2025. augusztus 10.
Türkinfo Blog Oldal 707

Törökország világörökségei – Divriği nagymecset és kórház

Az UNESCO világörökségi listájára kerülés éve: 1985.

Listán elfoglalt helye: 358.

Elhelyezkedése: Közép-anatóliai régió, Sivas

Kategória: kulturális örökség

A közép-anatóliai Sivas városában fekvő Divriği  már a korai iszlám időkben is fontos település volt. 1071-ben a Szeldzsuk Birodalom része lett. Ezután a kereskedelmi útvonalak kiépülésével a város befolyása és gazdagsága egyre nőtt. Divriği, az anatóliai szeldzsuk-törökök vezetése alatti Mengücükoğulları bejség idején fontos kereskedelmi csomópont volt, a történelmi Selyemút is áthaladt rajta. Ezután a kereskedelmi útvonalak kiépülésével a város tovább fejlődött. A nagymecsetet Ahmed sah parancsára 1228-ban kezdték építeni, 1248-ra készült el. Közvetlenül a mecset mellett a sah feleségének kezdeményezésére építették fel a kórházat. Az egymást kiegészítő épületeket ugyanaz az építész tervezte.

fotó: Rékasi Ica

A Divriği nagymecset és kórház volt az első épületegyüttes, mely Törökországból az UNESCO világörökségi listájára felkerült.

A nagymecset és a kórház épülete sima homlokzattal rendelkezik. A mecsetbe az északi fronton elhelyezkedő portálkapun lehet bemenni. A kórház bejáratát, a mecset északi, nyugati és a sah által használt portálkapuját díszítő gazdag kőfaragás igazi mestermű. A díszítés minden egyes eleme egyedülálló példája a művészetnek, az építészetnek és a mérnöki munkának.

A mecset Anatólia legfontosabb műemlékeinek egyike, a szeldzsuk időszak alatt épített mecsetek legszebb példája. A művészettörténészek és az építészek is egyetértenek abban, hogy nem található még egy olyan épület a világon, ahol ilyen módon keverednének egymással a háromdimenziós és bonyolult geometriai alakzatok, valamint a növénymotívumok.

A portálkapukon a barokk, a szeldzsuk és a gótikus stílus jegyei is megfigyelhetőek, emiatt egyedülálló és különleges az épületegyüttes. A bejáratokon és a falakon megjelenő faragott motívumok aszimmetrikusak. A motívumok egyediek, nincs két egyforma közöttük. Minden négyzetben ezer faragott minta látható.

A minták közül említést érdemel az északi homlokzat portálján látható élet koszorúja, amely egy képzeletbeli növényvilágot ábrázol. A portálokon kívül az oszlopok, valamint a kupola belső felülete is egyedi stílusú. A kórház önmagában is a kőfaragás mesterművének számít, a mellette található nagymecsettel csodálatos egységet alkot.

A kórház egy kétemeletes épület, melynek központi udvarát oszlopos előcsarnok veszi körül. Az udvaron lévő szökőkutakból áramló víz nyugtató hangját terápiás célokra használják.

A 700 éves, masszív építmény még ma is eredeti formájában látható.

Forrás: hu.wikipedia.org, kulturvarliklari.gov.tr, turkishculture.org

Kollár Kata – Türkinfo

Kilenc pontban Törökország: 9 dolog, ami nélkül nincs Valentin-nap Törökországban

Magyar igazságból három van, miként jókívánságból is, ha kifogjuk az aranyhalat. A cigányzenekar száz tagot számlál, hét mérföldes csizmával indulunk neki a nagyvilágnak, és a sárkánynak is illik mind a hét fejét levágni. A kilences pedig Törökország száma, legalábbis a Türkinfónál.

Sorozatunkban azt vesszük sorra, mi a 9 jó, ismert, ízletes, hazahozni-, hallgatni- vagy kóstolnivaló, sínen gördülő vagy fülbemászó… Összeállításunkban nem az objektivitás, hanem kimondottan az egyéni ízlés vezérelt bennünket. Legyen szó utazásról, irodalomról, gasztronómiáról vagy lakberendezésről, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat Törökországról – 9 pontban.

Nagy ország, sok ember, szeretik túlzásba vinni a dolgokat: így van ez február 14-én és az azt megelőző napokban is Törökországban. Sevgililer günü – Valentin-nap. A szerelem ünnepe? Mikor első évben  átéltem, kisebb kultúrsokk ért. Gondolom azért, mert pont Törökországban nem számítottam erre.

