2025. augusztus 15.
Türkinfo Blog Oldal 448

Miniszteri biztost kapott a mohácsi csata

Forrás: commons.wikimedia.org/Thaler Tamás

Miniszteri biztost nevezett ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes.

Hargitai János országgyűlési képviselő „a mohácsi csata 500. évfordulójáról történő méltó megemlékezéssel összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztossá” avanzsált – olvasható a Magyar Közlöny mellékletében, a csütörtök este megjelent Hivatalos Értesítőben.

Mint írják, július 5-től Hargitai János miniszteri biztosként

ellátja a mohácsi csata mint a magyar nemzet és a keresztény Európa történelmének meghatározó eseménye 500. évfordulójával összefüggő történelmi, kulturális, nemzet- és külpolitikai, illetve térségfejlesztési szempontból kiemelkedő jelentőségű megemlékezés megszervezésével és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések koordinálásával kapcsolatos feladatokat.
E tevékenysége keretében nyomon követi és felügyeli a megemlékezés programsorozatának előkészítési és megvalósítási munkálatait annak érdekében, hogy a kulturális, történelmi, nemzeti önazonossági, térségfejlesztési és külpolitikai jelentőségéhez méltó módon kerüljön megrendezésre,
összehangolja a megemlékezés előkészítésében és megvalósításában közreműködő szervezetek munkáját, illetve a programsorozat társadalmi kommunikációját,
figyelemmel kíséri a mohácsi csatával kapcsolatos történeti kutatásokat, régészeti feltárásokat és művészeti alkotások létrehozását,
ösztönzi és segíti a térség infrastrukturális fejlesztéseit, felügyeli a megemlékezéshez kapcsolódó kulturális és turisztikai beruházásokat,
figyelemmel kíséri és előmozdítja a megemlékezés nemzetközi megismertetését, közreműködik azon partnerkapcsolatok kiépítésében és ápolásában, amelyek a megemlékezés nemzetközi dimenzióinak erősítésére, így különösen az érintett nemzetekkel történő tudományos és kulturális együttműködésre irányulnak.

Hozzáteszik: díjazásra és juttatásokra nem jogosult, tevékenysége ellátásában egyfős titkárság segíti.

Forrás: index.hu

A nővér letörölte a vért az újszülött fejéről: egy hihetetlen minta bukkant elő – senki sem tudja, hogy került oda

Kép forrása: www.borsonline.hu/Instagram

A kis Çinar 2015 végén született Ankarában, a török fővárosban.

Nem kétség, igazi szerelembaba a most hat éves Çinar Engin, amit mi sem mutat jobban, mint a homlokán található végtelenül különleges anyajegy, ami akkor bukkant elő, amikor születésekor a nővér letörölte a csöpp buksijáról a vért és a magzatmázat.

Çinar egy szív alakú folttal a homlokán jött világra Ankarában, amitől nem csak a nővér, hanem szülei, a 30 éves Murat Engin, és a 28 éves Ceyda is elámult.

Nem is csoda, hogy a kicsi fiú már a szülőszobán is sztár lett, népszerűsége pedig azóta is csak egyre növekszik. Az Instagramon hatezernél is többen követik a mosolygós hatéves mindennapjait.

„Miután egy nővér letisztította a vért a fejéről, én voltam az első, aki látta a fején az anyajegyet. Nehéz volt visszatartanom a könnyeimet” – mondta az édesapja, Murat a Daily Mail-nek, aki elmesélte azt is, a nővérek nevezték el a kisfiút „szerelembabának” és nincs is mit ellenkezni, hiszen tényleg szerelemben fogant, amit a homlokán lévő anyajegy is megerősít.

A büszke apuka elmondta azt is, ha kisfiukkal az utcán sétálnak, mindenki mosolyog rájuk, így Çinar nem csak az ő életükbe hozott boldogságot.

A török család szerint pedig a különleges anyajegy Isten ajándéka, amit nagy becsben kell tartani.

