Ezen a napon: Az iráni sah és hercegnője esküvője

2019. febr 12.

Az 1950-es 60-as években óriási népszerűségnek örvendett Törökországban Süreyya İsfendiyari Bahtiyari, az iráni sah, Muhammed Rıza Pehlevi második felesége.

1956-ban több török városba tett látogatása alkalmával igazi hercegnőként, még inkább sztárként fogadták. Az akkoriban született lánygyermekek nagy arányban kapták nevét: Süreyya.

A gyönyörű kislány előkelő családban nőtt fel. Származása nem tette lehetővé, hogy álmait megvalósítsa: színésznő akart lenni. 18 évesen mutatták be a sahnak. A szép, zöldszemű, fiatal lány azonnal elrabolta az uralkodó szívét.

1951. február 12-én házasodtak össze.

Az esküvő igazi királyi esküvő volt. A menyasszonyi ruhát Christian Dior készítette. A gond csak az volt, hogy a ruha 15 kg-ot nyomott, és a vékony vállú fiatal lány nem tudta cipelni. A palota szabója megszabadította az uszálytól, így tudta csak viselni.

A tündérmeséhez azonban hozzátartozik, hogy pontosan hét év múlva – mivel nem született fiú örökös – el is váltak.

A hercegnő szépsége és a mesebeli történet miatt egész Európában, de Törökországban is folyamatosan a lapokban szerepeltek. 1956. május 20-tól két napra Zonguldakba látogattak egy hivatalos utazás során. Egy éjszakát a Çatalağzı hőerőmű vendégházában töltöttek el, mely a mai napig minden akkori berendezéssel és használati tárggyal eredeti állapotban megőrzésre került.

7 év múlva a tündérmese véget ért, elváltak, és a lányt visszaküldték szüleihez. Édesanyja ezt mondta: „egy vidám, cserfes, fiatal lányt adtunk férjhez 18 évesen, és egy komoly, megkeseredett nőt kaptunk vissza”. Anyjának arra panaszkodott, hogy a palotában szinte soha nem szóltak hozzá egyetlen szót sem, így iszonyúan magányos volt.

Bizonyára erős nő lehetett. Ugyanis nem adta fel, hanem eredeti, fiatalkori álmai megvalósításába kezdett. Családjával együtt Amerikába utazott, hogy filmszínésznő lehessen. Szépségének és hírnevének köszönhetően alkalmazták is.

Két filmben szerepelt 1965-ben: a Michelangelo Antonioni által rendezett Egy nő három arca című (I tre volti) és az Ő (She) című filmben. Annak ellenére, hogy nem futott be hatalmas színészi karriert, büszke lehet rá, hogy képes volt megvalósítani álmait.

Később újra rátalált a szerelem, de a férfit egy repülőbaleset következtében elveszítette. Ettől kezdve magányosan élt egészen 2001. október 25-ig, amikor Párizsban elhunyt. Érdekes, hogy 8 nappal később Bijan nevű egyetlen testvére is meghalt. A hercegnő teljes örökségét – a sajtóhírek szerint – így testvérének sofőrje kapta meg, egy 15 évig tartó pereskedés végén.

Erdem Éva – Türkinfo

Filmajánló: Gyerünk, fiam

2019. febr 12.

Kıvanç Tatlıtuğ 5 év kihagyás után, 2018-ban tért vissza a filmvászonra. Legutóbb a „Pillangó álma” (Kelebeǧin Rüyası) című filmben láthatták a rajongók. Új filmje a „Gyerünk, fiam” (Hadi Be Oǧlum) 2018. február 16-án került a török mozikba.

A film helyszínéül a földközi-tengeri partvidéken, Antalya tartományban található Kaş település szolgál, mely Törökország egyik legszebb tengerparti városa, így gyönyörű keretet ad az egész filmnek.

