Törökország sürgős megoldást keres a Márvány-tengert, valamint a szomszédos Fekete- és Égei-tengert helyenként ellepő nyálkafoltok ellen, amelyek kiterjedése az utóbbi napokban soha nem látott méreteket öltött.
A török Felsőoktatási Tanács (YÖK) elnöke, Yekta Sarac vasárnap a Twitteren azt közölte, hogy a jövő héten értékelik ki az ország egyetemei által folytatott vizsgálatokat és a megoldásra vonatkozó javaslatokat – számolt be az MTI.
A török Éghajlatváltozás és Éghajlatpolitika Kutatási Egyesület elnöke, Baran Bozoglu a Demirören török hírügynökségnek nyilatkozott a ragadós lepel megjelenésének okairól és további kialakulásának megelőzéséről.
A vasárnap megjelent interjúban Bozoglu rámutatott: a nyálka tulajdonképpen tengeri élőlények által termelt szerves anyag, a mostani katasztrofális helyzetért pedig a víz növekvő szennyezettsége és az éghajlatváltozás a felelős.
Hangsúlyozta, hogy a part menti városok, köztük a 16 millió lakosú Isztambul szennyvizét nem tisztítják megfelelően, így a kelleténél több nitrogén és foszfor kerül a tengerekbe, amelyeknek átlaghőmérséklete ráadásul 2,5 Celsius-fokkal magasabb, mint a korábbi években. A nyálka akadályozza az oxigén lejutását a tengerbe – hívta fel a figyelmet Bozoglu a probléma súlyosságára.
A porított agyag égetésével készített, több színű és motívumú mázas cserép és kerámia háztartási cikkeket vagy falitáblákat çininek nevezzük. A çinikészítés azt a hagyományos kézműves technikát jelenti, amellyel a 12. századtól kezdve a török çiniművészek alkotnak.
Az agyag porítása után következik annak pépesítése, majd formázása és szárítása. Ezután a termékeket kemencében égetik ki, ekkor kapják a sima égetett cserepet. A mintát egyfajta stencillel viszik fel a cserépre, amit azután szénporral rajzolnak meg. A külső kontúrokat fekete festékkel, ecset segítségével készítik, és a motívumokat különféle színekkel festik ki. Ezt követően mázzal vonják be, amit 900-940 °C-on égetnek ki. Ezzel el is készül a porcelánedény vagy dísztárgy.
A porcelán díszítései között általában geometriai alakzatokat, növényeket és kozmikus gondolatokat és hiedelmeket szimbolizáló állatfigurákat fedezhetünk fel különböző színekben. Leggyakoribb a piros, a kobaltkék, a türkiz és a zöld színek használata fehér vagy sötétkék alapon. Ezek a hagyományos porcelánok jellemzői.
Egyes becslések szerint Törökországban több mint 5000 çinikészítő kézműves van. Az egyes műhelyekben megosztják a munkát egymás között: vannak, akik a formázásban, mások a dekorálásban és vannak, akik az égetésben vesznek részt.
A çiniminták díszítésként megjelennek mind a középületeken, mind a vallási épületeken. Azon túl, hogy Kütahya, İznik és Çanakkale valamennyi részén láthatunk ilyen technikával díszített épületeket, Antalya, Konya, Kayseri, Sivas és természetesen Isztambul szimbolikus épületein is megtalálhatók.
Ezek a minták művészi módon tükrözik a hiedelmeket, a világnézeteket, az életmódot, az emberek felfogását a múltról és a jelenről, így a çinikészítés hozzájárul a múlt és a jelen közötti kulturális kötelék erősítéséhez, valamint a kulturális folytonosság és identitásérzék átadásához a jövő nemzedéke számára.
A porcelánkészítés művészete 2016-ban került fel az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Törökországban az éves infláció az áprilisi 17,14 százalékos kétéves csúcsról a piaci várakozásokkal ellentétben nem emelkedett, hanem 16,59 százalékra esett vissza májusban az előző év azonos időszakával összevetve – közölte a török statisztikai intézet.
Ennek ellenére a ráta továbbra is jelentősen meghaladja a jegybank 5 százalékos inflációs célértékét.
