Áramkimaradásokra lehet számítani azzal, hogy a lángok átterjedtek a kemerköyi erőműre.
Egy hőerőműre is átterjedtek a lángok szerda este Délnyugat-Törökországban, ahol nyolcadik napja pusztítanak heves erdőtüzek, sok esetben tengerparti üdülőhelyeket veszélyeztetve.
A tűz azután érte el a Mugla tartományban található kemerköyi hőerőművet, hogy délután irányt változtatott a szél.
A létesítmény dolgozóinak evakuálása folyamatban van, a veszélyes anyagok elszállítása pedig már megtörtént. Szakértők szerint a fejlemény miatt egyes térségekben áramkimaradások várhatók.
A kis-ázsiai országban múlt szerda óta összesen 187 helyen keletkezett erdőtűz. Jelenleg 15 helyszínen küzdenek a lángokkal a tűzoltók.
2020 áprilisában láthattuk először a Törökországban gyártott Netflix-sorozat 8 epizódját. Az Aşk 101 (Szerelem 101) 1998 Törökországába repítette a nézőket.
A filmben öt fiatal napjait láthattuk, akik balhék sorát élték át. Barátságuk azonban segített átvészelni a nehézségeket.
Óriási sikere lett. A színészek, a képi világ, a filmzenék mind-mind telitalálat voltak. A nézettséget csak fokozta, hogy ellenzői – a fiataloknak rossz példát mutat felkiáltással – be akarták tiltani. Így még az is megnézte, aki addig nem.
Forrás: Netflix
Az első évad utolsó képkockáin tudtuk meg, hogy sok-sok év után újra találkoznak, így egy izgalmas folytatásban reménykedhetünk.
A napokban közzétette a Netflix az új évad vetítési időpontját: 2021. szeptember 30. Alig várjuk!
” Ahol a Boszporusz a Márvány-tengerbe torkollik, két parton, két kontinensen fekszik a nagyhírű város, Isztanbul, amelyet neveztek valaha Bizáncnak, Konstantinápolynak, Sztambulnak és mindegyik név történelmi emlékeket ébreszt. A Római Birodalom fénykorában épült vízvezeték ma épp úgy része a városképnek, mint az Európát Ázsiával összekötő, alig néhány éve megépült kábelhíd. Ám Bizánc és Sztambul mesés gazdagsága régen elmúlott. Az utód, Isztambul ma a világ legrohamosabb inflációját nyögi, politikai válságok gyötrik, csak úgy, mint egész Törökországot. A vesztes persze elsősorban a kisember, aki, mint ilyenkor mindig és mindenütt, a betevő falatjáért küszködik. De Isztambul azért még Isztambul. Idegenforgalma alig csökkent és a vendég csak a szépet látja. Az évezredek művészi hagyatékát őrző városba látogatott egy küldöttség élén Pozsgay Imre kulturális miniszterünk. Az Hagia Szophia mecset majd másfélezer éve keresztény bazilikának épült Iusztinianosz bizánci császár akaratából. Alaprajza, kupolája még erről árulkodik, de díszítéseiben már a mohamedán jegyek keverednek az őskeresztény emlékekkel. A Topkapi palota a fél világot uraló szultánok hajléka volt valamikor. Ma a világ egyik leggazdagabb múzeuma. A golyóálló üveg mögött felbecsülhetetlen értékű kincsek. A modern Isztambul a nyugati civilizáció jegyeit viseli. A plakátok özönében rátaláltunk a bennünket érdeklő aktualitásra: a Magyar Kulturális Hét gazdag programját hirdetik. Az ünnepi események az Atatürk kultúrpalotában zajlottak, ahol Serafettin Turan török kulturális államtitkár köszöntötte a vendégeket, látogatókat. [Demeter Sándor, a KKI elnökhelyettese]: „Népünk sok mondája, meséje, irodalmi emléke kapcsolódik ahhoz a korszakhoz, amikor az Oszmán Birodalom Magyarország területének egy részére is kiterjedt. Melynek nyomán számos török néprajzi, nyelvészeti emlék található hazánkban. Máig a kulturális értéknek kijáró megbecsüléssel őrizzük és ápoljuk a hazánk területén található török műemlékeket.” Az Isztambuli kiállításon csaknem ötven fiatal alkotó képviselte a magyar képzőművészetet. A koncertteremben a Kodály Vonósnégyes Mozart zenéjével mutatkozott be. Brahms Magyar táncait Németh Gyula karnagy vezényletével az Isztambuli Szimfonikusok adták elő. A pergő események egy rövid szünetében kértünk néhány értékelő szót kulturális miniszterünktől [dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter]: „A kulturális kapcsolatokat igazán akkor lehet fejleszteni, ha egy nép megismeri a magyar kultúra alkotásait. Ezért ezt a látogatást összekötöttük a Magyar Kulturális Napok megrendezésével Isztambulban. Mondhatnám úgy is, hogy ami személyes küldetésünk és hivatalos küldetésünk az, hogy szálláscsinálói legyünk a magyar kultúrának egy olyan országban, amelyben nagyon rokonszenveznek velünk. Törökországban a szálláscsinálók dolga se nehéz, az eddigi tapasztalatok szerint jó feltételei vannak az előre haladásnak.”