A „Gyerünk, fiam” főszereplője Ali, akinek egyéjszakás kalandjából (bár ő nem csak ennyit szeretne a lánytól) fia születik. Mivel a lány mentálisan beteg és öngyilkosságot próbál meg elkövetni, apja elviszi Kaşból, viszont néhány hónap múlva a lány visszatér és elmondja Alinak, hogy van egy közös gyerekük, Efe, akit Alinak kell felnevelnie, mert ő képtelen rá. Ali magához veszi a kisfiút, akiről kiderül, hogy autista, és nagy erőfeszítések, küzdelmek árán próbálja apjával közösen felnevelni. Mivel Efe iskolába nem járhat, így Ali próbálja meg tanítani, fejleszteni, legjobb tudása szerint – eredménytelenül. Ali legnagyobb vágya, hogy tudja, fia megérti őt. Efe nem beszél, és sosem néz senkinek sem a szemébe, ez apjának különösen fáj. Egy véletlen folytán kiderül, hogy Efe vonzódik a zenéhez, és a zongora hangjához, így apja zongoratanárhoz viszi. A tanár elmondja Alinak, hogy Efének zseniális érzéke van a zenéhez, így elvállalja, hogy a nyári szezonban, amíg Kaşban lép fel, délelőttönként tanítja a fiút. Mikor elérkezik az ősz, a tanár hazautazik Isztambulba, de arra kéri Alit, hogy vigye el Efét koncertet adni. Mivel a férfi mindent megtenne, hogy gyermekét boldognak lássa, a nehéz anyagi körülményeik ellenére is felkerekednek és elutaznak a nyüzsgő nagyvárosba. A kisfiú valóban csodálatosan játszik a nagyközönség előtt, és éltében először, zongorázás közben, édesapja szemébe néz.

Ez a film a szeretetről, a reményről, az áldozatról és a szívfájdalomról szól. Arról, hogyan éljük túl, ha a dolgok szörnyűek, hogyan lépjünk fel a kihívásokkal szemben és hogyan tudjuk leküzdeni saját kétségeinket. Az emberek nagy része olyan körülmények között nőtt fel, hogy nehezen tudja elfogadni azt, ha valaki másképp néz rá, másképp gondolkodik vagy viselkedik. Ez a film az elfogadásról, a különbségek megértéséről és arról mesél, hogy több módja is van annak, hogy felfedezzük a körülöttünk lévő világot, észleljük a környezetünket és kommunikáljunk másokkal.

1 of 3

Ez egy egyszerű, humánus film, világos üzenettel. Egy olyan történet, amely megérinti a szívünket, könnyet csal a szemünkbe, melegséggel és reménnyel tölt el minket. A film egyik legnagyobb erőssége a színészek játéka: kitűnően hozzák a karaktereket. Mindannyian kimagasló teljesítményt nyújtanak, de a két főszereplőről külön is érdemes szót ejteni. Alihan Türkdemir alakítja a kis Efét. A 8 éves színész nagyon jól játssza az autista spektrumzavaros kisfiút, aki próbál kapcsolatba lépni az apjával és a külvilággal. Az egyik legemlékezetesebb jelenet a film vége felé játszódik, amikor Efe minden erejét összeszedi, hogy apjával kommunikálni tudjon. Ez egy nagyon megható pillant!

Természetesen Kıvançról sem szabad megfeledkeznünk. Ő egy kaméleon, aki minden egyes szerepével képes azonosulni. Sokoldalú színész, aki nem fél a kihívásoktól.

A film zenéje nemcsak szép és illeszkedik az adott jelenetek hangulatához, de döntő fontosságú és kötődik a témához és a történethez is. A zene híd a különböző világok, nézőpontok, perspektívák között. A zene a kommunikáció egyik eszköze, kötődik az emberekhez is és segít megérteni egymást. A táj lélegzetelállítóan szép, és a nyugalom, melyet áraszt gyakran ellentétes a karakterek lelkében dúló zűrzavarral, végül azonban mégis sikerül megtalálniuk a békét és a kötődést, amit mindketten kétségbeesetten keresnek.

Akit érdekel, a következő linken magyar felirattal meg is nézheti:

https://videa.hu/videok/film-animacio/gyerunk-fiam-hadi-be-oglum.mp4-2018-film-kivanc-gkO2FAxSEa2vLdky?fbclid=IwAR37M1mtcZLWMWCpKQw5Z9rEYY55ZMv71_wupzCJ_0DZNFCzUfb3hnecQl4

Forrás: kivancnorthamerica.com

Kollár Kata – Türkinfo

Çektirilmiş tavuk göğüslü şiş (Csirkenyárs darált csirkemellből) – Szegedi Ági

2019. febr 11.

