2025. július 25.
Türkinfo Blog Oldal 452

Olasz levéltárból került elő a titokzatos krónika, benne a három részre szakadt Magyarország korabeli története

Kép forrása: www.pikrepo.com

A 2020-as karantén alatt egy teljes terjedelmében sohasem kiadott, ismeretlen fejezeteket tartalmazó kéziratot talált két szegedi filológus-történész, Petneházi Gábor és Kasza Péter Trentóban. Az Olaszországban őrzött krónika, az itáliai eretnek Bruto munkája nagy terjedelemben, 2000 oldalon taglalja a 16. század magyar történelmét, kézzel írt eredeti példánya hamarosan Magyarországra érkezhet. Petneházi Gáborral beszélgettünk a felfedezés jelentőségéről.

A 16. század a történetírás évszázada, hatalmas mennyiségű anyag keletkezett, és rengeteg mű maradt kéziratban is. Ezekkel azonban az elmúlt száz évben viszonylag kevesen foglalkoztak – nemrég került elő fontos új forrásként egy beszámoló a mohácsi csatáról is a humanista Caspar Ursinus Velius tollából. Most pedig egy, a nagyközönség előtt teljesen ismeretlen, alapvető munka került napvilágra az 1500-as évek erdélyi és magyar történelméről: az olasz Gian Michele Bruto (latinosan Brutus) húsz könyvből álló krónikája. A Rerum Ungaricarum libri című mű idáig ismeretlen és a korábbiaknál teljesebb példánya Trentóban, a volt jezsuita kollégium levéltárából bukkant elő. Hogy pontosan hogyan és mikor került oda, a történészek sem tudják.

„2000 kiadatlan oldalról van szó, benne a szerző saját kezű javításaival és más történetírók megjegyzéseivel, korábban nem ismert könyvekkel az 1500-as évek magyar történelméről. Ez talán érzékelteti a trentói kézirat jelentőségét”

– mondja Petneházi Gábor, aki Kasza Péterrel együtt Olaszországban megtalálta Gian Michele Bruto munkáját. Az, hogy több mint 400 évvel a keletkezésük után latin nyelvű krónikák kerülnek elő, leginkább az internetnek és a digitalizációnak köszönhető: egyre több eredeti forrásgyűjtemény kerül fel világszerte a netre, Olaszországban például teljes körűen kezdték feltölteni a régi kéziratok adatbázisát. Na és a két szegedi magyar kutatónak, Petneházi Gábornak és Kasza Péternek, akik jól ismerik a neolatin műveltséget, és filológusként, régi írásokkal foglalkozó paleográfusként célzatosan keresték a magyar vonatkozású kéziratos műveket a külföldi katalógusokban.

A 16. században élt Gian Michele Bruto egy évtizeden át volt Báthory István történetírója. Az erdélyi fejedelem és lengyel király Báthory megbízásából dolgozott ezen a monumentális művén is, a krónikát azonban végül nem nyomtatták ki. Ennek részben politikai okai lehettek: a fejedelem nem volt elégedett a végeredménnyel, így Bruto hátralévő évei leginkább azzal teltek, hogy politikai oldalt és patrónust váltva megpróbálta kiadni a művét – sikertelenül.

A Rerum Ungaricarum libri címe ezért cseng most ismeretlenül, pedig

a kora újkori magyar történelem, a török kor politikai viszonyai, Erdély önállóságának és Báthory megerősödésének páratlan forrása.

Az 1500-as évek az ország három részre szakadásával a magyar történelem egyik különösen nehéz időszaka, és az itáliai krónikás is elsősorban arra vállalkozott, hogy nemzeti szempontból bemutassa az ország hanyatlását Mátyás halálától egészen Báthory trónra lépéséig.

A nagy előkép Bonfini, Mátyás történetírója volt Bruto számára, az ő munkáját folytatva akart a saját koráig tartó magyar történelmet megalkotni. A humanizmus századában hozzátartozott az udvari reprezentációhoz, hogy az uralkodónak van egy udvari történetírója. Őket gyakran Itáliából hozták, hiszen a Respublica Litteraria, az „irodalmi köztársaság” a humanista írók hálózata igazán nemzetközi volt ugyan, a humanizmus igazi hazája mégiscsak Itália volt.

