Meredeken zuhan a török elnök támogatottsága, miután egy maffiavezér súlyos vádakat fogalmazott meg az ország politikai vezetésének tagjaival szemben.
Sedat Peker öt YouTube-videót tett közzé amelyekben azt állítja, hogy a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) magas rangú politikusai súlyos bűncselekményekben vettek részt. A felvételek szerint a törvényhozók gyilkosságban, nemi erőszakban, kábítószer-kereskedelemben érintettek.
Pekert korábban többek között gyilkosság és emberrablás, illetve bűnszervezet létrehozása miatt ítélték el. Tavaly januárban elmenekült Törökországból, a rendőrség most is keresi.
½ pohár nagy szemű bulgur (pilavlık)
1 pohár zsírszegény tej
1 csipet só
½ teáspohár zsírszegény tejszín
½ pohár zsírszegény joghurt
2 ek. édesítőszer (nem folyékony, pl. xilit)
1 ek. reszelt narancshéj
2 pohár vegyes erdei gyümölcs
A tejet egy lábasban a csipet sóval felmelegítjük. A bulgurt bő vízzel megmossuk, leszűrjük, majd hozzáadjuk a tejhez, és lefedve puhára főzzük. A tűzhelyről levéve hagyjuk kihűlni.
Egy tálban összekeverjük a joghurtot, a tejszínt, a reszelt narancshéjat és az édesítőszert. Beletesszük a bulgurt, alaposan elkeverjük. Az előkészített poharak aljára teszünk a gyümölcsből, erre kanalazzuk a bulguros keveréket, végül a tetejére ismét gyümölcs kerül. Tetszés szerint díszítve tálaljuk.
Visszalépés a jogállamiság és az alapvető jogok területén
Törökország konfrontatív és ellenséges külpolitikát folytat
A képviselők az örmény népirtás elismerésére ösztönzik Törökországot
Az Unió és Törökország közötti kapcsolat olyan mértékben megromlott, hogy Brüsszelnek alapvetően át kell azt értékelnie, fogalmaznak a képviselők egy szerdán elfogadott jelentésben.
A török kormány az elmúlt évek folyamán egyre távolodott az uniós értékektől és normáktól. Ennek eredményeképpen a két fél közötti kapcsolatok történelmi mélypontra jutottak, figyelmeztetnek a képviselők, akiket különösen a török jogállamiság állapota és az alapvető jogok helyzete aggaszt.
A szerdán elfogadott állásfoglalásban a képviselők hangsúlyozzák: ha Törökország nem változtat irányt, akkor a Bizottságnak hivatalosan is a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését kellene javasolnia.
Kiugróan koncentrált hatalom
A képviselők a visszalépést jelentő intézményi reformokat bírálva riasztónak találják, hogy nem független az igazságszolgáltatás, hogy megszilárdult „az elnöki rendszer tekintélyelvű értelmezés[e]” és hogy „a hatalom továbbra is kiugró mértékben az elnökség kezében koncentrálódik”. A Parlament felszólítja az illetékes török szerveket, hogy azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon az összes jogvédőt, újságírót, ügyvédet, egyetemi tanárt és mindenki mást, akit megalapozatlan vádak alapján tartanak fogva.
A képviselőket Törökország többek között az EU-val és tagállamaival, különösen Görögországgal és Ciprussal szemben megnyilvánuló, konfrontatív és ellenséges külpolitikája is aggasztja. A Parlament emellett bírálja Ankara szíriai, líbiai és hegyi-karabahi beavatkozásait, amelyek következetesen ütköztek az Unió külpolitikai céljaival. A képviselők emellett megismétlik: Törökországnak el kellene ismernie az örmény népirtást, amely utat nyithatna a török és az örmény nép megbékélése felé.
Támogatni kell a szír menekülteket
A képviselők ugyanakkor megállapítják, hogy Törökország kulcsszerepet játszik tágabb környezete stabilitásának biztosításában, és elismerik az uniós diplomácia hatékony párbeszéd kialakítására irányuló erőfeszítéseit.
A jelentésben emlékeztetnek rá: Törökország csaknem négy millió menekült, közülük közel 3,6 millió szír vendéglátójaként továbbra is fontos szerepet tölt be a menekültkérdés kezelésében. A Parlament elismeri a török erőfeszítéseket, és kéri az Uniót, hogy továbbra is biztosítsa a szír menekülteknek és az őket vendégül látó török közösségeknek szükséges támogatást. A Parlament ugyanakkor hangsúlyozza: elfogadhatatlan, ha a bevándorlókat és a menekülteket politikai befolyásszerzés és a zsarolás céljára használják.
A képviselők végül kiemelik: Törökországban még mindig színes és aktív civil társadalom működik, amely a kormány hatalmának egyik utolsó korlátját jelenti. Ezért arra biztatják a Bizottságot, hogy az továbbra is biztosítson anyagi támogatást a török civil társadalomnak.
