„Az anatóliai ízek mellett a mediterrán illatát és – ami a legfontosabb – a hazai vendégszeretetet is elhozzuk majd Budapestre.”

Az utóbbi évtizedekben a Magyarországon élő törökök mindig amiatt panaszkodnak,  hogy vajon ebben az országban, ebben az óriási városban miért nincs egy valódi török étterem.

De nézzük csak meg közelebbről! Nem olyasmiről beszélünk, ahol a pult mögött felsorakoztatják a készételeket vagy a döneresekről, akik futtában végzik a kiszolgálást. Nem, ugyanis ezekből Budapesten már szinte minden sarkon találunk egyet.

Miért nincs olyan étterem, ahová ha bemegyünk, az évszázados ízeket hozzák az asztalunkhoz? Az előételektől és a levesektől kezdve a kebabig, az olívás hidegtálaktól a tenger gyümölcséig, a rakıtól a desszertekig, a forró teától kezdve a lassú tűzőn lefőtt, isteni illatú kávéig.

Miért kell nélkülöznünk egy olyan török éttermet, amelyre büszkék lehetnénk, és lehetőségünk lenne meghívni a szeretteinket, barátainkat és kollégáinkat?

Valójában erre a kérdésre minden kérdező tudja a választ: mert egy ilyen étterem üzemeltetése nem gyerekjáték. Azok a futtában legyártott ételeket áruló gyorséttermek, amelyek az éjszaka közepéig, sőt reggelig nyitva tartanak, könnyű pénzkereseti lehetőséget biztosítanak, míg egy valódi étterem esetében más a helyzet.

A gyorséttermekben kevés a rizikó, de a minőségi és emiatt drágább éttermek már sokkal több buktatót rejtenek. Ebből kifolyólag a befektetők nem könnyen adnak hozzá forrást.

Így annak a híre, hogy megnyílt a Türkiz étterem, gyorsan elterjedt a pesti törökök, sőt az itt élő mediterrán országok állampolgárai között, és igen nagy elégedettségre adott okot.

De nézzük, milyen étteremről van szó. Milyen a hely, az ételek és a kiszolgálás?

Ezt csak akkor tudhatjuk meg, ha elmegyünk és megnézzük, nemde? Vagy ahogy a magyarok mondják: A puding próbája az evés. Mi is így tettünk, és ellátogattunk a Türkiz étterembe.

Az étterem Budapest egyik legszebb kerületében, a városközpontban, az 5. kerületben kapott helyet, ahol a Parlament és az üzletközpontok is megtalálhatóak. Ha az étteremtől 20 méterre lévő utcasarkon körülnézünk, teljes pompájában láthatjuk a Parlament épületét.

A helyválasztás 10 pontos. A Kossuth tér és a Nádor utca sarkán található épület földszintjén kapott helyet az étterem. Alul a konyha, felül pedig még egy, a vendégek érkezésére előkészített szalon található, így a hely összesen 80 vendéget tud kiszolgálni.

Így mutatják be magukat a Facebook-profiljukon:

“Anatólia kulturális sokszínűsége inspirálta a Türkiz étterem gasztronómiai kínálatát. A különleges műgonddal elkészített, kiváló minőségű mediterrán ételek ízvilágát hoztuk el Budapest belvárosába.”

És valóban, onnantól kezdve, hogy belépünk, az étterem tényleg Anatóliába repít minket.

Ízlésesen és nagy odafigyeléssel elkészített dekoráció, türkiz színekben pompázó, kütahyai  porcelánok, finom kidolgozású anatóliai motívumok jellemzik a belső teret, a háttérben szóló anatóliai zene  pedig olyan érzést kelt bennünk, mintha visszarepülnénk az időben. De az étterem ezeknek az autentikus sajátságoknak az ellenére is rendkívül modern.

Bilal Aslan, az étterem mosolygós üzemeltetője és egyik tulajdonosa, körbevezet minket, információkkal szolgál, és bemutat minket a Törökországból érkezett szakácsoknak.