Február első napjaitól, mikor lecsengett a félévi bizonyítvány és az iskolai téli szünet miatti vásárlási láz, azonnal megkezdődnek a Valentin-napi akciók és ajándékajánlások az üzletekben, az e-mailben érkező reklámokban, az utcai táblákon. Jól teszik, mert erre az egy napra csak a vásárlásokból, ajándéktárgyak, torták, virágok forgalmából 8-9 milliárd TL (375–430 milliárd HUF) forgalmat becsülnek. És ez még nem tartalmazza a hotelek, éttermek, szórakozóhelyek bevételeit…

Nézzük, mi kell egy igazi törökös Valentin-nap megünnepléséhez?

Már jóval a nagy nap minden webshop és nagy üzlet elkészíti listáit, sokszor árkategóriánként a könnyebb vásárlás érdekében. A 2018. évi adatok alapján az ajándékok 27%-a ruházati cikk, 26%-a virág volt. A nagy sportklubok vásárlásai is megugranak – gondolom, a fiúk részére vásárolt ajándékok miatt –, a versenyben tavaly a Galatasaray győzött. Az internetes kereskedők adatai alapján ezen a héten 30–40%-kal ugrik meg a vásárlások száma, ami persze növeli a szállítmányozó cégek forgalmát is.

 

 

Koncertterem, opera, diszkó, mulató, szálloda, étterem. Klasszikus zene, türkü, néptáncosok, sztárok. Nincs olyan helyszín, ahol ne hirdetnének különleges, szerelemes dalokból, romantikus művekből összeállított repertoárból álló koncerteket. A koncertek sora már hét elején megkezdődik, február 14-én a kínálat csúcsosodik, de kitart egészen hétvégéig. Persze egy-egy koncertre szóló jegy még ajándéknak is megfelelő lehet.

 

 

Szintén egész héten készíthetünk romantikus fényképeket jártunkban-keltünkben. Biztosan nem tudunk anélkül végigsétálni egy főúton vagy bevásárlóutcán, hogy ne készítetnénk valami szív elé állva párunkkal együtt közös képet.

 

 

 

 

 

A napot persze egy üzenettel kezdik a kedves szerelmesek, melyet egymásnak ilyen-olyan elektronikus csatornán juttatnak el. Természetesen már napokkal az ünnep előtt listákat készítenek erről napilapok, magazinok, egyéb internetes oldalak.

Gözlerin için uygun bir renk bulamadım, hangisi olsa zaten içim yanıyor.

Tenine göre uygun çiçek bulamadım, hepsi zaten kokusunu senden alıyor.

Sevgililer günün kutlu olsun.

 

A szemed színének leírására igazi színt nem találok, mindegy is, mert úgyis égeti a belsőmet. Bőröd illatának meghatározásra nem találok virágot, mindegy is, mert minden virág tőled kapja illatát. Boldog Valentin-napot!

Az csak természetes, hogy az ilyen különleges nap étkezéseink különleges teríték dukál. Hihetetlen kínálat van piros vagy szívmotívumos porcelánokból, poharakból, lakástextilből. Aki csak egyszer is járt Törökországban, láthatta, micsoda lakberendezési kínálat áll rendelkezésre egyébként is. A török nők imádnak új teás- vagy kávéskészletet vásárolni vagy egymásnak ajándékba adni.

Ha nem magunk szeretnénk főzni, csak választanunk kell a különleges menüket kínáló éttermekből, a legkisebb helyi ételeket kínálóktól a luxusszállodák séfjei által összeállított menükig. Az ételsor igyekszik legalább az ételek fantázianevében vagy a tálalás formájában kifejezni a különleges napot. Az éttermek jellemzően élő zenés estével várják vendégeiket. A menünek fix árat határoznak meg, és ilyenkor általában nem lehet étlapról rendelni, mert akkora a forgalom. Az árak vetekszenek egy szilveszteri gálavacsora árával.

Ha nem is megyünk étterembe ezen a napon, akkor is különlegessé tehetjük a vacsorát. Minden egyes cukrászda és sütöde az alkalomra készített tortát kínál. Csodálatosan szép alkotásokkal lephetjük meg az édességkedvelő családtagokat.

Már ejtettem szót a lakberendezési termékkínálat fontosságáról, a török nők lakástextil iránti rajongásáról. Így nem csoda, ha ezen a különleges napon különleges ágyneműben hajthatjuk álomra a fejünket.

 

 

 

 

Nem maradhat ki az ünnep fonákja sem. Ezen a héten az internetet komikus üzenetek, karikatúrák és vicces videók lepik el, melyekben az egyedülállók vagy a napot bírálók fejezik ki önmagukat.

