![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A Törökországban élő Hasan Kizil eddig már több, rendesen mozogni nem tudó állatnak segített a maga által készített művégtagokkal.
A DW.com német hírportálon közzétett videó szerint a már országszerte ismertté vált Kizil szegénynek, gazdagnak ingyen adja a szerkezeteket, őt csak az érdekli, hogy az állatot ne kelljen elaltatni.
Kizil egyben állatvédőként is tevékenykedik, igyekszik elérni, hogy felelősségre vonják az állatkínzókat.
Forrás: hvg.hu
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a hivatalos oldalán tette közzé, hogy Cüneyt Cakir fújja a sípot a Magyarország–Portugália Európa-bajnoki csoportmérkőzésen.
A magyar válogatott kedden 18 órakor találkozik a Puskás Arénában Portugáliával. Az UEFA vasárnap délelőtt jelentette be, hogy a török Cüneyt Cakir vezeti a mérkőzést.
Az F-csoport másik mérkőzésén Németország játszik rangadót Franciaországgal, a találkozón Carlos del Cerro Grande dirigálhat.
EURÓPA-BAJNOKSÁG
1. FORDULÓ
F-CSOPORT
18.00: Magyarország–Portugália (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
21.00: Franciaország–Németország (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
Forrás: m.nemzetisport.hu
A bulgáriai török párt, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (bolgárul: Dvizsenieza Pravai Szvobodi, DPS) vezetése június 5-én Törökországba látogatott, ahol Recep Tayyip Erdoğan államfő fogadta őket a külügyminisztere kíséretében. A gyors látogatás mögött vélhetően a Törökországban élő, több százezres bolgár állampolgársággal rendelkező bulgáriai törökök mozgósításának kérdése állhat a július 11-re kiírt bulgáriai parlamenti választások előtt.
A Nagy Kirándulás következményei
A jellemzően a Márvány-tenger vidékén, Isztambulban és az ország negyedik legnagyobb városában, Burszában élő bulgáriai török közösségek jó része az 1989-es „nagy kirándulás” idején hagyta el szülőföldjét. Őket további tízezrek követték az 1990-es években a bolgár gazdasági szerkezetváltás révén megugró munkanélküliség és gazdasági visszaesés miatt. Az uniós csatlakozás után a bulgáriai törökök már inkább az EU gazdagabb országai felé vették az irányt.
A Törökországban élő bolgár állampolgárok ügye – pontosabban választási részvétele – az 1990-es évek vége óta fontos kérdés: ekkor lehetővé vált a külföldi voksolás, a 2000-es évek során pedig már megközelítőleg 150 szavazókörben járulhattak az urnákhoz a szavazni kívánók.
Ezt egészítette ki az a gyakorlat, hogy a Törökországban alakult bulgáriai török szervezetek, olykor a helyi önkormányzatok támogatásával, a választások idejére buszokkal küldték Bulgáriába a választókat, akik összekötve a kellemest a hasznossal, nemcsak a DPS-re adhatták le a szavazatukat, de megtekinthették rég elhagyott otthonukat is.
Ez a változás jelentős mértékben növelte a DPS választási sikerét, így a 2000-es években a török kisebbség pártja bebetonozta magát a királycsináló szerepébe a bolgár belpolitikában, és számos alkalommal a kormánykoalíció tagjává is válhatott. A DPS szavazótáborának kiszélesedése viszont hangos kritikát váltott ki a politikai ellenfeleitől, elsősorban a szélsőjobboldali pártok (sokáig az ATAKA képviseletében), illetve a jobbközép GERB-kormányok részéről.
Ez végül oda vezetett, hogy a 2017-es választásokon a törökországi (nem uniós államokban lévő) szavazókörök számát 35-re csökkentették.