Forrás: www.borsonline.hu

Haluk Levent – Geçti Dost Kervanı

Bodrum City Center 30June 2021 Walking Tour

Örmény élet az Oszmán Birodalomban

Kép forrása: www.harmattan.hu

Az Oszmán Birodalomban élő örmények történelmének kutatását hosszú időn keresztül az első világháború idején történt genocídium határozta meg. Elke Hartmann jelen kötetében az ezt megelőző korszakba kalauzolja el az olvasót. Esettanulmányok sorozata világítja meg a historiográfia előfeltételeit, majd tágabb összefüggésekbe helyezi a 19. századi oszmán modernizációs törekvéseket és az akkori oszmán közigazgatási gyakorlatot. A szerző bemutatja az örmény vezető szereplőket és képviselőket, ezek politikai és társadalmi döntési mozgásterét és lehetőségeit. Bemutatja egy egyszerű falusi lány sorsán keresztül a regionális, birodalmi, birodalmak közötti transzimperiális és globális kivetüléseket, kitér az örmény identitás alakulásának kérdéseire és végül családi képeken keresztül foglalkozik az Oszmán Birodalomban élő örmények társadalomtörténetével. Elke Hartmann könyve teljes körképet nyújt mindazoknak, akiket érdekel az Oszmán Birodalomban élő örmény közösség élete, és rajtuk keresztül segít mélyebben megérteni a 19. századi Anatólia oszmán történelmét is.

Fordító Reviczky-Balogh Ágnes
Sorozat Studia Armenologica Hungarica

Forrás és vásárlás: www.harmattan.hu

Kiakadt a török alelnök az EU-tagállamok képmutató migrációs politikája miatt

Kép forrása: www.pikrepo.com

Törökország sürgeti az Európai Uniót, hogy a méltányos teherviselés és a felelősségmegosztás elvének megfelelően nyissa meg a legális migrációs útvonalakat a szíriai menekültek előtt. Erről Fuat Oktay török alelnök beszélt még tegnap a Hürriyet Daily News című angol nyelvű török hírportál szerint egy konferencián.

A török alelnök arra szólította fel a tagállamokat, hogy konkrét kötelezettségvállalásokkal vegyenek részt az önkéntes, humanitárius befogadási mechanizmusban, és növeljék a menekültek letelepedésére vonatkozó kvótáikat. Fuat Oktay erről egy olyan eseményen beszélt kedden Ankarában, ahol az Európai Unió által Törökországnak nyújtott, a menekültekkel kapcsolatos pénzügyi támogatási programról volt szó.

A török alelnök szerint közel négymillió szíriai menekült él Törökországban, ők a terror és üldöztetés elől menekültek el hazájukból. Törökország jelenleg is kilencmillió áldozatnak nyújt segítséget és védelmet, köztük olyanoknak is, akik a szíriai államhatáron belül voltak kénytelenek elhagyni az otthonaikat az embertelen körülmények, legfőképp a háború miatt.

Szomorúan figyeljük a bevándorlókkal szembeni bánásmódot az Égei-tenger és a Földközi-tenger térségében, és azt, hogy miért nem nyújtanak humanitárius támogatást számukra – jegyezte meg a török államfő helyettese.

Oktay azzal vádolta az EU-t és az ENSZ-t, hogy tétlenül figyelték a humanitárius tragédiát, és nem tették meg a szükséges lépéseket.

„Az a politika, amely szerint Törökország mindenfajta menedékkérőnek és menekülőnek bebocsátást nyújt, te továbbengedni már nem tudja őket, egyszerűen tarthatatlan és embertelen” – tette hozzá.

Törökország kulcsfontosságú tranzitállomás volt az Európába tartó menekülteknek, különösen a szíriai polgárháború legkeményebb éveiben. A polgárháború miatt az ENSZ becslései szerint több százezer ember vesztette életét és több mint tízmillióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására Szíriában.

