![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Bemutatjuk a snowboardos nemzetet, akik már 300 éve csúszkálnak a Kaçkar-hegy lankáin
Nagyon meg fogsz lepődni, hogy melyik országról beszélünk.
Törökország kapcsán az embernek elsősorban nem a télisportok jutnak eszébe, pedig a hódeszkán csúszkálás egy több mint 300 éves török tradíció, ami az ország északi részén elterülő Kaçkar nevű hegységrendszerből indult el világhódító útjára.
A Kaçkaron lévő kis települések lakói már évszázadok óta deszkán csúszva közlekednek, az ő tradicionális deszkáik a mai napig fából készülnek, és egészen máshogy működnek, mint a ma ismert, modern snowboardok. Arról nincs hivatalos feljegyzés, hogy hogyan kezdődött a hódeszkázás Törökországban, de a szóbeszéd szerint egy fiatal fiú kezdett el először deszkán állva csúszkálni, mikor meg kellett volna takarítania az apja imaszőnyegét.
„A török tradicionális snowboardozás hasonlít a ma ismert, modern változatra, de azért sok dologban el is tér tőle.”
A deszkán a törökök sokkal hátrébb állnak, a snowboardok pedig teljesen egyenesek, nincs ív sem elöl, sem hátul. Egy teljesen merev léccel persze nem lehetne siklani, ezért a deszkák rendkívül hajlékonyak, ráadásul járnak hozzá bizonyos kiegészítők is.
A török deszkák elejére egy vékony kötél van erősítve, amivel a snowboard dőlésszögét tudják menet közben állítani, ezzel lényegében a sebességet szabályozzák. A fotón az is látható, hogy az ellentétes kézben egy botot tartanak, ami az egyensúly megtartására és irányításra szolgál.
„Aki tud snowboardozni, nem biztos, hogy tudni fog ezzel a deszkával is siklani, mert bár hasonló a két mozgásforma, a technika teljesen más.”
Törökországban egyébként a mai napig rengetegen snowboardoznak, a Kaçkaron a jól ismert török kultúra keveredik a nem tipikusan török környezettel. Ez az érdekes egyveleg egy meglehetősen gazdag élményt nyújt. A Kaçkar legmagasabb pontja 3939 méteres, a környéken bőven akadnak közepes nehézségű, túrázható, trekkingre alkalmas útvonalak is.
Mikor érdemes menni és pontosan hova?
Decembertől nagyjából áprilisig tart a snowboard-szezon Törökországban, az időjárás ekkor a legideálisabb a deszkázásra. Több célpont közül is lehet választani, a hegységben sok olyan hely van, ahol akár több napot is el lehet tölteni. Íme, a legajánlottabb helyek:
Palandoken Ski Resort, Erzurum
Uludag Ski Resort, Bursa
Erciyes Ski Resort, Kayseri
Kartalkaya Ski Resort, Bolu
Sarikamis Ski Resort, Kars
Ilgaz Mountain Resort, Kastamonu
Saklikent Ski Resort, Antalya
Bozdag Ski Centre, Izmir
Davraz Ski Centre, Isparta
A snowboardozás mellett természetesen síelni is lehet, na meg hüttézni, ami Törökországban egészen máshogy néz ki, mint Ausztriában vagy Svájcban. A Patagonia még 2017-ben készített egy remek videót arról, hogy milyen Törökországban snowboardozni, ebben az anyagban az is látható, hogy milyen megpihenni a csúszkálás után és meginni egy jó török kávét.
Forrás és videó: player.hu
ITT videón is megnézhetik azt is hogyan készülnek a deszkák.
Gyorsult az infláció Törökországban
Az elemzői várakozásoknál kisebb mértékben, de így is közel két éve nem tapasztalt ütemben nőttek a fogyasztói árak Törökországban áprilisban a helyi fizetőeszköz gyengülésének és a drága nyersanyagimportnak a következtében.
A török statisztikai hivatal hétfőn közölte, hogy áprilisban 17,14 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Ez a legmagasabb érték 2019 májusa óta. Elemzők rosszabb adatra, 17,3 százalékra számítottak a márciusban mért 16,19 százalék után.
Havi összevetésben 1,68 százalékkal mentek feljebb az árak, ami ugyancsak elmaradt az elemzők által várt 1,8 százaléktól. Márciusban 1,08 százalékos emelkedést mértek az előző hónaphoz képest.
