A Magyar-Török Baráti Társaság közhasznú egyesület szívesen lát minden érdeklődőt szeptember 21-én, kedden 17:30-kor kezdődő rendezvényén, amelyen Szőllőssy Balázs költő, műfordító, az Isztambuli Magyar Intézet munkatársa, egyesületünk tagja tart előadást “Betekintés a XXI. századi török költészetbe” címmel.
Az előadás során rövid általános bevezető után néhány jelentős szerző portréján keresztül megismerkedhetünk a kortárs török költészet trendjeivel és kérdésfelvetéseivel, azzal, hogy miként tekintenek önmagukra és milyen hagyományokra vezetik vissza magukat az egyes költői csoportosulások. A bemutatott szerzőktől magyar fordításban is elhangzik majd egy-egy vers.
Helyszín: Budapest, VI. kerület, Bajza utca 54. (Nemzetek Háza).
A részvétel ingyenes, előzetes regisztrációra nincs szükség.
Kérjük, az előadás során viseljen arcmaszkot!
Mikor elmondom egy Égei-tenger partján élő embernek, hogy én úgy 25 éves koromig még csak nem is láttam articsókát, és megenni még most sem szeretem, az olyan reakciót vált ki, mintha legalábbis a hét főbűn egyikét követtem volna el.
Amikor valahol olvastam, hogy csak az Izmir tartományban található Karaburun-félszigeten kb. 70 millió fej articsókát szüretelnek le egy szezonban, akkor azt hittem, itt eszik meg a legtöbbet ebből a furcsa, fészkesvirágzatú növényből. Ma már tudom, hogy a világon évente 1.273.690 hektáron összesen 1.678.872 tonna articsóka növekszik (2018.), és Törökország a kb. 36.000 tonna termelésével csak a 7-9. helyet foglalja el a világranglistán. A három dobogós ország – Olaszország, Egyiptom és Spanyolország – a világ összes articsókájának mintegy felét termeli meg és meg is eszi.
Törökországban Izmir (Balçova, Mordoğan, Çeşme és Karaburun) és Yalova-Bursa a két legtöbbet termelő terület, az utóbbi években Adanában is felbukkant. Az országban a növény két alfaja honos: a Sakız és a Bayrampaşa articsóka.
Én nagyon ritkán veszek belőle, ám annál többször járom a karaburuni mezőket, hogy növekedés, virágzás vagy szüret idején lefényképezzem, mert gyönyörűséges növény.
1 of 4
Forrás: Erdem Éva - Türkinfo
Forrás: Erdem Éva - Türkinfo
Forrás: Erdem Éva - Türkinfo
Forrás: Erdem Éva - Türkinfo
Március közepétől kezdődően (akkor még drágább darabáron) egészen májusig lepik el a piacokat a vastag száron növő, rengeteg zöld, néha lilás színű, kemény levéllel burkolt, különlegesen szép articsóka fejek. Ha valaki nem tudja vagy nem szereti pucolni, akkor a hideg vízzel teli ládákból, tisztítva is megvásárolhatja.
Érdemes télire is elrakni. Míg tavasszal 2-4 TL (80-160 Ft) az ára egy fejnek (ár aktulizálva 2025-ben: 1 db 50 TL 464 Ft), télen ennek két-háromszorosa is lehet.
Ebben a videóban megnézhetik, hogyan árusítják a piacon, és hogyan tisztítja az articsókát egy profi. Csinálják utána!
A növény elnevezése
Magyarul úgy hívjuk: articsóka, törökül enginar, angolul globe artichoke, olaszul carciofo, arabul el harşuf és a tudományos, latin elnevezése Cynara scolymus. A török nyelvbe a görög anginares szó alapján került be, a latin elnevezés eredete már elvezet a keletkezésének legendájához.
A növény mitológiai eredete, történelme
Zeusz főisten – ahogy ez sokszor megtörtént – beleszeretett egy halandó lányba, amikor az meglátogatta Poszeidónt, Zeusz testvérét. A szépség neve: Cynara (innen ered a latin elnevezés). A főisten halhatatlanná tette a lányt, és odaköltöztette az Olimposz csúcsára, hogy együtt élhessenek. Ám a lánynak nagyon hiányzott a családja, és titokban többször meglátogatta őket. Zeusz nagyon mérges lett emiatt, ezért a szépség szívét szúrós levelekkel vette körbe, és örökre a földhöz akarta kötni, így articsókává változtatta, majd ledobta az Olimposzról úgy, hogy az szétszóródott a világban.
