A Turkish Airlines török légitársaság Seattle-ből Isztambulba tartó járatán a pilóta eszméletét vesztette, emiatt a gép kényszerleszállást hajtott végre. A pilóta újraélesztése sikertelen volt. Korábban semmilyen egészségügyi probléma sem merült fel az 59 éves férfinél.
Kényszerleszállást hajtott végre a Turkish Airlines török légitársaság egy járata szerdán New Yorkban, miután a pilóta eszméletét vesztette és meghalt a gép fedélzetén − közölte a légitársaság szóvivője.
A gép Seattle-ből tartott Isztambulba. A pilóta röviddel indulás után lett rosszul, és emiatt a másodpilóták úgy döntöttek, kényszerleszállást hajtanak végre.
Megpróbálták a pilótát újraéleszteni, de nem jártak sikerrel, az 59 éves férfi meghalt, mire a gép New Yorkban leszállt.
A Turkish Airlines közleménye szerint a pilóta 2007 óta dolgozott a cégnél, és a legutóbbi orvosi vizsgálatán semmi nem utalt olyan egészségügyi problémára, amely miatt nem repülhetett volna − írta meg az MTI.
A százéves jegybank a magyar–török diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulójának megünneplésére két kiállítással is készült Törökországban. A Magyar–török Kulturális Évad keretében szeptember 18-án Isztambulban, szeptember 21-én pedig Ankarában nyílt egy-egy kiállítás a Magyar Nemzeti Bank által életre hívott gyűjtemény anyagából válogatva.
Az absztrakt nagyasszonyai
Az MNB Arts and Culture a világhírű isztambuli Pera Múzeumban állít ki három jelentős női művészt, Hamvai Kinga kurátori koncepciója alapján. A Calculations and Coincidences (Számítások és véletlenek) című kiállítás az algoritmikus művészet három úttörő magyar alkotóját, Maurer Dórát, Molnár Verát és Rákóczy Gizellát mutatja be a Magyar Nemzeti Bank kortárs művészeti gyűjteményéből származó alkotásokon keresztül.
A kiállítás elsősorban Molnár Vera meghatározó szerepére összpontosít, aki kétségtelenül a korai számítógépes művészet legjelentősebb képviselői közé tartozott.
Ugyanakkor a tárlat nyomon követi azt is, ahogy Maurer és Rákóczy alkotásai tágították az absztrakció határait az algoritmusok és a matematika beépítésével.
„Mindhárom alkotó egyfajta rendszerelvű képzőművészeti programot képviselt egész munkásságában. Mindhármuk alkotói folyamatának része a kísérletezés, a sorozatok létrehozása és a matematika beemelése a művészetbe” – foglalta össze Hamvai Kinga kurátor a három alkotó munkásságának közös halmazát és egyben a kiállítás rendszerező elvét.
Az MNB gyűjteményében harminc százalék feletti a női művészek aránya, ami más gyűjteményekkel való összehasonlításban kiemelkedően magas. Ez történelmi okok, illetve aktuális trendek miatt kialakult szerencsés helyzet. De törekedtünk is arra, hogy a hatvanas-hetvenes évek magyar női művészeitől megvásároljuk az életmű legfontosabb darabjait, szem előtt tartva, hogy méltó helyre kerüljenek. Most pedig fontos célunk megmutatni őket a világnak. Külön öröm, hogy erre most Isztambulban, egy ünnepi évben és egy jelentős kortárs múzeumban lett lehetőségünk” – foglalta össze Hamvai Kinga.
A török haditengerészet hajói szerdán tengeri úton menekítik ki azokat a törököket, akik kérelmezték Libanon elhagyását – közölte kedden a török külügyminisztérium.
A két, mintegy kétezer utas befogadására alkalmas hajó, várhatóan kedden indul Bejrútba – derült ki a tárca közleményéből.
A tájékoztatás szerint a művelet szükség esetén a következő napokban is folytatódik, hozzátéve, hogy a menekítést végző hajók humanitárius segélyt is szállítanak majd Libanonba.
A külügyminisztérium egyik forrása elmondta, hogy mintegy 2500 török állampolgár kérte az evakuálást Libanonból, de az ellenőrzések után megállapították, hogy a hajók 2000 fős befogadóképessége elegendő lesz.
A haditengerészet hajói kedden indulnak útnak Mersinből – tette hozzá a nyilatkozó forrás.
Törökország korábban közölte, hogy mintegy 20 országgal együtt dolgozik a külföldiek Törökországon keresztül történő esetleges evakuálásának előkészítésén. A múlt héten több száz, különböző nemzetiségű ember érkezett Törökországba Libanonból egy kereskedelmi komppal.