A feldolgozatlan élelmiszerek, az energia, az alkoholos italok, a dohány és az arany gyakran változékony árát nem számolva márciushoz képest 1,65 százalékkal, tavaly áprilishoz viszonyítva pedig 18,11 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
A tavaly óta tartó tartósan kétszámjegyű infláció, a gyenge líra és a koronavírus-világjárvány által keményen sújtott gazdaság erős nyomást gyakorol a központi bankra, hogy igazítsa hozzá a helyzethez monetáris politikáját.
A jegybank monetáris politikai bizottsága áprilisban tartott ülésén, amelyen már az újonnan kinevezett kormányzó, Sahap Kavcioglu elnökölt, 19 százalékon hagyta az irányadó, egyhetes repokamatot.
Recep Tayyip Erdogan török elnök márciusban váratlanul menesztette Naci Agbalt, a jegybank addigi kormányzóját, miután a jegybank már tavaly szeptemberben elkezdte a kamatemelési ciklust.
A jegybank szeptemberben 2 százalékponttal, 10,25 százalékra, novemberben 15 százalékra, decemberben 17,00 százalékra, márciusban pedig 19,00 százalékra húzta fel az egyhetes repokamatot, hogy erősítse a török lírát és ezáltal lassítsa az inflációt.
A központi bank új vezetője, Sahap Kavcioglu korábban tagja volt az Erdogan vezette kormányzó pártnak, az Igazság és Fejlődés Pártjának. Két év leforgása alatt ő már a negyedik jegybanki kormányzó, és az elnök által vallott unortodox gazdasági nézetek támogatója.
Erdogan a kamatcsökkentések híve, mert szerinte a magas kamatok megfojtják a gazdasági növekedést. A piacok viszont kamatemelésre ösztökélik a jegybankot az infláció megfékezésének érdekében.
A jegybank csütörtökön tartja következő kamatdöntő ülését. Előrejelzése szerint áprilisban tetőzött az infláció, annak éves üteme decemberre 12,2 százalékra mérséklődik. Piaci szereplők arra számítanak, hogy a jegybank nem változtat a kamatszinteken csütörtökön, és a harmadik negyedévben kezdi el csökkenteni a kamatokat.
Törökországban május 17-ig a legszigorúbb zárlat van érvényben a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére.
Forrás: profitline.hu
Varga Kevin gólpasszt adott, Szalai Attiláék simáztak
Rangadókat játszottak Törökországban.
Két olyan meccset rendeztek ma Törökországban, ahol magyar légiósok is pályára léptek.
A Varga Kevinnel felálló Kasimpasa sima, 3-0-ás győzelmet aratott hazai pályán az Alanyaspor ellen. A magyar válogatott kiválósága a kezdőként lépett pályára, a 45+2. percben gólpasszt adott, majd a 64. percben lecserélték.
Szalai Attila csapata szintén otthon aratott győzelmet, 3-1-re legyőzte a Fenerbahce az Erzurum BB-t. A védő kezdőként lépett pályára és végigjátszotta a meccset.
Forrás: nb1.hu
Török bakancs(lista): Kirándulás oda, ahol az Égei- és a Földközi-tenger találkozik
Úgy mondják, hogy a világ tágasságát csak a túrázók ismerik. Az idő elveszíti minden jelentőségét, amikor 1, 10 vagy 50 km távolságot kell megtenni gyalogosan.
Az utazás az idő és a tér eltolódása, megváltoztatja és átalakítja az utazót is. Az út, amelyen megyünk, egyúttal az én megismerése, önmagunk próbatétele is.
A Karia túraútvonal 800 km hosszú, Törökország délnyugati részén, Muǧla és Aydın tartományokon halad keresztül. Az útvonal nevét Anatólia egyik ősi civilizációjáról, a káriáról kapta. A kirándulás során a túrázók felfedezhetik a régió gazdag történelmét, az ősi romokat. Kőburkolatú utak kötik össze a környező falvakat a tengerparttal és a hegyekkel. A fenyőerdők végighúzódnak a hegyek lejtőin, az olajfaligetek és a mandulafák fontos részét képezik a régió gazdaságának is.
A Karia útvonalat 2009-ben fedezte fel és térképezte fel Yunus Özdemir, Altay Özcan és Dean Livesley, 2013 óta a török kulturális túraútvonalak része.
A túrázó a kijelölt ösvényen egy kevésbé ismert, érintetlen területre jut, ami tele van színekkel és természeti szépségekkel. A túrautat a nemzetközi szabványoknak megfelelő jelzésekkel látták el, így mind az egyedül útnak indulók, mind a csoportosan túrázók jól tudnak itt tájékozódni, és kirándulás közben nyugodtan élvezhetik a természet szépségeit, valamint Karia kulturális értékeit. A Karia túraútról egy útikönyv is készült, melyben térkép és minden olyan fontos információ is megtalálható, amely segíti a tájékozódást itt és a régióban egyaránt.