Úgy tűnik, hogy az átmeneti enyhülés nagyrészt a hónap első felében érvényes korlátozó intézkedések hatása, míg más gazdasági és pénzügyi feltételek továbbra is az inflációs nyomás növekedését vetítik előre.
Ezek között ki kell emelni, hogy a török fizetőeszköz az utóbbi évek legrosszabbul teljesítő feltörekvő piaci devizája, amely 2018 óta elvesztette értékének felét, míg az idén márciusban a jegybank élén történt váratlan személycserét követően közel húsz százalékot gyengült.
Emellett a líra tegnap ismét történelmi mélypontra zuhant a dollárral szemben, miután Recep Tayyip Erdoğan elnök a jegybank új elnökét kamatcsökkentésre szólította fel. A fizetőeszköz folyamatos gyengülése az importköltségek jelentős drágulását eredményezi, ami a piaci várakozások szerint a jövőben tovább erősíti az inflációs nyomást.
Májusra az elemzői konszenzus 17,25 százalékos éves fogyasztói árváltozást prognosztizált, míg júniusra a jelenlegi előrejelzések ismét 17 százalék fölé várják az árak növekedését.
Az árváltozás havi összehasonlításban is elmaradt a várakozásokban szereplő 1,46 százaléktól, miután áprilishoz képest 0,89 százalékos volt az emelkedés.
Haluk Burumcekci, a Burumcekci Consulting közgazdásza elemzésében szintén azt emelte ki, hogy az élelmiszer és alkoholmentes italok és a közüzemi szolgáltatások – melyek forgalmát nem érintette a májusi korlátozás – tovább drágultak a hónap folyamán, míg az olyan termék (például ruházat) és szolgáltatási csoportok, ahol a leállás miatt csökkent a kereslet, nagy hatással voltak az éves infláció csökkenésére.
Mivel a termelői költségek kis csúszással túlnyomóan tükröződnek a fogyasztói árakban, ezért szintén az infláció következő hónapokban történő növekedését előlegezheti meg, hogy a termelői árindex mutatója éves alapon 38,33 százalékkal, míg az előző hónaphoz képest 3,92 százalékkal került feljebb.
Ez éves szinten jelentős növekedés, míg havi alapon lassulást jelent. A piac inflációs várakozásaival ellentétben a török jegybank elnöke, Sahap Kavcioglu a szerda délután, nagyobb befektetőkkel folytatott egyeztetésén közölte, hogy a bank előrejelzése szerint az infláció áprilisban tetőzött, míg a harmadik negyedév végén vagy a negyedik elején meredeken csökkenő tendenciát mutat majd.
A gyakori bankelnöki személycserék és más kiszámíthatatlan politikai beavatkozások ugyanakkor jelentősen rontották a jegybank hitelességét.
Van egy hely Muğla tartományban, ami közel van a híres égei-tengeri nyaralóvárosokhoz, mégis oly távol tőlük. Saját medrében folyik az élet, soha nem gyorsabban, mint amilyen gyorsan a két kerék gurul. A településen ugyanis mindenki – legyen nagypapa vagy fiatal háziasszony – biciklivel közlekedik. Ula faluba látogatunk, amit úgy is hívnak: a kerékpárosok köztársasága.
Forrás: Ula Belediyesi Facebook oldal
A település lakosságának száma (a 2010-es adatok szerint) hivatalosan 5.683 fő, a kerékpárok száma pedig 5000. Minden akkor kezdődött, amikor 1940-et írtunk. A környék egyik jómódú családjának sarja, Hayati Öztürk, Izmirbe ment egyetemre. A nyári szünetben egy angol gyártmányú sárga biciklit vitt haza. Csodájára járt ám mindenki! Bár az idősebbek a sátán találmányának tartották, a fiatalokat talán pont ez vonzotta, így aki tehette, kipróbálta, de legalább meg akarta érinteni.
A hely egyetlen asztalosa, Cemil Çatalak, üzleti lehetőséget látott ebben. Gondolt egyet és foglalkozást váltott: kerékpárt adott bérbe, percre számolta a díjat. A srácok, amint egy kis pénzhez jutottak, szaladtak és biciklit béreltek.
