A gólszerző nem találta a címert az ünneplésnél

Korábban beszámoltunk róla, hogy a Puma tervezői nem voltak túl kreatívak, amikor tíz klub harmadik számú mezének a dizájnját ugyanarra a mintára építették – a Fenerbahce csütörtöki gólszerzőjét, Muhammed Gümüskayát azonban nem ez zavarta, hanem hogy a dresszen egyszerűen nem találta a klub címerét, amit meg akart csókolni a gólöröménél.
Mint ismert, csütörtökön Szalai Attila is végig a pályán volt a Fenerbahce Európa-konferencialiga-selejtezőjén, amelyen Muhammed Gümüskaya révén bombagóllal győzött a török csapat a finn HJK ellen.
A 20 éves támadónak nem úgy jött össze a gólöröme, ahogyan azt előzetesen eltervezte: csapata harmadik számú mezén nem szerepel hagyományos varrott címer, így azt hiába akarta megcsókolni, végül nem találta meg.
Forrás és videó: www.nemzetisport.hu
Az Attila-sztori semmi ahhoz képest, amit Szent István családja rejt: új kutatás az ősök nyomában

A magyar történelem legfontosabb családja, az Árpád-ház titkainak nyomába ered két őstörténész új tanulmánykötete. Következtetésük elsőre meglepően hangzik: nem biztos, hogy az uralkodóház ugyanonnan származott, ahonnan a magyar nép. Van valós alapja az Attila-hagyománynak? Honnan származik István király pogány neve, a Vajk? Hogyan értékelik a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatását, mely a mai Afganisztán területén találta meg az Árpádok ősét? A HetiVálasz, a Válasz Online podcastja augusztus 20. előestéjén az ősök felől vizsgálja a Szent István-kérdést: vendégünk B. Szabó János történész és Sudár Balázs turkológus, történész.
Miről szól Az Árpád-ház nyomában című kötet?
B. Szabó János: Ez egy család hagyománya utáni nyomozás. Olyan jelek, hagyománytöredékek nyomába eredtünk, amelyeket az utókor megőrzésre érdemesnek tartott egy régi, kereszténység előtti korból. Ezeket próbáltuk meg körbejárni és mérlegre tenni.
A könyvből világossá válik, hogy a dinasztia történelmi teljesítménye óriási: 1) egyesítettek egy laza törzsszövetséget, majd létrehoztak egy államféleséget már Etelközben, 2) levezényeltek egy honfoglalást, 3) majd még egy államalapítást és egy vallásváltást és 4) aztán még 300 évig uralkodtak. Mennyire egyedülálló történet ez a középkori Európában?
B. Szabó János: Az Árpádoké valóban olyan sikertörténet, amilyennek a régiónkban nincs párja, de az egész középkori Európában se nagyon. Aki büszkeségforrást keres a történelmünkben, itt találhat bőven. Ez egy nagyon rossz eséllyel induló sztoriból lett fantasztikus kifutású dolog. Azért „rossz esélyű”, mert nem nagyon szoktak megmaradni azok a keletről érkező népek, amelyek a Kárpát-medencéig jutnak. Se a hunoknak és Attilának, se az avaroknak, se a kunoknak nem sikerült, még csak hasonló sem. Nekünk pedig itt van egy több mint ezer éve kontinuus államiságunk. Az Árpádoknak valami nagyon maradandót sikerült alkotni.
Sudár Balázs: Nagyon könnyen juthattunk volna olyan népek sorsára, akiknek ma már csak a nevét ismerjük a szakkutatások miatt. Ott és akkor, valamikor a 9. század második felében valami nagyon összejött, és sikerült a megmaradás. De nagyon sok olyan pont volt, amikor ez megbukhatott volna. Az Árpád-ház kihalt ugyan, de a mű, az ország ment tovább. Ez nagyon jó történet.
Honnan származik az Árpád-ház? Anonymus szerint Attila hun királytól. Van ennek történelmi alapja?
Sudár Balázs: Meg kell nézni, hogy egy magára valamit adó keleti uralkodó hogyan emlékezik az őseire. Ugyanis a keleti világban megvannak azok a típusfigurák, akikre emlékezni szokás – na, most a probléma az, hogy Attila nagyon nem ilyen. Keleti kontextusban az még kevés, ha valaki nagy hódító, nagy ember. Nem rájuk szoktak emlékezni, hanem vagy a dinasztia története szempontjából fontos figurákra, vagy pedig olyanokra, akik az állam életében idéztek elő fordulópontot. Például véghezvittek egy vallásváltást. Attilánál – ezekből a szempontokból – nem igazán van olyan pont, amire emlékezni kellene. Probléma továbbá, hogy az emlékezést mindig a politikai folytonosság generálja. Arra emlékszünk, ugye, aki korábban a saját rendszerünkön belül élt. De Attila után a hunok birodalma szétesett, és Árpádék csak több mint 400 évvel később bukkantak fel. Mindez az érvelés amellett szól, hogy Attila alakja utólag lehetett beleírva a magyar krónikákba. […] Mi az erről szóló tanulmányunkban kicsit tovább is léptünk. Van ugyanis a magyar krónikáshagyományban egy motívum: sokszor és sok formában megismétlik, hogy Attila Árpádék előtt körülbelül 100 évvel élt. Úgy tűnik, akkoriban ez stabil tudás volt a fejükben. Pedig, ugye, ez a különbség a valóságban 400 év. Ez felkelt egy gyanút: hogy ez az Attila nem az az Attila. Nem arról van-e szó, hogy volt egy hagyomány egy nagy és fontos uralkodóról, akiről nem tudjuk, hogy pontosan kicsoda, és ehhez hozzácsapták a nyugati hagyományokat a híres hun királyról? Más szavakkal: nem lehet, hogy több személy anyaga van összegyúrva a „magyar” Attilában?
Forrás: www.valaszonline.hu
Kerítést állított Görögország a török határon az afgán menekültek visszatartására