Hozzávalók:

1 egész csirkemell
½ vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 tk. őrölt pirospaprika
só, bors, köfte fűszerkeverék – ennek híján őrölt római kömény, kakukkfű, koriander, menta (ízlés szerint)
½ pohár (a pohár 2 dl-es) zsemlemorzsa
0,5 dl étolaj
nyársak

A csirkemellet ledaráljuk, de robotgéppel is pürésíthetjük. Hozzáadjuk a zsemlemorzsát és az olajat, sózzuk, fűszerezzük. A vöröshagymát lereszeljük, a fokhagymát összezúzzuk, majd ezt is a húsos masszához keverjük. Az egészet alaposan összegyúrjuk. A húst hosszában nyomkodjuk rá a nyársakra úgy, hogy a két vége szabadon maradjon – így könnyebb lesz megfogni.

Sütőpapírral bélelt tepsiben, kb. 170°C-on, időnként átforgatva szép pirosra sütjük. Tetszőleges körettel, salátával tálaljuk. A hagymasaláta jól illik mellé.

Afiyet olsun!

Szegedi Ági / Türkinfo

Sivas imranlı Jips Karstı Drone İle Görüntüleme (Gypsum Karst)

2019. febr 11.

Mabel Matiz – A Canım

2019. febr 11.

Ábrahám barlangja és a Mevlid-i Halil mecset Şanlıurfában

2019. febr 11.

Törökország délkeleti részén, Şanlıurfában járunk. Az urfai muszlim hagyomány szerint Ábrahám, a későbbi próféta a városban lévő egyik barlangban született.

A következőkben ezzel a barlanggal és a hozzá kapcsolódó mecsettel ismerkedhetünk meg részletesebben.

Az ábrahámi vallások közé a három fő monoteista világvallás: a keresztény, a zsidó és az iszlám vallás tartozik. Mindhárom vallás szent könyve (Biblia, Tóra, Korán) sok hasonlóságot mutat egymással. Ezek közül az egyik legjobb példa Ábrahám próféta személye, akit az iszlám hívők İbrahim néven ismernek. Ábrahám Mezopotámiában született, Edessa városában, ami a mai Şanlıurfának felel meg, és a Biblia ezt a várost Urnak nevezi.

Így tehát, aki személyesen is meg szeretné látogatni Ábrahám szülőhelyét, annak Törökországba kell utaznia.

Ábrahám próféta születési helye a legenda szerint egy barlang volt. Abban az időben Nimród király uralkodott a területen és egy nap az egyik jós azt jövendölte neki, hogy még abban az évben egy fiú fog születni, aki megdönti királyi hatalmát, véget vet uralkodásának és az általa gyakorolt vallásnak. Ezért a király elrendelte, hogy minden újszülött fiút meg kell ölni a királyságban, nehogy a jóslat beteljesedjen. Történt ekkor, hogy egy fiatal nő, Nuna Hatun áldott állapotba került, erről azonban senkinek sem beszélt, rejtegette terhességét. Amikor elérkezett a szülés ideje, egy barlangban keresett menedéket és ott hozta világra gyermekét, Ábrahámot. A kisfiú ebben a barlangban élt hét éves koráig. Mindez a feltételezett születési helyének falán is olvasható:

A Mevlid-i Halil mecset Balıklıgöl vagyis a Szent halastó szomszédságában áll. A rendelkezésre álló iratok szerint a mostani mecset előtt öt különböző épület állt ezen a helyen. Először egy pogány templom, mely a szeleukidák idején épült. A judaizmus idején zsinagóga volt. A korai kereszténység korában, i.e. 150 környékén keresztény templomot építettek erre a helyre. A bizánci korban pedig itt állt az urfai Haghia Szophia. 1523-ban Muhammad Salih pasa építtette a mai mecset elődjét. A négyszögletes alapú mecset a barlang és egy minaret közé épült. Később még két minaretet építettek a délkeleti és az északnyugati sarkára.

A mecset felirata szerint Muhammad Masud (1816.) és fia, Mahmut (1852.) is végeztettek rajta javítási munkákat. Az udvari részhez a szobákat Ahmet Bican pasa 1855-ben és Musa dervis 1887-ben építtette hozzá. Az utolsó helyreállítást 1951-ben Muslum Hafiz sejk végeztette el a hívők támogatásával. A közvélemény úgy tartja, hogy a mecsetben eredő forrásvíznek hasonló gyógyító hatása van, mint a mekkai al-Haram mecsetben lévő Zamzam kút vizének.

A mecset bejárata csodálatos, bent mindent szőnyeg borít, imaidőn kívül be is lehet menni, de ne felejtsük el, hogy a vallási előírásnak megfelelő öltözetet viseljünk.