1945-ben aztán újabb olyan dolog történt, amire ma is jól emlékszik mindenki. Sabri Acarsoy nem egy, de két kerékpárt hozott: az egyik Ralli, a másik Phillips márka, az egyik fekete, a másik sötétzöld.
A kis falu, mely sík területen fekszik, mezőgazdaságból tartja el magát, és termőföldek veszik körbe. Egyik végétől a másikig 10 km hosszú, így gyorsan bejárható két keréken is. A lakosok naponta átlagosan 5 km-t tekernek. Nincs olyan ember, aki elhízott lenne, mindenki egészséges, sportos. Nem létezik a környéken légszennyezettség és parkolási gond, illetve nemigen vásárolnak benzint, csak akkor, ha autóval elhagyják szűk lakókörnyezetüket. Ula lakosainak a bicikli nyugalmat, normál sebességű életvitelt és egészséget jelent. Tény, hogy a terület lakosainak átlagos életkora magasabb, mint a Törökországban megszokott.
Ali Karaarslan, 81 éves helyi lakos így nyilatkozik: „Nem cserélnék a 15 éves énemmel. Ma is erős vagyok, a lábaim izmosak. 65 éve tekerek. A két gyerekemmel és 5 unokámmal élek együtt. A háztartásunkban 8 bicikli van. Kerékpárlopásról még csak nem is hallottunk, így a kapu előtt letámasztva hagyjuk őket. Ha valakinek éppen szüksége lenne rá, akkor elviheti, úgyis visszahozza dolga végeztével.”
Forrás: Bisiklet Cumhuriyeti Ula Facebook oldal
A falusiak sok érdekességet mesélnek még kerékpáros múltjukról.
Például azt, hogy az 1940-50-es években annyira nem volt eszközük a gumik javításához, hogy gyakran abroncson közlekedtek. Azt is mesélik, hogy 1965-ig jogosítvány és rendszám kellett a kerékpár használatához, amit a rendőrök rendszeresen ellenőriztek is. A helyi rend őre többször volt sikeres két keréken is, mikor illetéktelen árusokat üldözött el.
Akik pedig máshonnan költöztek Ulába, ők is azonnal biciklit vásároltak, hogy helyi lakosnak érezhessék magukat, beilleszkedjenek. Akik pedig őslakosok, még őrzik édesapjuk kerékpárját, melyhez rengeteg emlék fűződik.
Forrás: Bisiklet Cumhuriyeti Ula Facebook oldal
Beszéljünk külön a lányokról, asszonyokról!
Ők kicsit később kezdtek kerekezni, sőt eleinte csak a kiváltságos családok lányai próbálkoztak vele. Egy idős asszony meséli, hogy 8 éves volt, mikor édesapjától ajándékba kapott egyet, mert négy fiútestvére volt, és egyedüli lányként nem akarták kihagyni a sorból.
Az 1980-as évek óta már nem csak a férfiak joga a kerékpáros közlekedés, mert az egyetemre járó lányok is biciklire pattantak, mikor otthon töltötték szünidejüket; később a gimnazista, majd a kisebb lányok, sőt az anyukák is. A 2000-es években már minden 10 bicikliből egy női tulajdonoshoz tartozott, így Ulában mintegy 500 női kerékpár van.
Nurten Ölmez 49 éve háziasszony így mesél erről: „A bicikli gyermekkorom óta az életem része. Van ugyan autóm is, de a kerékpárom más helyet foglal el a mindennapjaimban. Ennek köszönhetem, hogy szabadabb és egészségesebb vagyok. Néha úgy érzem magam, mint egy madár. A házam és a központ 1 km távolságra van egymástól, mindennapi feladataimat és bevásárolásaimat kerekezve is el tudom végezni.”
Több mint 40 éve versenyt is rendeznek a faluban. Idős, fiatal, nő, férfi együtt indul. Míg korábban gyorsasági verseny volt, néhány éve éppen fordítva: ki tudja a távot a leglassabban megtenni. Kitalálják, mi a fődíj? Egy kerékpár.
Aki nem hiszi, amit mesélünk, járjon utána! Látogasson Ulába vagy nézze meg ezt a dokumentumfilmet!
Lehetek őszinte? Olyan szépen beszélnek emlékeikről az idősebbek és a mozgássérült férfi – aki ép láb híján kezével hajtja a pedált –, hogy engem meg is hatottak.