Úszni a türkizkék vízben, megmászni a fenyő borította hegyeket, felfedezni az ősi romokat, megcsodálni a görög szigetek egyikét, mely az Égei-tenger ezen részén helyezkedik el. Ez az, amit e túraútvonal ajánl. Ritka hegyi kecskék, amelyek még mindig a Datca-félsziget erdeiben barangolnak, a bozburuni hajóépítő műhely, a Bafa régió kőkorból származó barlangfestményei, a falusi lányok által szőtt hagyományos falusi szőnyegek; mindez és még ennél is több, ami a természetjárókra vár, miközben új kalandokat keresnek.
A kirándulásra legalkalmasabb április és május. Ezenkívül szeptember és október is megfelelő lehet, bár ilyenkor a források kiapadnak, a nyár pedig nagyon meleg.
A 800 km-es táv több szakaszból tevődik össze:
A bozburun-félszigeti szakasz Marmaris széle mentén halad, érinti İçmeler üdülővárost és a fenyőkkel borított hegyekig tart. A Bozburun-félsziget Törökország délnyugati részén található, és nem egészen húszezren lakják. A régió közigazgatási központja, Bozburun is itt található, melynek fő nevezetessége a hajóépítő és -javító üzem. Mivel ezen a részen kevés volt az ösvény, így a régi utakat tisztították meg, hogy a kirándulók a kilátópontokról megcsodálhassák a közelben lévő görög szigetek valamelyikét. Aki erre kirándul, az sok hagyományos falvat láthat, de vannak itt a turisták minden igényét kielégítő üdülő övezetek is.
Az útvonal másik része a Datça-félszigetre visz, mely egy keskeny félsziget, ahol az Égei- és a Földközi-tenger egymással találkozik.
Datça kivételével a félszigeten alig laknak, nagy része természetvédelmi terület, ahol vaddisznókkal, hegyi kecskékkel és vadnövényekkel találkozhatunk. Érintetlen öbleit legjobban egy vitorlásról csodálhatjuk meg.
A gyalogút ezen szakasza Datçaból indul, délre, majd nyugatra halad tovább a part mentén egészen az ősi Knidos városáig, majd a félsziget legvégén, a Devenboyu világítótoronynál ér véget. Innen jól látható a görög Dodekanészosz-szigetcsoport. Ha itt keletre fordulunk, a Sedir-szigethez érünk, mely Kleopátra kedvence volt. Az eukaliptusz fákkal szegélyezett út Idyamosz sírjához vezet és innen nem messze már Akyaka üdülőváros vár a túrázóra.
A Karia útvonal egy újabb része a Gökova-öböl vagy másnéven Kerme-öböl, mely az Égei-tenger déli részén található a Bodrum-félsziget és a Datça-félsziget között. Innen jól látható a Kosz-sziget. Az öböl nevét az ősi városról, Ceramusról kapta, mely félúton volt Ören felé. A legjobb módja, hogy ezt a részt felfedezzük, ha hajóra szállunk.
Ezek után a túraút a Kıran-hegységen keresztül halad tovább és a hegy lábánál elterülő völgyekben lévő települések felé vezet. A partra érkezve félreeső öblök és magányos strandok hívogatnak minket, hogy megmártózzunk a tengerben.
A Bafa-tónál talált őskori barlangfestmények arra utalnak, hogy itt már 7000 évvel ezelőtt is volt élet. Amikor különleges tájkép tárul elénk, már tudjuk: megérkeztünk az Öt ujj hegységbe. Az erődszigetek, a görög templomok és a titokzatos kolostorok különleges történetet mesélnek a holdistennőről, Szelénéről és alvó szerelméről, Endümión istenről.
A Gökova-öböl után az út Karia központja felé folytatódik tovább, érintve Milast, mely szőnyegeiről híres. Ezek után következik a Latmos-hegység, melynek lábánál olajfaültetvények vannak.
A Bafa-tó partján, a Latmos-hegy csúcsa felé vesszük ezekután az irányt, így jutunk el a fenyőfákkal és olajfákkal tarkított Aydın tartományba, ott is Ada királynő városába, Alindába. A Karpuzlu város felett elhelyezkedő nagyméretű agóra a Karia útvonal utolsó állomása.
Annak, aki végigjárja ezt az útvonalat, Muǧlaba még feltétlenül el kell látogatnia és Dalyant is fel kell keresnie.