1 of 3

A barlangot a Mevlid-i Halıl mecset udvarán keresztül lehet megközelíteni, a bal oldalán van a bejárat. A kicsi, diszkrét bejárat nem árulkodik arról, hogy az iszlámban milyen nagy tisztelet övezi Ábrahám személyét.

A férfiak és a nők külön ajtón mehetnek be a barlangba.

Az ajtón belépve egy kisebb helyiségbe jutunk, ahol különböző tárgyak és régi könyvek vannak kiállítva.

1 of 2

A következő helyiség bejárata eléggé alacsony, vigyázzunk, nehogy beverjük a fejünket. Most érkeztünk meg a barlang szívébe, ahol egy üvegfal mögött láthatjuk azt a mélyedést, ahol feltehetőleg Ábrahám a világra jött. Itt található a korábban már említett forrás, amelyből bárki ihat egy pohárral, ha megszomjazik.

Forrás: Turkish Travel Blog, Türkiye Kültür Portalı, T.C. Kültür ve Turizm Bakanlıǧı

Kollár Kata – Türkinfo

A török önkéntest csupa pozitív benyomás érte Nógrádban

2019. febr 10.

A Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége egy pályázat jóvoltából nemrég Törökországból fogadott önkéntest, aki elsősorban a programba bevont mintegy száz hátrányos helyzetű nógrádi fiatal kompetenciáinak fejlesztésben nyújt segítő kezet a szövetségnek. Umut Mert Zontult eddig csupa pozitív benyomás érte az itt töltött egy hónap alatt.
A Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége (NMCKKSZSZ) kiemelten támogatja a nógrádi gyermekek azon célját, hogy minél magasabb arányban kerüljenek érettségit adó középiskolába, vagy végezzenek el hiányszakmákat, amivel könnyebben találnak állást a munkaerőpiacon. Jelenleg több mint kétszáz gyermekkel dolgoznak együtt, akiknek mintegy 70 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű.

Fő célkitűzésünk a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, és a fiatalok iskolán kívüli oktatási és szabadidős lehetőségeinek a segítése. Immár 17 éve tanoda típusú programot vezetünk Bátonyterenyén, amelynek 2017-től Kisterenyén működik a központja. Emellett Mátraverebélyben és Lucfalván is elkezdtük egy tanodahálózat működtetését, ahol együttes erővel próbálunk sikereket elérni a gyermekek társadalmi mobilizációja érdekében – mondta Somoskői Tamás, az NMCKKSZSZ projekt koordinátora.

Hozzátette: a szervezet folyamatosan pályázik annak érdekében, hogy a tanodaprogram működését biztosítsa, és lehetőséget adjon a kistérségben élőknek a tehetséggondozásra.
Egy Erasmus-program jóvoltából pedig nemrég Törökországból érkezett önkéntes megyénkbe, aki többek között a projektbe bevont mintegy száz hátrányos helyzetű lucfalvai, mátraverebélyi és bátonyterenyei fiatal angol nyelvi fejlesztésben nyújt segítséget.
– Az angol nyelvi kompetenciák fejlesztésén túl a szociális, digitális és művészeti foglalkozásokba is bevonjuk önkéntesünket, amelyek során a diákok játszva tanulhatnak. Az iskolák utáni fejlesztőórák segítik a roma és a nem roma tanulók együttműködését, valamint a hiányzó társadalmi kapcsolat kiépítését is – emelte ki Somoskői Tamás. A programmal a határon átnyúló barátságok és az európai szervezetek egymás közötti kapcsolatai is erősödnek.

Cikk folytatása>>>

forrás: nool.hu

Öt török nő cicaóvodává változtatott egy rizei lakást

2019. febr 10.

A fekete-tengeri régióban található Rize nevű városban öt török nő fogott össze azért, hogy egy lakást a környékbeli árva és elkóborolt cicák menedékévé változtasson.

A hölgyek a macskákat koruk alapján szétválogatták és különböző szobákban helyezték el, valamint egy szoptatós dajkát is fogadtak a legkisebb cicákhoz. A négyszobás lakás ezenkívül a különböző klinikákon kezelt macskák gyógyulását segítő központként is működik, és a különleges igényű, valamint a sérült macskák számára is otthont biztosít.

„Egységben az erő, ezért döntöttünk úgy, hogy összeállunk” – mondta Behice Yasemin Tuzcu, a helyi állatvédelmi szervezet vezetője. „Befogjuk az elárvult kiscicákat és igyekszünk felnevelni őket” – mondta, majd hozzátette, hogy jelenleg mintegy 40 árva cica él a lakásban.