Ha szereted a török konyhát, biztosan találkoztál már a kadayif tésztával. Ha nem, most elmondjuk, mit takar ez a különleges név és azt is megmutatjuk, milyen finomságokat készíthetsz belőle.
A kadayif egy különleges, vékony, cérnametélt-szerű tészta, amely Törökországból származik, de a Közel-Kelet számos országában elterjedt, és mindegyik régióban másképp készítik.
A tésztát nagyon finomra őrölt búzalisztből készítik, vékony szálakra formázzák, és elsősorban édességek alapanyagként használják. Az elkészített kadayif ropogós textúrát ad az ételeknek, ami különlegessé teszi az belőle készült fogásokat. Itthon török boltokban tudod beszerezni, de ha nem elérhető, helyettesítheted cérnametélttel is. Érdemes legalább egyszer kipróbálni, hátha sikere lesz valamelyik édes finomságnak!
Népszerű kadayifból készült ételek
A künefe a legismertebb kadayif-desszert, amit sajtkrémmel töltenek meg, majd ropogósra sütnek. Végül cukorsziruppal locsolják meg, a végeredmény különlegessége pedig a sós és édes ízek kombinációja. Ez a desszert különösen népszerű Törökországban és Libanonban.
Ahogy arról korábban a Blikk is beszámolt, új divatmárka érkezett Magyarországra. A török Koton nyolc magyarországi üzlet megnyitását tervezi, ebből pedig az első hivatalosan is megnyitotta kapuit a vásárlók előtt a KÖKI-ben.
A Koton tervei szerint világszerte 130-150 új üzletet akar nyitni, ebből nyolcat Magyarországon. A KÖKI-ben már megnyitott üzlet mellett még két másikat akarnak nyitni a fővárosban, valamint Sopronban, Debrecenben, Szegeden és Székesfehérváron is lesznek Koton boltok.
„Látogassátok meg az elsők között legújabb üzletünket! A KÖKI-ben tovább bővül a minőségi divatáruk választéka, hiszen tegnap délben megnyitotta kapuit a KOTON! A dinamikusan fejlődő török márka női, férfi és gyermek kínálattal, magas minőségű ruházati termékekkel vár Benneteket. Fedezzétek fel ezt a Magyarországra frissen érkezett divatláncot a KÖKI-ben!” – jelentette be a KÖKI Bevásárlóközpont a Facebookon.
A török divatmárka 1988-ban jött létre egy 25 négyzetméteres üzletben Kuzguncukban. 1996-ban nyitották meg az első külföldi üzletet Münchenben, azóta pedig már több mint 500 üzlettel rendelkeznek világszerte.
Kínálatában megtalálhatók női, férfi és gyerekruhák is, évente mintegy 30 ezer különböző modellt dobnak piacra. Ezzel együtt nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra és az etikus gyártási gyakorlatokra.
A márka célja, hogy világmárkává váljon, és máris számos országban vannak üzletek, Magyarországon kívül is, például Franciaországban, Horvátországban és Németországban.
A Primark után felkészül a Koton
Május végén nyílt meg az első magyarországi Primark is, amely körül hetekig elképesztő őrület volt. Korábban a Blikk is megírta, hogy a nyitás napján brutális tömeg tobzódott a bejárat előtt, illetve volt, aki nyitás előtt két órával érkezett a helyszínre. Nyitás után egy órával már a pláza másik végéig tartó sorban várták az emberek, hogy bejuthassanak az üzletbe.
A hatalmas választék és az alacsony árak rengeteg vevőt vonzanak a mai napig, de kérdés, hogy a Koton meg tudja-e közelíteni, esetleg felülmúlni a Primark népszerűségét.
Spanyolországi gyárindítását egy évvel elhalasztotta, miközben – sajtóhírek szerint – hamarosan bejelentheti törökországi partra szállását a legnagyobb kínai autóexportőr. A Chery ezzel a BYD-t követheti, amely egymilliárd dollárt és évi 150 ezer darabos gyártókapacitást visz a Boszporusz partjára.
Recep Tayyip Erdogan török elnök fogadta a kínai Chery autógyártó globális ügyekért felelős elnökét, Gujbing Zsangot egy hétvégi isztambuli befektetési konferencia apropóján, a megbeszélésen részt vett Fatih Kacir ipari és technológiai miniszter is.
