2025. július 13.
Türkinfo Blog Oldal 765

Nemek közötti egyenlőtlenségek a török munkaerőpiacon

2016-ban Törökországban a nők foglalkoztatási rátája a férfiak foglalkoztatási rátájának kevesebb mint felét érte el, míg a Török ​Statisztikai Intézet (TÜİK) által kiadott legfrissebb adatok szerint a női vezetők aránya ugyanebben az évben 16,7% volt.

A TÜİK szerint a „Nők 2017 statisztikai adataiban” jelentésben a 15 év feletti nők foglalkoztatási aránya 28% volt, míg a férfiaké 65,1%.

A nők iskolázottsága és munkaerő-piaci részvételi arányuk között közvetlen összefüggés figyelhető meg, ami 15,2% írástudatlan nők esetében, 27,2% középiskolainál alacsonyabb végzettségűek esetében, 33,6% középiskolai és 71,3% egyetemi végzettségű nők esetében.

A jelentés szerint a vezetői pozíciót betöltő nők aránya 16,7%.

A női foglalkoztatás a szolgáltatóiparban a legmagasabb – ebben az ágazatban dolgozik a nők mintegy 55,4%-a.

2017-ben 43,1%-ra emelkedett a professzorként vagy előadóként dolgozó nők aránya, míg a hasonló tudományos pozíciókban lévők férfiak aránya 56,9%-ra csökkent. 2007-ben ez a ráta a nők esetében 40,1% a férfiak esetében pedig 59,9% volt.

A jelentés a férfiak és a nők házasságkötéskori átlagos életkorára is kitér 2017-re vonatkozóan, mely nők esetében 24,6 év volt, míg a férfiak esetében 27,7 év volt.

A legtöbb válaszadó a boldogság elsődleges tényezőjeként egészségügyi helyzetét és családi életét említette. A nők mintegy 64,9%-a szerint a családi élet a boldogság legfontosabb tényezője, míg 71,8% az egészségi helyzetét említtette első helyen 2017-ben.

A jelentésből az is kiderül, hogy a nők közel harmadannyian dohányoznak mint a férfiak. Az adatok szerint a férfiak 44,1%-a és a nők 17,4%-a dohányzik naponta vagy néha.

A statisztikai adatok a nők halálozási okait is megemlítik. A számokból kiderül, hogy a leggyakoribbak a keringési rendellenességek, ezt követik a rákos és légzőszervi megbetegedések.

Fordította: Lukács Eszter

Forrás: Hürriyet Daily News

Fekete-tengeri régió – Bartın

Múltja a kezdetektől bővelkedett fordulatokban, az egymást váltó hatalmak emlékét pedig a vidék számos pontján megtaláljuk. Ennek köszönhetően ma a Történelmi városok és régiók európai szövetségének tagja.

Bartın Törökország északi részén található, a Fekete-tenger partjától mindössze 10 km-re. Bartın tartomány székhelye.

Története az i. e. 1200-as években kezdődött. Akkoriban a város neve Parthenia volt, melyet arról a folyóról kapott, melynek mentén kiépült. Neve azt jelentette, a Vizek Istene.

A következő évszázadokban uralták a hettiták, a frígek, a kimmerek, a lüdiaiak, a perzsák, míg a Római, majd a Bizánci Birodalom fennhatósága alá került. A szeldzsuk törökök a 11–13. században foglalták el, majd 1392-ben az oszmán Bayezid szultán hódította meg.

Múltja tehát a kezdetektől bővelkedett fordulatokban, az egymást váltó hatalmak emlékét pedig a vidék számos pontján megtaláljuk. Ennek köszönhetően ma a Történelmi városok és régiók európai szövetségének tagja.

A vidék ősi történelme, a festői tájak, a virágtakaróval borított rétek tavasszal és ősszel ezerszínű ruhát öltenek magukra. Nyaranta kirándulásokhoz, napozáshoz, úszáshoz – 59 km hosszú partvonal tartozik a városhoz – ideális a vidék, míg télen a hó és a síelés szerelmesei lelhetnek tökéletes nyugalomra itt.

forrás: Miénk a Világ

Kollár Kata – Türkinfo

Sezen Aksu: a török popzene királynője

A török popénekesnő, Sezen Aksu 1975 óta van jelen a török zenei életben. Többször nevezték „a kortárs török zene királynőjének”. Több mint 40 millió albumot adott el, és Törökország-szerte nagy népszerűségnek örvend csodaszép hangja és érzelmes balladái miatt.

Nézzük, mi tette őt a török popzene királynőjévé!

