![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Ahlat Törökország legújabb „lassú városa”
A szabadtéri múzeumnak is tekinthető, szeldzsuk kori emlékeket, köztük sírköveket, barlanglakásokat, történelmi hidakat és két várat is magában foglaló Ahlat lett Törökország legújabb „lassú városa”, a Cittaslow mozgalom része.
Ahlat Törökország keleti részén, a Van-tó közelében, Bitlis tartományban található. Örmény neve, Klaht – az ókorban és a középkorban ezen a néven ismerték. A település azért nyerte el a „lassú város” címet, mert az emberek békében és harmóniában élnek egymással egy kőhajításnyira a modern élet káoszától. A város a kerékpárosok és a kerekes székes turisták számára is megfelelő.
Történelmével és különleges növényvilágával Ahlat az UNESCO Világörökségi Listáján is szerepel. Omar kalifa uralkodása idején (i.sz. 581-644) alapították és a szeldzsukok idején élte fénykorát.
A város 4000 éves történelme során fontos politikai hatalommal bírt és több, mint 8000 sírkő található itt, melyeket még a szeldzsuk időkben faragtak.
Miután csatlakozott a Cittaslow mozgalomhoz, Abdulalim Mümtaz Çoban, a város polgármestere azt mondta, hogy ezzel az új címmel Ahlat fontos turisztikai célpont lehet a jövőben. A közelben található a Nemrut-hegy még jobban fokozza turisztikai jelentőségét.
A Cittaslow mozgalomról
A Cittaslow mozgalmat Olaszországban hozták létre, másnéven „lassú város” programnak is nevezik. Az olasz „város” (città) és az angol „lassú” (slow) kifejezésből származó megnevezés egy új várostrend ezredfordulós kifejlődését takarja. Az elképzelés szerint a Cittaslow felismerve, hogy az élet minden területén a rohanás lett a meghatározó, és ez a rohanás a városainkat egyre zajosabbá és stresszesebbé teszi, megpróbál felmutatni egy alternatívát – a „lassú várost” – a minőségi városi élet feltételrendszereinek kidolgozásával. A „lassú város” a rehumanizált, ökológiai szempontból korrektebb környezeti feltételek megteremtéséről, az élelmiszerek termelésének és a település kapcsolatának újragondolásáról, a közösségi helyek (fórumok) reneszánszáról szól.
A mozgalom alapítását 1999. október 15-re datálják, amikor Bra, Greve in Chianti, Positano és Orvieto polgármestere, valamint Carlo Petrini, a Slow Food mozgalom atyja Orvietoban aláírta a Lassú Városok Kartáját.
A Cittaslow által kidolgozott bizonyítvány szerint 55 különféle kritériumnak kell megfelelnie annak a városnak, aki magát lassú városként akarja definiálni. A kritériumokból egy olyan város szellemképe rajzolódik ki, amely időt ad lakóinak arra, hogy élvezzék a minőségi életet és egyre inkább le tud szakadni a függést okozó globális rendszerekről. Városok, amelyek el vannak látva minőségi közterületekkel, színházakkal, boltokkal, fogadókkal, történelmi épületekkel, romlatlan tájképpel. Városok, ahol a tradicionális kézművesség még mindennapos dolognak számít, ahol az évszakokhoz igazított a helyi termékskála, ahol az egészséges táplálkozás, az egészséges életmód és az élet élvezete áll a közösségi élet központjában.
Törökországban Ahlattal együtt már 17-re emelkedett a „lassú városok” száma, melyek a következők: Akyaka és Köyceğiz Muğla tartományban, Eğirdir és Yalvaç Ispartaban, Gökçeada Çanakkaleban, Gerze Sinopban, Göynük és Mudurnu Boluban, Halfeti Şanlıurfaban, Perşembe Orduban, Şavşat Artvinban, Seferihisar İzmirben, Taraklı Sakaryaban, Uzundere Erzurumban, Vize Kırklareliben és Yenipazar Aydınban.
Forrás: Daily Sabah, Építészfórum
Fordította: Kollár Kata – Türkinfo
Ezen a napon: Bartók Béla kapcsolata a török zenével
Bartók Béla zeneszerző, népzenekutató, zongoraművész és a Zeneakadémia tanára, a 20. századi zenei élet meghatározó alakja. Művészete és tudományos tevékenysége nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
1881.március 25-én született Bartók Béla, akire nemcsak Magyarországon, hanem Törökországban is a népzene szakértőjeként tekintenek. A zeneszerző emléke a helyiek tudatában élénken jelen van, nagy tisztelet övezi személyét. Bartókot úgy tartják számon, mint aki gyűjtése révén megismertette a térség kultúráját az egész világgal.
