A kormányzat következő célkitűzése, hogy június végére valamennyi, 20 év feletti számára megnyíljon az oltakozás lehetősége.
Törökországban vasárnap megkezdődött a 40 év felettiek oltása a SARS-CoV-2 típusú koronavírus ellen – jelentette be Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter vasárnap a Twitter-fiókján.
Az országban január 14-én indult az oltási kampány, amelynek tempója hónapokig tartó akadozás után a napokban ismét megközelítette a február közepén már elért szintet. A 45 évnél idősebbek oltását mindössze három nappal ezelőtt, csütörtökön kezdték meg.
Az oltási terv Törökországban az életkor és az egészségügyi állapot szerint halad, de a kormányzat a közelmúltban lehetővé tette több szakmai csoport soron kívüli immunizálását is, köztük az ügyvédekét, a zenészekét, a filmesekét, a fodrászokét, valamint a vendéglátásban dolgozókét.
Április közepe óta a turizmusban dolgozókat is külön oltják, amivel a turisztikai szezon biztonságosabbá tételét célozzák.
A kormányzat következő célkitűzése, hogy június végére valamennyi, 20 év feletti számára megnyíljon az oltakozás lehetősége.
A 83,6 milliós országban jelenleg a Sinovac, valamint a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájával végzik a lakosság immunizálását. A kétdózisú oltóanyagok első adagját eddig 19 millió 968 ezer, míg a másodikat 13 millió 692 ezer ember kapta meg. Ezen felül Törökország megállapodást kötött az orosz Szputnyik V vásárlásáról, illetve gyártásáról is. A készítmény első szállítmányának még májusban kellett volna megérkeznie, azonban ez azóta sem történt meg.
Törökország mindemellett több mint egy tucat saját vakcinát fejleszt. A legelőrehaladottabb stádiumban lévő oltóanyag klinikai vizsgálatainak harmadik fázisa a jövő héten kezdődik.
Az ország járványügyi adatai az utóbbi két hónap alatt nagy mértékben javultak. Az újonnan regisztrált fertőzöttek napi száma április közepén még 60 ezer felett járt, május 20. óta már 10 ezer alatt alakul, két hete pedig ötezer és hétezer között stagnál. A betegség halálos áldozatainak száma naponta továbbra is folyamatosan csökken. A halálesetek száma április 30-án volt a legtöbb, azon a napon 394 török hunyt el a koronavírus okozta Covid-19 betegség szövődményeiben. Most pénteken 69, szombaton pedig 75 halálos áldozatot követelt a járvány.
Törökországban június 1. óta hétköznapokon és szombaton 22 órakor kezdődik az éjszakai kijárási tilalom, továbbá az éttermek és a kávézók reggel 7 és este 21 óra között fogadhatnak vendégeket – vasárnap kivételével. A hét utolsó napján csakis elvitelre vagy házhoz szállításra vehetnek fel rendelést. A hétvégi kijárási korlátozás, amelynek keretében a lakosok napközben csak a közeli élelmiszerboltokat kereshetik fel, már csak a vasárnapot foglalja magában.
– mondta Bayram Ozturk tengerkutató a CNN-nek arról, hogy a Márvány-tenger Isztambulhoz közel eső partjainál az utóbbi időben vészesen elszaporodott egy nyálkás anyag. A partokat és kikötőket ellepő vastag nyálkaréteg komoly veszélyt jelent a tenger élővilágára nézve, és tovább ront a koronavírus-járvány miatt is nehéz helyzetbe került helyi halászok kilátásain. A probléma nem új keletű, de mint megírtuk, az internetet is ellepő képek hatására most úgy tűnik, végre tenne valamit a török kormány.
A Márvány-tenger az Égei-tengert és a Fekete-tengert köti össze, beltengerként pedig különleges ökoszisztémával rendelkezik. Csakhogy a tengerbe hulladékot és mezőgazdasági melléktermékeket öntenek, ami magas nitrogén- és foszforszintet okozott.