Forrás: 24.hu

Balotelli a török újonchoz szerződött

Kép forrása: commons.wikimedia.org

A török élvonalba idén feljutó Adana Demirspor a hivatalos oldalán bejelentette Mario Balotelli szerződtetését.

Az augusztusban a 31. életévét betöltő olasz csatár három évre szóló megállapodást kötött a török másodosztály legutóbbi kiírásában aranyérmes együttessel.

Balotelli decembertől az előző idény végéig az olasz Serie B-ben szereplő Monza játékosa volt, 14 tétmeccsen összesen hatszor volt eredményes.

A 36-szoros válogatott futballista korábban megfordult az Internazionaléban, a Manchester Cityben, a Milanban, a Liverpoolban és a Nice-ben. 2019 óta játszott az Olympique Marseille-ben, a Bresciában és a Monzában is.

Forrás: www.nemzetisport.hu

Gazdag leletanyag került elő a Mohácsi Nemzeti Emlékhely egyik tömegsírjából

Kép forrása: Nemzeti Örökség Intézete

A feltárást azért végzik, hogy a hős katonák fél évezreddel a csatát követően méltó módon kapják meg a végtisztességet.

A reméltnél is nagyobb arányban kerültek elő leletek a Mohácsi Nemzeti Emlékhely öt tömegsírja közül a III. számú feltárása és tudományos vizsgálata során – jelentették be a kutatás résztvevői a Duna-parti városban sajtótájékoztatón szerdán.

Závoczky Szabolcs, a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának vezetője az emlékhelyen tartott eseményen emlékeztetett rá: antropológusok és régészek közreműködésével tavaly augusztusban kezdődött meg a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak éveken át tartó tudományos vizsgálata.

Az Agrárminisztérium támogatásával, mintegy öt éven át zajló munkálatok során a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) antropológusai által végzett régészeti feltárás magában foglalja a tömegsírok felnyitását, a csontvázak különválasztását, osztályozását, antropológiai morfológiai vizsgálatát, valamint a régészeti leletmentést. A feltárást azért végzik, hogy a hős katonák fél évezreddel a csatát követően méltó módon kapják meg a végtisztességet, továbbá, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhely a nemzeti kegyeleti szempontoknak megfelelően új interaktív kiállítás keretében mutassa be a látogatóknak a magyarság egyik legfontosabb, sorsfordító történelmi eseményét.

Bertók Gábor régész, a JPM megbízott igazgatója azt mondta, az öt tömegsír közül az első feltárása várhatóan nyár végére, ősz elejére fejeződhet be. Az eddigi munkálatok során a reméltnél is gazdagabb leletanyag került elő a földből, annak tisztítása és vizsgálata a következő időszakban kezdődik, majd az információk kiértékelését végzik el a szakemberek.

Pálfi György antropológus, az SZTE Embertani Tanszékének vezetője elmondta: a III. számú tömegsírban nyugvókról már most is vannak előzetes feltételezéseik, amelyek kivégzésre utalnak, de ezeket alapos laboratóriumi munkával kell megerősíteni a következő egy évben.

Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője azt mondta: a legfontosabb, hogy az 1526-os mohácsi csata 500. évfordulóján keresztény szertartás keretében megadhassák a végtisztességet a megalázó módon eltemetett mártíroknak, ehhez pedig fejlesztéseket, beruházásokat is végre kell hajtani.

A képviselő elmondta: az emlékhelyen megvalósuló fejlesztésekkel azt akarják elérni, hogy a fél évezredes évfordulón méltó körülmények között emlékezhessenek az emberek a nemzet a sorsfordító pillanataira. Meglátása szerint olyan emlékhelyet kell létrehozni, amely egyszerre állít emléket az 1526-os vesztes és az 1687-es győztes mohácsi (más elnevezéssel nagyharsányi, Szársomlyó-hegyi vagy villányi) csatának.

Az eseményen felhívták a figyelmet arra, hogy a feltárás ideje alatt az idén Az év emlékhelyévé nyilvánított Mohácsi Nemzeti Emlékhely változatlanul fogad látogatókat.