Az iránta érzett tisztelet jeléül 2010. február 2-án a törökországi Osmaniye városában Bartók Béla Múzeumot nyitottak.
Törökországi kutatóútjáról és eredményeiről részletesen a Türkinfó egy korábbi cikkében olvashatnak.
/kép forrása: Facebook Muzsikás Folk Ensemble oldal/
Megtekintésre ajánljuk továbbá a TRT Avaz televízió csatorna által készített filmet, melyben korabeli dokumentumokat, a látogatás történetét ismerhetjük meg, és csodálatos dallamokat hallgathatunk. A film magyar felirattal látható.
Erdem Éva – Türkinfo
Vasárnapi utazások: Balıklıova és a tavasz
A hatnapos munkahét megszokott Törökországban. Marad tehát számunkra a vasárnap, amikor barangolhatunk. Természetesen ez nem jelent száz kilométeres utazásokat. Szerencsére pár órás távolságokat bejárva is ezer meg ezer lehetőség van arra, hogy szépet, érdekeset fedezzünk fel. Ezeket az élményeket írom meg a Vasárnapi utazások sorozatban.
Egy falu a tengerparton. Körülötte hegyek és dombok. Télen a lakosság száma a hivatalos adatok szerint 876 fő, nyáron felduzzad több ezerre. Nekünk második otthonunk. 1997 óta van szerencsém néhány hetet ott-tölteni nyaranként, úgy hat éve pedig hosszabb időt, illetve olyan évszakokban is, amit eddig nem láthattam.
Ha bárki megkérdezi: na és melyik a kedvenc évszakod? Rögtön eszembe jut a virágözön Balıklıova és környéke lejtőin és rávágom: a tavasz.
Úgy tűnik nem csak én gondolom, hogy ilyenkor a legjobb idelátogatni, mert február-március-április szinte minden hétvégéjén szervezett túrákkal utazhatunk ide Izmirből, mely 60 km távolságra van a falutól. Tavasszal a botanika és a túrázás iránt érdeklődők fellegvára Karaburun félszigete, ahol bejárják a Balıklıova, Mordoğan, Karaburun útvonalat a félsziget nyugati oldalán, illetve Küçükbahçe és egyéb már nem lakott falvakat a túloldalon.
Balıklıova fontos állomás közvetlen tengerparti elhelyezkedése és gasztronómiája miatt. Tengerbe nyúló állványokon építettek fel haléttermeket és pidesütőt. Több sütödében megvásárolható a falu híres teasüteménye, az un kurabiyesi. Nagyon sok városi ember jár ide beszerezni a falusi ízű kenyeret, tavasszal az articsókát, ősszel az okrát, téli hónapokban a frissen szüretelt citromot és mandarint. A környék messze földön híres mezőgazdaságáról.
A település története egészen az időszámításunk előtti időkig nyúlik vissza. Már a Türkinfon is bemutatott Ephesus-Mimas útvonalon helyezkedett el. Most minden lakos a tengerparti, egy főúttal és néhány apró mellékúttal rendelkező faluban él. De van egy másik, mára kihalt település is a hegyoldalban, amit úgy hívnak eski, azaz régi Balıklıova. Gyakran fellátogatunk oda, mert a kilátás is pazar, de a régi házak között barangolni is izgalmas, különösen ilyenkor, mikor virágszőnyegen lépkedhetünk.
Külön cikk olvasható a Türkinfon a félszigeten található nárciszokról, mely decembertől egészen februárig teszi illatossá a lakást, ha hazaviszünk pár csokrot. Rögtön ezután lila és rózsaszín jácintmezők borulnak virágba és díszítik a látképet, valamint szintén illatukkal varázsolnak el minden erre járót.
A szervezett túrák ígérete szerint, és olvasmányaim alapján is, a márciusi időszakban Karaburun félszigeten vad orchideákat találhat a kíváncsi látogató. Múlt vasárnap, amikor mi is a környéken túráztunk, az ott lakóktól érdeklődtünk merre keressük a pici virágokat. Kaptunk két tippet is, majd az egyik domboldalnak nekivágtunk. Az olajbogyófák között járkáltunk kavicsos, lejtős, úttalan utakon. Sajnos orchideát nem találtunk: vagy figyelmetlenek vagyunk, vagy nem tudjuk hol kell keresni.
