éve indult tévéadónak pedig nem csak az arculata, de kissé a kínálata is megváltozik.
Csatornapremierként debütál a Sorozat+ műsorán egy igazi klasszikus, az olasz Borostyán. A széria minden hétköznap 12.40-kor lesz adásban. Július 9-től újra az elejétől megismétlik az Ezel – Bosszú mindhalálig epizódjait, azonban most nem hajnalban és délben, hanem hétköznap kora délutánonként, 15 óra 35 perctől láthatják majd a rajongók a sorozatot. A jelenleg is dupla résszel vetített Szulejmánt pedig július 11-től kezdve a legelső résztől tűzik újra képernyőre.
forrás: musorvizio.blog.hu
I. Oszmán síremléke Bursában
A tavalyi évben több mint egymillió turista kereste fel az Oszmán Birodalom alapítójának és első uralkodójának, I. Oszmánnak sírját a Törökország északnyugati részén fekvő Bursában.
De ki is volt ők, hogy ennyire népszerű?
I. Oszmán Söğütben született 1259-ben. Édesapjától 1281-ben a bej címet örökölte, mint a falu vezére. Az Eskenderum törzs és az Eskişehir falu meghódításával született meg a Birodalom 1301 és 1303 között, és Oszmán 1299-ben felvette a szultán címet. A nomád törzs tőle nyerte az „oszmánok” nevét. A bizánci Yenişehir elestével a törökök készen álltak meghódítani Bursa és Nikaia városaikat is. Oszmán 1326-ban halt meg köszvényben, abban az évben, amikor a két város elesett. Halála után a gázi (szent iszlám harcos) címet kapta.
Mikor fia, Orhan, meghódította Bursát, édesapja hamvait ide hozták át. Oszmán szultánt édesapjával Ertuğrul gázival együtt a bursai Gümüşlük Kümbetben (ezüst kupola) temették el, mely egy bizánci kápolna helyén épült. Az épületegyüttesben 1801-ben tűz ütött ki és leégett, majd 1855-ben egy földrengésben is megrongálódott. 1863-ban hozták helyre Abdülaziz szultán parancsára.
Ha valaki még nem járt volna itt, íme, egy kis ízelítő:
Forrás: Hürriyet Daily News és Wikipédia
Kollár Kata – Türkinfo
Megtörte a csendet Özil, megszólalt a kiesés után
Három nap kellett a német válogatott középpályásának, hogy mondjon végre valamit.
Szerda délután utolérte a német válogatottat a címvédők átka: utolsó csoportmeccsén kikapott Dél-Koreától, és kizúgott a világbajnokságról. A meccs után Mesut Özil – akire sokan már azért megharagudtak, mert a torna előtt találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel – még a pálya szélén összeszólalkozott az őt gyalázó drukkerekkel, azóta azonban nem kommentálta csapata kínos szereplését. Mostanáig.
Az Arsenal sztárja péntek este a Twitter-oldalára írt ki néhány mondatot: „Nagyon fáj, hogy már a csoportkör után kiestünk a világbajnokságról. Egyszerűen nem voltunk elég jók. Kell egy kis idő, hogy túljussak ezen.”
Forrás: hvg.hu
Erdoğan Erken, Magyarország rodostói tiszteletbeli konzulja 80 éves
Erdoğan Erken Törökországban, Bilecik megyében, Gölpazari városában született 1938. július 5-én. Itt végezte el általános- és középiskolai tanulmányait.
Katonai behívóját 1959-ben kapta meg, İzmir városában tiszthelyettesként szolgált, majd 1961-ben szerelt le katonai rendőrként. 1962-től 17 éven át a Singer varrógépgyártó cég törökországi képviseletének ellenőreként dolgozott.
Ezt követően 26 évig a Singer és az Arçelik vállalatok nevében nyitott üzleteket, ahol munkájának utolsó három évében megdöntötte a cég eladási rekordjait. Ezután visszavonult az üzleti élettől.
Később két civil szervezet elnökévé is megválasztották Rodostóban. Az egyik egy turisztikai szövetség, a másik pedig egy országos működésű alapítvány volt, ami a légi közlekedés iránt érdeklődő embereket segítette abban, hogy amatőr pilótákká válhassanak.
