A labdarúgó Bajnokok Ligája első fordulójának szerdai játéknapján a Borussia Dortmund 2-1-re nyert a Besiktas otthonában. A mérkőzést a törökök kezdték aktívabban, mégis a németek szereztek vezetést Bellingham góljával, majd az első félidő legvégén Haaland is betalált. A folytatásban mindkét csapat előtt adódott több lehetőség is, azonban az eredmény sokáig nem változott. A hajrában nagy erőkkel támadó Besiktas a hosszabbításban szépíteni tudott, de újabb gólt már nem szerzett, így a Dortmund győzelemmel kezdte a BL-idényt. A nap meglepetését a Bajnokok Ligája újonca, a moldáv Sheriff Tiraspol szolgáltatta, ugyanis nagy meglepetésre hazai pályán 2-0-ra nyert az ukrán Sahtar Donyeck ellen.
Az előző idény török bajnoka, a Besiktas a Bundesligában harmadik helyen záró Borussia Dortmundot fogadta hazai pályán a Bajnokok Ligája 2021/2022-es szezonjának első fordulójában.
A vendégcsapat több játékosára sem számíthatott sérülés miatt, de így is bombaerős kezdőt tudott pályára küldeni Marco Rose vezetőedző, hiszen többek között Reus és az előző BL-idény gólkirálya, Haaland is pályára lépett. Érdekesség, hogy a Besiktas összeállításában csak egy török játékos kapott lehetőséget, a kispadon viszont már jóval több hazai futballista „ücsörgött”.
A Dortmund indította útjára a labdát az isztambuli Vodafone Parkban, ahol félelmetes hangulatot teremtettek a szurkolók. Közel telt ház előtt játszották a csoportmérkőzést.
Nagy elánnal kezdte a meccset a Besiktas, próbálta már korán nyomás alá helyezni ellenfelét. A Dortmund magas letámadással reagált, lendületes játékot, nagy iramot hozott az első 5 perc.
Szeptember elején A nyomda előszava – Ibrahim, a nyomdász címmel az ankarai Nemzeti Könyvtárban nyílt kiállítás. Ritkaságokat, különlegességeket tekinthetnek meg az érdeklődők, és megismerkedhetnek İbrahim Müteferrika életével.
A kiállított tárgyak azon a nyomdagépen készültek, amelyet a magyar származású nyomdász használt. Most egy helyre gyűjtötték össze – az egyébként Törökország más könyvtáraiban tárolt – kiadványokat és könyveket. Ráadásul az oszmán időkből származó dokumentumok is láthatók, mint például a nyomda alapító okirata. Megtekinthetők továbbá az İbrahim Müteferrika halála után nyomtatott, ám az általa épített és használt nyomdagépen készült kiadványok is.
A kiállítást Recep Tayyip Erdoğan – köztársági elnök – felesége, Emine Erdoğan nyitotta meg. Beszédet tartott Ayhan Tuğlu, a könyvtárak igazgatóságának vezetője is, aki bemutatásában kiemelte a nyomdász magyar származását. Elmesélte azt is, hogy Müteferrika összesen 17 könyvet készített 22 kötetben.
Mindezt együtt most először láthatja a közönség. İbrahim Müteferrika nagyon fontos személy az írásos emlékek történetével foglalkozók szemében, hiszen ő volt az első muszlim, aki az iszlám világban nyomdászként dolgozott.
Felirat: Ibrahim Müteferrika portréja, eredeti Paris 1742. Kredit: Rijksmuseum Forrás: lookandlearn.com
İbrahim Müteferrika muszlim vallású volt, ám az akkori Magyarországon, Kolozsváron született. Életének itthoni szakaszáról nincs túl sok megbízható információ. Azt sem tudjuk pontosan, hogyan került Törökországba. Az egyik változat szerint a református papnak készülő fiatalember tizennyolc éves korában egy portyázó török csapat fogságába esett, akik eladták az isztambuli rabszolgapiacon. A fogságban megtanult törökül, arabul és perzsául, muszlim hitre tért, így felszabadult. A vallással egy időben felvette az Ibrahim nevet. A másik változat szerint unitárius vallású lévén a kolozsvári templom és iskola bezárása (1689) után önként emigrált Törökországba.
II. Rákóczi Ferenc törökországi bujdosása alatt ő volt a fejedelem török tolmácsa és titkára 1718-tól egészen Rákóczi 1735-ben bekövetkezett haláláig.
