Az egyik legvonzóbb karaktere a Szulejmán sorozatnak Bali bég, és bár létező történelmi figuráról van szó, azért nem ártott a karakternek némi finomítás.
Bali bég a Szulejmánban jóképű, erős, határozott, nagyszerű katona, és persze hősszerelmes. Kár lenne azonban mindezt történelemkönyvekben vagy feljegyzésekben keresni, mert ellentétben Szulejmán és Hürrem szerelmével, Bali bég karakterét alaposan ki kellett színezni ahhoz, hogy szerelmi élete ilyen romantikus legyen.
A nők nem harcost akarnak
Amikor Törökországban a Szulejmán produkció kritikusai azért szapulták a sorozat készítőit, mert szerintük a történelmi hűség a forgatókönyvíróknak nem jelent semmit, akkor egyik példának Bali bég figuráját hozták fel. “Értsék meg, ez egy történelmi ihletésű sorozat, ahol a szórakoztatás a cél” – magyarázta a sorozat egyik készítője az egyik török magazinnak. Azt is hozzátette, hogy a női nézőknek akartak kedvezni Bali bég karakterével, de hiába volt a férfi kiváló hadvezér, a nők nem egyszerűen egy harcost akarnak látni, kellenek az érzelmek is.
Az Egri csillagokban is szerepel
Márpedig ebben a tekintetben szükség volt a forgatókönyvírók fantáziájára. A valóságban Malkoçoğlu Bali bég felmenői is mind kiváló harcosok, katonák voltak. Bátorságukról és kegyetlenségükről voltak híresek, és ezek a tulajdonságok azok, amelyek Bali béget is naggyá tették. Egykor, 1526-ban a mohácsi csatánál fontos szerepe volt, feldúlta a vidéket, hogy egészen Budáig fosztogasson és gyilkoljon. Olyan hírnévre tett szert, melynek “köszönhetően” később az Egri csillagokban is feltűnik mint török hadvezér, Veli bég néven.
Úgy mondják, hogy a világ tágasságát csak a túrázók ismerik. Az idő elveszíti minden jelentőségét, amikor 1, 10 vagy 50 km távolságot kell megtenni gyalogosan.
Az utazás az idő és a tér eltolódása, megváltoztatja és átalakítja az utazót is. Az út, amelyen megyünk, egyúttal az én megismerése, önmagunk próbatétele is.
A Kulturális és Turisztikai Minisztérium gondozásban létrehozott 12 kulturális útvonal egyike az Atatürk ve İstiklâl Yolu Yürüyüşü, azaz az Atatürk és Függetlenségi gyalogút. Ennek különlegessége, hogy sok száz résztvevővel együtt is bejárhatjuk ezt egy évente megrendezésre kerülő fesztivál keretében.
Kastamonu város kormányzósága által 2008-ban elindított projekt keretében hozták létre Törökország harmadik leghosszabb útvonalát, mely egy történelmileg fontos utat követ. A függetlenségi háború idején Törökországból a világ felé egyetlen nyitott kapu maradt, a fekete-tengeri kikötő, Inebolu. Ineboluból, Kastamonun át, Ankarába ezen az úton oldották meg az ellátmányok szállítását, melyet Oroszországtól vásároltak, így járult hozzá a háború sikeréhez. Atatürk így szólt róla: „A szemem Sakaryaban és Dumlupınarban, a fülem Ineboluban van.”
A projekt során a függetlenség érzését hordozó útvonal mentén található történelmi jelentőségű emléket újítottak fel, illetve új szobrokkal és emlékművekkel gazdagították. Ezen kívül a 105 km hosszú úton a természet szépségét is élvezhetjük: Ersizler kanyon, Karacehennem völgy és Çuhadoruğu csúcsa néhány ezek közül.
Forrás: Kastamonu İl Kültür ve Turizm Müdürlüğü Facebook oldala
Minden évben egy szervezett túrához is kapcsolódhat az utazó. Ennek különlegessége, hogy sok százan együtt járják be az útvonalat, együtt táboroznak éjszakánként. Túraruhájuk kiegészítéseként a török lobogót is magukon, vagy zsákjukon viselik. Egy-egy szakaszon a létszám felduzzadhat, mert az adott környék lakosai is csatlakoznak a kirándulókhoz. Bizonyára óriási élmény egy töröknek, aki a köztársaság polgárának tartja magát.