A DPS szerepe
Történt mindez annak ellenére, hogy a DPS jól belesimult a bolgár pártpolitikába, és az 1990-es évek elején jelentős szerepe volt abban, hogy sikerült a török közösség markánsabb követeléseit (szélesebb oktatás, nyelvhasználat) kordában tartani, és ugyanakkor megakadályozni a radikalizációt. Részben ennek is köszönhető, hogy az 1980-as évek drámai eseményei, amelyek olykor fegyveres összecsapásokhoz is vezettek, nem ismétlődtek meg, s Bulgária elkerült egy jugoszlávhoz hasonló etnikai konfliktust.
A DPS integrálódása azonban azt is jelentette, hogy (mind) nagyobb részt kapott a korrupciós ügyekből.
Az ügynökmúlttal rendelkező alapító pártelnök, Ahmet Doğan ellen is eljárás indult korrupció vádjával, miszerint a korábban filozófiát oktató egyetemi tanár 750 ezer eurós konzultációs jutalékot vett fel 2008 és 2009 között négy vízerőmű építéséhez kapcsolódóan.
Az ügyben 2010 októberében felmentették, majd 2013-ban, egy ellene elkövetett sikertelen merénylet után lemondott a pártvezetésről. De szürke eminenciásként a háttérben maradt, a 2020-as bolgár korrupcióellenes tüntetések is amiatt robbantak ki, mert a tengerparton építette fel a villáját és állami szervekkel védette.
De hogy jön a képbe Erdoğan?
A két vezető között (Doğan és Erdoğan) már a kezdetektől hiányzott a szimpátia, amit nemcsak az ideológiai különbségek mélyítettek el.
A DPS-t helyi beágyazottsága miatt nem lehetett Ankarából irányítani, ráadásul 2015-ben a párt az akkori orosz-török konfliktusban az oroszok mellett foglalt állást (Doğant, és az azóta az amerikaiak által is szankcionált DPS-s üzletembert, az oroszpártisággal vádolt Deljan Peevszkit, 2016-ban ki is tiltották Törökországból).
Doğan ellenlábasai (korábban Kasim Dal, majd a 2015-ben lemondatott pártelnök, Lütfi Mestan) azonban hiába siettek a török vezetőhöz, pártalapításaik kevés sikerrel jártak. Sőt, Mestan DOST nevű pártjának látványos támogatása csak diplomáciai feszültséghez vezetett Bulgáriával, miközben a DPS továbbra is a bulgáriai törökök legfőbb pártja maradt.
A hagyományosnak mondható DPS (Doğan)-Erdoğan ellentétben azonban új fordulatot hozott a tavalyi év vége, amikor a török államfő a DPS kongresszusára online jelentkezett be, s üdvözölte az újra választott pártvezetőt, Mustafa Karadayıt, illetve Bojko Boriszov akkori miniszterelnököt jó barátjának nevezte. Ezzel megüzente: fontos szövetségesnek tartja Boriszovot – aki több esetben is Törökország érdekében szavazott az Európai Tanácsban –, s jó néven veszi, ha a DPS támogatja az azóta egyre inkább visszaszoruló bolgár kormánypártot.
A 2021. áprilisi választás után elfogadott választási törvény módosítások eltörölték az EU-n kívüli országokra vonatkozó 35 szavazókörös limitációt (ezzel helyzetbe hozván az Egyesült Királyságban élőket is), ami hatalmas lehetőséget jelent a DPS számára. Becslések szerint 60 ezer szavazatot várnak Törökországból, de akár százezer is összejöhet – ebben az esetben akár 8-10 mandátum sorsa is eldőlhet.
A DPS törökországi látogatásáról nem készült hivatalos beszámoló, a párt vélhetően megkapta Erdoğan támogatását a választási mozgósítást illetően. Nagy valószínűséggel a jövőbeli tervek, így akár kormányzati részvétel is napirendre került. Még akkor is, ha a DPS-nek most nem sikerült koalícióra lépnie senkivel sem a bolgár pártok közül, de a jövőben külső támogatóként a kritikus kérdésekben hasznos szövetséges válhat belőle akár a jobb, akár a baloldali kormány számára, az új bolgár vezetés pedig bizonyos esetekben – Boriszovhoz hasonlóan – értékes gesztusokat tehet Ankarának.