Van azonban olyan túrázók által vezetett blog, ahol megtalálható a fényképük, így bemutathatom ezeket a pici érdekességeket.
Találtunk annál több más látnivalót. A kilátás leírhatatlan: a zöld lejtők, az olajzöld falevelek, a kék tenger páratlan egysége, és az olajfa ligetek alját teljesen beterítő, és ezzel fehér látképet festő kamillarengeteg.
De talán kedvenceim a pici, minden színben pompázó virágocskák. Vannak, melyek inkább a sziklás parton lelhetők fel, és vannak olyanok is, amiket az árnyékos olajfaligetekben bóklászva találhatunk.
Szerző és fotók: Erdem Éva – Türkinfo
Ezen a napon: Abidin Dino, aki a művészetre született
Úgy tartják, a keze művészettel volt tele. Bármilyen rajzeszközt, ecsetet vagy ceruzát vett a kezébe, azzal varázsolt. Az érzelmek megfestőjének is mondják.
Abidin Dino 1913. március 23-án született Isztambulban. Alig volt 6 hónapos, mikor családjának – politikai okok miatt – el kellett vándorolnia külföldre. Svájcban, Genfben telepedtek le.
Mikor tehették újra Isztambulba költöztek, de – saját bevallása szerint – Svájc pasztell színei örökre emlékezetében maradtak: „Svájc télen is, nyáron is máshogyan, de nagyon szép. Télen hófehér, hóval fedett, nyáron mindenhol – amennyire csak lehet – zöld, a vadvirágok színeivel keverve. A Genfi-tó télen is, nyáron is a kék és a zöld között valahol.” Ha valaki művész, az már gyermekkorában is látja a színeket.
6 évet éltek Svájcban, majd Párizsba költöztek, és a köztársaság alapítása után 2 évvel, 1925-ben tudtak visszatérni Isztambulba. A nagy hírű Robert Kolejiben tanult. Édesapja elhunyt, majd hamarosan édesanyja is. Szülei, majd tanárai hatására lépésről lépésre a művészet felé fordult, és nemsokára egy drasztikus döntést hozott: abbahagyta az iskolát és csak képeket készített. Könyvtárról könyvtárra járva saját maga tanult, ezer meg ezer miniatúrát és más képeket nézett meg.
Karikatúrái újságokban jelentek meg. 1931-ben – 18 éves korában – az Artist című magazinban adták ki képeit. Ugyanebben az évben rajzolta meg a költő, Nazım Hikmet Sesini Kaybeden Şehir (A hangját elveszítő város) című, majd 1932-ben Bir Ölü Evi (Egy halottasház) című kötetének borítóját.
Barátságuk életre szóló volt. Az 1960-as években, amikor Hikmet Vera Tulyakova iránt érzett szerelmét versbe öntötte Saman Sarısı címen, abban barátja is „szerepel”. Megkérdezte tőle: „Meg tudod festeni a boldogságot Abidin?”
A versre nem képpel, hanem egy verssel válaszolt Abidin Dino, melynek vége: „Buna da ne tual yeterdi; ne boya…” – Ehhez sem a vászon, sem a festék nem elég.
A festőtől még évek múlva is sokan kérdezték: „Nos, megfestette a boldogságot?” Erre így válaszolt: „Ha a boldogságot nem is, de a szeretetet sokszor. A boldogságot pedig a szeretet táplálja.”
Valóban, Abidin Dino mindenféle érzelmet megfestett: haragot, szeretetet, szomorúságot, fájdalmat.
Nagyon érdekes, hogy egy festmény az interneten úgy terjedt el, mint Abidin Dino boldogságról festett képe. Egy legenda így öltött testet? Valójában a kép nem az övé, hanem Dianne Dengel nevű amerikai festőé, aki egy amerikai farmon élő családot festett meg. A festmény címe: Home sweet home – Édes otthon.
Egy másik legenda is fűződik nevéhez. Mikor megrajzolta Atatürköt, az magához hívatta. A kép tetszett az államférfinek, de megjegyezte: „De nem lehet, hogy a képen ott legyen a pohár, azt a poharat töröld le onnan”. A festő válasza az volt, hogy megteszi, ha Atatürk aláírja a képet. Ezen csak mosolygott Atatürk, de megállapodtak. Az alkoholos pohár törlésre került, a teljes aláírást pedig megkapta a művész.