Természetesen nem csak ebben az időpontban járható be az útvonal, hiszen van olyan utazó, aki inkább magányosan, vagy kis csoportban kívánja megtenni az utat. Az ideális időszak erre április és november között van – a javaslatok szerint. A tél zord errefelé.
Forrás: Türk Dünyası Kültür Başkenti Kastamonu 2018 Facebook oldal
A legszebb látnivalók: az İkiçay Vadisi, Çuhadoruğu, Karacehennem Boğazı, Ecevithan és Çataltepe-Ödemiş közötti erdőségek.
Különleges kiállítás nyílt 2019. február 15-én Isztambulban. A tárlat közel 20 éves munka eredményeként jött létre, és bebizonyítja, hogy egy 1200-as években élő mérnök tervei alkalmasak lehetnek működőképes gépek előállítására.
A mese a 12. században kezdődik. Diyarbakır (Amid) városában született egy különleges nevű fiúcska, teljes nevén Bedi‘uz-zemân Ebû el-‘İzz b. İsmaî‘l b. el-Rezzâz el-Cezerî, röviden Cezeri. Pontos születési dátuma és elhunytának napja nem ismert. 25 éven át (1181-1206) dolgozott mérnökként az Artuklu palotában. Napjainkban a középkor legjelentősebb mérnökének tartják. Legfőbb munkáit a Kitab-ül Hiyel című könyvben gyűjtötte össze, melynek eredetileg igen hosszú címét így lehetne lefordítani: Elmélet és gyakorlat összeegyeztetése a mechanika tudományában. Úgy tudjuk, hogy a könyv 1206-ban íródott, és lapjain a mérnök által tervezett gépek rajzai és leírásai szerepelnek.
1 of 2
forrás: Türkçe Bilgi
forrás: Türkçe Bilgi
Ugorjunk közel 800 évet a történetben. Ali Çalışkan és Selami Çalışkan az Isztambuli Egyetem mérnöki karán tanulmányaik során megismerkedtek Cezeri könyvével. Kíváncsiak lettek arra, hogy ezek a gépek valóban működhetnek-e, és ezt a kérdést fel is tették gépészmérnök édesapjuknak, Durmuş Çalışkannak. A szakember 15 éves munkába fogott, a könyvet az elejétől a végéig áttanulmányozta, törökre fordította, valamint képeket és magyarázatokat készített hozzá. Rájött, hogy a gépek működőképesek, és elhatározták, hogy rekonstruálják őket. Ezzel rakták le az İstanbul Cezeri Müzesi (Isztambul Cezeri Múzeum) alapjait.
forrás: cezerimuzesi.com
Sajnos az édesapa, Durmuş Çalışkan néhány éve elhunyt, a gyermekei azonban szerencsére folytatták megkezdett munkáját. A három testvér összefogott, és egy év alatt tető alá hozták a kiállítást.
Mehmet Ali Çalışkan így mutatja be a végeredményt: „Több nemzetközi és török tárlaton szerepeltek már Cezeri munkái, azonban csupán makettek vagy működésképtelen gépek formájában. Ezzel szemben a Cezeri’nin Olağanüstü Makineleri (Cezer rendkívüli gépei) kiállításon a mérnök korának megfelelő, vízenergiával működő gépeket lehet megtekinteni. A tárlaton összesen 66 eszköz, gép és számos egyéb tárgy került kiállításra. A legnagyobb és legbonyolultabb gép a több mint 3 méter magas Anıt Su Saati (Emlékmű vízóra), a leghíresebb pedig a Filli Su Saati (Elefántos vízóra).”
A kb. 500 nm területű helyszínen a 16 működőképesen megépített készülék mellett összesen 60 mechanikai rendszert és egyéb találmányt mutattak be. Ez a szám Cezeri további munkáival együtt várhatóan 100-ra fog emelkedni, később pedig akár 200-300 gépnek is helyet adhat a múzeum. A mérnök egyéb találmányai közül jelenleg megtekinthető még négy bajonettes ajtózár, egy kóddal nyitható széf, és a történelem első ember formájú robotja egy serlegét töltő gyerek alakjában. Ezen kívül antik kínai, egyiptomi, görög és keleti iskolákból kikerült mérnökök munkáira is akadnak példák.