A jelentéstevő szerint
„Valószínűleg ez a törökországi helyzetről készült eddigi legkeményebb hangvételű jelentés. Tükrözi mindazt, ami az elmúlt két évben sajnos az országban történt, különösen az Unió és tagállamaival fenntartott kapcsolatok, illetve az emberi jogok és a jogállamiság terén – ez utóbbiak jelentik a legnagyobb problémát a Parlament szemszögéből. Bízunk benne, hogy Törökországban határozott irányváltás következik be, és a közelmúltban elhangzott bíztató kijelentéseket konkrét lépések követik. Arra bíztatjuk a többi uniós intézményt, hogy a Törökország iránt tanúsított jóindulatot a demokratikus reformok megvalósultától tegyék függővé” – mondta Nacho Sánchez Amor (S&D, Spanyolország).
A vitában nem szólalt fel magyar képviselő.
A jelentést 480 szavazattal, 64 ellenszavazat és 150 tartózkodás mellett fogadták el szerdán.
Történelmi mélyponton az Unió és Törökország közti kapcsolatok – jelentették ki az Európai Parlament képviselői, akik szerint az ankarai vezetés miatt az országban visszalépés tapasztalható a jogállamiság és az alapvető jogok területén, a török külpolitika konfrontatív és megromlott az uniós csatlakozás esélye is.
Az Unió és Törökország közötti kapcsolat olyan mértékben megromlott, hogy Brüsszelnek alapvetően át kell azt értékelnie – áll az Európai Parlamentben szerdán elfogadott jelentésben. A megállapításokat 480 szavazattal, 64 ellenszavazat és 150 tartózkodás mellett fogadták.
A dokumentum szerint a török kormány az elmúlt évek folyamán egyre távolodott az uniós értékektől és normáktól. Ennek eredményeképpen a két fél közötti kapcsolatok történelmi mélypontra jutottak. Az EP-képviselőket különösen a török jogállamiság állapota és az alapvető jogok helyzete aggasztja.
„Ha Törökország nem változtat irányt, akkor a Bizottságnak hivatalosan is a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését kellene javasolnia” – írták a szövegben.
A képviselők a visszalépést jelentő intézményi reformokat bírálva riasztónak találják, hogy nem független az igazságszolgáltatás, hogy megszilárdult „az elnöki rendszer tekintélyelvű értelmezés[e]” és hogy „a hatalom továbbra is kiugró mértékben az elnökség kezében koncentrálódik”. A Parlament felszólítja az illetékes török szerveket, hogy azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon az összes jogvédőt, újságírót, ügyvédet, egyetemi tanárt és mindenki mást, akit megalapozatlan vádak alapján tartanak fogva.
A képviselőket Törökország többek között az EU-val és tagállamaival, különösen Görögországgal és Ciprussal szemben megnyilvánuló, konfrontatív és ellenséges külpolitikája is aggasztja. A Parlament emellett bírálja Ankara szíriai, líbiai és hegyi-karabahi beavatkozásait, amelyek következetesen ütköztek az Unió külpolitikai céljaival. A képviselők emellett megismétlik: Törökországnak el kellene ismernie az örmény népirtást, amely utat nyithatna a török és az örmény nép megbékélése felé.
Viszont a menekültválság kezelésében még mindig fontos partnernek tartják Törökországot: Ankara kulcsszerepet játszik tágabb környezete stabilitásának biztosításában, és elismerik az uniós diplomácia hatékony párbeszéd kialakítására irányuló erőfeszítéseit. Fontosnak tartják, hogy négymillió – többségében szír és iraki – menekülte fogadtak be. A Parlament ugyanakkor hangsúlyozza: elfogadhatatlan, ha a bevándorlókat és a menekülteket politikai befolyásszerzés és a zsarolás céljára használják.
Azt is elismerik az európai politikusok, hogy Törökországban még mindig színes és aktív civil társadalom működik, amely a kormány hatalmának egyik utolsó korlátját jelenti. Ezért arra biztatják az Európai Bizottságot, hogy az továbbra is biztosítson anyagi támogatást a török civil társadalomnak.
„Valószínűleg ez a törökországi helyzetről készült eddigi legkeményebb hangvételű jelentés. Tükrözi mindazt, ami az elmúlt két évben sajnos az országban történt, különösen az Unió és tagállamaival fenntartott kapcsolatok, illetve az emberi jogok és a jogállamiság terén – ez utóbbiak jelentik a legnagyobb problémát a Parlament szemszögéből. Bízunk benne, hogy Törökországban határozott irányváltás következik be, és a közelmúltban elhangzott bíztató kijelentéseket konkrét lépések követik. Arra bíztatjuk a többi uniós intézményt, hogy a Törökország iránt tanúsított jóindulatot a demokratikus reformok megvalósultától tegyék függővé” – mondta Nacho Sánchez Amor (S&D, Spanyolország).