Az erdélyi fejedelemnek a korszak sztárszerzői elérhetetlenek voltak, így maradt Bruto, a velencei követek titkára, akinek volt már egy machiavellista műve Firenze történetéről. Mindezzel együtt inkább másodvonalbelinek számított a humanisták között, ráadásul a szabad gondolkodás híveként eretnek volt, akit az inkvizíció már kétszer is elítélt, és kiutasították Velencéből.

„A katolikus Báthorynak a szemére is vetették, hogy miért kell egy ilyen gyanús alakot alkalmaznia, amire nagyjából azt válaszolta, hogy ide a végekre csak ilyenek hajlandóak elszegődni: a nevesebb humanisták inkább maradnak otthon egy scudóért, mint hogy eljöjjenek keletre tíz scudóért” – jellemzi a korabeli krónikáspiacot Petneházi Gábor.

Folytatás

Forrás: telex.hu

EURO-2020 – Török-olasz mérkőzéssel kezdődik a foci Eb

Kép forrása: editorial.uefa.com

Pénteken 21 órakor kezdődik a labdarúgó Európa-bajnokság, amelynek nyitómérkőzését a török és a titkos esélyesnek tartott olasz csapat játssza Rómában.

Az első erőpróba ugyanakkor korántsem ígérkezik könnyűnek, mivel a törököknek igencsak tehetséges és minőségi csapatuk van. Ezt bizonyítja, hogy az Eb-selejtezők során négy pontot szereztek a világbajnok franciák ellen, azóta pedig a vb-selejtezőkön legyőzték a hollandokat, a németekkel és a vb-ezüstérmes horvátokkal pedig egyaránt 3-3-as döntetlent játszottak barátságos mérkőzésen.

Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban több gólzáporos meccset vívtak, a török csapat erőssége egyértelműen a védelem. A Leicester Cityt erősítő Caglar Soyuncu és a Juventusban futballozó Merih Demiral által fémjelzett egység tíz találkozón mindössze három gólt kapott a selejtezők során. Klasszis játékosokban elöl sincs hiány, az AC Milan játékmestere, Hakan Calhanoglu remek szezont produkált, ahogy a veterán Burak Yilmaz is, aki – Zeki Celikkel és Yusuf Yazicivel egyetemben – meglepetésre bajnoki címre vezette a Lille-t a francia pontvadászatban a tavaly Bajnokok Ligája-döntős Paris Saint-Germaint megelőzve.

A Squadra Azzurra feltehetően óriási bizonyítási vággyal lép majd pályára, miután öt éve nem szerepelt nemzetközi tornán: nemzeti sporttragédia volt az egész ország számára, hogy a válogatott nem jutott ki a 2018-as világbajnokságra.

Roberto Mancini szövetségi kapitány kinevezése ugyanakkor gyökeres változást hozott a nemzeti együttes életében. Bár olyan világsztárok nem szerepelnek a keretben, mint például a világbajnok franciáknál vagy a vb-bronzérmes belgáknál, a szakvezető mégis olyan csapatot tudott építeni, amely közel három éve, 2018 szeptembere óta nem kapott ki. Az olaszok 27 meccses veretlenségi sorozattal kezdik meg a tornát, illetve sorozatban nyolc győzelemnél tartanak.

Ennek fényében a nyitómérkőzés egyértelmű esélyese Olaszország, kiváltképpen, hogy hazai pályán, a római Olimpiai Stadionban, közel 18 ezer néző előtt fogadja riválisát, amelytől ráadásul története során még egyszer sem szenvedett vereséget.

Mancininek egyetlen hiányzója lesz, a középpályás Marco Verrattira nem számíthat, de reményei szerint a második csoportmérkőzésre már ő is bevethető lesz. A törökök ellen valószínűleg a Sassuolo játékosa, Manuel Locatelli pótolja majd.

„Jobb csapatunk van, mint 2016-ban volt, de ezt be is kell bizonyítanunk. Ha kiesünk a csoportküzdelmekben, az rosszabb lesz, mint öt éve volt. Ahhoz, hogy megmutassuk, erősebbek lettünk, legalább a negyeddöntőig el kell jutnunk”

– fogalmazott a védő Alessandro Florenzi, arra utalva, hogy a 2016-os kontinensviadalon az olaszok a nyolc között búcsúztak, miután 11-esekkel alulmaradtak a németekkel szemben.