Egyébként a festő megélte a boldogságot, sőt 50 éven át élte. 1943-ban vette feleségül Güzin Dikel író, műfordítót. Minden esetben elhangzott, mikor a boldogság témában faggatták: „Egy életen át tartó élet Güzinnel a boldogság párjaként való életet jelenti. Ha Güzin nem lett volna, már régen nem lennék én sem.”
Írásai, festményei, politikai nyilatkozatai miatt nehéz döntést kellett hoznia, és külföldre költözött: 1951-ben Rómába, majd 1952-ben Párizsba. Újra találkozott korábbi párizsi éveinek barátaival, Picassoval és Tzaraval, sőt Picasso meghívására közös műhelyben is dolgoztak. Sorra nyíltak kiállításai Párizsban és világszerte is.
Ezekből a képekből 1969-ben tudott tárlatot nyitni Törökországban, de még további 10 évig nem tért vissza hazájába. 1977-ben Ankarában rendezett „Doksan Çiçek Dokunsan Çiçek” – Kilencven virág, a virág megérintése címmel kiállítást. Valóban nagyon sok virágról készült képét ismerhetjük, mely művészetének egy másik ága volt a számtalan közül.
Évtizedeken át küszködött különböző betegségekkel. Önmaga portréját is kezelés közben rajzolta meg, nem is egyszer.
1990-ben pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak nála. 3 év múlva, 1993. december 7-én hunyt el Párizsban.
Információk és képek forrása: ensonhaber.com
Erdem Éva – Türkinfo
A hónap végéig ingyen jön házhoz Marion Cotillard vagy Adam Driver
Sötétben (Fatih Akin) c. film is ingyen megnézhető március 30-ig egy regisztrációt követően.
Nagyszerű akcióval indítja útnak online videotékáját a Cirko Film. Március 30-ig ingyen lehet válogatni a kínálatból, például Arany Pálma-nyertes és egyéb fontos fesztiváldíjas alkotások közül. A kedvenc fotelünkben ülve dönthetjük el, hogy a Toni Erdmann kegyetlen humorához, a Sötétben bosszúhadjáratához vagy éppen a Paterson lírai hétköznapiságához van több kedvünk.
Folytatás >>>
Forrás: magyar.film.hu
Új török sorozat indult mardini felvételekkel
Március 15-én, pénteken este új sorozat kezdődött Hercai címen a törökországi Atv televíziócsatornán. A teleregény nemcsak a szereplőgárdának és a forgatókönyvnek köszönheti az érdeklődést, hanem a forgatás helyszínének is.
A történet Mardin városának Midyat történelmi kerületében kezdődik. Lélegzetelállítóan szép képeket láthatunk már a sorozatot népszerűsítő plakátokon is, és az első epizód részleteiben is. Ráadásul a főszereplő család lakóháza, a hatalmas, 14 szobás, több lépcsős épület, a Midyat Konuk Evi – azaz Midyat Vendégház.
A történet izgalmasan indul, ahogy azt a legtöbb sorozatban már megszoktuk, dráma és szerelem a két legfontosabb szó, mely a stílust jellemzi. Szlogenje: „Bosszúból született, lehetetlen szerelem meséje”.
Midyatba érkezik az isztambuli üzletember, Miran Aslanbey. A helyi családdal egyezséget kötni jött, az egyezség végén azonban partnere unokájának kezét is kéri. Midyat város szépségét, Reyyant kéri feleségül Miran, helyette azonban egy másik unokát akarnak neki adni. Ráadásul már sejtjük, hogy egy régi ügy miatti bosszú is kezdetét veszi.
A női főszerepben Ebru Şahint láthatjuk, akit az İstanbullu Gelin és a Yasak Elma produkciókból már ismerhetnek a nézők. A férfi főszereplő Akın Akınözü, aki korábban a Payitaht: Abdülhamid sorozatban szerepelt. Forgatókönyv írók Eda Tezcan és Feraye Şahin, a rendező pedig Cem Karcı.
Az első rész nézettsége – a mérések alapján – 5,85% volt, a YouTube-on közzétett epizódot már 1,8 millióan látták. A siker folytatására egyelőre még nincs garancia, de az biztos, hogy a csodás mardini, vagyis midyati felvételekért érdemes belenézni.