Az egyik kedvencem ez a karikatúra. Kis magyarázat a megértéshez: egy török nő eljegyzéskor biztosan, de sok más különleges alkalomra az úgynevezett „egyköves” ajándékot várja, mely nem tesz mást, mint egy gyémánttal díszített gyűrűt. A tektaş – azaz egy kő – fogalom Törökországban. Részben a férfiaknak is megkönnyíti a dolgát, mert nem sokat kell gondolkodni, mivel vehetik le szerelmüket, feleségüket a lábukról. Ezekből a gyűrűkből felmérhetetlen kínálat áll rendelkezésre az ékszerboltokban.

A karikatúra felirata: DÁTUM: időszámításunk előtt 2013. február 14. A nő gondolta: Megint egy kő?

És most szaladok, megveszem a piros szívecskés tortánkat, amit megeszünk az ünnepi vacsora után.

Erdem Éva – Türkinfo

Küzdelmes meccsen nyert a Fenerbahce az EL-ben

A legjobb 16 közé jutásért küzdenek a csapatok az Európa Ligában, az első párharcot a Zenit Szentpétervár és Fenerbahce játszotta kedden Törökországban.

A meccs esélyese az isztambuli csapat volt, ami az első perctől kezdve dominálta a mérkőzést és már a 21. percben megszerezte a vezetést Szlimani góljával.

A Zenit tehetetlen volt, csak elvétve került a török csapat kapujának közelébe, de így is majdnem kiegyenlített: a 44. percben büntetőhöz jutottak az oroszok, de Robert Mak tizenegyesét a Fenerbahce kapusa, Harun Tekin bravúrral kivédte.

Több gól már nem született a meccsen, 1-0-ra győzött a Fener.

Európa Liga, nyolcaddöntőbe jutásért, 1. mérkőzés:

Fenerbahce (török)-Zenit (orosz) 1-0 (1-0)

Forrás és a mai mérkőzések: index.hu

Őrületes szerkezet épült ebből az öreg autóból

Esetünkben nem túl szerencsés, hogy a videó törökül van, felirat pedig nem elérhető hozzá, de a művet mindenképp érdemes szemügyre venni, mert kellően elborult ahhoz, hogy elcsodálkozzunk rajta. Bizonyára sokat dolgoztak ezen a kézműves lánctalpason, melyhez nem kevés kerék, sok reativitás és egy 70-es évek végéről származó Renault 12-es kombi kellett csupán.

Valami lehet a levegőben, hiszen egyre gyakrabban bukkannak fel hasonló alkotások az interneten. Volt már olyan, aki limuzinból készített ilyen téli járművet, mások apró összkerekes Audiból csináltak így homokjárót, de már magasabb szintekre is betört a hóbort. A Nissan például nem túl régen mutatta be az Altima összkerékhajtású változatát, melyet épp egy hasonló szerzettel reklámoztak.

Forrás és videó: www.vezess.hu

Óriásit kaszálnak a török sorozatokkal, kielemeztük, hogy miért

A délutáni tévézés megkerülhetetlen elemei lettek a török sorozatok. Bár gyakran szeretik őket a mexikói szappanoperákhoz hasonlítani, a török műsorok legalább három lépéssel a dél-amerikaiak előtt tartanak. De mégis mit tudnak ezek a sorozatok, amivel odaszögezik a készítők a kelet-európai közönséget a tévé elé?

A Kara Sevda, vagyis a Végtelen szerelem volt az első olyan török siker, amire a világ felkapta a fejét, miután Nemzetközi Emmy-díjat nyert, és azóta a siker töretlen. Amikor New Yorkban a legjobb telenovellának nevezték, már 60 országban futott le a széria, jól mutatva, hogy a törökök éreztek rá arra, mivel kell meghódítani a világ tévénézőit. Az eredeti leosztásban hetente jelentkező sorozatokat országfüggően vették át: nálunk nem az eredeti hosszú (általában két, két és fél órás részek mennek), hanem sok rövidebb epizód megy le és nem hetente, hanem naponta, ahogyan a telenovellákon edzett latin-amerikai országokat is meghódították. A közép-ázsiai és dél-amerikai sikerek után vették célba a török sorozatgyártók Közép-, és Kelet-Európát, Dél-Afrikát és Ázsiát. Ezzel a török sorozatok az ország második legjövedelmezőbb importcikkei lettek, két évvel ezelőtti adatok szerint 350 millió dollárt termeltek, és azóta ezek a számok tovább nőttek. De mi ennek a sikernek a titka, már ha egyáltalán van titka? Erre évek óta keresik a választ, és nagyjából így néz ki a siker képlete.
Bátor témaválasztás