Forrás: balk.hu
1797 nappal az előző Európa-bajnokság döntője után péntek este Rómában elkezdődött a 2021-re halasztott Európa-bajnokság. Az olaszok egy álmosító első félidő után a másodikban könyörtelenül kihasználták a törökök hibáit. Sorrendben kilencedszer nyertek úgy az olaszok, hogy gólt sem kaptak. Favorithoz méltón játszottak.
A 70 ezres Stadio Olimpicóban nem lehetett telt ház, az olaszok úgy döntöttek áprilisban, hogy a maximális kapacitás 25 százaléka lehet a lelátókon. Andrea Bocelli elénekelte Puccini operájából a Nessun Dormát, amikor 1990-ben az olaszok vb-t rendeztek, Pavarotti tette ugyanezt, majd jött az Eb dala, Martin Garrix és Bono szerzeménye, utána pedig kezdődhetett a meccs.
Az olaszok 27 meccses veretlenséggel mentek neki a meccsnek, 22 győzelem és 5 döntetlen a mérlegük, valamennyi résztvevő közül ők büszkélkedhetnek a leghosszabb ilyen sorozattal. Az olasz kapitány, Roberto Mancini amúgy játékosként az 1988-as Eb nyitómeccsén eredményes volt, akkor a németekkel 1-1-re végeztek.
Az első negyedórában elmaradtak a nagy olasz rohamok, többet volt ugyan náluk a labda, de veszélyes helyzetet nem sikerült kialakítaniuk. A 17. percben Insigne került helyzetbe, de 10 méterről a kapu mellé csavart. Pár perccel később a meccs első szöglete után a védőjétől remekül elmozgó Chiellini 10 méterről fejelhetett, Cakir kapus a helyén volt, és fölé tolta a labdát.
A 32. percben Immobile fejese után ment mellé a labda, erre a törökök is kisebb helyzettel válaszoltak, Donnarumma kivetődve tisztázott. A 22 éves Milan-kapus már 26. válogatott meccsén állt a kapuban, az első félidőben ennyi dolga volt összesen, mert a törökök nem találták el a kaput. Az olaszok ellenben 14-szer is.
Az első félidő hajrájában beszorították a törököket, a két védő, Spinazzola és Florenzi jól támogatta a támadásokat. Előbbi az utolsó percben úgy futott el, hogy a beadása után egy védő kezén megpattant a labda. Láttunk már ilyenért tizenegyest, a holland Makkelie játékvezető meg sem nézte videón, nyilván szóltak a fülére, hogy vitatkozni sem kell ezen a helyzeten. Ha ez a felfogás marad az egész tornán, annak csak örülhetünk, mert nem a méricskélésé lesz a főszerep.
A türkiz szín, ez az eget és a tengereket egyszerre felidéző, ragyogó zöldeskék már akkor a kedvenc színem volt, amikor még fogalmam sem volt róla, hogy a drágakövet, amiről a szín a nevét kapta, a nagyvilág török kőként ismeri; a francia turqueise kifejezés ugyanis, amit sok más nyelvvel egyetemben a magyar is átvett, ezt jelenti. Maga a kő azért kapta ezt a nevet, mert az északkelet-iráni, Nisapur környéki bányákból az Oszmán Birodalom területét átszelő kereskedelmi utakon keresztül jutott el Európába. Görög eredetű elnevezése, a kallait, kevésbé ismert, pedig nagyon találó; magyarul annyit tesz, hogy „szép kő”. A törökök az arab eredetű firuze névvel is illetik ezt a gyönyörű drágakövet, ami egyben népszerű női név is Törökországban.