Információkat és fényképeket a tárlat honlapján találhatnak az érdeklődők, török és angol nyelven: http://www.cezerimuzesi.com/
A 38 éves brit nő Törökországban akarta olcsón feltöltetni a hátsóját.
Rengetegen vágynak olyan hátsóra, mint amilyet Kim Kardashiannak adott a természet (vagy ki tudja, mi). De be kell látni, hogy ezért vagy kínkeservesen kell dolgoznunk az edzőteremben, vagy milliókat kell szánnunk egy profi beavatkozásra (persze a legjobb lenne, ha elfogadnánk a saját hátsó felünket).
Kianna Kinsella egy olyan harmadik opciót választott, amibe előtte már számos nőnek beletört a bicskája: egy olcsó, kétes műtétre adta a fejét, amiért ráadásul a brit nőnek Törökországba kellett utaznia. A 38 éves Kinsella még egy takarót sem kapott abban a lepukkant magánkórházi szobában, ahova Isztambulba fektették.
A kálvária pedig csak a műtét után következett: a fenékfeltöltés után olyan komplikációk léptek fel, ami miatt a nőt intenzívre kellett szállítani, ahol életmentő beavatkozással kellett eltávolítani az idegen testet a szervezetéből.
Hozzátesszük, a mulatság így sem volt annyira olcsó: a fenékplasztikáért 3800 fontot (1,3 millió forint) fizetett.
Puskás Ferenc egy olyan név, melyet külföldön is mindenki felemleget, ha Magyarországról hall. Puskás és csapata Isztambulban olyan meccset vívott, melyet akkor nem csak a török foci rajongói vártak izgalommal, de az egész világ. Ennek oka, hogy 1951-ben Törökország büszkesége, a török válogatott, legyőzte Németország csapatát.
1956. február 19-én rendezték meg – a téli időjárás miatt többször elhalasztott –meccset, melyet Magyarország méltán híres labdarúgócsapata vívott a török válogatottal.
A magyar válogatott február 3-án érkezett meg Isztambulba, de a meccs helyszínét, a Mithatpaşa standiont 70 cm hó fedte, és az időjárás nem engedte a mérkőzés megrendezését egészen február 19-ig.
A magyar válogatottat, a kíméletlen tél elől Izmirbe „szöktették”, ahol előkészítő és edzőmérkőzéseket szerveztek. A magyarok ellen először İzmir–Budapest vegyes csapat állt ki, a válogatott 8-1 arányban nyert. Következő nap İzmir focistáiból állt össze az ellenfél csapata, akkor 11-0 arányban nyert az Aranycsapat. Izmirben már lőttek 19 gólt, így Ankarában mérkőztek meg újra, melynek végeredménye 4-2 lett a magyarok javára. 2 nappal később visszatért Isztambulba a csapat és kiállt egy Isztambul–Budapest játékosokból összeállított csapattal szemben: 4-2 arányban nyertek.
forrás: gzt.com
Eközben a Mithatpaşa stadiont naponta 15 munkás tartotta karban, hogy készen álljon az összecsapásra. Már csak a jegyek okoztak gondot. A feketepiacon 150 TL áron forogtak a belépők. Ennek megfelelően a nézőszám és a bevétel is rekordot döntött. 28.241 ember látta a helyszínen a meccset, a bevétel 201.925 TL volt.
És elérkezett a várva várt pillanat: 14:30-kor a jugoszláv Stefanovic bíró megfújta a sípot.
A magyar csapat összeállítása: Faragó, Buzánszky, Lantos, Szojka, Bozsik, Kotász, Tóth, Machos, Tichy, Puskás és Czibor.
A török válogatott tagjai: Turgay Şeren, Ali Beratlıgil, Ahmet Berman, Mustafa Ertan, Naci Erdem, Nusret Ülük, İsfendiyar Açıksöz, Coşkun Özarı, Metin Oktay, Kadri Aytaç, Lefter Küçükandanyonis.
Korabeli kommentár magyar részről (forrás: https://mla.hu)
„Kissé szokatlan februári időpontban játszottuk a mérkőzést.