Tény, hogy a Szulejmán robbant a legnagyobbat itthon a török sorozatok közül, még akkor is, ha közel sem a Szulejmán volt az első, amit bemutattak. A TV2 2011-ben tűzte műsorra a Seherezádét – amiben egyébként ugyanaz a Halit Ergenc volt a főszereplő, mint a Szulejmánban. Ebben tapasztaltuk meg először a török forgatókönyvírók egyik fegyverét, vagyis azt, hogy itt a szereplők vagy az események sohasem fehérek vagy feketék. A gonosz sohasem egyszerűen gonosz, a legtöbbször kap valamilyen háttértörténetet, amely egyúttal egyfajta feloldozást is ad neki, ezzel pedig hamar romantikus szuperhőssé válik. A személyiségek sokkal árnyaltabban jelennek meg, az ármánykodó, a gondolkodtató, a függő, az erőszakos… karakter cselekedeteit így könnyebb megérteni, de nem egyszerűbb elfogadni.

Nagy kérdés, hogy vajon a #metoo kampány idején is ekkora siker lett volna a Seherezádé? A történet szerint a beteg gyermekét egyedül nevelő, ifjú özvegy pénzt kér a fia kezelésére a főnökétől. A megsebzett férfi azonban kérdés nélkül könyveli el a nőt pénzéhes némbernek, és egy éjszakához köti a kért összeget. A szörnyből aztán szépséges lelkű megmentő válik, amitől a gyakorlatilag kényszerített szexen átesett asszony szíve is meglágyul, de azért azt nem mondhatjuk, hogy ez egy klasszikus szerelmi történet. Bár az biztos, hogy még így is könnyebb elképzelni, mint mondjuk a latin-amerikai szappanoperák kedvelt fordulatait (elcserélt gyerekek, akik később felnőttként egymásba szeretnek, illetve a gonosz ikertestvéres szálak).
Egyetemes nyelvet beszélnek a török forgatókönyvírók

A török sorozatokban a történet középpontjában mindig az emberek érzelmei állnak. Az pedig teljesen mindegy, hogy valaki Krétán, Kazahsztánban vagy Argentínában él, hiszen az érzéseket mindannyian egyformán ismerjük. Az érzelem nyelve egyetemes, összeköti az embereket. Míg egy dél-amerikai szappanopera maximum annyit váltott ki a nézőből, hogy az a szemét Rodriguez megcsalta Maria Rosát, addig egy Cennet vagy egy Fatmagül (ezek mind török sorozatok, azoknak, akik nem ismernék őket) esetében még bruttó 13 perccel az epizód után is azon gondolkodik az ember, vacsorakészítés közben, hogy mi lenne számára a még megbocsátható bűn.

Yamac Okur, az Ay Yapim stúdió producere például úgy fogalmazott, hogy az értékeket jelenítik meg, és a fő szál minden esetben valami morális kérdés, amire legfeljebb csak első pillanatban tűnhet úgy, hogy van egyértelmű megoldás.

Folytatás

Forrás: www.nlcafe.hu

Ismerjük meg a Szerelemben, háborúban sorozat helyszínét, Perát!

Biztosan mindenkinek volt már olyan érzése, amikor látott egy filmet, vagy sorozatot: „ó, de megnézném ezt a helyet” vagy „de szép ház, közelebbről is szívesen látnám”. Bizonyos helyszínek felkeresése nem lehetetlen, mások csak díszletként épültek meg, így a készítők lebontják, amikor kiszolgálták idejüket.

Az egyik történet, melynek helyszínét – megjegyzem a korszakot is – szívesen meglátogatnám a Kurt Seyit ve Şura (Szerelemben, háborúban) isztambuli negyede, Pera kerülete.

Pera fogalom volt abban az időben is, ma is, csak a neve más már: Beyoğlu. Aki látta a filmet, biztosan tudja, hogy Murka édesanyja mennyire irtózott attól, hogy odamenjen. Egy muszlim asszony elveihez mérten túl szabad, túl erkölcstelen hely.

Pera az volt Isztambulnak, ami a Tabán Budapestnek. Tabán a magyar főváros egyik híres szórakozónegyede: a hangulatos vendéglők, jókedvtől hangos kocsmák vonzották a társasági életre vágyókat az 1800-as évek végi, 1900-as évek eleji Budapestről. És ahogy a budapesti előkelő családok nem szívesen engedték a Tabánba lányaikat, ugyanúgy nem engedték az isztambuli Perába, ami cukrászdáiról, színházairól, mulatóiról volt híres.