Az pedig már tény, hogy a növény mind az ókori Rómában, mind Görögországban ismert volt. A gazdagok asztalára került ételként. A 15. századtól Európában is elterjedt, a 16. században felbukkant Franciaországban és Angliában, a 17. századtól már Amerikában is fogyasztották. A római gazdagok az articsókát fűszerekkel, ecettel ízesítették, illetve mézes szószt készítettek rá. Az így elkészített articsókát sokáig lehetett tárolni. Törökországban a 16. században, Európából az oszmán földekre vándorolt zsidók kezdték termeszteni.
A növény Amerikában is nagyon elterjedt egyes területeken. Érdekesség, hogy Norma Jeane Mortensont – akit, ha ezen a néven nem is, de úgy már mindenki ismer, hogy Marilyn Monroe – 22 évesen, Castroville városban az articsóka királynőjének választották egy fesztiválon!
Forrás: Pinterest
A növény jótékony hatása
Az articsóka csodanövénynek számít a benne található számtalan vitamin és ásványi anyag miatt. Ráadásul gyógyításra, gyógyszerkészítésre is használják.
Védi és tisztítja a májat. Szabályozza a koleszterinszintet. Megakadályozza az érelmeszesedést és a szívbetegségeket. Energiát ad a testnek és erősíti az idegeket, enyhíti az emésztési problémákat, például a hasi fájdalmat, a hányingert, az étvágytalanságot.
100 gramm nyers articsókában 80 kalória, 2 g protein, 8 g szénhidrát és 1,5 g rost található, alig van benne zsír, koleszterinértéke pedig nulla. Nagyon gazdag ásványi anyagokban (foszfor 70 mg, kálium 55 mg, vas 0,8 mg, nátrium 45 mg, kalcium 330 mg, magnézium 30 mg), ezért is fogyasztják előszeretettel. Ráadásul tartalmaz A-, B1-, B2-, B6- és C-vitamint is.
A növény íze és felhasználási módja
Számtalan étel készíthető belőle friss, konzerv és fagyasztott formájában történő felhasználása esetén is. Az égei vidéken legtöbbször rizzsel töltve kínálják, vagy feldarabolva, olívaolajos alapon hagymával, rizzsel megpárolva, egytálételként elkészítve. Receptet a Türkinfo gasztronómiai rovatában is találnak.
Olaszországban likőrt is készítenek belőle (neve Cynar). Törökországban a főzőlevét levesekhez használják fel, mert még az is rengeteg értékes anyagot tartalmaz.
Íze semmi máshoz nem hasonlító, különleges aroma. Megfőzve puha, állaga krémes. A szánkba véve érzünk egy édeskés ízt is, ennek okaegy cynarin (cinarin) nevű anyag, mely a hidroxi-fahéjsavak közé tartozó vegyület. Ha egy falatot eszünk a zöldségből, majd iszunk rá vizet, még a víz is cukros ízűvé válik tőle.
Zárásként egy videóban mutatjuk meg az egyik étel elkészítésének módját.
Forrás: sabah.com.tr Sofra melléklete, Milliyet napilap Pazar melléklete
Hadrianus (i.sz. 76-138) római császár két és fél méter magas szobrát fedezték fel régészek Törökország nyugati részén, az Alabanda antik város helyén, a mai Aydinban folyó régészeti ásatásokon.
Publius Aelius Hadrianus márvány szobra a 2. század első felébőlFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Hadrianus a 2. század „jó császárainak” egyike volt
A ritka császárszobrot hat darabra törve találták meg a földben – közölte a régészeti lelőhely igazgatója, Ali Yalcin Tavukcu az Anadolu török hírügynökséggel.
Három nappal a hollandoktól elszenvedett, kiütéses vereséget követően a török szövetség szerződést bontott Senol Günessel, a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányával – írja az MTI.
„Tárgyalásaink végén úgy döntöttünk, hogy közös megegyezéssel lezárjuk a közös munkát” – közölte pénteken a nemzeti szövetség.