A BBC szerint azt feltételezik, hogy a tengerben élő fitoplanktonoknak ez rendkívüli módon kedvező volt, nem beszélve arról, hogy a CNN szerint az elmúlt 50 évben több mint 2 Celsius-fokkal melegedett a tenger vize. Ezek együtt azt eredményezhették, hogy a vízben lévő baktériumok és fitoplanktonok túl sok szerves tápanyaghoz jutottak és túlságosan elszaporodtak – így születhetett meg a mostani, mikroorganizmusokból álló, váladékszerű anyag, amit a török Éghajlatváltozás és Éghajlatpolitika Kutatási Egyesület elnöke, Baran Bozoglu szerint a tengeri élőlények termeltek.
A mostani nyálkásodás december óta tart, ami az eddigi egyik legnagyobb algavirágzás lenne a térségben. A helyiek szerint a tengeri nyálka 2007-ben jelent meg először Törökországban, és azóta is jelen volt, igaz, nem ilyen riasztó mértékben.
Musztafa Sari, a Bandırma Onyedi Eylül Egyetem dékánja elmondta: már több mint egy évvel ezelőtt figyelmeztetett a nyálka robbanásszerű elszaporodására, de a hatóságok nem tettek semmit. Sari szerint az elmúlt évtizedekben az összes kormány figyelmen kívül hagyta a környezetvédelmet, és a tengerbe dobták a szemetet.
„40 évig rosszul csinálták. Ennek nincs egy konkrét oka, több problémáról van szó. Mindenki hibás. Ez egy utolsó figyelmeztetés, hogy tennünk kell valamit”
A Netflix nemrégiben jelentette be, hogy 2021. június 17-én tér vissza az Atiye című thrillersorozat a harmadik, egyben utolsó évadával.
Az új évadban folytatódik a kaland Atiye (Beren Saat) és Erhan (Mehmet Günsür) számára. Lányukat csaknem nyolc éven át keresik, de végül a nyomára akadnak. Miközben a sötét erők megpróbálják kihasználni Adent, Atiye nehéz feladat elé néz: meg kell mentenie a lányát és az univerzumot is. Miután lányuk vezetésével új kalandba bonyolódnak, Atiye és Erhan megpróbálják közösen megoldani a múlt és a jövő minden titkát.
A Törökországban élő Hasan Kizil eddig már több, rendesen mozogni nem tudó állatnak segített a maga által készített művégtagokkal.
A DW.com német hírportálon közzétett videó szerint a már országszerte ismertté vált Kizil szegénynek, gazdagnak ingyen adja a szerkezeteket, őt csak az érdekli, hogy az állatot ne kelljen elaltatni.
Kizil egyben állatvédőként is tevékenykedik, igyekszik elérni, hogy felelősségre vonják az állatkínzókat.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a hivatalos oldalán tette közzé, hogy Cüneyt Cakir fújja a sípot a Magyarország–Portugália Európa-bajnoki csoportmérkőzésen.
A magyar válogatott kedden 18 órakor találkozik a Puskás Arénában Portugáliával. Az UEFA vasárnap délelőtt jelentette be, hogy a török Cüneyt Cakir vezeti a mérkőzést.
Az F-csoport másik mérkőzésén Németország játszik rangadót Franciaországgal, a találkozón Carlos del Cerro Grande dirigálhat.
A bulgáriai török párt, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (bolgárul: Dvizsenieza Pravai Szvobodi, DPS) vezetése június 5-én Törökországba látogatott, ahol Recep Tayyip Erdoğan államfő fogadta őket a külügyminisztere kíséretében. A gyors látogatás mögött vélhetően a Törökországban élő, több százezres bolgár állampolgársággal rendelkező bulgáriai törökök mozgósításának kérdése állhat a július 11-re kiírt bulgáriai parlamenti választások előtt.
A Nagy Kirándulás következményei
A jellemzően a Márvány-tenger vidékén, Isztambulban és az ország negyedik legnagyobb városában, Burszában élő bulgáriai török közösségek jó része az 1989-es „nagy kirándulás” idején hagyta el szülőföldjét. Őket további tízezrek követték az 1990-es években a bolgár gazdasági szerkezetváltás révén megugró munkanélküliség és gazdasági visszaesés miatt. Az uniós csatlakozás után a bulgáriai törökök már inkább az EU gazdagabb országai felé vették az irányt.