Az első török nyomdát Müteferrika Konstantinápolyban nyitotta meg 1727-ben, melyre III. Ahmed szultán adott engedélyt.
A Török Nemzeti Könyvtár összegyűjtötte az Ibrahim Müteferrika által nyomtatott könyveket, műhelyében megjelent nyomtatványokat. Tizenhét török nyomtatványt tartanak nyilván kiadványaiból, ezek közül tizenhárom 1729–1735 között készült, a maradék négy pedig 1740–1742-ben. Az értékes gyűjtemény huszonhárom kötetből áll, a könyvek összpéldányszáma 12 000-re tehető.
Ha tehetik, látogassák meg a tárlatot, amit már csak a lenyűgöző könyvtárépület miatt is érdemes felkeresni. Az Ankarában található Elnöki Nemzeti Könyvtár egyszerre 5000 ember befogadására is képes.
A kiállítás információi részletesen ezen a linken találhatók.
Helyszín:
Cumhurbaşkanlığı Millet Kütüphanesi
Selçuklu Müze ve Sergi Salonu
A tárlat neve törökül: Matbaanın Ön Sözü “Basmacı İbrahim Efendi”
Cím: Cumhurbaşkanlığı Külliyesi, 06560, Beştepe, Yenimahalle/Ankara – Türkiye
Nyitva: 2021. szeptember 7 – december 30. minden nap 9:15-17:45
Forrás: sabah.com.tr, a nyomdászról szóló információk hu.wikipedia.org
Törökországban a nyolc jogászt terrorszervezeti tagsággal vádolják.
Büntetőeljárás indult Törökországban Abdullah Öcalannak, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) börtönben raboskodó egykori vezetőjének ügyvédei ellen – közölte kedden a kormányközeli Demirören Haber Ajansi hírügynökség. A nyolc jogászt terrorszervezeti tagsággal vádolják. A gyanú szerint ügyvédi hivatásuk leple alatt utasításokat és üzeneteket továbbítottak Öcalantól a terrorszervezetként nyilvántartott PKK-nak.
A török ügyészség fejenként 15 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását követelte az ügyvédek ellen. A perbe fogott jogászok tagadták az ellenük felhozott vádakat, és felmentő ítéletet követeltek. Öcalant 1999-ben árulás, gyilkosság és terrorszervezet alapításának vádjával vádjával halálra ítélték, de az ítéletet a halálbüntetés törökországi eltörlését követően, 2002-ben életfogytiglani szabadságvesztésre változtatták. A kurd vezető azóta elszigetelten raboskodik a Márvány-tengeren található Imrali börtönszigeten.
Öcalan ügyvédei tavaly panaszt nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), mert nem tudtak védencükkel érintkezni. A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat a zömmel az ország délkeleti részén élő kurd kisebbség függetlenségéért, s ennek azóta több tízezer halálos áldozata volt.
(Kiemelt kép illusztráció: Van tartomány, 2021. augusztus 19. Épülő határfal a török-iráni határ mentén a törökországi Van tartományban 2021. augusztus 19-én. Recep Tayyip Erdogan török elnök Ankarában az államfői kabinet ülését követő sajtótájékoztatóján az Afganisztán felől fenyegető újabb migránshullámmal összefüggésben elmondta, hogy országának nem feladata, nem felelőssége és nem kötelessége Európa „migránsraktárává” válni. A török vezető jelezte, hogy országa erősen zárja majd a határait, és a jelenleg a területén tartózkodó illegális migránsokat haza fogja küldeni.
Törökországról elsősorban a migráció, Szíria, Ciprus, a tengerparti szállodák, vagy az emberi jogok kapcsán olvashatunk, ugyanakkor méltatlanul kevés szó esik az ország gazdasági erejéről, potenciáljáról.
A 83 millió lakosú, OECD- és NATO-tagország gazdasági teljesítménye (nem vásárlóerő-paritáson számított GDP-je) alapján a világ 19. legnagyobb gazdasága volt 2019-ben, a pandémia okozta gazdasági válság előtt. A gazdasági növekedése kifejezetten dinamikus, az utóbbi 15 évben egyedül a 2008-2009-es világméretű pénzügyi-gazdasági válság következtében mértek 2009-ben 4,8 %-os visszaesést, ugyanakkor 2010-ben már 8,4 %-os növekedés volt tapasztalható.