Ebből a helyi sajtó egy minisztériumi kiszivárogtatás nyomán azt a következtetést szűrte le, hogy a felek megegyezésközeli stádiumban vannak, s a törökök nyerhetik el a Chery második európai gyáráért vívott versenyt. Mint arról beszámoltunk, erre eddig a legnagyobb esélye az Egyesült Királyságnak volt, de az olaszok is bejelentkeztek a beruházásért.
A Chery sem ússza meg egymilliárd dollár alatt
A törökökről eddig szó sem volt. Azt nem tudni, mekkora volumenű üzletről tárgyalnak, s azt sem, mennyi időt adtak a végső döntés meghozásához. Ankara júliusban a BYD-t már megnyerte magának, a világ legnagyobb új generációs autógyártója egy évi 150 ezer elektromos és tölthető hibrid jármű összeszerelésére alkalmas üzemet húz fel egymilliárd dollár értékben.
A hatályos török iparosítási program keretében a külföldi autóipari beruházóknak minimum évi 150 ezres kapacitást kell vállalniuk ahhoz, hogy kedvezményesen telket kaphassanak, infrastruktúrával együtt. A program lehetővé tesz a gyártók számára bizonyos mennyiségű autó adómentes eladását a török piacon. Az országban
a Ford,
a Stellantis,
a Renault,
a Toyota
és a Hyundai
rendelkezik gyárakkal a külföldiek közül, a teljes szektor évi kétmillió jármű előállítására képes, melynek durván kétharmada exportra megy a helyi autógyártói szövetség adatai szerint. Erdoganék kifejezetten támogatják a kínai gyártók megjelenését, az elektromos átállásban elért vezető szerepük miatt – írja a Reuters.
A több mint 150 éves oktató- és kutatómunkát méltató díjat Péri Benedek tanszékvezető vette át a Török Nyelvtudományi Társaság kongresszusán Ankarában.
A Török Nyelvtudományi Társaságot a modern török állam, a Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk hozta létre a török nyelv kutatását, a nyelvművelést és az állami nyelvpolitikát irányító és koordináló állami szervként. A társaság szeptember végén rendezte meg tizedik kongresszusát Ankarában, ahol minden évben átadják A török nyelvnek tett szolgálatok díja (Türk Diline Hizmet Ödülü) nevet viselő elismerést a nyelv oktatásában, kutatásában jeleskedő szervezeteknek, kutatóknak.
Az ELTE Török Filológiai Tanszékén több mint 150 éve folyó oktató- és kutatómunkát méltató díjat Osman Mert, a Türk Dil Kurumu elnöke és Derya Örs, a Nyelvtudományi Társaság felettes szervének (Atatürk Kültür, Dil ve Tarih Yüksek Kurumu) elnöke adta át Péri Benedek habilitált egyetemi docensnek, az ELTE Orientalisztikai Intézet igazgatójának. A rendezvényen levetítették a tanszék történet bemutató rövidfilmet is.
Az ünnepségen elismerést adományoztak Róna-Tas András Széchenyi-díjas magyar nyelvész, orientalista részére is, a díjat távollétében Kicsi Valéria, az ankarai nagykövet első helyettese vette át.
A krémes, sűrű török zöldségleves sokféle hozzávalóból áll.
Ebbe a sűrű, török zöldséglevesbe minden földi jó belekerül, így különösen jól fog esni a hűvösebb, esős napokon. Házilag főzött alaplével vagy szintén házi leveskockával ízesítsd, így felesleges adalékanyagokat sem kell használnod hozzá. A citromot mindig a végén add a fazékba, különben sokkal nehezebben puhulnak meg a savas közegben a hozzávalók.
Török zöldségleves
Hozzávalók 6 személyre
20dkgvörös lencse
2krumpli
2póréhagyma
2gerezdfokhagyma
1.5lalaplé
1hagyma
1sárgarépa
1citrom
1teáskanálőrölt kömény
1teáskanálkurkuma
só
bors
olaj
Elkészítési idő: 30 perc
Előkészítési idő: 15 perc
Elkészítés:
A hagymát kockázd fel, és kevés olajon párold üvegesre. A répát hámozd meg, szeleteld fel. A póréhagyma leveleit vágd le, a szárát vágd karikákra. Add őket a hagymához, és pirítsd egy-két percig. A krumplit hámozd meg, kockázd fel, a fokhagymát vágd szeletekre. A vörös lencsét öblítsd le. Add ezeket is a répás keverékhez, forgasd össze, öntsd fel alaplével, szórd meg őrölt köménnyel, kurkumával, sóval és borssal, és lefedve főzd 30 percig. Amikor minden megpuhult, pürésítsd botmixerrel vagy turmixgépben. A végén savanyítsd egy citrom kifacsart levével.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