A Törökországban élő bolgár állampolgárok ügye – pontosabban választási részvétele – az 1990-es évek vége óta fontos kérdés: ekkor lehetővé vált a külföldi voksolás, a 2000-es évek során pedig már megközelítőleg 150 szavazókörben járulhattak az urnákhoz a szavazni kívánók.
Ezt egészítette ki az a gyakorlat, hogy a Törökországban alakult bulgáriai török szervezetek, olykor a helyi önkormányzatok támogatásával, a választások idejére buszokkal küldték Bulgáriába a választókat, akik összekötve a kellemest a hasznossal, nemcsak a DPS-re adhatták le a szavazatukat, de megtekinthették rég elhagyott otthonukat is.
Ez a változás jelentős mértékben növelte a DPS választási sikerét, így a 2000-es években a török kisebbség pártja bebetonozta magát a királycsináló szerepébe a bolgár belpolitikában, és számos alkalommal a kormánykoalíció tagjává is válhatott. A DPS szavazótáborának kiszélesedése viszont hangos kritikát váltott ki a politikai ellenfeleitől, elsősorban a szélsőjobboldali pártok (sokáig az ATAKA képviseletében), illetve a jobbközép GERB-kormányok részéről.
Ez végül oda vezetett, hogy a 2017-es választásokon a törökországi (nem uniós államokban lévő) szavazókörök számát 35-re csökkentették.
A DPS szerepe
Történt mindez annak ellenére, hogy a DPS jól belesimult a bolgár pártpolitikába, és az 1990-es évek elején jelentős szerepe volt abban, hogy sikerült a török közösség markánsabb követeléseit (szélesebb oktatás, nyelvhasználat) kordában tartani, és ugyanakkor megakadályozni a radikalizációt. Részben ennek is köszönhető, hogy az 1980-as évek drámai eseményei, amelyek olykor fegyveres összecsapásokhoz is vezettek, nem ismétlődtek meg, s Bulgária elkerült egy jugoszlávhoz hasonló etnikai konfliktust.
A DPS integrálódása azonban azt is jelentette, hogy (mind) nagyobb részt kapott a korrupciós ügyekből.
Az ügynökmúlttal rendelkező alapító pártelnök, Ahmet Doğan ellen is eljárás indult korrupció vádjával, miszerint a korábban filozófiát oktató egyetemi tanár 750 ezer eurós konzultációs jutalékot vett fel 2008 és 2009 között négy vízerőmű építéséhez kapcsolódóan.
Az ügyben 2010 októberében felmentették, majd 2013-ban, egy ellene elkövetett sikertelen merénylet után lemondott a pártvezetésről. De szürke eminenciásként a háttérben maradt, a 2020-as bolgár korrupcióellenes tüntetések is amiatt robbantak ki, mert a tengerparton építette fel a villáját és állami szervekkel védette.
De hogy jön a képbe Erdoğan?
A két vezető között (Doğan és Erdoğan) már a kezdetektől hiányzott a szimpátia, amit nemcsak az ideológiai különbségek mélyítettek el.
A DPS-t helyi beágyazottsága miatt nem lehetett Ankarából irányítani, ráadásul 2015-ben a párt az akkori orosz-török konfliktusban az oroszok mellett foglalt állást (Doğant, és az azóta az amerikaiak által is szankcionált DPS-s üzletembert, az oroszpártisággal vádolt Deljan Peevszkit, 2016-ban ki is tiltották Törökországból).
Doğan ellenlábasai (korábban Kasim Dal, majd a 2015-ben lemondatott pártelnök, Lütfi Mestan) azonban hiába siettek a török vezetőhöz, pártalapításaik kevés sikerrel jártak. Sőt, Mestan DOST nevű pártjának látványos támogatása csak diplomáciai feszültséghez vezetett Bulgáriával, miközben a DPS továbbra is a bulgáriai törökök legfőbb pártja maradt.