Egy negyven kilométeres szakaszt érint a zárás, speciális megfigyelőrendszerrel is készülnek a görögök.
„Nem várhatjuk passzívan az esetleges érkezőket. Határaink sérthetetlenek maradnak” – mondta pénteken Mihalisz Kriszokoidisz görög védelmi miniszter az ország Evrosz régiójában tett látogatásakor a BBC tudósítása szerint. Kriszokoidisz kijelentésével Törökország korábbi felszólítására reagált, ugyanis keleti szomszédjuk azt kérte az európai országoktól, hogy vállaljanak felelősséget az Afganisztánból érkező menekültekért.
Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon egyeztetett Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnökkel, ahol elmondta, hogy a régióban minden országnak komoly kihívást jelentenek az afgán menekültek. Erdogan szerint a következő migrációs hullám elkerülhetetlen, ha nem hozzák meg az ilyenkor szükséges intézkedéseket Afganisztánban és Iránban.
Görögország és Törökország a 2015-ös menekültválság óta folyamatosan a frontvonalban van: rajtuk keresztül már több millióan érkeztek Európába a jobb élet reményében. Görögországban azonban 2015 óta 60 ezer ember maradt, akik ott akarnak letelepedni. Tavaly Athén ideiglenesen blokkolta a menedékjog iránti kérelmeiket, amikor Erdogan azzal fenyegetőzött, hogy megnyitja az utat a náluk tartózkodó menekültek előtt Európába. Pár százan akkor tényleg megpróbáltak behatolni Görögországba, a görög rendőrség azonban könnygázt és gumibotot bevetve verte vissza őket.
Forrás: hvg.hu
Az oltatlanoknak kötelező lesz a tesztelés Törökországban

Törökországban az oktatásban, a belföldi utazáshoz, valamint egyes szórakozási lehetőségek és közösségi eseményeknél is negatív PCR-tesztet követelnek azoktól, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen – tájékoztat róla az MTI Recep Tayyip Erdogan elnök bejelentése alapján.
A török államfő ismertette, hogy az iskolákban szeptember 6-án indul a jelenléti oktatás, és azoktól
a tanároktól, illetve iskolai dolgozóktól, akik nem oltatják be magukat, hetente legalább két negatív PCR-teszt bemutatását követelik meg.
Így járnak majd el az oltatlan egyetemi hallgatókkal és a felsőoktatási alkalmazottakkal is. Az oltatlanoknak negatív tesztre lesz szükségük továbbá a belföldi repülő- és buszjáratok igénybevételéhez, valamint a koncertekre, a színházakba, a mozikba, valamint egyéb közösségi eseményekre történő bejutáshoz is.
Az állami kórházakban a tanárok és az iskolai dolgozók ingyen elvégeztethetik a PCR-teszteket
– tudatta Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter.
A 83,6 milliós országban eddig a kínai Sinovac, valamint az amerikai-német Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájával oltanak, a kétdózisú oltóanyagok első adagját eddig 45 millió 336 ezer, míg a másodikat 34 millió 481 ezer ember kapta meg. A harmadik dózis felvételére azoknak az egészségügyi dolgozóknak, valamint 50 évnél idősebbeknek van lehetőségük, akik korábban az ázsiai vakcinát kaptak.
Forrás: index.hu
Kimenekítettek Kabulból egy világhírű afgán filmrendezőnőt