A török gazdaság ugyanakkor már a pandémia előtt jelentősen lelassult, 2019-ben 0,9 %-os volt mindösszesen a növekedés, a pandémia elterjedésének évében, 2020-ban egyébként 1,8 %-os növekedést mértek.
Az idei évre viszont már 5,7 %-os bővülést prognosztizál az OECD (1. ábra).
A török gazdaság szerkezete az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakult, nőtt a magántulajdon aránya és mint minden fejlettebb országban, Törökországban is a szolgáltatások járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a GDP-hez (60 %), ugyanakkor a mezőgazdaság (6-7%) és az ipar (32-33%) részaránya meghaladja az OECD átlagát. A textilipar mellett nagyon dinamikusan fejlődött a gépgyártás, különösen a személygépkocsi és autóbuszgyártás.
A 2019-es lassuláshoz, megtorpanáshoz számos tényező vezetett. A tartósan magas infláció, a török líra leértékelődése (jelenleg kb. 10 török líra egy euro, 2018 elején még csak 4,5 lírát kellett adni egy euroért), a növekvő államháztartási deficit (a GDP 4,47 %-a éves szinten), a jegybankra nehezedő politikai befolyás mind-mind aláásták az ország gazdaságába vetett bizalmat. Azt gondolhatnánk, hogy a gyengülő árfolyam az exportbevételeknek kedvezett, de ezt jelentősen tompította a vállalkozások költségeinek növekedése a magas infláció következtében és egyáltalán a nehéz üzleti tervezhetőség. A legfrissebb inflációs adat is aggodalomra adhat okot, 2021 augusztusában megközelítette a 19 %-ot a fogyasztó árszint átlagos növekedése. Nem véletlen, hogy a jegybank irányadó kamatlába is eléri a 19 %-ot. A termékexport értéke egyelőre mérsékelt, 2019-ben a WTO adatai alapján 181 Mrd USD volt, míg a magyar érték 124 Mrd USD. A szolgáltatásexportban előkelőbb helyen van az ország a maga 61 Mrd USD értékével. A külső egyensúly problémáit a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg hiánya is jelzik. Az államadósság ugyanakkor mérsékelt, a GDP 43 %-át érte el 2020-ban, ezt elég sok európai uniós ország megirigyelhetné. A török munkaerőpiacnak pedig vannak még tartalékai, annak ellenére, hogy több millió török él és dolgozik (és utal haza jövedelmet) európai uniós tagországokban (a legtöbben Németországban), a munkanélküliség tartósan 10 % feletti.
A gazdaság fejlettségét nagyon leegyszerűsítetten érzékeltető egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számított GDP alapján Törökország az európai uniós átlag 64 %-át éri el egyelőre, viszont ez megegyezik a görög és a horvát szinttel, de meghaladja Bulgáriáét, és nem utolsó sorban toronymagasan megelőzi az EU-val csatlakozási tárgyalásokat folytató nyugat-balkáni országokét.
A fenti adatok, megállapítások alapján Törökországról egy közepesen fejlett, közepes jövedelemmel rendelkező, átlag feletti növekedést felmutató piacgazdaság képe rajzolódik ki. Ennél azért sokkal többről van szó. Törökország 1995-től vámunióban van az Európai Unióval, 2019-ben az EU 6. legfontosabb kereskedelmi partnere volt, a kétoldalú áruforgalom meghaladta az EU Japánnal, vagy Dél-Koreával folytatott kereskedelmét is, az Egyesült Királysággal pedig már életbe is lépett a szabadkereskedelmi megállapodás. Nem volt véletlen a sietség, mivel 2019-ben Németország volt Törökország legfontosabb exportpiaca, a második helyen viszont az Egyesült Királyság, a harmadik helyen pedig Irak állt. 2020-ban már elérte a 211 Mrd USD-t a Törökországban befektetett működő tőke állománya, emellett dinamikusan növekszik, és meghaladja az 50 Mrd USD-t a külföldön befektetett török tőkeállomány is. Magyarországon négy nagyobb török tulajdonú céget érdemes kiemelni, a fuvarozással foglalkozó Ekol Logistics Szolgáltató Kft-t, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tevékenykedő Celebi Ground Handling Hungary Földi Kiszolgáló Kft-t, a műszaki textiltermékek gyártásával foglalkozó Metyx Hungary Kft-t, valamint a legújabb beruházót, az Iváncsán zöld mezős beruházást megvalósító Yaris Kabin Hungary Kft-t.