Sezen Aksu Denizliben született, fiatal éveinek nagy részét Izmirben töltötte, amely a festői török tengerparton fekszik, egy öbölben, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az Égei-tengerre. Művészeti iskolába járt, zenét, színjátszást és festészetet tanult. Fiatal korától kezdve érdekelte a zene, énekelt az iskolai kórusban. Ezek után indult be zenei karrierje, miután megírta a „Kaybolan Yıllar” (Elveszett évek) című számot, mely rajta volt az 1978-ban megjelent második albumán, mely a „Serçe” (Veréb) címet kapta.

Az 1970-es évek közepétől vált egyre népszerűbbé Törökországban. Minden városban az ő dalait hallgatták, melyek a szerelemről, az élet megpróbáltatásairól szóltak. Dalaiban több város is szerepel, de a legtöbbször Isztambulról énekel, emiatt lett annyira kedvelt zenéje a városban.

Sezen Aksu az első török művésznő, aki saját maga írja és adja elő szerzeményeit. Eklektikus stílusa is művészi tehetségét mutatja, sikeresen ötvözi a keleti tradicionális nép- és a nyugati popzenét, sőt a hagyományos rock szellemét is belecsempészi dalaiba. Ennek köszönhető, hogy mély, érzelmes dalokat tud írni, és zenéje minden korosztály kedvence.

Sezen Aksu dalai az emberi érzelmek törékenységéről, az emberek lelkiállapotáról, szeretetről, bűntudatról, mély érzelmekről szólnak. Zenei stílusa a lendületestől a lassúig terjed. Számos stílus befolyásolja, köztük az anatóliai népzene és a klasszikus oszmán zene is. Kreatívan ötvözi ezeket a hatásokat úgy, hogy a török népzene kerül az előtérbe.

Sokan lírai énekesnek tartják, dalai gyakran foglalkoznak a magánnyal, különösen a „Gülümse” (Mosoly) címűre igaz ez: „Olyan magányos vagyok, még macskám sincs.” Ez az 1991-es azonos címet viselő albuma lett a legkeresettebb, és ez alapozta meg népszerűségét is. Az album első dala, a „Hadi Bakalım” (Most gyere) megnyitotta számára az utat Törökországban és Európában is, és később Németországban is kiadták kislemezként.

Tovább árnyalja a török popdíva kiválóságát, hogy az egyik kortársa, a szintén híres török popénekes, Sertab Erener karrierjét Sezen Aksu vokalistájaként kezdte.

Számos híres török és nemzetközileg elismert zenésszel, köztük a világhírű zeneszerző, zenész Goran Bregovićcsal is dolgozott együtt. Munkájuk gyümölcsét a „The Wedding” (Esküvő) és a „Funeral” (Temetés) című albumok tartalmazzák, amelyek a nemzetközi közönséghez is eljutottak, így növelve nemzetközi rajongóinak számát.

Sezen Aksu viharos magánélete, tapasztalatai adnak különleges mélységet dalszövegeinek. Múltja szerelemmel és veszteséggel van tele, és ezek a dalaiban is megjelennek.

Az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjébe jutásával elismert név lett a török popszakmában, és nagymértékben befolyásolta a török kortárs zenét.

Sezen Aksu nem csak hihetetlen hangja miatt ünnepelt szupersztár Törökországban, hanem a társadalmi életben vállalt szerepe és elkötelezettsége miatt is ismert. Még mindig aktív, 2008-ban a National Geographic magazin felkérésére megírta a „Dansöz Dünya” (Táncos világ) című számát, mely a föld napja alkalmából készített videó aláfestő zenéje lett.

Aktívan részt vesz a világ minden részén a jótékonysági szervezetek munkájában, különösen azokban, amelyek az alacsony iskolai végzettségű fiatalok tanítását célozzák, mert ők társadalmi-gazdasági neveltetésük miatt kevesebb lehetőséggel rendelkeznek. Ezen kívül támogatja a „szombati anyák” nevű szervezetet is, amelynek olyan nők a tagjai, akik már több mint két éve minden szombaton utcára vonulnak, hogy a Törökországban „gyanús” körülmények között eltűnt vagy megölt emberek miatt tiltakozzanak.

2006-ban kiadott egy könyvet „Legyenek versek” címmel, ami a közel 400 általa írt dal szövegét tartalmazza pályafutása kezdetétől 2006-ig. Azzal, hogy dalszövegei nyomtatásban is megjelennek, Aksu lehetővé teszi mindenki számára, hogy különböző szemszögből ismerjék meg. A könyv úgy mutatja be őt, mint egyedülálló, élvonalbeli énekesnőt, aki folyamatosan kitágítja a popzene határait.

Forrás: theculturetrip.com

Kollár Kata – Türkinfo

Na ki a következő?

Pentagram – Sonsuz

16,474FansLike
639FollowersFollow