A hagyományosnak mondható DPS (Doğan)-Erdoğan ellentétben azonban új fordulatot hozott a tavalyi év vége, amikor a török államfő a DPS kongresszusára online jelentkezett be, s üdvözölte az újra választott pártvezetőt, Mustafa Karadayıt, illetve Bojko Boriszov akkori miniszterelnököt jó barátjának nevezte. Ezzel megüzente: fontos szövetségesnek tartja Boriszovot – aki több esetben is Törökország érdekében szavazott az Európai Tanácsban –, s jó néven veszi, ha a DPS támogatja az azóta egyre inkább visszaszoruló bolgár kormánypártot.
A 2021. áprilisi választás után elfogadott választási törvény módosítások eltörölték az EU-n kívüli országokra vonatkozó 35 szavazókörös limitációt (ezzel helyzetbe hozván az Egyesült Királyságban élőket is), ami hatalmas lehetőséget jelent a DPS számára. Becslések szerint 60 ezer szavazatot várnak Törökországból, de akár százezer is összejöhet – ebben az esetben akár 8-10 mandátum sorsa is eldőlhet.
A DPS törökországi látogatásáról nem készült hivatalos beszámoló, a párt vélhetően megkapta Erdoğan támogatását a választási mozgósítást illetően. Nagy valószínűséggel a jövőbeli tervek, így akár kormányzati részvétel is napirendre került. Még akkor is, ha a DPS-nek most nem sikerült koalícióra lépnie senkivel sem a bolgár pártok közül, de a jövőben külső támogatóként a kritikus kérdésekben hasznos szövetséges válhat belőle akár a jobb, akár a baloldali kormány számára, az új bolgár vezetés pedig bizonyos esetekben – Boriszovhoz hasonlóan – értékes gesztusokat tehet Ankarának.
1797 nappal az előző Európa-bajnokság döntője után péntek este Rómában elkezdődött a 2021-re halasztott Európa-bajnokság. Az olaszok egy álmosító első félidő után a másodikban könyörtelenül kihasználták a törökök hibáit. Sorrendben kilencedszer nyertek úgy az olaszok, hogy gólt sem kaptak. Favorithoz méltón játszottak.
A 70 ezres Stadio Olimpicóban nem lehetett telt ház, az olaszok úgy döntöttek áprilisban, hogy a maximális kapacitás 25 százaléka lehet a lelátókon. Andrea Bocelli elénekelte Puccini operájából a Nessun Dormát, amikor 1990-ben az olaszok vb-t rendeztek, Pavarotti tette ugyanezt, majd jött az Eb dala, Martin Garrix és Bono szerzeménye, utána pedig kezdődhetett a meccs.
Az olaszok 27 meccses veretlenséggel mentek neki a meccsnek, 22 győzelem és 5 döntetlen a mérlegük, valamennyi résztvevő közül ők büszkélkedhetnek a leghosszabb ilyen sorozattal. Az olasz kapitány, Roberto Mancini amúgy játékosként az 1988-as Eb nyitómeccsén eredményes volt, akkor a németekkel 1-1-re végeztek.
Az első negyedórában elmaradtak a nagy olasz rohamok, többet volt ugyan náluk a labda, de veszélyes helyzetet nem sikerült kialakítaniuk. A 17. percben Insigne került helyzetbe, de 10 méterről a kapu mellé csavart. Pár perccel később a meccs első szöglete után a védőjétől remekül elmozgó Chiellini 10 méterről fejelhetett, Cakir kapus a helyén volt, és fölé tolta a labdát.
A 32. percben Immobile fejese után ment mellé a labda, erre a törökök is kisebb helyzettel válaszoltak, Donnarumma kivetődve tisztázott. A 22 éves Milan-kapus már 26. válogatott meccsén állt a kapuban, az első félidőben ennyi dolga volt összesen, mert a törökök nem találták el a kaput. Az olaszok ellenben 14-szer is.
Az első félidő hajrájában beszorították a törököket, a két védő, Spinazzola és Florenzi jól támogatta a támadásokat. Előbbi az utolsó percben úgy futott el, hogy a beadása után egy védő kezén megpattant a labda. Láttunk már ilyenért tizenegyest, a holland Makkelie játékvezető meg sem nézte videón, nyilván szóltak a fülére, hogy vitatkozni sem kell ezen a helyzeten. Ha ez a felfogás marad az egész tornán, annak csak örülhetünk, mert nem a méricskélésé lesz a főszerep.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
