2026. április 30.
Türkinfo Blog Oldal 59

2800 éves palotát tártak fel a pénz szülőhelyén

A törökországi Manisa városában ásatásokat végző régészek egy monumentális lídiai palota maradványait tárták fel, amely az i. e. 8. századból származik. 

Görög kontra török 

A Wisconsin-Madison Egyetem professzora, Nicholas Cahill által vezetett régészek közel nyolc méter mélyen a felszín alá ásva jutott el a palotához. A helyszínt az évszázadok alatt a perzsa, hellenisztikus, római és bizánci korszakhoz tartozó rétegek alá temették. A palotán kívül a kutatók luxusházakra, teraszos építményekre, mintegy 30 bronz nyílhegyre, emberi csontváztöredékekre és kilenc ezüstpénzre – a világ legkorábbi ismert ezüstpénzének egyikére – bukkantak.

A történészek évtizedekig úgy vélték, hogy a lídiaiak a Kr. e. 7. század körül kezdtek városi településeket kialakítani, amelyekre nagy hatással volt a görög kultúra. Az új leletek azonban másról árulkodnak. A palota igazán hatalmas, több mint hat méter magas és két méter vastag kőfalai azt bizonyítják, hogy a lídiaiak már jóval korábban komplex, nagyszabású városi központokat építettek, mint azt korábban gondolták.

„Ez azért fontos, mert az i. e. 8. században a görög városok még mindig kis házakat húztak fel. A lídiaiak ezzel szemben már óriási teraszokat és építményeket hoztak létre, amelyekhez keletről szereztek inspirációt. Ők nem a görög kultúrából jöttek, kifejezetten anatóliai civilizáció voltak” – magyarázta Cahill.

A pénz szülőhelye

Egyes építészeti jellegzetességeket a frígiaiak is befolyásolhattak, amely egy másik hatalmas anatóliai kultúra. Ők az i. e. 9-10. században éppen a monumentális kőépítészetükről voltak ismertek. A szardeiszi palota azonban egyedülálló lídiai kézművességet és várostervezést tükröz.

Forrás és további részletek Múlt-kor

További források a témában

Fedezd fel velünk Törökország eddig rejtett ékköveit – Ahol hűs élmények várják az utazókat

Kép forrása: youtube

Nyáron sokan a tengerparti napozásra és a nyüzsgő városokra gondolnak, amikor pihenésről van szó. Törökország északi vidékei azonban egészen más arcát mutatják a nyárnak: zöld hegyek, csendes falvak és friss levegő várja a felfedezőket.

Amikor Törökország kapcsán a nyárra gondolunk, legtöbbünknek a forró tengerpart, a mediterrán napfény és a zsúfolt strandok képei jutnak eszünkbe. Pedig az országnak van egy másik, hűvösebb, zöldebb arca is: a Fekete-tenger vidéke. Ez a régió nem kel versenyre a nyüzsgő déli partokkal, hanem egészen más élményt kínál – friss levegőt, csendet, lassú ritmust és természetközelséget.

Törökország Fekete-tengeri partvidéke tárt karokkal vár

Itt nem a rohanás vár, hanem erdők mélyén kanyargó ösvények, zuhatagok, apró falvak, ahol a tánc nem a turisták kedvéért elevenedik meg, hanem még mindig a mindennapok része. A nyaralás itt nem a programok kipipálásáról szól, hanem arról, hogy lelassuljunk, feltöltődjünk, felfedezzük a tájat, és belefeledkezzünk a jelenbe.

A nyugati vidékek – történelem és béke

A Fekete-tenger nyugati partvidékének első állomása lehet Bolu és a mellette fekvő Yedigöller Nemzeti Park, ahol a tavak, a csend és a lassú séták jelentik a fő attrakciót. Göynük és Mudurnu, a Cittaslow-hálózat tagjai, macskaköves utcáikkal és verandás, múltat idéző házaikkal igazi időutazásra hívnak.