A természetes türkiz
A türkiz azok közé a drágakövek közé tartozik, amiket az ember a legrégebbi korok óta ismer; már az ókori Egyiptomban is ékszereket készítettek belőle vagy porrá törve festékként használták. Ékszerként nemcsak az Oszmán Birodalomban volt kedvelt, hanem a közép-amerikai indián kultúrákban vagy Tibetben és Belső-Ázsiában is. Népszerűségét, amit annak köszönhet, hogy a világon mindenhol különleges hatásokat – gyógyító, rontásűző, védő, szerencsét hozó, energetizáló — tulajdonítanak neki, évezredek óta töretlenül őrzi.
Maga az ásvány egy többnyire barna vagy fekete foltokkal tarkított, égszínkék, zöldeskék vagy almazöld, közepes keménységű (a kövek keménységét jelző 10-es Mohs-skálán 5-6-os besorolású), átlátszatlan, réztartalmú bázisos aluminium- foszfát. Színét az összetétele határozza meg; a kék árnyalatot a réz adja, a zöldet a vas és a króm. A tiszta kék szín ritka, ezért nagyon értékes, az erezést tartalmazó darabok jóval gyakoribbak. A rajzolatok, vagy mátrixok színe az ásványtartalmukkal áll összefüggésben; a barna színt a limonitnak, a sötétszürkét a homokkőnek, a feketét főleg a jáspisnak köszönhetik. A legjobb minőségű türkizt Északkelet-Iránban bányásszák, ezen kívül gazdag lelőhelyek vannak Afganisztánban, Turkesztánban, Kelet-Ausztráliában, Tibetben, Izraelben, Tanzániában, Szászországban, Közép-Amerikában vagy az USA déli részén. Korábban a Sinai-félsziget is jelentős lelőhelynek számított, de ezt mára teljesen kiaknázták.
A türkiz viszonylag érzékeny kő. 250 °C hőmérsékleten a kék színe fakózöldre változik, ezért amikor ékszerbe foglalják, mindig vigyázni kell a forrasztáskor. Nemcsak a hőre érzékeny, hanem a fényre és a vízre is, sőt, verejték, olajok, testápolók hatására, vagy a természetes nedvessége csökkenésével is elveszítheti élénk színét. Ezért fontos, hogy türkizköves ékszereinket soha ne tegyük ki erős fénynek, és ne menjünk velük vízbe!
A türkiznek tulajdonított jótékony hatások
A türkizt nem csupán gyönyörű színe miatt kedvelik, melyben egyesül az ég kékje és a fű zöldje, hanem a neki tulajdonított jótékony hatások miatt is. Az ember évezredek óta készít belőle amuletteket, hogy szerencsét és sikert hozzon vagy megvédje az ártó tekintetektől, a betegségektől és a szegénységtől. A muszlim országokban különösen tisztelik, a belőle készült gyűrűkbe Korán-idézeteket vésnek. A régi arabok az igazság kövének tartották, ezért azt, aki türkizes gyűrűt, amulettet viselt, szavahihetőnek gondolták, így a kereskedők és a tisztségviselők körében igen népszerű volt. A középkorban az erény megvédésére használták, és a fiatal lányok kövének nevezték.
Sokan hisznek abban, hogy mint oly sok kő, a türkiz is gyógyító erővel bír. Elsősorban a torok és a légutak problémáira tartják hasznosnak, állítólag segít a dadogásnál is. Réztartalma miatt gyulladáscsökkentő, méregtelenítő és immunerősítő hatást is tulajdonítanak neki. Algériában és Tunéziában úgy vallják, ha a szoptatós anyák türkiz gyűrűt viselnek a mellük fölött, elegendő tejük lesz.
A türkiz lelki hatásai közül kiemelhetjük, hogy állítólag csökkenti a szorongást, a stresszt, és magabiztosságot kölcsönöz a viselőjének. Megszünteti a hangulatingadozásokat, enyhíti a depressziót, viselőjét nyugalommal tölti el, oldja a félelmet, ezenkívül növeli a kreativitást és a szellemi frissességet.
A türkiz színének változásához is sok értelmezés kötődik. Régen úgy tartották, ha a kő színe megváltozik, ellenség közeledik; egyes népeknél az időjárás más népeknél a betegség előrejelzésére szolgált.