A nyitómérkőzésen a holland Danny Makkelie fújja majd a sípot.

A várható kezdőcsapatok:

Törökország:

Cakir – Celik, Demiral, Soyuncu, Meras – Yokuslu – Calhanoglu, Tufan, Under – Yazici, Yilmaz

Olaszország:

Donnarumma – Florenzi, Bonucci, Chiellini, Spinazzola – Barella, Jorginho, Locatelli – Berardi, Immobile, Insigne

Forrás: parameter.sk

Sisler Kovulunca

25 hajóval szedik fel a török partokat ellepő nyálkát

Kép forrása: www.pikist.com

A zselészerű anyag természetes úton jött létre, ám akadályozza az oxigén lejutását a vízbe. A hajók után kamionokra teszik, majd megsemmisítik.

Törökország kedden megkezdte a Márvány-tengeren a partvonalat és a kikötőket ellepő, minden korábbinál kiterjedtebb nyálkafoltok eltakarítását, amelyek az utóbbi napokban a vízi élővilágot és a halászatot veszélyeztetve sürgős megoldásra kényszerítették a hatóságokat.

Murat Kurum török környezeti és városfejlesztési miniszter a tengertisztítási program nyitórendezvényén Isztambulban bejelentette, hogy 2021 végéig védett területté nyilvánítják a Márvány-tengert. A politikus egyúttal közölte, hogy a mostani takarítás mind a hét part menti tartomány, tehát Isztambul, Rodostó, Canakkale, Balikesir, Bursa, Yalova és Kocaeli vizeit érinti.

Kurum beszámolt arról is, hogy a ragadós leplet 25 hajó gyűjti be a tenger felszínéről. Munkájukat 18 támogatóhajó segíti, a partról pedig kamionokkal semlegesítő üzemekbe szállítják a zselészerű anyagot – tette hozzá. A műveletben csak a terepen mintegy ezer ember vesz részt.

A nyálka természetes úton jön létre, tengeri élőlények által termelt szerves anyag, azonban akadályozza az oxigén lejutását a vízbe.

Szakértők szerint a június elején kialakult helyzetért a Márvány-tenger növekvő szennyezettsége és az éghajlatváltozás a felelős. Úgy látják, hogy a környező városok, köztük a 16 millió lakosú Isztambul szennyvizét nem tisztítják megfelelően, ráadásul a víz átlaghőmérséklete is 2,5 Celsius-fokkal magasabb, mint a korábbi években.

A szakemberek a szennyvíztisztító üzemek hatásfokának növelésében látják a tartós megoldást, miközben török sajtóhírek szerint a nyálka már a szomszédos Fekete-tengeren és az Égei-tenger északi részén is megjelent.

Forrás: hvg.hu

Törökországba igazolt a Napoli korábbi kiválósága!

Forrás: www.wallpaperuse.com/downloaden/oxhxiw/

Bombaigazolást jelentett be a török élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban szereplő Trabzonspor, ugyanis a hatszoros bajnok csapatnál folytatja pályafutását a Napoli szlovák legendája, Marek Hamsík.

A Trabzonspor hivatalos weboldalán és közösségi felületein keresztül tudatta, hogy leigazolta Marek Hamsíkot. A veterán szlovák támadó középpályás kétéves kontraktust írt alá új csapatával. A Napoli egykori kiválósága évente 1,5 millió eurót tesz zsebre + a szerződés magába foglal egy 700 ezer eurós aláírási bónuszt is. Hamsík az elmúlt fél évet egyébként a svéd Göteborgnál töltötte.

Marek Hamsík komoly hírnevet a Napoliban eltöltött évei alatt szerzett. A szlovák futballista 2007 nyarán a Brescia-tól igazolt át az akkor még középmezőnyhöz tartozó, ám nagy múltú klubhoz. Hamsík 2019-ig erősítette a Napolit, ezen időszak alatt 520 mérkőzésen húzhatta fel magára a klub mezét, ezeken 121 gólt és 100 gólpasszt jegyzett. Mindent egybe véve ő lépett pályára legtöbbször a nápolyi alakulatban, illetve hozzá fűzödött a legtöbb találat is bizonyos ideig, de ezt Mertens idővel megdöntötte.