Eredetileg ez lett volna a Törökországi „kiruccanás” első mérkőzése, de a rendkívüli időjárás miatt végül az utolsó lett. A találkozó előtt több mérkőzést is játszottunk különböző török városokban. Mire eljött a válogatott találkozó ideje már meglehetősen fáradt volt a csapat. A csapategység kialakulására sem volt még idő, nem volt igazán összeforrott a gárda. Sok hó esett, azon a vidéken szokatlan módon és mivel gyorsan el is olvadt a mérkőzésre rendkívül nehéz talajú pályán került sor. A mérkőzés előtti napra tervezett edzést sem lehetett megtartani, mert akkor még hóvihar volt.
A törökök nagyon komolyan vették a felkészülést. Nagy lehetőséget láttak a magyar csapattal való találkozásban. Ha most jó eredményt érnek el akkor felfigyel rájuk az egész világ, gondolták.
A fáradt, kissé enervált labdarúgóinkat meglepték a török játékosok. Lelkesen és nagyon jól játszottak. Gyorsak és lendületesek voltak veszélyesen támadtak és jól védekezte. A becsület gólunkat is csupán nem sokkal a mérkőzés vége előtt sikerült megszerezni. Több gólhelyzetet is kihagyott, de végig nagy akarással küzdött a csapat.
A törökök első nagy futballsikere volt ez a győzelem. A mieinknek pedig az első veresége a VB döntő óta.”
forrás: gzt.com
A győzelem visszhangja természetesen óriási volt. A meccsen dolgozók és a közvetítő újságírók 1.000 TL prémiumot kaptak. A játékosoknak a miniszterelnök Adnan Menderes karórát adott ajándékba.
Már egészen pici gyermekek néznek egyszerű történetekkel készült rajzfilmeket saját anyanyelvükön, vagy akár idegen nyelven. Mikor kicsit nagyobbak lesznek, már kiválasztják saját kedvenceiket, és képesek milliószor megnézni ugyanazt a történetet. Mikor megnőnek, akkor sem állnak le a rajzfilmekkel, csak a stílus változik. Ez olyan műfaj, amit kicsik és nagyok egyaránt kedvelnek.
Ezért is nagy a felelőssége a készítőknek. A rajzfilmek mára tagadhatatlanul az oktatás részeivé váltak. A szakértők véleménye az, hogy egy közösség gyermekeit egyértelműen a helyi készítésű filmekkel lehet a legjobban tanítani. Ezért is tartott válogatást a Cartoon Network Törökországban, és több pályamű közül választotta ki a Kral Şakir című sorozatot, mely így az első török sorozat lett a csatornán.
2016-ban vetítették az első epizódokat a tévében. A Cartoon Network a bemutatás évében április 23-án – gyermeknapon – az első 4 résszel bemutató vetítést tartott, és egy gálát rendezett. Óriási volt a siker: a moziteremben mindenki együtt kacagott a történeteteken a kisgyerekektől a felnőttekig.
Mára a csatorna legnézettebb sorozata lett, folyamatosan készülnek az új epizódok. 2019. január 29-én a 95. rész került bemutatásra a televízióban.
Itt az ideje, hogy bemutassuk a szereplőket és a történetet.Kral Şakir világának szereplői mind állatok. A főszereplő családja nagymacskákból áll, kalandjaik pedig a modern nagyvárosban zajlanak.
Şakir – a főszereplő tini fiú – oroszlán, édesapja, Remzi nagy sörénnyel rajzolt oroszlán, az apa legjobb barátja, a kefebajuszú Necati pedig egy elefánt. Ez a hármas minden alkalommal valami rosszban sántikál, vagy saját hibájukon kívül keverednek bonyolult kalandokba. Még szerencse, hogy ott vannak a lányok: Canan, a lánytestvér, aki inkább egy csinos cicára hasonlít, nagyon okos, minden tudás a birtokában van. Kadriye remek szakácsnő, a családért mindent elkövető anya. A főszereplő család határozottan egy átlagos török család tulajdonságait hordozza. A Kral Şakir üzenete: az élet legyen akármilyen nehéz, az emberek, a család mindent meg tudnak oldani közösen. A világot a szeretet működteti.
A sorozat kitalálója és rajzolója Varol Yaşaroğlu. 1968-ban született Izmirben, animátor, karikaturista. 25 karikatúrája nyert díjat. Életfilozófiája: “Kendi yarattığımız hayal dünyasında her şeyi değiştirmek mümkün.” – „A saját magunk alkotta álomvilágban mindent megváltoztathatunk.”