Az asztrológia szerint a türkiz egyszerre víz és levegő elemű kő, ezért a Mérleg, a Nyilas, a Vízöntő, a Halak és a Bika jegyében születettek egyaránt a szerencsekövüknek tudhatják.
Nem mind türkiz, ami kéklik
Az ötvösök és az ékszerészek Törökországban is mindig szívesen használták a türkizt, részben a szerencsét hozó és védelmező mivolta miatt, részben mert könnyen megmunkálható, és varázslatosan mutat az ezüst mellett. Csakhogy, mintha nem lenne elég, hogy a türkiz könnyen összetéveszthető más drágakövekkel, mint például az amazonittal vagy a krizakollával, ráadásul rengeteg utánzat is készül belőle. Annak oka, hogy ez az értékes kő mára elveszítette az őt megillető helyét a drágakövek között, szintén ebben keresendő; az ékszerpiacot ugyanis elárasztották a különféle türkiz utánzatok. Ezért, ha valódi türkizköves ékszert szeretnénk vásárolni, mindig tájékozódjunk a kereskedőnél. Az árak irányadók lehetnek; a valódi kő mindig drágább. A legnagyobb értékű türkiz természetes, kékszínű, és tiszta, nincs benne erezet. Drágább ékszerekben ezeket találjuk.
Jóval gyakrabban találkozunk erezett, zöldesebb árnyalatokkal. A leggyakrabban előforduló türkizkő erezett, zárványos ásvány, inkább porózus szerkezetű. Porozitásának köszönhetően mind a színe (anilinfestékkel és rézsókkal), mind az állaga javítható. Az utóbbi évtizedekben a porózus türkizt műgyantával vagy viasszal összedolgozva „feljavítják”, és az eljárásnak köszönhetően egy homogén felületű, simára csiszolható anyagot kapnak. A legtöbb ékszerben ilyen türkiz található. Ez a javított kiadás talán még belefér a kő kategóriába, de az alábbi eljárások már semmiképp.
Igen elterjedt, hogy a porózus ásványi türkizt porrá őrlik és műgyantás vivőanyaggal felviszik az ékszer felületére, majd a bevonatot csiszolják. A türkiz berakásos ékszerek nagy része így készül. Ezek is mutatós darabok, de vásárlóként tisztában kell lennünk azzal, hogy az ékszerünkben nem türkizkő van, csupán egy türkizporból előállított anyag, még akkor is, ha erezetet is festettek rá.
Utánzatokat oly módon is előállítanak, hogy más ásványokat, például kalcedont vagy howlitot türkiz színűre festenek, de készülnek utánzatok porcelánból, üvegből és műgyantából is. Léteznek szintetikus utánzatok is, ezeket Reese-türkiz, hamburgi-türkiz, neolit és neotürkiz néven kínálják.
Honnan tudjuk, hogy a vásárolni kívánt kövünk valódi-e? A török ékszerkereskedőknek vannak javaslataik ennek kiderítésére, bár egyik-másik tanács nehezen kivitelezhető. A legtöbb utánzaton már ránézésre látszik, hogy nem valódi kővel van dolgunk; ha túl szép a kő, hogy igaz legyen, akkor nyugodtan gyanakodjunk. Ha ránézésre nem tudjuk megállapítani a türkiz valódiságát, az egyik javaslat szerint törjünk le egy kis darabot a kőből, ekkor ugyanis azonnal kiderül, hogy festett darabot tartunk-e a kezünkbe. Arra nem tér ki a tanács, hogy mit tegyünk, miután megrongáltuk az ékszert, de nagyjából két választásunk lehet: fizetünk vagy futunk. A másik fondorlatos javaslat, hogy egy égő öngyújtót tartsunk a kőhöz, mert ha festett utánzatról van szó, a festék leolvad, és előbukkan alóla az olcsó kő, és ugyanígy kiderül az is, ha műanyagról van szó. Ez a megoldás sem tökéletes, hiszen kárt tehet a valódi türkizkőben is, ami, mint láttuk, igen érzékenyen reagál a hőre; megváltozik a színe. Szerintem akkor is kételkedhetünk, ha a kő valódiságát bizonyítani akaró kereskedő kezd hadonászni az öngyújtóval, mert egy szakember tisztában van azzal, hogy a nyílt láng nem tesz jót a türkiznek.