Az információk forrása a fenti dokumentumfilmen kívül a Hürriyet napilap Kelebek mellékletében megjelent cikk.
A most bejelentett készletre a gázmező Amasra-1 megjelöléssel ellátott övezetében bukkantak rá.
A török Fatih fúróhajó újabb földgázkészletet, ezúttal 135 milliárd köbméter földgázt talált a Fekete-tenger alatt, amellyel a térségben eddig felfedezett mennyiség 540 milliárd köbméterre emelkedett – jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken az ország északi részén található Zonguldak városában.
A Fatih 2020. július 20-án kezdte meg próbafúrásait a később Sakarya gázmezőnek elnevezett területen, amely mintegy 150 kilométerre északnyugatra fekszik Zonguldaktól. A most bejelentett készletre a gázmező Amasra-1 megjelöléssel ellátott övezetében bukkantak rá.
Erdogan pénteken ismertette: három lépésben tervezik a szárazföldre szállítani a földgázt. Első lépésként kitermelő rendszert telepítenek a tengerfenékre, majd felépítik a szárazföldi feldolgozóállomást, végül pedig lefektetik a kettőt összekötő vezetéket.
Bár a sajtok szakértői sem tudják egészen pontosan, hol és mikor készült a világon az első sajt, az bizonyos, hogy az elsők között van Çatalhöyük – a közép-anatóliai, már 9 évezrede emberlakta település –, ahol a történelemben először háziasítottak állatokat, majd a birkatejet és kecsketejet is hasznosították. Az évezredes hagyományok hatására Törökország minden szegletének, szinte minden városának megvan a saját technológiájával vagy ízesítésével készült sajtja. Most ezen ízek nyomába eredtünk.
Sürk peyniri
Egy különleges sajtfélét mutatunk most be, mely kizárólag Hatay tartományban hagyományos. Ott készítik, de bárhol megkóstolhatjuk, mert szerencsére a nagyvárosok minden kerületében van legalább egy ún. yöresel bakkal, azaz tájegységekre (egy-egy tartományra vagy népcsoportra) jellemző ételeket, italokat árusító üzlet. Én is ilyen boltokban figyeltem fel – szép színe és formája miatt – a sürk sajtra. Kihasználva a török sajtokról szóló cikksorozatunkat, már nem csak nézegettem, meg is vásároltam, majd kíváncsian bontottam ki csomagolásából.
Formája nagyon szép és egyedi. Én cseppnek mondanám, a törökök a topaçhoz (népi játék, melyre kötelet tekernek a gyerekek, és azzal forgatva dobják el) hasonlítják. Színe piros. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor azt mondom, hogy olyan, mint a körözött, hiszen túrós alapja van és fűszerekkel keverik, ám az ízvilága egészen más.
Kibontás és kóstolás után vizsgálhattam meg alaposabban. Első véleményem: nagyon büdös és nagyon fűszeres. Kis falatok kóstolgatása után azt gondoltam: levegőt nem szabad venni fogyasztása közben (tényleg nagyon büdös), savanykás, számomra teljesen ismeretlen ízeket éreztem a különleges fűszereknek köszönhetően. Egyes fűszernövényeknek még a szálait is fel lehet fedezni, mert darabosan vannak benne. Állaga száraz, pergős, könnyen törik.
A Hatay tartományban élők nagyon sokat fogyasztanak belőle, egyértelműen a legnagyobb kedvencük. Nekem nem lett kedvencem, de azért egy kóstolást megért. Ára nem túl sok (250g – 7,5TL – kb. 270Ft), így nem nagy áldozat, hogy vásároljunk belőle és megismerjük ezt a különlegességet.
Utánanéztem, hogyan készítik. A nyár végén lefejt tejből a legfinomabb, amiből előbb joghurtot állítanak elő, majd – hogy a zsírt és a vizet szét tudják választani – nagyon gyors mozdulatokkal felverik habosra. Az így kapott folyadék neve az ayran, amit melegítéssel, majd további feldolgozással alakítanak darabossá (a magyar túróhoz hasonlóvá).