A kopaszodás talán az egyik leggyakoribb, férfiakat érintő hiúsági kérdés. Míg egyesek kifejezetten férfias megjelenésnek tartják, másoknak súlyos lelki terhet jelent és a hajhatár fokozatos visszahúzódása az önértékelésre is súlyos hatással van.
A hajvesztés gyakran már kamaszkorban megindul, a huszonévesek mintegy 25 százaléka tapasztalt már fokozott hajhullást, az ötvenes korosztálynak pedig közel fele kopaszodik.
Mi áll a kopaszodás hátterében?
Férfiaknál a kopaszodás elsődleges kiváltó oka a genetika, a 20 és 45 éves kor között kopaszodásnak induló férfiak esetében általában hormonális eredetű hajhullásról van szó. A tipikus férfias hajritkulás közvetlen kiváltó oka a tesztoszteronból képződő DHT hormon, amely a hajhagymák tápanyagellátását vészesen csökkenti, blokkolja. A hajtermelés az érintett területen egyre jobban romlik, ezért a hajszálak erősen elvékonyodnak, majd idővel nem képződnek újak, és ezzel fokozatosan megindul a haj ritkulása a homloktól a halántékok felé haladva, illetve a fejtetőn. A hajmennyiség csökkenését okozhatják emellett krónikus gégészeti, urológiai és fogászati betegségek is, de állhat a háttérben vérszegénység, egyes gyógyszerek, nem megfelelően kiválasztott hajápoló kozmetikumok, sőt a helytelen táplálkozás és a túlzott stressz is lehet a probléma forrása.
A férfi hajvesztés kezelésére ma már rendkívül hatékony orvos-esztétikai eljárások léteznek, amelyek időben elindítva hatékonyan segíthetnek késleltetni a folyamatot. A kopaszodás, hajhullás folyamatát egyes kezelések, terápiák lassíthatják, ezek mellett a hajbeültetés is egyre keresettebb módszer.
Törökország világelső a hajbeültetésben
A Közel-Keleten az ápolt, erős arcszőrzet a hatalom, a férfiasság, a társadalmi rang és a bölcsesség jelképe, emellett politikai jelentéssel is bír. Nem véletlen, hogy több száz klinika kínálja Törökországban a hajbeültetés különböző lehetőségeit a páciensek számára. Míg korábban leginkább a közel-keleti férfiak utaztak tömegesen a török hajtranszplantációs központokba ezzel a céllal, addig ma már a világ szinte minden pontjáról érkeznek páciensek és a GetHair Magyarországhoz hasonlóan külön utazási irodák is specializálódtak az orvosi turizmusra és a hajbeültetéssel egybekötött városnézésre.
A török lapok ukrán forrásra hivatkozva arról írnak, hogy az edzőkeresésben lévő Fenerbahce egyik jelöltje állítólag a Fradi trénere.
Mint ismert, Erol Bulut vezetőedző menesztését követően Emre Belözoglu sportigazgató vette át ideiglenesen az utolsó tíz bajnokira a Fenerbahce irányítását, a török bajnokság múlt hétvégi befejezését követően így megszaporodtak az edzőkérdéssel foglalkozó cikkek a Szalai Attilát is foglalkoztató együttes körül.
A gursesgazetesi.com ukrán forrásra hivatkozva azt írja, hogy
a Ferencváros trénere, Szergej Rebrov is jelölt a Fener kispadjára.
A 46 éves szakemberrel kapcsolatban megjegyzik, hogy nem lenne számára ismeretlen az isztambuli klub, hiszen játékoskarrierje során másfél évet lehúzott a Fenerbahcéban és tagja volt a 2003/04-es idényben bajnoki címet szerző együttesnek.
A lap azt is hozzáteszi, hogy Rebrov mindenképpen Európában maradna, ha távozna a Fraditól, így a Fenerbahce érdeklődése kapóra jöhet számára.
A 350 ezer négyzetméternyi ásatási területnek egyelőre csak 65 négyzetméterét tárták fel.
Már 35 ezer ládányi régészeti leletet, köztük egy negyedik századi műemléket tártak fel az isztambuli Haydarpasa metróállomás építésekor.
A 350 ezer négyzetméternyi ásatási területnek egyelőre csak 65 négyzetméterét tárták fel, de már 35 ezer ládányi tárgyat találtak – közölte Mehmet Ali Polat, a projekt igazgatója.
„Eddig a legrégebbi tárgyak az 5. századból származó kisebb emlékek voltak, például pénzérmék vagy kis edények. A most talált legrégebbi műkincs egy 4. századi műemlék vagy mauzóleum” – idézte az igazgatót a DuvaR angolnyelvű török hírportál.
Az ásatási terület régészeti szempontból rendkívül gazdag, a terület az egykori település főutcája lehet.
A régió a 7. század során néptelenedett el – mondta Polat. A szakértő kiemelte, egyelőre nem találtak az Oszmán Birodalomból fennmaradt emlékeket.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