A legjobb tehát, ha megbízható helyen, megbízható kereskedőnél vásárlunk, ahol az értékes kövek mellé tanúsítvány is jár.
És végezetül, akár hiszünk a kövek jótékony hatásában, akár nem, az semmiképpen sem árthat, ha beszerzünk magunknak egy csodaszép türkizes talizmánt.
Nagy Marietta – Türkinfo
Felhasznált források:
Walter Schuman: Drágakő Biblia, Glória Kiadó és a Kőország, Budapest
Sang-e-Sitara: Kő követek, Édesvíz, Budapest 1998
https://elmasis.com.tr/blog-detay/Firuze-Tasi-Nedir-Faydalari-ve-Ozellikleri-Nelerdir/14
A 2020-as karantén alatt egy teljes terjedelmében sohasem kiadott, ismeretlen fejezeteket tartalmazó kéziratot talált két szegedi filológus-történész, Petneházi Gábor és Kasza Péter Trentóban. Az Olaszországban őrzött krónika, az itáliai eretnek Bruto munkája nagy terjedelemben, 2000 oldalon taglalja a 16. század magyar történelmét, kézzel írt eredeti példánya hamarosan Magyarországra érkezhet. Petneházi Gáborral beszélgettünk a felfedezés jelentőségéről.
A 16. század a történetírás évszázada, hatalmas mennyiségű anyag keletkezett, és rengeteg mű maradt kéziratban is. Ezekkel azonban az elmúlt száz évben viszonylag kevesen foglalkoztak – nemrég került elő fontos új forrásként egy beszámoló a mohácsi csatáról is a humanista Caspar Ursinus Velius tollából. Most pedig egy, a nagyközönség előtt teljesen ismeretlen, alapvető munka került napvilágra az 1500-as évek erdélyi és magyar történelméről: az olasz Gian Michele Bruto (latinosan Brutus) húsz könyvből álló krónikája. A Rerum Ungaricarum libri című mű idáig ismeretlen és a korábbiaknál teljesebb példánya Trentóban, a volt jezsuita kollégium levéltárából bukkant elő. Hogy pontosan hogyan és mikor került oda, a történészek sem tudják.
„2000 kiadatlan oldalról van szó, benne a szerző saját kezű javításaival és más történetírók megjegyzéseivel, korábban nem ismert könyvekkel az 1500-as évek magyar történelméről. Ez talán érzékelteti a trentói kézirat jelentőségét”
– mondja Petneházi Gábor, aki Kasza Péterrel együtt Olaszországban megtalálta Gian Michele Bruto munkáját. Az, hogy több mint 400 évvel a keletkezésük után latin nyelvű krónikák kerülnek elő, leginkább az internetnek és a digitalizációnak köszönhető: egyre több eredeti forrásgyűjtemény kerül fel világszerte a netre, Olaszországban például teljes körűen kezdték feltölteni a régi kéziratok adatbázisát. Na és a két szegedi magyar kutatónak, Petneházi Gábornak és Kasza Péternek, akik jól ismerik a neolatin műveltséget, és filológusként, régi írásokkal foglalkozó paleográfusként célzatosan keresték a magyar vonatkozású kéziratos műveket a külföldi katalógusokban.
A 16. században élt Gian Michele Bruto egy évtizeden át volt Báthory István történetírója. Az erdélyi fejedelem és lengyel király Báthory megbízásából dolgozott ezen a monumentális művén is, a krónikát azonban végül nem nyomtatták ki. Ennek részben politikai okai lehettek: a fejedelem nem volt elégedett a végeredménnyel, így Bruto hátralévő évei leginkább azzal teltek, hogy politikai oldalt és patrónust váltva megpróbálta kiadni a művét – sikertelenül.