Házas, három leány édesapja: a legidősebb jogász, a középső zongoraművész, a legkisebb pedig csellóművész, aki tanárként dolgozik.
Több magyarországi elismerésben is részesült. 1990-ben kapta meg a Pro Cultura Hungarica Emlékplakettet, 1996-ban pedig a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntette ki Göncz Árpád államfő. 2004-ben Sárospatak díszpolgára lett. 2006-ban pedig Rodostó testvérvárosa, Kecskemét a „Város Kulcsa” kitüntetéssel tisztelte meg. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettestől 2012-ben vehetett át kitüntetést, majd a Magyar Érdemrend Középkeresztjét kapta meg 2015-ben.
1976-ban fordult érdeklődése a magyarok felé. Coskun Irvali kormányzóhelyettes, a turisztikai szövetség akkori elnöke kérte, hogy segítsen az abban az évben rendezendő Cseresznye Fesztivál megszervezésében. A Fesztiválra egy magyar néptáncegyüttest is meghívtak, akiknek nagyon nagy sikere volt a fesztiválon.
Ezután kezdett szimpatizálni a Magyarországról érkező vendégekkel. 1980-ban látogatást tett Rodostóban Rátkai Ferenc, az akkori kulturális miniszterhelyettes, akinek javasolta a Rákóczi-emlékház felújítását és újbóli megnyitását. A miniszterhelyettesnek tetszett a javaslat, és ígéretet tett, hogy megteszi a szükséges intézkedéseket. Majd 1981-ben jött is Magyarországról egy kisebb csoport, közöttük a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei, hogy felmérjék és elkezdjék a ház restaurálását, amivel fél év alatt készültek el, így 1982. június 14-én megnyithatták a Rákóczi Múzeum kapuját a nagyközönség előtt.
Az idelátogatóknak, sőt, a török államfőnek is tiszteletbeli konzulként mutatták be Erdoğan Erkent, de a hivatalos kinevezés csak az államfő látogatása után, 1990-ben történt meg. Azóta tiszteletbeli konzulként képviseli Magyarországot Rodostóban, és sok-sok segítséget nyújt az odalátogató magyar vendégeknek.
2002-ben alapították meg a Rodostó Magyar Baráti Társaságot Güneş Gürseler ügyvéd elnökletével. Sok segítséget nyújtottak a társaság megalapításához Sadik Bas, Zeki Varan, Fahrettin Özzade és Sedat Kaplan urak, akik lelkiismeretes munkájukkal eredményekben gazdag civil szervezetet működtetnek. A Cseresznye Fesztivál keretein belül minden évben Magyar Napot tartanak a fesztivál második napján. Ezeken a napokon török és magyar festőművészekkel együtt kiállításokat szerveznek, magyar néptáncosokat, hagyományőrzőket hívnak, hogy megismertessék az itteniekkel a magyar tánckultúrát, illetve a hagyományokat.
Magyarországi látogatásokat is szerveznek, ezek során felkeresik a testvérvárosokat, Kecskemétet és Sárospatakot. A törökországi kultúra és a magyar vonatkozású rodostói emlékek megismertetésére magyar diákokat látnak vendégül Rodostóban.
I. Rákóczi Ferencre, Beszédes Kálmánra, Müteferrikára, Mikes Kelemenre emlékezve emlékbélyegek kiadását szorgalmazták a Török Postánál. Anyagilag is támogatták a kezdeményezésemre és szerkesztésemben megjelent következő köteteket: a Balla Antal – Dávid Géza – Fodor Pál – Köpeczi Béla – Nagy Ferenc – Somogyi Gréta – Tasnádi Edit – Tóth Csaba – Tóth Ferenc II. Rákóczi Ferenc élete és törökországi emigrációja; a Hermann Róbert – Joó András – Mészáros Kálmán – Seres István Török menedékjogot kapott magyar emigránsok rövid életrajzi összefoglalója; Hóvári János – Tasnádi Edit – Tüskés Anna –Tüskés Gábor – Vásáry István Mikes Kelemen Rodostó magyar krónikása című, a budapesti Magyar–Török Baráti Társasággal közös gondozásban megjelent kétnyelvű köteteket, amelyeket a Cseresznye Fesztivál keretében a megjelenés évében rendre be is mutattunk.