Sahraa Karimi korábban nyílt levélben kérte a világot, hogy ébredjen rá a tálib hatalomátvétel következményeire.
Ukrajna kimenekítette Kabulból Sahraa Karimit, a világhírű afgán filmrendezőt, forgatókönyvírót – hozta nyilvánosságra szerdán Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője. „Örömmel üdvözöltem Sahraa Karimit és családját Kijevben. Élnek és jól vannak” – írta a Twitteren.
Hétfőre virradó éjjel érkezett meg egy ukrán repülőgép, 79 fővel a fedélzetén Kabulból Kijev egyik repülőterére. A tálibok uralma alá került Afganisztánból többségében afgán állampolgárokat menekítettek ki a gépen, rajtuk kívül öt ukránt, valamint fehéroroszokat, tádzsikokat, horvátokat és hollandokat.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondta, hogy az evakuált afgánok közül kilencen menedéket kértek Ukrajnában, egy részük más országokba utazott tovább. Arról egyelőre nincs hír, hogy a filmendezőnő kért-e menedéket Ukrajnában.
Az 1985-ben Teheránban született, afgán és szlovák nemzetiségű Karimi 2019 óta az Afganfilm nevű állami filmvállalat vezérigazgatója volt, az első és egyetlen nő Afganisztánban, aki filmművészeti doktorátust szerzett. Filmjei Afganisztánon kívül is jól ismertek. Ő a rendezője például, a 2019-es velencei filmfesztiválon bemutatott Hava, Maryam Ayesha című filmnek, amely az abortusz kérdését járta körül.
Karimi szavai szerint azután kellett elhagynia Kabult, hogy a hétvégén felkerült a címlapokra nyílt levelével, amelyben könyörgött a világnak, védjék meg az afgán filmeseket és a művészetet a táliboktól. Hozzátette, hogy az őt fenyegető veszély ellenére az utolsó pillanatig folytatta a forgatást, dokumentálta az afganisztáni eseményeket.
Forrás: hvg.hu
Elégett 4000 méhkaptár a törökországi erdőtüzekben, veszélybe került a fenyőméztermelés

Évtizedekre veszélybe került a méztermelés.
Elégett 4000 méhkaptár a törökországi erdőtüzekben, de ennél is nagyobb baj, hogy elpusztult a méhlegelőként szolgáló vörösfenyőerdők zöme is, amelyeknek regenerálódása évtizedekbe is telhet.
Július végén és augusztus elején több mint 200 erdőtűzben körülbelül 1600 négyzetkilométernyi erdő égett le Törökország égei- és földközi-tengeri partvidékén. A katasztrófa súlyos csapást mért a turizmusra és a ritka és értékes fenyőmézéről híres Mugla tartomány méztermelésére is. A fenyőmézt adó erdők többsége is elpusztult, ezért idén nagyon kicsi lesz a méztermés Muglában – közölte Samil Tuncay Bestoy, a térségbeli környezet- és méhvédelmi egyesület elnöke.
A szakértő szerint 7000 család megélhetése került veszélybe azzal, hogy hamuvá vált a méhészetek és a fenyőerdők nagy része. Szerinte a legnagyobb veszteséget az jelenti, hogy a termőterületet adó vörösfenyőerdők többsége elpusztult a tüzekben, és „ezek 20, de talán 30 év alatt sem regenerálódnak teljes mértékben”, vagyis évtizedekre veszélybe került a méztermelés.
Bestoy szerint a kaptárak jelentős része egy szerencse folytán megmenekült – a tűz idején a vándorméhészek még nem voltak ott Muglában, ahova csak augusztus végére szoktak megérkezni –, ám hiába vannak meg a méhcsaládok, a fenyvesek hiányában nem tudnak hol legelni, és akár el is pusztulhatnak.
A Törökországban termelt fenyőméz háromnegyede Mugla tartományból származik, ahol évente 20-25 tonnát állítanak elő. A legnagyobb ásványianyag-tartalmú mézfajtát, amelyet harmatméznek is neveznek, a növények levelein található, a fenyő nedveiből a levéltetvek által előállított mézharmat összegyűjtésével készítik a méhek.
Forrás: nlc.hu
Női röplabda Eb: bolgár és török győzelem a nyitányon

A török és a társházigazda bolgár válogatott győzelmét hozta a női röplabda Európa-bajnokság nyitó napja Plovdivban és Kolozsváron – írja a Magyar Távirati Iroda.
A bolgár csapat a görögöket győzte le könnyedén három játszmában, míg az olimpiai negyeddöntős törökök ugyan meglepetésre elveszítették az első szettet a hazai környezetben játszó románokkal szemben, végül simán fordítottak.
A magyarok a zadari (zárai) C-csoportban pénteken a szlovákok ellen mutatkoznak be a 24 csapatos kontinensviadalon.
RÖPLABDA EURÓPA-BAJNOKSÁG
csoportkör, 1. forduló
B-csoport, Plovdiv
Bulgária-Görögország 3:0 (20, 15, 19)
D-csoport, Kolozsvár
Törökország–Románia 3:1 (-23, 10, 20, 17)
Forrás: www.nemzetisport.hu