A Rerum Ungaricarum libri címe ezért cseng most ismeretlenül, pedig
a kora újkori magyar történelem, a török kor politikai viszonyai, Erdély önállóságának és Báthory megerősödésének páratlan forrása.
Az 1500-as évek az ország három részre szakadásával a magyar történelem egyik különösen nehéz időszaka, és az itáliai krónikás is elsősorban arra vállalkozott, hogy nemzeti szempontból bemutassa az ország hanyatlását Mátyás halálától egészen Báthory trónra lépéséig.
A nagy előkép Bonfini, Mátyás történetírója volt Bruto számára, az ő munkáját folytatva akart a saját koráig tartó magyar történelmet megalkotni. A humanizmus századában hozzátartozott az udvari reprezentációhoz, hogy az uralkodónak van egy udvari történetírója. Őket gyakran Itáliából hozták, hiszen a Respublica Litteraria, az „irodalmi köztársaság” a humanista írók hálózata igazán nemzetközi volt ugyan, a humanizmus igazi hazája mégiscsak Itália volt.
Az erdélyi fejedelemnek a korszak sztárszerzői elérhetetlenek voltak, így maradt Bruto, a velencei követek titkára, akinek volt már egy machiavellista műve Firenze történetéről. Mindezzel együtt inkább másodvonalbelinek számított a humanisták között, ráadásul a szabad gondolkodás híveként eretnek volt, akit az inkvizíció már kétszer is elítélt, és kiutasították Velencéből.
„A katolikus Báthorynak a szemére is vetették, hogy miért kell egy ilyen gyanús alakot alkalmaznia, amire nagyjából azt válaszolta, hogy ide a végekre csak ilyenek hajlandóak elszegődni: a nevesebb humanisták inkább maradnak otthon egy scudóért, mint hogy eljöjjenek keletre tíz scudóért” – jellemzi a korabeli krónikáspiacot Petneházi Gábor.
Forrás: telex.hu
Pénteken 21 órakor kezdődik a labdarúgó Európa-bajnokság, amelynek nyitómérkőzését a török és a titkos esélyesnek tartott olasz csapat játssza Rómában.
Az első erőpróba ugyanakkor korántsem ígérkezik könnyűnek, mivel a törököknek igencsak tehetséges és minőségi csapatuk van. Ezt bizonyítja, hogy az Eb-selejtezők során négy pontot szereztek a világbajnok franciák ellen, azóta pedig a vb-selejtezőkön legyőzték a hollandokat, a németekkel és a vb-ezüstérmes horvátokkal pedig egyaránt 3-3-as döntetlent játszottak barátságos mérkőzésen.
Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban több gólzáporos meccset vívtak, a török csapat erőssége egyértelműen a védelem. A Leicester Cityt erősítő Caglar Soyuncu és a Juventusban futballozó Merih Demiral által fémjelzett egység tíz találkozón mindössze három gólt kapott a selejtezők során. Klasszis játékosokban elöl sincs hiány, az AC Milan játékmestere, Hakan Calhanoglu remek szezont produkált, ahogy a veterán Burak Yilmaz is, aki – Zeki Celikkel és Yusuf Yazicivel egyetemben – meglepetésre bajnoki címre vezette a Lille-t a francia pontvadászatban a tavaly Bajnokok Ligája-döntős Paris Saint-Germaint megelőzve.
A Squadra Azzurra feltehetően óriási bizonyítási vággyal lép majd pályára, miután öt éve nem szerepelt nemzetközi tornán: nemzeti sporttragédia volt az egész ország számára, hogy a válogatott nem jutott ki a 2018-as világbajnokságra.
Roberto Mancini szövetségi kapitány kinevezése ugyanakkor gyökeres változást hozott a nemzeti együttes életében. Bár olyan világsztárok nem szerepelnek a keretben, mint például a világbajnok franciáknál vagy a vb-bronzérmes belgáknál, a szakvezető mégis olyan csapatot tudott építeni, amely közel három éve, 2018 szeptembere óta nem kapott ki. Az olaszok 27 meccses veretlenségi sorozattal kezdik meg a tornát, illetve sorozatban nyolc győzelemnél tartanak.