Karabük tartomány ékköve, Safranbolu, az UNESCO világörökség része. Itt a régi faházak nem skanzenbe illő díszletek, hanem az élet szerves részei. Kastamonu elegáns kúriái és a Mahmud Bey-mecset a történelem szerelmeseinek kínálnak különleges élményt, míg Daday nyugalma azoknak való, akik valóban ki szeretnék kapcsolni a külvilág zaját.

További helyszínek

Forrás: www.borsonline.hu

BL-körkép: kiütötték az osztrák bajnokot, gólínség a slágermeccsen

Kép forrása: en.wikipedia.org

Szerdán négy mérkőzéssel folytatódott az UEFA Bajnokok Ligája play off köre.

Fenerbahce–Benfica 0-0

A nem bajnoki ágon egy igazi csemegének örülhettek a futball szerelmesei. Legalábbis elsőre. A török második Fenerbahce a portugál ezüstérmes Benficát látta vendégül. A találkozó a várakozások ellenére kevés izgalmat hozott. Az egyetlen igazán említésre méltó esemény a 71. percben történt: ekkor a vendégek megfogyatkoztak, miután Florentino Luis két perc alatt begyűjtött két sárgát. Mourinho együttese hiába próbálkozott emberelőnyben, csak lesgólig jutott, így döntetlenről folytatódhat a párharc.

További eredmények

Forrás: sport365.hu

Török futball magyar slágerre: Isztambul, hogyha este a sok fény kigyúl…

A török futball előtt ott a lehetőség, hogy két csapata, a Sallai Rolanddal a soraiban bajnok Galatasaray és a selejtező utolsó fordulójára, a playoffra készülő Fenerbahce is bejusson a Bajnokok Ligája főtáblájára, ám a közelgő dicsőség ellenére a gazdasági háttér ingatag lábakon áll. A sportsikerek mögött fenntarthatatlan modell húzódik: hitelek, állami mentőcsomagok és az adósságspirál, ami hosszú távon könnyen maga alá temetheti a rendszert.

A török labdarúgás kívülről ragyog: telt házas stadionok, világsztár igazolások, szenvedélyes szurkolótáborok. Ráadásul úgy tűnik, ismét közel a nemzetközi áttörés – nem elérhetetlen, hogy 2008 után ismét két csapatot delegálhasson a SüperLig a Bajnokok Ligája (BL) főtáblájára. A látszat azonban csalóka – a török futball gazdasági alapjai gyengék, a klubok többsége az állami támogatás nélkül semmire sem menne, a tőzsdei árfolyamok és a pénzügyi mérlegek is a valóság árnyékos oldalát mutatják. 

Gazdasági háttér – a török futball mint díszlet

Törökországban a labdarúgás nem pusztán sport, hanem látványos politikai és társadalmi színpad. A három nagy isztambuli klub – a Galatasaray, a Fenerbahce és a Besiktas – országos identitásképző erővel bír, a stadionokban zajló „ünnepek” képesek ideiglenesen feledtetni a hétköznapok nehézségeit. Csakhogy a török futball mögötti monetáris háttér egyre ingatagabb. A török gazdaság mélyrepülése a Covid–19 járvány idején gyorsult fel: a kormány a pandémia idején olcsó hitelekkel és jelentős minimálbér-emelésekkel próbálta élénkíteni a gazdaságot, ami ugyan rövid távon segítséget jelentett a lakosságnak, de tartós, magas inflációt indított el. Recep Tayyip Erdogan elnök hosszú ideig tartott unortodox gazdaságpolitikája, amelyben a jegybank a magas infláció ellenére is alacsony kamatszintet tartott fenn, tovább gyengítve a török lírát és elbizonytalanítva a befektetőket. Az így bekövetkező pénzromlás üteme 2025-ben még mindig 47 százalék körül van, miközben a líra a járvány előtti értékéhez képest több mint 80 százalékot veszített az amerikai dollárral szemben. 