„Nar, az egyik nősténymacskánk, súlyosan sérült volt, amikor több kiscicájával együtt két hónappal ezelőtt hozzánk került. Az anyamacska más cicákat is – közel 50 kis árvát – folyamatosan etetett. Az egészséges és felnőtt macskákat megpróbáljuk szerető családoknál elhelyezni. Abban reménykedünk, hogy sikerül egy udvarral rendelkező házba költöznünk, azonban a lakás fenntartási költségeihez is támogatásra van szükségünk. Jelenleg egy ötödik emeleti lakásban működik az cicaóvodánk Rize központjában. Amíg a bérleti díj nem túl magas, addig minden rendben van. A macskák ellátása azonban nem kevés költséget jelent, gondolok itt az a cicák etetésére, a gyógyszerekre és az állatorvosi kezelésekre” – mondta Tuzcu.

A legtöbb elárvult cica már beteg volt, amikor alultápláltság miatt hozzájuk került, és a kezelési költségek is gyorsan összeadódtak. Hozzátette, hogy bíznak az állatszerető emberek adományaiban.

Fordította: Szebényi Melinda – Türkinfo

Forrás: www.dailysabah.com

Ezen a napon: Ayfer Gök pilótanő, aki szolgálatteljesítés közben hunyt el

2019. febr 9.

Ayfer Gök, Törökország első női jetpilótája, aki szolgálatteljesítés közben elhunyt, így a török szokások szerint hősi hallottnak tekintik. Minden évben megemlékeznek halálának évfordulóján. Nevét óvodák, iskolák viselik, kollégái tisztelettel beszélnek róla.

2001. február 9-én következett be a végzetes baleset.

A légierőnél 46 női pilóta dolgozik, közülük tizenketten vadászgépek vezetésére is kiképzést kaptak – egyikük Ayfer Gök.

1977. november 28-án született Bucakban. Édesapját egy éves korában veszítette el. Édesanyja őt és három testvérét nagy szegénységben nevelte fel.

Már fiatalon fejébe vette, hogy pilóta lesz. A gimnáziumot befejezve rögtön jelentkezett a légierők iskolájába, és 1994-ben felvételt is nyert. Pilótaképzését befejezve Izmirben, a Çiğli kerületben található kiképzőközpontban folytatta tanulmányait, és F-5-ös gépekre specializálódott. 2000. május 8-án kezdte meg szolgálatát a légierők kötelékében Konyában.

2001. február 9-én, a korai órákban átvette aznapi feladatlistáját. A déli órákban szállt fel két F-5-ös gép – az egyiknek ő volt a pilótája. 13.15-kor Ermenek felett volt látható a két gép. Ayfer gépe azonban veszített repülési magasságából. Azonnal vészjelzést adott le, miközben a hegyek közötti süllyedése tovább folytatódott. Mindent megpróbált, hogy emelkedésre bírja gépét – sikertelenül. A radar elveszítette a gépet, ami már a fákat érintette. Megnyomta a katapultáló gombot Daran falu közelében, és az erdőben zuhant a völgybe. A másik gép pilótája nem látta, hogy ejtőernyője kinyílt volna.

Helikopterek szálltak fel keresésére, és a hősi halott pilótát, valamint szeretett repülőgépét Karaman kerület Yunt Dağı (Yunt hegy) oldalában, 2,5 méteres hóban találták meg.

Forrás: Burdur Gazetesi

Erdem Éva – Türkinfo

Kilenc pontban Törökország: 9 török kifejezés, amit ismerned kell, ha Törökországban jársz

2019. febr 9.

Magyar igazságból három van, miként jókívánságból is, ha kifogjuk az aranyhalat. A cigányzenekar száz tagot számlál, hét mérföldes csizmával indulunk neki a nagyvilágnak, és a sárkánynak is illik mind a hét fejét levágni. A kilences pedig Törökország száma, legalábbis a Türkinfónál.

Sorozatunkban azt vesszük sorra, mi a 9 jó, ismert, ízletes, hazahozni-, hallgatni- vagy kóstolnivaló, sínen gördülő vagy fülbemászó… Összeállításunkban nem az objektivitás, hanem kimondottan az egyéni ízlés vezérelt bennünket. Legyen szó utazásról, irodalomról, gasztronómiáról vagy lakberendezésről, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat Törökországról – 9 pontban.