A Mikes-kötet bemutatásával egyidejűleg Güneş Gürseler, a Rodostói Magyar Baráti Társaság elnöke, Erdoğan Erken és a helyi baráti társaság szervezésében tudományos konferenciára is sor került Mikes Kelemen halálának 250. évfordulója alkalmából. A konferencián részt vettek és előadást tartottak Tüskés Gábor, az MTA doktora, irodalomtörténész és Vásáry István, az MTA levelező tagja, turkológus szerzők is.
Szintén a Cseresznye Fesztivál keretében szervezték meg a Hóvári János Rodostói emlékek és tanulságok, Beszédes Kálmán – Rodostó magyar képírója, valamint a kezdeményezésemre és szerkesztésemben kiadott, a budapesti Magyar–Török Baráti Társaság gondozásában megjelent Arbanász Ildikó – Ayan Dursun – Csorba György – Hermann Róbert – Hóvári János Magyar honvédtábornokok oszmán szolgálatban: Guyon Richárd és Kemty György című könyvek rodostói bemutatóját.
Erdoğan Erkennek és Güneş Gürselernek, a Rodostói Magyar Baráti Társaság elnökének és tagjainak köszönhető, hogy ma már Mikes Kelemen Emlékpark is van Rodostóban. Itt állítottak fel egy jelképes sírt Mikes Kelemen emlékére. Az emlékmű márványtömbjén helyezték el Györfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész által adományozott bronz Mikes Kelemen reliefet.
Az elmúlt években – az említetteken túl – több tudományos konferenciát és előadást szerveztek, hogy jobban megismerjék az itteni emberek a magyar kultúrát és a közös történelmi emlékeket. Ilyen tudományos konferencia megszervezéséhez nyújtottak aktív segítséget az Isztambuli Geothe Intézetnek egy EU-s pályázat keretében megszervezett – European Literature Goes to Turkey – Turkish Literature Goes to Europe című – projektjéhez, melynek részeként került sor R. Várkonyi Ágnes Zrínyi Ilona Európa legbátrabb asszonya című kötetének rodostói bemutatójára is, az akadémikus szerző részvételével.
A fentiekből is látható, hogy milyen gazdag és tartalmas kulturális programokhoz nyújt tiszteletbeli konzulunk segítséget a helyi baráti társasággal együttműködve.
F. Tóth Tibor
A török autósok megmutatták a világnak, hogyan védekezzünk jégeső ellen
Június végén erős nyári vihar érte el Törökországot. A helyi hírek napokkal korábban figyelmeztettek akár golflabda-nagyságú jéggel járó esőre, mire Isztambulban az autósok a közösségi médiából ellesett ötletekkel próbálták védeni az autóikat. Tíz napon belül két komoly vihar is elérte a várost, utcai áradásokat és személyi sérüléseket is okozva.
Forrás: index.hu
Kultúrák találkozása
Ez a mottója a szinte a világ minden táját érintő cserediákprogramnak. Kaposvárra is egyre többen érkeznek.
Törökország, Olaszország és Magyarország. Három kultúra diákjai beszélgetnek egy közös nyelven. Kaposvárra rengeteg küldöldi cserediák érkezik egész évben. Aleyna először édesapját látogatta meg Budapesten, majd Kaposváron töltött 10 hónapot. Ez idő alatt folyékonyan megtanult angolul.
– Igazából magyarul nehezebb mint angolul, a nyelvtan nagyon nehéz. De igazából szerintem legnehezebb írni – mondta Öztürken Aleyna.
A diákokat családoknál szállásolják el, akik szinte gyermekükként kezelik őket. A legtöbb családban ilyenkor azok is megtanulnak angolulul, akik eddig nem tudtak. Szerintük ez a legnagyobb előnye a befogadásnak.
Magyarországról pedig tucatjával mennek világot látni a cserediákok. A legtöbben Törökországba, Franciaországba és Angliába mennek, de vannak olyanok is, akik most Mexikóban töltik a nyarat.
