![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Magyar és török novelláskötet bemutatója Budapesten
Magyar és török novelláskötet bemutatója Budapesten Hét magyar és három török fiatal szerző novellái olvashatók magyar és török nyelven a T’örökségünk – Ortak Miras-sonsuz takas, Örökül kaptuk-örökül hagyjuk című novelláskötetben, amelyet hétfőn mutattak be Budapesten.
Csaba Gábor, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára a Műcsarnokban tartott díszbemutatón kiemelte: a magyar-török kulturális évad olyan nagy sikerű kezdeményezés, amely kifejezi és megerősíti a két nemzet között hosszú ideje meglévő szoros és mély kapcsolatot. Az 1923. december 18-án aláírt Magyar-Török Barátsági Szerződés – amely az újonnan megalakult Török Köztársaság első nemzetközi szerződése volt – szilárd alapot teremtett kétoldalú kapcsolataink számára – tette hozzá.
A szerződés aláírásának 100. évfordulóján, 2023. december 18-án megnyitott nagyszabású eseménysorozat, a magyar-török kulturális évad célja, hogy felfedezzük és újra megerősítsük azokat az ősi kötelékeket, melyek országainkat összekötik – emelte ki Csaba Gábor.
Mint mondta, a színes programkínálatot – többek között filmvetítéseket, színházi előadásokat, zenei eseményeket, képzőművészeti kiállításokat, gasztronómiai és népművészeti fesztiválokat – felsorakoztató évad a múltból fakadó közös értékek mellett a modern magyar-török együttműködés inspiráló példáit is bemutatja, „jelenlegi kulturális dinamizmusunkat” is megjeleníti.
A T’örökségünk című novelláskötet a kulturális évad egyik kiemelt elemeként valósult meg. A könyv célja, hogy a benne megfogalmazott történeteken keresztül még közelebb hozza népeinket azáltal, hogy felidézi hagyományaink és történelmeink közös elemeit, illetve azokat az eseményeket, személyeket és helyszíneket, amelyek összekötnek bennünket – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Forrás: www.prae.hu
Megmutatjuk a Şişecam termékportfólióját
A Kaposváron építkező török üveggyár főhadiszállásáról a város alpolgármestere küldött fotósorozatot.
A somogyi vármegyeszékhely történetének legnagyobb beruházása lesz az a több mint 110 ezer négyzetmétere gyár, ami a Keleti Ipari Parkban várhatóan jövőre kezdi meg működését. A 350 embernek munkát adó létesítmény napi csúcsteljesítménye akár 500 tonna csomagolóüveg is lehet.
Borhi Zsombor a napokban a cég vezérigazgatójával és igazgatóival beszélte át az elkövetkező hónapok feladatait.
Kaposvár történetében a legnagyobb beruházás a SISECAM gyárának építése. A világ második legnagyobb üveggyártójának a főhadiszállásán jártam Isztambulban, a cég vezérigazgatójával és igazgatóival beszéltük át az elkövetkező hónapok feladatait. Nagyon mély benyomást tett rám a cég termék portfóliója és az a minőség, amit a SISECAM termékek jelentenek.
Forrás: kapos.hu
Bemutatkozik az Országház Isztambulban
A Magyarország és Törökország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója alkalmából szervezett magyar–török kulturális évad keretében Isztambulban mutatták be a Tiszta Forrás – Bartók nyomában Anatóliában című produkciót, Káel Csaba Kossuth-díjas művész, a Müpa vezérigazgatója rendezését és az Országház a Duna-parton című kiállítást.
Csak tiszta forrásból
Hoppál Péter, a magyar–török kulturális évadért felelős kormánybiztos megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a Barátság és együttműködés évszázada mottóval tavaly decemberben elindított kulturális évad a végéhez közeleg. A kormánybiztos úgy fogalmazott: az elmúlt hónapokban Törökországban megvalósított több mint száz magyar kulturális produkciót a török közönség óriási nyitottsággal és szeretettel fogadta, és ugyanez igaz a Magyarországon zajló török szervezésű programokra is. Köszöntve a Mol és a Turkish Petroleum jelen lévő vezetőit azt mondta: bízik abban, hogy a közös kulturális tevékenység termékenyítő hatása az élet számos területén megmutatkozik majd.
A Tiszta forrás összművészeti produkció Guessous Majda Mária, a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével a török és magyar zene kapcsolódásán keresztül mutatja be a bartóki életmű néhány jellegzetes darabját.
Forrás: kultura.hu
Nincs olyan ország, ahol az elit természetszerűleg önzetlen – gyűjtésünk a friss Nobel-díjasról
Daron Acemoğlu kapta idén a közgazdasági Nobel-díjat. A török-amerikai közgazdásszal korábban a HOLDBLOG is készített interjút, több posztban is foglalkoztunk legfontosabb gondolataival.
Hárman kapták az idei közgazdasági Nobel-díjat, köztük a világ egyik legtöbbet idézett közgazdásza. A Nobel-bizottság „az intézmények kialakulásának és jólétre gyakorolt hatásának tanulmányozása” miatt adta az idei elismerést a Daron Acemoğlu, Simon Johnson és James A. Robinson alkotta hármasnak.
A Telex tudósítása szerint Acemoğlu Athénban tudta meg, hogy megnyerte a díjat, és azt mondta, nagyon meglepte a hír, mert „az ember soha nem számít ilyesmire”. Acemoğlu és Robinson korábbi könyve, a Miért buknak el nemzetek? magyarul is megjelent.
Forrás: hold.hu
A különleges török sajt, amit meg kell kóstolnod
Törökország keleti csücskében, a Kaukázus lábainál fekvő Kars városának hűvös, vadregényes tájait egy meglepő kulináris örökség tette híressé: a török sajt. Karsban egy száműzött orosz szekta kezdte el készíteni a mennyei eledelt.
Kars, Törökország keleti részén található város, nemcsak történelmével és gyönyörű tájaival, hanem egyedi sajtjaival is világhírnévre tett szert. A város az évszázadok során több birodalom harcainak volt a színtere, ma viszont a gasztronómia szerelmeseit vonzza. És hogy miért? A válasz egyszerű: a török sajt. száműzött orosz szekta, a Molokánok, új típusú sajtokat hoztak a térségbe – írja a bbc.com.
A Kars-ban található sajtkészítési hagyományok egészen a XIX. századra nyúlnak vissza. A török sajt kultúrája ezzel az örökséggel gazdagodott, és a helyi gazdák és sajtkészítők generációról generációra őrzik és fejlesztik ezeket a módszereket.
A Molokánok titka: Hogy lett Kars a török sajt fővárosa?
Kars nemcsak földrajzilag különleges kulinárisan is egyedülálló, hanem az itt készített sajtok olyan sajtkészítési technikákat követnek, amiért a Molokánok hoztak a régióba. A szekta nevét a tejfogyasztás iránti szeretetük ihlette. „Molokan” ugyanis „tejivót” jelent. Az orosz egyház szidalmazta őket, mert olyan időszakokban is fogyasztották a tejtermékeket, amikor az tiltott volt. Azonban a tej iránti rajongásuknak a Molokánok fontos szerepet játszottak a török sajt fejlődésében.
A Kars Gravyer sajt az egyik legismertebb terméke, melyet ennek az orosz szektának köszönhetünk. Ez a kemény, érett finomság különleges tejből készül, amelyet a helyi tehenek fogyasztanak. Több száz különféle fűszer- és növényféleséget legelnek a hegyvidéki területeken legelnek. Ez a sokszínű étrend pedig különösen gazdag ízű tejet eredményez, amely a sajtok egyedi ízét határozza meg.