Forrás: www.fociklub.hu

Davul Zurna

Antep Yemekleri

Hatalmas üvegipari beruházást jelentett be Magyarországon egy török cég

Összesen 225 millió eurós üvegipari beruházást jelentett be a török Sisecam vállalat Magyarországon – jelentette a Reuters hétfőn délelőtt. A témáról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is tartott délután egy sajtótájékoztatót Budapesten, amelyen elhangzott, hogy egy 73 milliárdos beruházásról van szó, amelynek keretében Kaposváron épül majd fel a Sisecam csoport első európai üvegcsomagolóanyag-üzeme és ez az eddigi legnagyobb, török vállalat által végrehajtott beruházás Magyarországon, amelyhez a kormány 12,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít, és amelynek nyomán 330 új munkahely jön létre.

A Reuters által közölt céges bejelentés szerint a török anyavállalat úgy döntött, hogy Európában elsőként Magyarországon hozza létre üvegcsomagolanyag-üzemét, a beruházás két kemence felépítését foglalja majd magába és éves szinten 330 ezer tonnás kapacitást céloznak meg. A cél az, hogy az első kemence már 2023-ban termelni tudjon, a teljes kapacitást pedig 2025-re érnék el.

A Sisecam Törökország egyik legnagyobb múltú ipari cégcsoportja, amely mára globális szereplővé vált, 150 országba exportálja termékeit, a világban a második legnagyobb üvegáru-gyártó vállalat, 14 országban 43 gyárral rendelkezik.

Az MTI tudósítása szerint Szijjártó Péter a tájékoztatón elmondta:

A 330 EZER TONNÁS KAPACITÁS JELENTŐSEN KIHAT MAJD A MAGYAR ÜVEGIPAR, A MAGYAR ÜVEGGYÁRTÁS FEJLŐDÉSÉRE.

Részletek>>>

Carles Puyol volt a hőse, most ő lenne megannyi török gyereké: Caglar Söyüncü

Az angol Guardian napilap európai újságokat összefogó kezdeményezésének tagjaként a Nemzeti Sport külföldi szakírók cikkeivel mutathatja be az Európa-bajnokságon részt vevő válogatottak játékosait. A sorozat második részében Emre Sarigül, a Turkish-football.com újságírója mutatja be a török válogatott védelmének egyik oszlopát, Caglar Söyüncüt.

Caglar Söyüncü a török válogatott legismertebb játékosai közé tartozik. Az viszont nem köztudott, hogy milyen hatással volt hazája futballjára.

Szakítva a hagyományokkal, Söyüncü kihagyta azt a lépcsőfokot, hogy egy nagyobb Süper Lig-klubba igazoljon, pedig amikor az Altinorduban szerepelt, volt erre lehetősége. „Választhattam – mondta. – Egy akadémián folytatom a Süper Ligben, vagy a regionális amatőr ligában játszom? Nehéz szülés volt, de úgy határoztam, hallgatok a menedzseremre, illetve a klub elnökére, és az amatőr ligát választom, hogy tapasztalatot gyűjtsek.”

A döntés kifizetődő volt, hiszen a belső védő iránt Németországból érdeklődtek: a Freiburg színeiben nevet szerzett magának a Bundesligában, mielőtt 20 millió fontért a Leicester Cityhez szerződött. Ezzel a folyamattal a feje tetejére állította a török labdarúgást. Bár nem Söyüncü az első török játékos, aki valamelyik topbajnokságba igazolt, ám azzal, hogy nem játszott Törökország legerősebb egyesületeiben, új utat nyitott meg a többi török fiatal labdarúgó számára.