A friss túrót fűszerezik. A hozzáadott növények nevét igyekszem megismertetni a magyar olvasókkal is. Fő eleme a za’atar nevű zöld fűszer, mely hasonlatos az oregánóhoz, ám ez egy kizárólag a közel-keleti országokban honos növény. Kerül bele sumra, mely az édeskömény Hatay környékén elterjedt változata. Használnak még küzbera nevű őrölt leveleket, mely a koriander ottani változata. Kerül bele néhány ismertebb fűszer is: fekete bors, kömény, menta, darált csilipaprika (pul biber) és piros húsú paprikából készített krém (biber salçası). Láttam olyan receptet, melyben egy pohárnyi szűz olívaolajat is tettek bele, gondolom a krémesebb, zsírosabb állag elnyerése érdekében.
Ezekből a hozzávalókból tésztaállagú krém készül, majd citromnagyságúra szaggatják, formázzák. Egy kosarat kibélelnek textillel – ebbe kerülnek a kis labdácskák –, amit szellős, napos helyen magasról lelógatnak. A sajtocskák – meg- megforgatva – 3-4 napig száradnak a kosárban. Ezt követően egyesével csomagolják őket papírba, és így készen állnak a fogyasztásra. Ez a sajt akár egy évig is eltartható. Időnként kisebb gömböket gyúrnak belőle és befőttesüvegekbe rakják, amit utána felöntenek olívaolajjal.
Fogyasztáskor egyszerűen felszeletelik, de készíthető belőle saláta is uborka-, paradicsom- és hagymakockákkal keverve.
Nem volt elég a sajtból? Nézzék meg vagy olvassák el a sajtokról szóló történeteket a Peynirin Hikayesi című dokumentumfilmben (Evru Erke – beIN Connect) vagy a – számunkra is forrásként szolgáló – Peynir Aşkına (Berrin Bal Onur & Neşe Aksoy Biber) című könyvben.
Rendkívül dinamikusan fejlődnek a magyar-török kapcsolatok, és remélhetőleg további felívelés következik – jelentette ki csütörtökön, törökországi látogatását követően Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Németh Zsolt arról számolt be, hogy vezetésével a külügyi bizottság delegációja Ankarában és Izmirben járt. Találkoztak a török külügyminiszterrel, a partnerbizottság delegációjával, valamint az Európa Tanács török küldöttségének vezetőjével és tagjaival. Végül megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát Izmirben, majd látogatást tettek a magyar kontingensnél a NATO szárazföldi parancsnokságán.
Elmondta, hogy áttekintették a kétoldalú kapcsolatok főbb kérdéseit, és kiemelte, hogy a két ország 1923-ban fogja ünnepelni a diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját.
Kiemelte, hogy Budapest és Ankara a turistaszezon kezdetén jó időzítéssel kötötte meg a koronavírus elleni oltási igazolványok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodást.
Németh hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Törökország európai uniós csatlakozását, és fontosnak tartja, hogy az ország megkapja azt az anyagi támogatást, amelyet megígért a közösség. Mint mondta, újra kell kezdeni a vízumliberalizációs és a vámunió megújításáról szóló tárgyalásokat.
Végezetül azon reményének adott hangot, hogy még idén összeülhet a Türk Tanács, és közölte, megegyeztek arról, hogy a külügyi bizottságok is megkezdik ennek keretében az együttműködést.
A június 11-én kezdődő Európa-bajnokságra készülő török labdarúgó-válogatott 2–0-ra legyőzte Moldovát csütörtökön.
A török válogatottnak ez a már az Európa-bajnokság előtti második felkészülési mérkőzése volt, az elsőn 2–1-re nyert otthon Azerbajdzsán ellen.
Akkor sem ment könnyen a törököknek, ez pedig a csütörtöki meccsre is igaz volt. Az első félidőben nem született gól, de török kaput eltaláló lövés is csak egy.
A második játékrészben aztán megrázta magát Törökország, s előbb a Lille-ben újra csúcsformába lendülő Burak Yilmaz, majd Cengiz Ünder is eredményes volt (2–0).
Az első gólt szerző Yilmaz remek előjelekkel várhatja a kontinensviadalt, hiszen a legutóbbi négy válogatott meccsén immár öt gólt szerzett, míg a francia bajnoki idényt 16 góllal zárta májusban.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