Folytatás, részletes gazdasági elemzéssel

Fotoğraf: Pixabay: https://www.pexels.com/tr-tr/fotograf/yesil-cim-sahada-beyaz-gri-futbol-topunu-tekmeleyen-futbolcu-50713/

Befutott az első szállítmány az Anadolu Isuzu 85 darabos kijevi Citiport rendeléséből

Megérkezett Kijevbe az első húsz darab Anadolu Isuzu Citiport 12 abból a 85 egységből álló flottából, amelyek beszerzéséről a KP Kyivpastrans (Київпастранс) még tavaly tavasszal írt alá megállapodást a török gyártóval. A 18,6 millió euró értékű beruházás az Európai Beruházási Bank finanszírozásával valósul meg, a fennmaradó 65 autóbusz átadása pedig a tervek szerint az év végéig fejeződik be.

A beszerzési folyamat még 2021 márciusában indult, amikor a Kyivpastrans közzétette a vonatkozó közbeszerzési felhívást. Az ajánlatok bontását azonban több alkalommal is elhalasztották, amelyre végül 2021 novemberében került sor. A háború miatt a teljes eljárást ezt követően felfüggesztették, a tenderfolyamatot csak 2023-ban indították újra. A kiírásra két török gyártó, az Otokar és az Anadolu Isuzu nyújtott be ajánlatot, és végül az utóbbi került ki győztesként Isuzu Citiport típusával – bár az Anadolu Isuzu egy török–japán vegyesvállalat, autóbuszainak gyakorlatilag nincs közös alkatrésze, sőt a konstrukciójában és a tervezésében sincs érdemi kapcsolat az Isuzu japán piacos termékeivel.

Részletek és forrás

Kép Anadolu Isuzu Facebook oldala

Nyári munka a török kor nyomában, diákok tárják fel a múltat

A tatai vár árnyékában több száz év történelme rejtőzik a föld alatt. A könyvtár helyett az ásatáson találta meg a nyári munkát a leendő történész is, aki már második hónapja kutatja a török kori falakat.

Centiméterről centiméterre halad az ásó a földben, néha finom ecset söpri le a több száz éves kövek felszínét. A Ferrando-bástya tövében a tatai vár udvarán diákok dolgoznak a nyári hőségben: török kori falakat keresnek, rétegről rétegre tárják fel a múltat az ásatáson. 

Több generáció nőtt fel Indiana Jones kalandjain, és a mozivászonra visszatérő régészprofesszor most újból felébresztette a fiatalok kalandvágyát. Talán ennek is köszönhető, hogy egyre több diák jelentkezik nyári munkára az ásatásokra.

Strand helyett török kori ásatás

Kretler Roland már a második hónapja kutat a földben a „kincsek” után. Pedig az elején csak egy hónapra tervezett maradni, ráadásul nem is az ásatásra jelentkezett először. 
– Én alapvetően könyvtárba szerettem volna menni. Érdekelt az a közeg is, de történelem–magyar szakos tanárnak készülök, ezért amikor megláttam a lehetőséget, hogy régészeti segédmunkát is végezhetek, úgy gondoltam: ez biztosan jó tapasztalat lesz. Nem bántam meg a döntést – mesélte. 

– Az ásatásvezető minden reggel elmondja, mi a feladat: szelvényeket bővítünk, falat tisztítunk, földet emelünk ki. Kincset ugyan még nem találtunk, de kerámiadarabok, töltényhüvelyek, szögek és állati csontok gyakran előkerülnek. Jó érzés, amikor hosszú munka után megtaláljuk, amit kerestünk – mondta. A fiatal számára a munka nemcsak a leletek miatt vonzó. 

Forrás és további részletek

Kép: Kuny Domokos Múzeum Facebook oldala

Állati figyelmeztetés

16,474FansLike
639FollowersFollow