A 69 éves szakemberrel a törökök remekül kezdték a világbajnoki selejtezősorozatot, márciusban – többek között a hollandokat is legyőzve – három mérkőzésen hét pontot gyűjtöttek, a szeptemberi folytatásban azonban Gibraltár papírformát jelentő legyőzése mellett Montenegróval döntetlent játszottak, míg kedden, Hollandiában 6–1-re kikaptak. A csapat jelenleg a hollandok és a norvégok mögött két-két ponttal lemaradva harmadik a csoportjában.
Évek óta kedvelt családi programot jelentenek a Zrínyi Napok. A szervezők idén is számos programmal készülnek: koncertek, kiállítások, történelmi látványosságok, táncos és színházi előadások, illetve megemlékezések egyaránt részei lesznek a hétvégének. A vár ingyenesen látogatható szombaton és vasárnap is.
A szervezők kiemelt célja, hogy minden korosztály találjon számára értékes kikapcsolódási lehetőséget.
Szeptember 10-én, pénteken, 13 órakor a Szín Art Sziget kiállításmegnyitójával indul a nap a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolában. Ezt háromkor szabadtéri elektrográfiai kiállításmegnyitó követi Újrakezdés címmel a Szigetvári Vigadó téren. Fél négykor a Violinok kamaraformációja tart street-art koncertet a Vár utcában és a Sóház Galériában.
Délután ötkor a Hősi Keresztnél megemlékezést és koszorúzást tart a Szigetvári Várbaráti Kör és a Rákóczi Szövetség, melyre mindenkit várnak, aki tiszteletét fejezné ki a várvédő hősök emléke előtt.
Az esti előadások sorát a Misina Néptáncegyüttes Makrancos hölgy táncjátéka nyitja meg a Szigetvári Vigadóban este hétkor. Fél nyolctól pedig a Zrínyi téren csendülnek fel koncertek: a The Small Town Foxes zenekar, a Peet Project és a RockToRock biztosítja a jó hangulatot.
Szeptember 11-én, szombaton, délelőtt tízkor Zrínyi 1566-emlékfutásra indulhatunk a belvárosban a Végvári Futókért Alapítvány szervezésében. Ugyanebben az időpontban megtekintető a haditechnikai kiállítás az ejtőernyős hagyományőrzők részvételével a vár nyugati oldalánál.
Tizenhárom órakor a Vigadó-galériában a Léghajó Meseszínház adja elő A három kívánság című bábelőadást. Fél kettőtől pedig a Szelindek zenekar szolgáltat hangulatos, korhű térzenét a vár főbejáratánál. Kettőkor a Júnúsz emre/Yunus Emre tér névadó ünnepségét tartják a Török háznál, illetve ugyanekkor lesz a Sikkes történelem, a múlt divatja című fotópályázat eredményhirdetése a vár szabadtéri színpadán. A délután során a Zrínyi téren táncegyüttesek lépnek fel, nevesül a Csillagvirág Egyesület, a Style&Passion SE és a Kapronczai Alapfokú Művészeti Iskola növendékei. Háromkor a Vigadóban a Kisváros-sorozat sztárjaival vehetünk részt közönségtalálkozón.
Tematikus séta Budán, a török emlékek nyomában- Ki volt Gül Baba? Mi a valóság és mi a legenda? – Miért Rózsadomb a Rózsadomb? – Ismeri a Kakas kapu fürdőjét? – Melyik törökfürdő NEM török fürdő? – Melyik fürdő vizével mostak meg minden halottat Budán? – Ki volt Szokollu Musztafa? – Kik a dervisek és miért éltek tekkében? – Mit jelentett a török korban az ún. “negyvenezés”?Ha velünk tartasz ezen az izgalmas sétán, sok egyéb mellett a fenti kérdésekre is választ kaphatsz!
A séta időtartama: kb. 120 perc. Részvételi díj: 3500 Ft/fő Sétavezető: Bacsa Ildikó művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársaRészletek és helyfoglalás: www.pestbudaisetak.hu Kevesebb jelenjen meg
„…aki énekkel, tánccal közeledik, az az idők mélyéből nem hozhat magával hazugságot…”
Aki megszólít bennünket Dr. Sipos János népzenekutató, aki több mint három évtizedet töltött a török népek világában, s Bartók Béla nyomán elindulva, eddig 10 000 népdalt gyűjtött. Az MTA köztestületi és az MMA levelezőtagja. Mivel ugyanolyan otthonosan mozog a magyar és a török népzenében, így a fellelhető közös gyökerekre is könnyebben talált rá.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
