Augusztus 13-án, Árpád-házi Szent Piroskára (1088. – 1134. augusztus 13.) Szent László magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő elsőszülött leányára emlékezik a katolikus-, a görög-katolikus- és az ortodox egyház, akit a Bizánci Birodalom legnagyobb, legszentebb, legtiszteltebb császárnéjaként tart számon a történelem.
Bár az ortodox egyház avatta szentté, Piroskát a magyar szentek sorában is tisztelet övezi. Miután édesapja meghalt, sokáig Könyves Kálmán udvarában élt. 1104-ben nehéz lépésre kényszerítette őt az ország érdeke, amikor eljegyezték a bizánci trónörökössel, Jóannész Komnénosszal. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre, amelyben a trónörökös feleségeként a bizánci császárnék kedvelt nevét, Eiréne (Béke) vette fel.
Eiréne azonban nem egyszerűen szép női név volt Bizáncban, hanem teológiai fogalom is, mely Isten attribútumaira – Béke (Eiréne), Bölcsesség (Sophia), Hatalom (Dünamisz) – utalt.
Szent László leánya jó császárnő és hűséges, segítő hitves lett, aki kitűnt elődei közül az államügyekben való jártasságával. A gazdagságára, mint az uralkodásnak az eszközére tekintett. Férjével együtt alapította a konstantinápolyi Pantokrator monostort, mely három templomot: a Mindenható Krisztus-, az Istenszülő (Métér Eleusza)-, és a Szent Mihály-templomokat, valamint két szerzetesi kolostort, idősotthont, kórházat, rokkantmenhelyet és árvaházat foglalt magában.
Sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket magyar földről, soha nem fordított hátat a hazájának, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között.
Életrajzírója hangsúlyozza, hogy a császárné „egyenlő számú fiú- és leánygyermeket szült, összesen nyolcat, és ezeket pompásan és császári módon nevelte fel.
Örülhetnek a török sorozatok rajongói, ugyanis augusztus 23-tól változtat délutáni műsorrendjén az RTL Klub, és ezzel együtt egy új török sorozat indul a csatornán.
A júliusban indult Meryem című sorozat eddig dupla résszel volt látható, ám a változás következtében az egyik epizód lekerül a képernyőről, helyét pedig egy új romantikus, szintén török széria foglalja majd el.
A Törökországban kicsit több mint egy éve indult Szerelem van a levegőben című romantikus széria középpontjában a gyönyörű és rendkívül tehetséges Eda Yildiz áll, akinek szertefoszlanak az álmai, amikor a női szívek vágya, a sikeres építész, Serkan Bolat miatt megvonják olaszországi ösztöndíját az egyetemen. A lány, aki először nincs igazán oda a férfiért, eldönti, hogy revansot vesz, ezzel megkezdődik kettejük csatája, amiből csak egy mindent elsöprő szerelemmel lehet győztesen kijutni.
A sorozat minden hétköznap 16:50-től, az RTL Híradó előtt lesz látható, az ismétlése pedig késő este kerül képernyőre az RTL Klubon.
Ezzel egy időben a Meryem 10 perccel korábban, 15:35-kor kezdődik majd közvetlenül a Szerelem van a levegőben előtt.
Április 29-e van, a tánc világnapja… Atatürk, aki tudatában volt a török modernizáció fontosságának, s annak jelképe is lett, azt kívánta, hogy az emberek minden alkalmon, összejövetelen táncoljanak. Ahogy az élet egyéb területein is, a nemzet vezéreként a modern tánc terén is új korszakot nyitott Törökországban.
Érző, egyéniséggel rendelkező társadalom
Atatürk tánccal kapcsolatos nézeteit sok török történész hagyta az utókorra. A Sözcü Pazar olvasóinak erről Oğuz Özlem, az Állami Opera- és Balettintézet híres művésze mesélt, akit a török balett élő legendáinak egyikeként tartanak számon. A hazáját külföldön is évek óta sikeresen képviselő művész szerint „Atatürknek, ha nem is oly mértékben, mint a nyugati zene esetében, de a tánczene modernizálása során a táncra is nagy hatása volt. Tudatában volt a modernizáció fontosságának, s egy olyan társadalomban, amely elképzelni sem tudta a férfiak és a nők közös szórakozását és páros táncát, Állami Opera- és Balettintézetet, illetve Állami Színházat hozott létre, emellett szimfonikus zenekarokat alapított, hogy a művészetekhez értő, érző, egyéniséggel rendelkező társadalom születhessen meg.”