Forrás: www.ma.hu

Hazánk hamarosan Törökországon keresztül is tud gázt vásárolni

Kép forrása: www.pikrepo.com

A külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán közzétett bejegyzésében kiemelte: Magyarország és Törökország együttműködésére valóban ráillik a kölcsönösen előnyös kifejezés.

– Az idei év első négy hónapjában ugyanis 43 százalékkal növeltük kereskedelmi forgalmunkat, amely így először esélyes arra, hogy év végére elérje a négymilliárd dollárt – tette hozzá. – Mivel az elmúlt hétvégén fizikailag is összekötöttük a magyar és a szerb gázvezetékrendszereket, így hamarosan lehetővé válik, hogy hazánk Törökországon keresztül is gázt tudjon vásárolni. Mindeközben pedig megkezdődött Kaposváron a valaha volt legnagyobb magyarországi török Sisecam csomagolóanyag-gyárának építése – közölte Szijjártó Péter.

Forrás: magyarnemzet.hu

A török, akit Szeged máig emleget

Kép forrása: mapio.net

A Piroska téren találtunk egy érdekes táblát, ami a mondabeli Hóbiárt basának állít emléket – mint az egyetlen töröknek, akit Szeged népe máig emleget. Több történet is kapcsolódik hozzá, foglalkozott vele Móra Ferenc és Tömörkény István is. A monda egy változatában felsővárosi menyecskék verték agyon szegedi papuccsal a basát, aki kedvelte a bort és a nőket. Utcája környékén lehetett a török temető.

„Hóbiárt basa az egyetlen török, akit Szeged népe máig emleget.” Ezzel a mondattal kezdődik a szöveg a táblán, amit a Piroska téren lehet megtalálni. Az áll rajta, hogy a basának a szilléri szőlőkben volt a nyaralója. A szegedi néphagyomány szerint a menyecskék verték agyon a papucsuk sarkával, de a legendának háromféle változatát is ismerjük. Mindegyikre találunk írott példát is: utánanéztünk, hogyan maradt meg Hóbiárt basa alakja az irodalomban, sajtóban, szegedi mondavilágban.
Török temető

Péter László, a 2019-ben elhunyt neves szegedi irodalom- és helytörténész azt írta a Hóbiárt basa utcáról a Szeged utcanevei című kötetben: Hóbiárt basa szegedi mondahős.

A történet egyik változatában Kampó vitéz győzte le párviadalban, a másikban a szegedi menyecskék a köztük legyeskedő basát papucsuk sarkával verték agyon. Ennek egy variációja szerint a tarjáni szőlők között volt a nyaralója, ide csalogatta a fölsővárosi halászok és hajósok asszonyait, mígnem a férjek rátörtek és agyonverték. Több forrásban, például Bálint Sándornál is, olvastuk, hogy ennek az utcának a táján volt egykor a török temető.

A Móra Ferenc Múzeum 2017-es évkönyvében jelent meg Máté Zsolt Szeged hódoltságkori török temetője című írása. A szerző Bél Mátyás 1732-ben lezárt, Notitia Hungariae novae historico-geographica című művéből is idézett: „[…] a törökök híres-neves Hubiar agáját […] díszes szertartással temették el a Felsővároson. Sírköve fölé türbét emeltek, jóshelyként zarándokoltak a sírhoz (…)” . A Szeged folyóiratban jelent meg 2019-ben Tóth Marcell A szarmatáktól a Horthy-telepig című, Tarjánnal foglalkozó cikke, amiből kiderül, hogy egy friss kutatás a Pósz Jenő utca köré helyezi az egykori török temetőt. Ha ránézünk a térképre, látjuk, hogy a két utca igen közel van egymáshoz.

Folytatás

Forrás: www.delmagyar.hu

1...447448449...1 414Page 448 of 1 414
16,474FansLike
639FollowersFollow
© Turkinfo.hu 2020