Az első teljes részt az Atv honlapján, a második rész beharangozóját alábbi videóban láthatjuk:
Erdem Éva – Türkinfo
A Şeyhandede vízesés várja a látogatókat
A Törökország délkeleti részén, Diyarbakır tartomány Çermik körzetében található Şeyhandede vízesés forrásvizeiről és természeti szépségeiről híres.
Diyarbakırban, ahol nyáron nagyon meleg van, a vízesés kitűnő választás lehet azok számára, akik egy kicsit hűsölni szeretnének. Az emberek itt élvezhetik a vízesés látványát, hallgathatják a madarak énekét vagy úszhatnak a természetes úszómedencében.
képek forrása: ntv.com.tr, trthaber.com
Forrás: Daily Sabah
Kollár Kata – Türkinfo
Beszéljünk a hennáról!
Tartós és egészséges hajszín – természetesen.
A henna több, mint egy relikvia a hetvenes évek hippikorszakából: természetes hajfesték mindenkinek, aki vegyszerek nélkül szeretne ragyogó, sugárzó hajszínt. Helyezkedj el kényelmesen, tölts magadnak egy pohár finom sört és hallgasd meg a henna történetét!
Válaszok néhány gyakori kérdésre:
Mi az a henna?
A henna a Közel-Keleten honos növény, amit ősidők óta használnak haj- és testfestésre. A Lush Henna hajszínező a legkiválóbb perzsa henna mellett kakaóvajat, indigócserjét és friss bio citromlevet tartalmaz. Az egyszerűen használható tömbök csodálatos, érzéki színt adnak a hajnak – minden elképzelhető árnyalatban. A tüzes Rouge, a csokis Brun, az őszies Marron és a sötét Noir fényesebbé teszik és kondicionálják a hajat, miközben a henna a lakkhoz hasonló védőréteggel vonja be a hajszálakat.
Hogy kell használni a hennát?
Ideális, ha a henna felviteléhez segítségül hívod egy barátodat, de az sem baj, ha egyedül kezdesz neki. Először válassz ki egy megfelelő helyet és teríts le egy kis újságpapírt, nehogy összekoszold a padlót. Utána jöhet a lényeg:
Kend be a hajvonal melletti területet egy bőrápoló balzsammal (az Ultrabalm tökéletes választás), nehogy véletlenül befesd a bőröd.
Törd darabokra a hennatömböt, majd helyezd vízfürdőbe vagy hőálló tálba egy lábas forró víz fölött. Öntsd a forrásban lévő vizet a hennára, és kevergesd, amíg el nem éri az olvasztott csoki állagát. Minél forróbb a henna, annál szebb lesz a végeredmény.
Gumikesztyűt viselve vidd fel a hennát egyenletesen a száraz hajadra. A vajak és a természetes színezőanyagok könnyen behatolnak a száraz hajszálakba. Haladj a hajtövektől a hajvégek felé. Gondoskodj róla, hogy a henna kellően forró maradjon a vízfürdőben vagy a lábasban.
Vigyél fel egy kis hennát a hajadra és várj legalább egy órát; az ajánlott időtartam két óra. Ha folpackba vagy tusolósapkába csavarod a hajad, vörösebb árnyalatot kapsz; ha fedetlenül (tehát hűvösebben) hagyod, a színe sötétebb lesz. Öblítsd le samponnal. A végleges szín kialakulása akár 24 óráig is eltarthat (a Brun és a Noir esetében akár 48 óráig is).
Részletesebb használati utasításért látogasd meg a hennára vonatkozó útmutatónkat.
Mennyire tartós a henna?
Forrás: hu.lush.com
Pontosan ezért imádja Quaresmát minden Besiktas-drukker
Ilyen játékosról álmodik minden szurkoló.
Általában elképesztő technikai tudásával és szemet gyönyörködtető trükkjeivel szokta felhívni magára a figyelmet a Besiktas 80-szoros portugál válogatott klasszisa, Ricardo Quaresma. A 35 éves szélső 2015 óta erősíti a török klubot és ha eddig nem, most biztosan minden drukker szívébe belopta magát. Quaresma egy szöglet elvégzése közben szánt arra időt, hogy a mezén lévő címert csókolgassa, a szurkolók legnagyobb örömére. Íme!
Forrás és videó: 24.hu