Bátorított, lelkesített
Atatürk azt kívánta, hogy az emberek minden összejövetelen és alkalmon táncoljanak, ő maga is gyakran járt bálokra és a táncmulatságokra. Ali Fuat Cebesoy ír a visszaemlékezéseiben arról, hogy Mustafa Kemal Selanikban rövid idő alatt rendkívüli valcertudásra tett szert, s a hadi iskolában az órák szüneteiben tanította is a társainak. A tánc iránti vonzalma egész életén át elkísérte. Çankayában és az ankarai palotában rendezett mulatságokon táncpartnereivel vidáman, szép táncstílusának biztos tudatában rótta a köröket foxtrottot járva; s az oldalán álló fiatalokat „élnünk kell, éljünk” szavakkal hívta táncba.
Ma sincs párja
Atatürk szerette az embereket, értett a művészetekhez, s azokat a civilizáció tükrének tekintette, a szépművészetek minden ága érdekelte. Az 1930-as éveket követően Törökország sok városában, köztük Ankarában, Isztambulban és Izmirben, olyan pompás bálokat és táncbemutatókat rendezett, melyeknek ma sincs párja. Már kora gyermekkorában elsajátította, így kitűnően, szinte mesterfokon táncolta a polkát, mazurkát, a francia négyest, a keringőt és a többi szalontáncot is.
A zeybek volt a kedvence
Mustafa Kemalnak az Izmiri Leányiskolában tett látogatása alkalmával Selim Sırrı (Tarcan) és Mualla (Anıl) zeybek táncot adott elő. A bemutatótól elámuló Atatürk a mesternek a következőket mondta „Selim Sırrı bey, Ön a zeybeket úgy keltette új életre, hogy polgári formát adott neki. E művet mindannyian szívesen fogadjuk, nemzeti és társadalmi életünk részévé tesszük, gyönyörű formát kapott. Most már mi is elmondhatjuk az európaiaknak, hogy ’nekünk is van kitűnő táncunk’, melyet szalonjainkban és bemutatóinkon táncolhatunk. Ez a zeybek minden csoportos előadás alkalmával nőkkel együtt táncolható és táncolandó.” E szavakkal indította el Atatürk a zeybeket a nemzeti tánccá válás útján.
Nagyszabású építkezés kezdődött a török-iráni határon, ahol összesen 295 kilométer hosszú fal megépítését tervezi Törökország, hogy megakadályozza a menekültek, elsősorban a tálibok hatalamátvétele miatt menekülő afgánok beáramlását az országba. A beruházást a szíriai utáni újabb menekülthullámtól tartva kezde el a Recep Tayyip Erdoğan vezette Törökország.
Az AFP hírügynökség videót is közölt a már elkezdett építkezésről. Mint írták, egyelőre egy 5 kilométeres, szögesdrótokkal és árkokkal megerősített szakasz építése zajlik, ám a törökök összesen 295 kilométer hosszúra tervezik az építményt.
2-0-s győzelemmel kezdte meg a 2021-22-es bajnoki idényt a Galatasaray labdarúgócsapata, amely idegenben győzte le a 44 év után a török élvonalba (Süper Lig) jutó Giresunspor csapatát.
A mérkőzésen a korábbi újpesti csatár, a szenegáli Mbaye Diagne szerzett vezetést a vendégeknek a 31. percben, majd kilenc perccel később tizenegyesből növelhette volna az előnyt, de hibázott. Az első félidő hosszabbításában aztán a román válogatott középpályás, Alexandru Cicaldau növelte az előnyt (2-0).
A meccset azonban nem ezek miatt emlegetik majd, hanem azért, ami a 60. percben történt. A török Milliyet megpróbálta rekonstruálni a történteket.
Egy orosz Beriev Be-200 kétéltű tűzoltó repülőgép lezuhant Törökországban, miközben a több mint két hete tomboló erdőtüzeket próbálta oltani − adta hírül a TASSZ orosz hírügynökség. A fedélzeten nyolc ember tartózkodott, közülük mindenki életét vesztette.
Az orosz honvédelmi minisztérium közlése szerint a repülőgép leszállás közben hegynek ütközött. Az orosz védelmi minisztérium saját embereit küldi a helyszínre, hogy kiderítsék, mi okozta a balesetet.
Bár a sajtok szakértői sem tudják egészen pontosan, hol és mikor készült a világon az első sajt, az bizonyos, hogy az elsők között van Çatalhöyük – a közép-anatóliai, már 9 évezrede emberlakta település –, ahol a történelemben először háziasítottak állatokat, majd a birkatejet és kecsketejet is hasznosították. Az évezredes hagyományok hatására Törökország minden szegletének, szinte minden városának megvan a saját technológiájával vagy ízesítésével készült sajtja. Most ezen ízek nyomába eredtünk.