Törökországban az éves infláció júliusban a várakozásokat meghaladó 18,95 százalékra emelkedett, ami éppen a jegybank irányadó kamatszintje alatt van. A bank ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy az infláció felett tartja a kamatokat.
Törökországban a fogyasztói árak éves inflációja júliusban több mint kétéves csúcsára, 18,95 százalékra emelkedett, a júniusi 17,53 százalékról, ami meghaladja a 18,5 százalékos piaci várakozásokat, és éppen a jegybank irányadó, 19 százalékos kamatszintje alatt van. A várakozásoknál nagyobb áremelkedés egyre nagyobb nyomást gyakorol a jegybankra, hogy szigorúan tartsa a monetáris politikáját. A bank középtávon 5 százalékos célértékét tűzött ki.
A török statisztikai intézet szerint a fogyasztói árak havi alapon 1,8 százalékkal emelkedtek, szemben az elemzői konszenzusban szereplő 1,54 százalékkal, de valamivel lassabb ütemben, mint az előző hónapban, amikor 1,94 százalék volt a drágulás.
Az emelkedést elsősorban az élelmiszer-, lakás-, étterem- és szállodai szektor hajtja.
Az elmúlt négy év nagy részében kétszámjegyű volt az éves infláció mértéke, 2019 áprilisában pedig az elmúlt időszak legmagasabb szintjére, 26 százalékra emelkedett az árváltozás mértéke.
Az az elmúlt hónapokban a líra gyengesége és a monetáris hitelesség megingása is emelte az inflációs nyomást, mely utóbbi elsősorban amiatt alakult így, mert Recep Tayyip Erdoğan török elnök márciusban váratlanul menesztette az elképzeléseivel ellentétes, szigorúbb monetáris politikája miatt az akkori jegybankelnököt, Naci Ağbalt. Mindez a márciusi, utolsó kamatemelést követően történt, akkor a piaci várakozásokkal szemben nem 100, hanem mindjárt 200 bázisponttal, 19 százalékra emelte a jegybank az irányadó kamatot, hogy megfékezze az infláció elszabadulását, noha akkor a ráta még „csupán” 15,6 százalékos volt. A bank akkor arra is ígéretet tett, hogy az infláció felett tartja a kamatokat. Ezzel szemben
Erdoğan korábbi interjúkban többször is utalt arra, hogy a kamatok csökkentését várja a jegybanktól, ami a befektetői bizalomvesztéshez és a líra rekordmértékű leértékelődéséhez vezetett.
Haluk Burumcekci, a Burumcekci Consulting vezetője a Reutersnek elmondta, hogy a líra értékvesztése nélkül is 19–20 százalék körüli szintre emelkedhet az éves infláció a következő három hónapban, a csökkenés pedig csak az utolsó két hónapban várható. Ugyanakkor a legjobb esetben is 17–18 százalékos lesz az év egészében az árváltozás mértéke. Hozzátette, hogy amennyiben az áfa-kedvezményt szeptember végén nem hosszabbítják meg, az további 1 százalékos éves áremelkedést generálhat. Ezért az inflációs kilátások – véleménye szerint – az idén már nem teszik lehetővé a jegybanki kamatcsökkentést, így nem számít kamatváltozásra augusztusban és az azt követő üléseken sem. Annak ellenére sem, hogy a bank a múlt héten, 14,1 százalékra emelte az év végi inflációs előrejelzését – ami jóval a piaci várakozások alatti –, ugyanis a bank jelenlegi elnöke, Şahap Kavcıoğlu előrejelzése szerint az infláció jelentősen csökkenni fog a negyedik negyedévben.
Burumcekci előrejelzését támasztja alá, hogy a termelői árak 2018 októbere óta a legnagyobb mértékben, 44,92 százalékkal nőttek júliusban az előző év azonos hónapjához képest, 14 egymást követő hónap emelkedése után, de az ezt megelőző hónapban is 42,9 százalékos volt a költségek növekedése. Az árváltozást elsősorban a feldolgozóiparban tapasztalt 47,9 százalékos áremelkedés hajtotta. Havi szinten a termelői árak 2,46 százalékkal emelkedtek, ami némi lassulást jelent a júniusi 4,01 százalékos emelkedés után, de ez még kevés az inflációs aggodalmak enyhítésére.
A történelemkönyvek általában lezárják a Habsburg–török háborúk ismertetését az 1699-es karlócai békével, amely szentesítette a török hódoltság megszűnését a Magyar Királyság majdnem teljes területén (a Temesköz végül az 1718-as pozsareváci békével került magyar kézre). Néhány évtizeddel később is sor került azonban még egy osztrák–török háborúra, amely ugyan katonai viszonylatban valóban nem járt jelentős eredményekkel, egyéb következményei viszont komoly hatást gyakoroltak az Osztrák Császárság (és ezen keresztül Magyarország) történetére.