Így nyilatkozott: „A kezdetekkor a 7-11 éves korcsoportot céloztuk meg, de lassan a 4-5-6 évesek, illetve a 12-13 évesek is a nézőink lettek, sőt a 30-asok és 40-esek is örömmel követnek minket. Ezért úgy gondolom, hogy karaktereink világszerte is kedveltek lehetnek. Semmivel nem maradunk alatta a világszínvonalnak, sőt, néhány dologban még hozzá is adhatunk.” Azaz megcélozták a külföldre való terjeszkedést.
Az alkotók egy márkát hoztak létre. A rajzfilmeket mozifilmek, magazinok követték, sőt, a történeteket már könyvekben is kiadták. Az ötödik kötet éppen pár napja jelent meg, a 2019. évi iskolai téli szünet kezdetekor. Profi reklámstratégia, de egy biztos: a gyerekeket olvasásra ösztönzik, mert többször szemtanúja voltam, ahogy összedugott kis fejükkel bújják a könyveket barátaikkal.Egy-egy részt a youtube filmmegosztón legkevesebb 600-700 ezerszer látnak, de sok az 1 millió feletti nézettségű epizód is. Csak példaként kiemelve: a 41. részt 2,2 millió, a 37. részt 2 millió alkalommal nézték meg az interneten.
Álljon itt néhány kedvenc idézet a filmből. Közvéleményt kutattam a családban és a baráti társaságban. A gyerekek fejből idéznek, mi felnőttek csak nagyjából emlékszünk, de a gyerekek megmondják, melyik epizódban hangzott el az adott mondat.
Ádám (6 éves):
„Én sem hasonlítok például Necatira, Abdul Mehmet típus vagyok inkább. Abdul Mehmet.” – mondja Necati, a nem túl fényes elméjű elefánt, aki mindig változtatni akar a világon, itt éppen új nevet választ. A részlet a 8., az Arany nap című részből van, amiben egy nagyon hétköznapi török szokást is megismerhetünk, ahol a nők összejönnek teázni, sütizni, és arannyal ajándékozzák meg egymást.
Éva (47 éves):
„Találtam egy nedves hamburgert.” – mondja Remzi. (Az ıslak – nedves – hamburger egy török étel, amit szósszal áztatnak meg.)
„Az a hamburger tényleg nedves, a kádban találtam.” – mondja a mindig éhes Necati Elefánt.
„Mi dolga van a kádban egy hamburgernek?” – kérdi Remzi.
„Az ember fürdés közben megéhezik, tudod?” – így az elefánt válasza.
A három kívánság című 66. részből van a részlet, amiben az egész világot ellepik az ételek, mivel az elefántnak lehetett három kívánsága, és persze az egyik a rengeteg étel volt.
Zozi (9 éves):
„Lömpen – lömpen – lömpen”. Az állatok egy varázsigét ismételgetnek, mellyel előhívják a sivatagban Óriás Döner Apót. Az ő hátára ülve jutnak ki a sivatagból. A lömpen nyelvet Necati, az elefánt alkotta meg. Tehát megint egy török étel, és megint Necati világa. (Így leírva, kép nélkül, érzem, nehéz lehet elképzelni.)
Anna (11 éves) Canan rajongó, mert ő a legokosabb, és csinos is, ráadásul szeret mindent rendben tudni. „Mindenki akar valamit, ezért történt velünk ez a sok szörnyűség. Én a tanárom figyelmét akartam felkelteni a legszebb origamival. Şakir a saját feje után ment, és óriássá varázsolta a saját origami figuráját. Necati bátyám reggel óta saját magát akarja híressé tenni az interneten. Mindnyájan a saját érdekeink miatt okoztuk, hogy ez történjen. Senki nem születik rossz embernek, ti se azt választottátok barátaim, hogy rosszak legyetek. Mi tettünk ilyenné benneteket. Most már béküljetek ki, öleljétek meg egymást! (A két origami figura megöleli egymást.) – Ah, na tessék, így kell!” – így menti meg Canan a világot a 18. részben.
Kati (49 éves) kedvence az, amikor „csodálatos nyomozókká” válnak a kalandorok, ez többször is előfordul.
„Mi ez, Necati?”
„Atléta Remzi.”
„Kinek az atlétája, Necati? Ezt a titkot meg kell fejtenünk!”
„Akkor a szuperszónikus nagyítónkat fogjuk használni.”