Nem egészen volt igazuk, hiszen éppen az úriemberek és elegáns hölgyek kerülete volt ez. Saját hazájukban az arisztokrácia képviselői voltak, ám valamilyen okból egy ismeretlen országba költöztek vagy menekültek. Azonban csak kevés török és muszlim élt ott, így az idegenkedés érthető. A Türkinfo egy korábbi cikkében már olvashattunk arról, milyen óriási változásokat hoztak az idegenek a korábban megszokott kultúrába, olyan – ma már mindennaposnak tűnő – dolgokkal is, mint például a tengerben fürdés.

Nem az első arculata ez a kerületnek, a 16. századi oszmán időszakban is konzulátusok, idegen országokból érkezők éltek jellemzően Perában. A 17. és 18 században ide költözött a francia, a velencei, az angol, a lengyel és a holland nagykövetség is. Gyönyörű palotaépületek állnak ma is a kerületben: 1782-ből a Venedik Sarayı (Velencei palota), 1869-ből a Fransız Sarayı (Francia palota), 1845-ből a Rusya Sefaret (Orosz nagykövetség), és még sok másik.

Egy tűzvészben a kerület nagy része elpusztult, ennek következtében Perában semmi nem maradt, ami török: a 19. századi európai városok mintájára – főleg Párizs és London – építették újjá az ide költöző bevándorlók. Olasz és francia színházak, luxus lakóépületek, hotelek, nagykövetségek épületei, bárok, mulatók, luxus áruházak, és a lakói angolok, franciák, olaszok, oroszok és egyéb országok bevándorlói. A magas külföldi lakosság aránya egészen az 1960-as évekig fennmaradt.

forrás: istanbul.com

Az Oroszországból történő menekülésüket követően itt játszódik Kurt Seyit és szerelme(i) története, melyet unokája, Nermin Bezmen írt meg. Történetét anyai nagyanyja, Murka, és az első szerelem, a címszereplő Şura testvérének (Tina) elmeséléséből szőtte. Ezenkívül pedig alapos kutatást végzett az akkori helyszínekkel és történelmi tényekkel kapcsolatban is.

Ugyanígy kutatta a korszakot Nilgün Nalçacı is, aki a sorozat művészeti vezetője volt. A tőle származó információk alapján a filmbeli Perát mesterségesen építették meg, hogy teljesen korhű legyen.

Samandıra egy 12 hektáros területén építették meg az utcákat, és a fő helyszíneket úgy, hogy az 1920-as Perát idézzék meg.

Az İstiklal Caddesi és az abban az időszakban újdonságnak számító villamos, a Şeref hotel, a mosoda, a gyógyszertár, az összesen mintegy 30 helyszín, mely a sorozat forgatása miatt épült fel.

Az írónő és a díszlettervező Şura nővére, Valentine Taskin által hátrahagyott, perai élete során készült fotók alapján dolgoztak.

A ma Tarlabaşı kerületben egyébként működik egy Şeref Otel, de a korabeli épületet négy hónap alatt építették fel. A hotel bútorzata, teljes berendezése a Çukurcumaban található antik termékek árusaitól került beszerzésre.

Nem hiába éreztük úgy mi nézők, mintha tényleg Perában sétálnánk az 1920-as években.

forrás: gecce.com.tr

Erdem Éva – Türkinfo

Magyarországon is zongorázott a 20 hangszeren játszó zenész

Kenan Akgün 15 évesen kezdett gitározni, mára húros, billentyűs, ütős, és fúvós hangszereken is játszik, nem kevesebb, mint húszfélén. Zenét is szerez: 20 művet írt már.

Büszkén meséli, hogy tavalyi magyarországi utazása során egy templom zongoráját javította meg, majd a kész zongorán a Sordum sarı çiçeğe (Megkérdeztem a sárga virágot) című vallásos dalt játszotta el.

A kezdetek kezdetén nagybátyjával közösen vásároltak egy gitárt, hogy megtanuljanak zenélni. Akgün amerikai musicaleket hallgatva tanult meg gitározni, a nagybátyja viszont végül feladta a tanulást. A zene az élete részévé vált, sorban tanult meg egyedül játszani gitáron, hegedűn, orgonán, zongorán, trombitán, darbukán, fuvolán, klarinéton, harmonikán, mandolinon és így tovább. Fia, Orhan hangszerboltot nyitott, ott van lehetősége zenélni, 20 hangszeren könnyedén játszik.

Gyerekeket tanít zenélni, az a célja, hogy példát mutasson, és átadja a zene szeretetét. Eközben zenét is szerez, de saját darabjait csak interneten mutatja be.


Forrás: Demirören Haber Ajansı (DHA)

Erdem Éva – Türkinfo

16,474FansLike
639FollowersFollow