Ennek fényében a nyitómérkőzés egyértelmű esélyese Olaszország, kiváltképpen, hogy hazai pályán, a római Olimpiai Stadionban, közel 18 ezer néző előtt fogadja riválisát, amelytől ráadásul története során még egyszer sem szenvedett vereséget.
Mancininek egyetlen hiányzója lesz, a középpályás Marco Verrattira nem számíthat, de reményei szerint a második csoportmérkőzésre már ő is bevethető lesz. A törökök ellen valószínűleg a Sassuolo játékosa, Manuel Locatelli pótolja majd.
„Jobb csapatunk van, mint 2016-ban volt, de ezt be is kell bizonyítanunk. Ha kiesünk a csoportküzdelmekben, az rosszabb lesz, mint öt éve volt. Ahhoz, hogy megmutassuk, erősebbek lettünk, legalább a negyeddöntőig el kell jutnunk”
– fogalmazott a védő Alessandro Florenzi, arra utalva, hogy a 2016-os kontinensviadalon az olaszok a nyolc között búcsúztak, miután 11-esekkel alulmaradtak a németekkel szemben.
A nyitómérkőzésen a holland Danny Makkelie fújja majd a sípot.
A várható kezdőcsapatok:
Törökország:
Cakir – Celik, Demiral, Soyuncu, Meras – Yokuslu – Calhanoglu, Tufan, Under – Yazici, Yilmaz
Olaszország:
Donnarumma – Florenzi, Bonucci, Chiellini, Spinazzola – Barella, Jorginho, Locatelli – Berardi, Immobile, Insigne
Forrás: parameter.sk
A zselészerű anyag természetes úton jött létre, ám akadályozza az oxigén lejutását a vízbe. A hajók után kamionokra teszik, majd megsemmisítik.
Törökország kedden megkezdte a Márvány-tengeren a partvonalat és a kikötőket ellepő, minden korábbinál kiterjedtebb nyálkafoltok eltakarítását, amelyek az utóbbi napokban a vízi élővilágot és a halászatot veszélyeztetve sürgős megoldásra kényszerítették a hatóságokat.
Murat Kurum török környezeti és városfejlesztési miniszter a tengertisztítási program nyitórendezvényén Isztambulban bejelentette, hogy 2021 végéig védett területté nyilvánítják a Márvány-tengert. A politikus egyúttal közölte, hogy a mostani takarítás mind a hét part menti tartomány, tehát Isztambul, Rodostó, Canakkale, Balikesir, Bursa, Yalova és Kocaeli vizeit érinti.
Kurum beszámolt arról is, hogy a ragadós leplet 25 hajó gyűjti be a tenger felszínéről. Munkájukat 18 támogatóhajó segíti, a partról pedig kamionokkal semlegesítő üzemekbe szállítják a zselészerű anyagot – tette hozzá. A műveletben csak a terepen mintegy ezer ember vesz részt.
A nyálka természetes úton jön létre, tengeri élőlények által termelt szerves anyag, azonban akadályozza az oxigén lejutását a vízbe.
Szakértők szerint a június elején kialakult helyzetért a Márvány-tenger növekvő szennyezettsége és az éghajlatváltozás a felelős. Úgy látják, hogy a környező városok, köztük a 16 millió lakosú Isztambul szennyvizét nem tisztítják megfelelően, ráadásul a víz átlaghőmérséklete is 2,5 Celsius-fokkal magasabb, mint a korábbi években.
A szakemberek a szennyvíztisztító üzemek hatásfokának növelésében látják a tartós megoldást, miközben török sajtóhírek szerint a nyálka már a szomszédos Fekete-tengeren és az Égei-tenger északi részén is megjelent.
Forrás: hvg.hu