– Kimennek a korosztályuknak megfelelően és visszajönnek már felnőttként, nagyon sok mindent megélnek ott kint, azt tapasztaljuk hogy sokkal könnyebben tanulnak, sokkal jobb eredményeket érnek el miután visszajönnek, mint amikor kimennek, és nagyon sokan két nyelvvel jönnek haza tehát angolul felsőfokon beszélnek és általábban az adott ország nyelvét is egy erős középfokon – foglalta össze a AFS Magyarország körzetelnöke, Sárközy Andrea.
A cserediáknak úgyszólván bárki jelentkezhet az interneten keresztül, befogadócsaládot pedig folyamatosan, egész évben keresnek a programszervezők.
Forrás: kapos.hu
Néhány év után szétesett az isteninek tartott lepantói győzelmet arató Szent Liga
Az 1571. október 7-i lepantói csatára többnyire a kereszténység és az iszlám közötti utolsó nagy jelentőségű, kimondottan vallási jellegű összecsapásként szokás emlékezni. E tengeri ütközetet (valamint a törökök hat évvel korábbi máltai kudarcát) követően szilárdult meg a választóvonal a Földközi-tengeren – nyugati medencéjében a keresztény hatalmak, a keletiben az Oszmán Birodalom dominált.
Előzmények
A csata szélesebb kontextusa az oszmán-Habsburg, illetve oszmán-velencei háborúk sorozata volt. Habár legtöbbször a vallási elemét szokás kiemelni, az ütközet valódi okai elsősorban gazdasági és területi jellegűek voltak. Újítást jelentett a tengeri hadviselésben, hogy Lepanto volt az első tengeri csata, amely nem kizárólag a hagyományos, a hajók fedélzetén vívott kézitusában dőlt el.
1566-ban II. Szelim szultán lépett az Oszmán Birodalom trónjára. Birodalma terjeszkedését Ciprus elfoglalásával kívánta biztosítani – a sziget 1489 óta velencei kézen volt. II. Szelim leginkább azért kívánta felszámolni az európai jelenlétet Cipruson, mert biztonságos bázisként szolgált az oszmán hajózást támadó kalózok számára. A sziget elfoglalásával a szultán el szándékozta érni birodalma számára a biztonságos kereskedelem feltételeit a Földközi-tengeren.
A török erők 1570-ben szálltak partra Cipruson, és hamar irányításuk alá vonták a sziget nagy részét, a fővárossal, Nicosiával együtt. A velenceiek által birtokolt egyetlen város Famagusta maradt, azonban ez is elesett 1571 augusztusában, csaknem egy évi ostrom után. E súlyos keresztény vereséget követően mindkét oldal kereste a döntő tengeri ütközetet: oszmán részről győzelmük véglegesítése érdekében, keresztény részről a török előretörés megállítására.
A csatát megelőző időszakban V. Piusz pápa sikeresen a saját pápai államával való együttműködésre bírta Velencét, a Habsburg Spanyolországot annak térségbeli külbirtokaival (mint például Nápoly, Szicília és Szardínia királyságai) együtt, a Genoai Köztársaságot, Savoya és Urbino hercegségeit, a Toszkánai Nagyhercegséget, a Máltai Lovagrendet, a Szent Lázár Lovagrendet és a toszkánai Szent István Lovagrendet – 1571 májusában hivatalosan is ők alkották meg a Szent Szövetséget. A Szövetség flottájának vezetője Ausztriai János, V. Károly német-római császár (egy személyben I. Károly spanyol király) törvénytelen fia volt.
A keresztény flotta 206 gályából és hat darab, a gályánál hosszabb és szélesebb (ezáltal egy árboccal többel rendelkező és nagyobb teherbírású), úgynevezett galeaszból állt. A Müezzinzádé Ali pasa vezetése alatt álló török flotta 222 nagyméretű török gályából, 56 kisebb méretű gályából, és számos kisebb hajóból állt. A tengeri hadviselés szokásai szerint a két flotta sorba rendeződve egymáshoz közel hajóz, majd az ütközetet a hajók fedélzetén folytatott véres közelharc dönti el. Nagy jelentősége van annak, hogy a hajókon milyen képességű katonák állnak rendelkezésre.
Forrás: mult-kor.hu