Izmir vagy Bergama tulum peyniri (bergamai tömlős sajt)
Törökországban tett látogatásaim során ezzel a sajttal találkoztam leginkább, lévén a legtöbb időt Izmirben és a környékén töltöttem. Az izmiriek számára a tulum sajt, a sárgadinnye és a rakı elengedhetetlen hármas, persze kiegészítve egy jó társasággal és lehetőleg tengeri szellővel.
Be kell valljam, eleinte utáltam. Lassan kezdtem megszeretni, ám mostanra már elvonási tüneteim vannak, ha huzamosabb ideig nem jutok hozzá. Igazi finomság. Karakteres íze van, de nem túlzóan. Haraphatóan kemény, mégis szétolvad a szádban. Fogyasztható kenyérrel, vagy akár csak gyümölcsök mellé. Igazi kísérője a törökök ánizspálinkája, a rakı, de nagyon finom egy jó fehérbor mellé is.
Izmir tulum
De mi is az a tulum?
Olyan sokféle dolgot jelent, hogy vigyázni kell az egyszerű szótáras kereséssel, inkább szövegkörnyezetben kell vizsgálni.
Jelenthet egy állatbőrből varrt, légmentesen zárt tömlőből készült hangszert. Igen, ez ismerős lehet, hiszen a magyar népzenében is ott van az ősi hangszer, a duda. Ezzel egy kicsit már közelebb kerültünk a sajthoz, bár annak készítéséhez nem kell muzsika.
Jelen esetben a bőrtömlő, amire szükségünk van ahhoz, hogy elkészüljön a finom sajtunk. Leginkább kecske és juh bőréből varrt, légmentesen záródó zsákot töltenek meg tejjel és a szükséges hozzáadott anyagokkal, és abban érlelve készítik el a sajtot.
Innen már csak egy lépés a Bergama tulum, mely ugyan hagyományosan szintén bőrtömlőkben készült (és ma is készül néhány faluban), ám egy fejlesztésnek köszönhetően az 1960-as évek óta ún. teneke, azaz vékony fémlapokból, bádogból készült tartályokban érlelődik ez a sajt.
A találmány Ibrahim Durmaz sajtkészítő nevéhez fűződik. Az ő gyára ma is nagyon jó minőségben gyártja a Bergama tulumot. Már a harmadik generáció viszi tovább a hagyományokat a családi vállalkozásban. Üzemük naponta 750 tonna nyers tejet dolgoz fel, 20 féle terméket állít elő, 150 munkatárs segítségével.
Bergama tulum
A bemutatást folytassuk egy általános félreértés eloszlatásával: Izmir tulum peyniri vagy Bergama tulum peyniri? Bár legtöbben ez előbbi néven ismerik, valójában a második a helyes kifejezés. A gourmet kóstolgatók azt mondják, egy jó Bergama tulum csakis juhtejből készülhet, a ma ismert Izmir tulumok pedig már tehéntejet is tartalmaznak.
Való igaz: speciális aromáját úgy nyeri, hogy a juhok – melyeknek a tejéből a sajt készül – a Bergama közelében található Kozak-fennsíkon a legelőkön található vadhagymát, kakukkfüvet és levendulát fogyasztják. Ma azonban legtöbbször kiegészítik ezt (max. 30% arányban) tehéntejjel, mely a sajt sárgás színének elnyerését segíti.
A tejhez nagy figyelemmel adagolják az élesztőt, majd, amikor kezd összeállni, akkor egy fa végű pálcával keverik, így törik össze a darabokat. A szakember szerint minél kisebbre törnek a darabkák, annál keményebb lesz a sajt. Miután pihentetik az elegyet, egy textilanyaggal szűrik le. Ezt követően vagy fellógatva csöpögtetik, vagy súlyokkal nyomják ki a felesleges folyadékot (így különül el kétféle gyártási eljárás). A tárolótartályba töltve hideg vizet öntenek rá, hogy gyorsítsák a hűtési folyamatot.
Amikor bőrtömlőbe töltik, akkor további folyadékpótlásra nincs szükség. A fent említett bádogteknőben történő érlelés során 3 nap múlva ellenőrzik és szükség esetén pótolják a folyadékot. Ezt követően a sajt 4 hónapon át hideg termekben érlelődik, ideális állagát és ízét 7 hónap alatt nyeri el.
tulum
Nem volt elég a sajtból? Nézzék meg vagy olvassák el a sajtokról szóló történeteket a Peynirin Hikayesi című dokumentumfilmben (Evru Erke – beIN Connect) vagy a – számunkra is forrásként szolgáló – Peynir Aşkına (Berrin Bal Onur & Neşe Aksoy Biber) című könyvben.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