Törökországban hagyományosan az a labdarúgók célja, hogy a Besiktasba, a Fenerbahcébe, a Galatasarayba vagy a Trabzonsporba kerüljenek kiemelkedő szerződéssel. A probléma ezzel az, hogy a török futballpiac voltaképpen egy buborék. A labdarúgók lényegesen túl vannak fizetve ahhoz képest, amit nyújtanak. Annak ellenére, hogy a török nem képes felvenni a versenyt az első öt európai bajnoksággal vagy akár csak Hollandiával, Belgiummal, illetve Portugáliával, a legerősebb török klubok továbbra is magasabb bért fizetnek a játékosoknak, mint az őket folyamatosan felülmúló országok csapatai. Márpedig ez a futballban a komfortzóna megfelelője. A futballistákat alig ösztönzik fejlődésre, mégis túlfizetik őket.

Söyüncü felbukkanása azonban új korszak kezdetét jelentette, melynek középpontjában az Altinordu állt. Az elszánt izmiri kiscsapat merész projektbe kezdett annak érdekében, hogy új utat teremtsen. Az Altinordu meglátta a piaci rést. Törökországban óriási azoknak az ifjúsági labdarúgóknak a száma – a legnagyobb az UEFA-tagállamok között –, akiket évtizedekig majdhogynem figyelmen kívül hagytak.

Altinordu egy olyan akadémia felépítését tűzte ki célul, ahol a játékosok kellően magas szintet ütnek meg ahhoz, hogy felkeltsék a topligák klubjainak figyelmét. Az egyesület az Égei-tenger térségében és Nyugat-Anatólia területén vásárolt földet, ahol több száz futballiskolát hozott létre, majd felderítette azokat a városokat és falvakat, amelyeket korábban figyelmen kívül hagytak. Az akadémián idegen nyelveket oktatnak, médiaképzést tartanak, sportpszichológusok, képzett edzők és elemzők dolgoznak. Ez természetes a nagyobb ligák klubjaiban, ám Törökországban biztosan nem.

Söyüncü kétlábas középhátvéd, akinek lenyűgöző hosszú átadásaihoz hasonlóan a technikai képessége is kiemelkedő, ami ebben a szerepkörben nem szokványos. Talán csatárként sajátította el mindezt. „Amikor támadóként játszottam, Wayne Rooney volt a bálványom. Akkoriban alacsony voltam, ezért tetszett, hogy egy fiatal, kisebb termetű csatár sztár lehet” – mondta 2016-ban a TamSaha Magazine-nak.

Csak azután vált középső védővé, hogy Bucába, majd ifjúsági szinten Altinorduba szerződött. „Miután védő lettem, Carles Puyol lett a hősöm. Imádtam a bátorságát, a személyiségét és a vezéralkatát.”

Az Altinorduban Cengiz Ünder volt Söyüncü szobatársa. Ki gondolta volna? Két ismeretlen srác az alsóbb osztályok egyik nevesincs klubjából a török labdarúgás posztereken feltűnő figurái lettek. Amikor a Freiburg 2016-ban szerződtette Söyüncüt, a hír nem vert nagy hullámokat. Törökországban senki sem vette őt észre. Noha két teljes idényt játszott a Bundesligában, otthon továbbra is észrevétlen maradt.

Aztán a Leicesterhez szerződött… Egy játékos, aki sohasem játszott Törökországban a legmagasabb szinten, egy Premier League-csapathoz igazolt húszmillió fontért. Meg is kapta a figyelmet. Söyüncü az első idényében még a játékidőért küzdött, ám egyre csak erősödött és erősödött, mígnem berobbant a csapatba, és mostanra már a világ egyik legerősebb bajnokságának egyik legjobb védőjeként tartják számon.

A török szappanoperák külföldön jelentős népszerűségre tettek szert, akár Söyüncü történetét is tündérmesének tekinthetnénk. De amellett, hogy a története valóságos, a török játékosok új generációját inspirálta arra, hogy higgyenek magukban, és kövessék az útját.

Amikor az amatőr bajnokságokban játszott, Söyüncü felhívta egy barátját, aki inkább a Galatasaray akadémiáját választotta. „Azt mondta, hogy ha amatőr ligákban játszom, akkor semmibe vesznek. Akkor valószínűleg azt mondták volna, hogy igaza volt, ám én mindig azt ismételgettem magamnak, hogy sikerülni fog, és sohasem adom fel!”

További részletek>>>

16,474FansLike
639FollowersFollow