A mostani cikkben kilenc olyan kifejezés következik, amelyet biztosan hallunk, ha Törökországban járunk. Ha úgy kelünk útra, hogy nem ismerjük ezeket a kifejezéseket, mire hazatérünk már biztosan elsajátítjuk őket. Következzen tehát a lista!

Előző Következő

1Merhaba! Nasılsın?

keepcalm-o-matic.co.uk

Kezdjük a két legalapvetőbb olyan kifejezéssel, amelyet néhány napos Törökországban való tartózkodás során is biztosan megtanulunk. Ami magyarul annyit tesz: Szia! Hogy vagy? A törökök ezt szívesen mondják, illetve kérdezik, ha tudják rólunk, hogy nem beszélünk törökül. Ha pedig beszélgető partnerük még nem ismerné ezeket a kifejezéseket, akkor igyekeznek minél hamarabb megtanítani. Egyébként a nasılsın kérdésre adott leggyakoribb válasz, iyiyim vagy iyidir (= jól vagyok). Természetesen lehet nyugodtan más választ is adni, elmondani mi nehezíti meg mindennapjainkat, de az általános válaszok ezek.

2N’aber?

vectorstock.com

A N’aber, már egy rövidítés, méghozzá a Ne haber rövidítése. A ne haber magyar megfelelője a „mi újság”, így a nabert a magyar szlengből ismert „mizuként” fordíthatjuk. Erre a kérdésre szintén felelhetünk az iyiyim/iyidir válaszokkal.

3Hoş geldin! / Hoş bulduk!

A hoş geldin egy szívélyes üdvözlési forma. A legtalálóbb magyar fordítása: „Jó, hogy jöttél!”. A kifejezéssel már az országba lépéskor találkozhatunk, vagy ha valaki otthonába látogatunk, betérünk egy boltba, étterembe. A köszöntésnek megvan a megfelelő válaszpárja is, ami a hoş bulduk, vagyis a „Jó itt lenni!”. Bár a hoş bulduk többes szám, első személyű ragozás, de használhatjuk akkor is, ha egyedül vagyunk.

4Buyurun!

fado-luxury.com

A buyurun megfelelő magyar jelentése: „tessék”. Talán ez lehet az a kifejezés, amit legtöbbször hallhatunk. Mindez abból következik, hogy nagyon sok helyzetben lehet használni. Például ha valaki előre enged az ajtónál, átadja a helyét, beinvitál az üzletébe és még lehetne sorolni szituációk egész sorát.

5Kolay gelsin!

depositphotos.com

Nem túl szép magyarsággal úgy fordíthatjuk, hogy „menjen könnyen” vagyis „jó munkát”. Ezt a kifejezést használhatjuk például egy étterembe/kávézóba belépve, vagy onnan távozva is. Továbbá ha valaki olyat szeretnénk megszólítani, aki éppen dolgozik. Egy udvarias megszólítási formának számít.

6Afiyet olsun!

kuaza.com

A fenti kifejezést, magyarra leginkább úgy lehet átültetni, hogy „váljék egészségedre”. Ha a „jó étvágyat” török megfelelőjét keressük, az is szintén ez a kifejezés. A kifejezés használható étkezés előtt, közben és után is.

7Ellerine sağlık

giverecipe.com

Ezt a kifejezést leginkább úgy tudjuk magyarul kifejezni, hogy „egészség legyen a kezedben”. Olyan helyzetekben használjuk, ha valaki valami kiválót készít a kezével. Például lehet ez egy finom étel. Ha egy vacsorameghívást kapunk Törökországban és meg szeretnénk dicsérni és egyben köszönni vendéglátónk főztjét ezt a kifejezést nyugodtan használhatjuk.

8Tabi

blymediation.com

Magyarul: „persze”. Hétköznapi nyelvhasználatban sokszor megduplázva: tabi, tabi alakban használják, a jelentése természetesen ugyanaz.

9Hoşça kal! / Güle güle!

naibuzz.com

Az elköszönésnél használatos két kifejezés, amelyek együtt használatosak. A hoşça kal, magyarul talán leginkább azt akarja kifejezni, hogy „maradj jól/kellemesen”. Míg a kifejezés párja, a güle, güle azt jelenti, hogy „maradj vidám”. Ám nem mindegy, hogy az elköszönéskor ki melyik kifejezést használja. Hoşça kallal az köszön el, aki távozik, míg güle, gülével az, aki marad.

Összeállította: Lantos Ágota – Türkinfo

Előző Következő