Dalyan a Földközi-tenger keleti partján található. Legfőbb nevezetességei a Kaunosz sziklasírok és a Dalyan-delta, ahonnan könnyen megközelíthető az İztuzu strand, mely az álcserepes teknősök költőhelye.
Forrás: cultureroutesinturkey.com, besthike.com, cariantrail.com
Kollár Kata – Türkinfo
Adorján Imre: Dede Korkut Könyve
A magyar kiadás előzményei
Gyakran előfordul, hogy egy ötlet és megvalósulása közt évek telnek el. Így volt ez Dede Korkut Könyvénke[1] magyar kiadásával[2] is. Ám a közben lepergett évek nem teltek el haszontalanul: közben sikerült, habár sok küzdelem árán és akadályokon keresztül, egyet-mást tennünk a mű magyarországi ismertetése és népszerűsítése terén.
A dolog ott kezdődött, hogy 1977-ben Pap Gábor művészettörténész Ankarában megvette Dede Korkut Könyvének Orhan Şaik Gökyay által mai török nyelvre átírt kiadását (Istambul, 1976), és azt nekem ajándékozta. Amint olvasgatni kezdtem, egyre jobban felkeltette érdeklődésemet a könyv. Ezért Kelemen András barátommal – akinek korábban már több török novellafordítása is megjelent az Európa Kiadónál – elhatároztuk, hogy három, általunk kiválasztott epizódot átültetünk belőle magyarra.
Elsőként Bikács kán történetét fordítottuk le. Munkánk során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez a mű a török, de egyúttal a magyar kultúra kincsestára is. Meglepetve vettük észre például, hogy az ifjú vitéz itt is bikával birkózik, akárcsak Arany János Toldijában! Sőt, ahogy a Toldiban, Bikács történetében is 40 vitéz kíséri el a hőst.
Ezek után már tudatosan kerestük a magyar és a török, ezen belül különösen a népi hagyományok közti hasonlóságokat és azonosságokat. Deli Dumrul történetében a magyar „szeretet próbája” népballadakörnek egy bővebb hasonmására találtam. Előttem is tudtak erről a magyar balladakutatók, de Deli Dumrul történetét nem olvasták.
Ezek után kézenfekvő volt a gondolat, hogy Dede Korkut történeteit hazánkban is meg kell ismertetni. Ezért Bikács kán történetéből bábjáték szövegkönyvet írtam, ami alapján a mű a székesfehérvári Vasvári Pál Általános Iskola felső tagozatos tanulóinak közreműködésével 1983-ban színpadra is került. Az akkori török nagykövet, Osman Başman őexcellenciájaának és több munkatársának jelenlétében zajlott le az ősbemutató a Megyei Művelődési Központ Szent István színháztermében. A tanulók ezt a bábjátékot több vetélkedőn bemutatták, s értékes helyezéseket értek el vele.
1984-ben Székesfehérváron az Alba Regia Hotelben rendezett „Török Gasztronómiai Est” során egymás mellett mutatta be két előadóművész Deli Dumrul történetét. Egyikük (Bobory Zoltán, a Látókör Irodalmi és Művészeti Társaság vezetője) a török verziót szavalta, a másik pedig a magyar balladák odaillő részeit énekelte. Ezt az előadást az Építők Művelődési Házában megismételtük. Osman Başman nagykövet úr feleségével és munkatársaival együtt mindkét előadáson jelen volt.
Kelemen Andrással több ismertető előadást is tartottunk Dede Korkut Könyvéről, többek közt Budapesten, Békéscsabán, Debrecenben, Kecskeméten, Kiskunhalason. Bikács kán történetét első alkalommal a Halasi Téka folyóirat publikálta1985-ben, Pap Gábor és feleségem, Berente Judit előszavával. Nem sokkal később a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Művelődési osztálya stencilezett formában jelentette meg Dede Korkut Könyvének általunk lefordított három részét, a Bikács kán, a Deli Dumrul és a Bamszi Bejrek történetét.
Forrás: nemzetiszinhaz.hu
Összecsapásokba torkollottak a május 1-i tüntetések
Összecsapásokba torkollottak a május 1-i tüntetések Nyugat-Európában. Több ezer ember lepte el a francia nagyvárosok utcáit, nagyobb gazdasági és társadalmi igazságosságot követelve a munka ünnepe alkalmából. Országszerte nagyjából 300 helyen tüntettek.
Megmozdulásokat tartottak Berlinben és Londonban.
Tüntettek Európa másik felében is.
Törökország legnagyobb városában, Isztambulban több mint 200 embert vettek őrizetbe.
Forrás és videó: hirtv.hu