Orosz-osztrák összecsapás
A már jó ideje gyengülő Oszmán Birodalom fokozatosan vesztette el európai területeit a XVII. századtól, időnként azonban egy-egy ambiciózusabb szultán kísérletet tett a folyamat visszafordítására. Így volt ezzel az 1774 és 1789 között uralkodó I. Abdul-Hamid is, aki a birodalom távoli vidékein aratott győzelmei után úgy döntött, az állandó fenyegetettséget jelentő Oroszország ellen is felveszi a kesztyűt. Katasztrofális diplomáciai érzékről tanúbizonyságot téve azzal provokálta ki a háborút, hogy 1787 augusztusában börtönbe vetette az isztambuli orosz követet, amelyre II. Katalin orosz cárnő természetesen hadüzenettel válaszolt.
Ez lehetővé tette Oroszország számára, hogy az összecsapást védekező háborúként „adja el”, és legfontosabb szövetségesét, II. József császárt is hadba lépésre szólítsa fel.
Jó kérdés, hogy az osztrák császár miért nem utasította el a felkérést. A Habsburg Birodalom súlyos gazdasági-politikai válságban volt, és II. József abszolutista reformpolitikája kemény ellenállást váltott ki nem utolsósorban a magyar rendekből. Külpolitikai téren sem volt éppen nyugodt a helyzet, a birodalom számára egyre nagyobb kihívást jelentett az erősödő Poroszország, amellyel az előző években több háborút is vívott. József talán valóban úgy gondolta, az 1781-ben Oroszországgal kötött szövetség kötelezi őt a háborúba belépésre, talán a belpolitikai nyomást remélte enyhíteni egy dicsőséges hadjárattal, mindenesetre hadat üzent, sőt személyesen vezette csapatait a Balkánra.
Július 30-án rendezték Sakarya térségében a Sakarya Büyüksehir Belediyesi MTB Cup XCO kiemelt kategóriás hegyikerékpáros versenyt, ahol Benkó Barbara (Maloja Pushbikers-MTB) győzelmével 100 UCI világranglista pontot gyűjtött.
A helyi Bicycle Valley névre keresztel helyszínen kialakított pályán, egy 1,1 kilométeres bevezető szakaszt követően, hat 4,5 kilométeres kör várt a hölgyekre. Barbara végül magabiztos fölénnyel, bő két perces előnnyel győzött a második helyen célba érő belga Emeline Detilleux (BH-Wallonie MTB Team) előtt – az osztrák Tamara Wiedmann lett a harmadik.
„Örülök, hogy megnyertem ezt a versenyt, jól megy az edzés és a verseny a 42 fokos hőségben – írta viccesen közösségi média oldalain Barbara, aki vasárnap, augusztus 1-jén a Marathon World Series futamon is kipróbálja magát, ahol 80,9 kilométer vár rá.
Az Európai Unió három különleges tűzoltó repülőgépet küld Törökországba, hogy segítse az erdő- és bozóttüzek oltását – közölte Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos hétfőn.
Janez Lenarcic elmondta, az Európai Unió a katasztrófahelyzetek kezelésének támogatására létrehozott polgári védelmi mechanizmusának keretében Horvátország egy, Spanyolország kettő Canadair repülőgépet biztosít az oltási munkálatokhoz.
Az EU teljes szolidaritásáról biztosítja Törökországot a tűzvész okozta időszakban, és készen áll további segítséget nyújtani – tette hozzá az uniós biztos az MTI szerint.
Az erdőtüzek szerdán kezdődtek az Antalya üdülővárostól 75 kilométerre keletre fekvő Manavgat városánál. Csütörtökre már tucatnyi térségbeli tartományban, így az üdülőövezetben fekvő tengerparti Aydinban és Muglában is lángra kapott a növényzet, turisták sokaságát kellett kimenekíteni a szállodákból, több ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A lángoló növényzet miatt haszon- és vadállatok egyaránt elpusztultak, jókora termőterületek perzselődtek fel. Egyes településeken megszűnt az áramszolgáltatás.
Szombaton újabb tűzgóc keletkezett a népszerű égei-tengeri Bodrum üdülőváros környéki hegyvidéken, a tűzöltők megpróbálják megfékezni a lángokat, még mielőtt elérnék a lakott területeket. Műholdfelvételeken az látszik, hogy az Antalya és Mersin tartományokban égő növényzet füstje elérte a tőlük 150 kilométerre fekvő Ciprust.
Legalább három orosz turista meghalt és öten súlyosan megsérültek hétfőn a dél-törökországi Manavgat üdülővárosának közelében egy buszbalesetben – közölte az antalyai orosz főkonzulátus.
A TRT török hírtelevízió szerint a busz felett a sofőr eddig ismeretlen okból elvesztette az irányítást és a jármű felborult.
A turistákat éppen Antalya repülőterére szállították.
Az Inturiszt orosz utazási iroda tudomása szerint huszonkét orosz turista utazott a buszon, köztük kilenc gyerek.
Az összesen tizenhat sérültet a helyi kórházakba szállították. Az antalyai orosz főkonzulátus szerint két embert az intenzívosztályon ápolnak.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