Az idő nagyon meleg, odabent kellemesen hűvös van, de mi mégis a nyitott teraszon foglalunk helyet. Az esti órákban a Nádor utca elcsendesedik, így amellett döntünk, hogy a széles kövezeten elhelyezett asztalok egyikénél étkezünk.

A hely maximális pontszámot kapott, most az ételeken a sor.

Az előételes tálunkon içli köfte, çiğ köfte, humusz, szárított padlizsánban készült Antep dolma, çoban saláta, muhammara és töltött szőlőlevél található.

És mellé természetesen rakı jár. A felszolgálás gondosan választott porcelántányérokon történik. A rakı mellett elegendő jég és egy kancsó jéghideg víz is megtalálható.

Vajon utoljára mikor és hol ettünk ennyire finom içli köftét? A humusz is maximális pontszámot kap. A çiğ köfte íze tökéletes, viszont a csípős paprikát egy kicsit soknak találtuk. A mellé felszolgált paprikás szósz  remek. Az Antep dolma pedig pont olyan, amilyennek lennie kell, még őrzi a padlizsánok frissességét. A sütőből frissen kivett forró pidéket pedig olívaolajba mártogatjuk. Az, hogy a szánkban szétolvadó anatóliai ízekhez nemcsak Anatóliában, hanem itt, Budapesten jutunk hozzá, szinte hihetetlennek tűnik.

A mosolygós személyzet gyakran kérdezi, hogy van-e bármire szükségünk, de ez egyáltalán nem zavaró. Kis idő múlva megjelenik a szakács sapkával a fején, és megkérdezi, hogy milyennek találtuk az ételeket. Tisztelettudó stílusa, mosolya és szerénysége is arról árulkodik, hogy szakértője ennek a szakmának. A rövid beszélgetés alatt kiderül, hogy a híres isztambuli Kaşıbeyaz étteremből jött Budapestre, miként a legtöbb alkalmazott is Törökországból érkezett.

Megkérdezzük a séfet, hogy mit ajánl nekünk ma estére. Magabiztos mosollyal azt feleli, hogy ezután úgyis gyakran fogunk idejárni, így mára bárány şişt és Adana kebabot készít nekünk. Kérdésére, hogy mennyire süsse meg a şişt, mi azt feleljük, hogy közepes legyen.

Amikor felszolgálják a bárány şişt, megértjük, hogy a szakács miért ezt ajánlotta: a hús puhán omlós, olyasféle, ami elolvad a szánkban. A közepes átsütés is találó. Az Adana kebab nagyon finom, csak a paprikával bánt a szakácsunk bőkezűen.

Amikor az ételeknél a künefére kerül a sor, a végtelenül energikus és mindent szemmel tartó Bilal Aslan ismét odajön az asztalunkhoz, aziránt érdeklődik, hogy ízlik a künefe. A megolvadt sajt ellenére belül ropogós künefére 10 pontot adunk.

Bilal Aslan mosolyogva néz, és még hozzáteszi: „Ez még csak a kezdet. Minden sokkal szebb lesz. Az anatóliai ízek mellett a mediterrán illatát és – ami a legfontosabb – a hazai vendégszeretetet is elhozzuk majd Budapestre.”

És az olvasóknak néhány szükséges, kézzelfogható plusz információ:

– Az adagok laktatóak, nemcsak esztétikailag jól mutató mini adagok.

– Az árakról: Budapesten a középkategóriás éttermek felső osztályába sorolhatjuk be, de a menüben minden pénztárcához mérten találunk ételeket.

– Megközelítés szempontjából a hely nagyon jó. Mivel a környék kiüresedik az esti órákban, nem nehéz parkolóhelyet találni. Ha szeretnénk az étel mellé alkoholt fogyasztani, tömegközlekedéssel is megközelíthető az étterem, a metró- és autóbuszvonalak is nagyon közel vannak.

Tarık Demirkan – Türkinfo

Fordította:

Isik Réka