A magyar-török kereskedelmi kapcsolatok egyelőre még mérsékeltek, 2020-ban Törökország hazánk 13. legfontosabb export és 20. legfontosabb importpartnere volt
,ugyanakkor jelentős potenciál rejtőzik még a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban, nem utolsó sorban azért is, mert a Harvard Gazdasági Komplexitás Indexe szerint a következő tíz évben átlagosan 4,5 %-os gazdasági növekedés várható Törökországban.
Szombathy Zoltán egyetemi docens tart előadást az ELTE Orientalisztikai Intézet „Párok a keleti kultúrákban” sorozatában.
Káin és Ábel története jól ismert az Ószövetségből, s számos más bibliai történethez hasonlóan a Koránban is szerepel, noha a két testvér nevét az utóbbi szöveg nem említi. Később azonban a muszlim kommentárok különböző forrásokból újabb és újabb részleteket adtak a történethez, idővel pedig az ezzel kapcsolatos legendák és hagyományok önálló életre keltek a népi kultúrában is. Így például az iszlám világ több, egymástól távoli pontján „megtalálták” Ábel sírját, ahol helyi zarándoklati szertartások alakultak ki, és a különböző életmódokat magyarázó néphagyományokat és mítoszokat is sokszor Káin és Ábel személyéhez kötötték. Az előadás Szíriától Új-Guineáig terjedő számos példán azt mutatja be, hogy az iszlám magaskultúra bizonyos elemei hogyan érték el a köznépet, majd hogyan alakultak át ebben a közegben.
Szombathy Zoltán egyetemi docens az ELTE Sémi Filológiai és Arab Tanszékének vezetője és az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének munkatársa. Kutatási területe a közel-keleti társadalom- és kultúrtörténet számos jelensége (például a családfák társadalmi szerepe és a muszlim népi vallásosság), illetve a fekete-afrikai és a délkelet-ázsiai iszlám kultúra.
A Párok a keleti kultúrákban az Orientalisztikai Intézet mindenki számára nyitott előadássorozata, amelyben az intézet oktatói a „párok” jelenségét vizsgálják különféle ‒ irodalmi, történelmi, kultúrtörténeti, vallástörténeti és nyelvészeti ‒ nézőpontokból.
2021. szeptember 16. 16:00
ELTE BTK Kerényi terem (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., F/I. em.)
Az előadásokra csütörtökönként 16:00 órakor kerül sor az F épület Kerényi termében.
Az Európai Uniónak újfajta partnerségre van szüksége Törökországgal mind a gazdasági, mind a migrációs együttműködést illetően – jelentette ki a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a Magyar Nemzetnek. A lap emlékeztet, hogy Várhelyi Olivér múlt héten Törökországban járt, ahol az afgán válság miatt várhatóan megélénkülő menekülthullám megelőzésének lehetőségeiről is tárgyalt.
Nagy különbség a 2015-ös helyzethez képest, hogy most még időben vagyunk, és talán megelőzhetjük a válságot. Ehhez azonban megfelelő lépéseket kell tennünk, valóban a megelőzésre kell helyeznünk a hangsúlyt, tanulva a 2015-ös leckéből
– hangoztatta Várhelyi Olivér, aki szerint új szempont a török határvédelem minél átfogóbb támogatása. A mostani válság megmutatta, hogy nincs más út, az Európai Uniónak együtt kell dolgoznia Ankarával és a Nyugat-Balkánnal – vélekedett, hozzátéve, hogy minden olyan nyugat-balkáni vezetővel tárgyalt a közelmúltban, aki befogadást végez, és felhívták a figyelmüket a biztonsági dimenzió jelentőségére.
A Nyugat-Balkán földrajzilag sokkal közelebb van hozzánk, mint Afganisztán. Ebből következik, hogy Európa első számú választása az kell hogy legyen, hogy integrálja a térséget
– fejtette ki a magyar EU-biztos, aki szerint az a cél, hogy a térség hosszú távú stabilitását és békéjét támogassák. Az októberi uniós-balkáni csúcstalálkozóval kapcsolatban azt mondta: akkorra már szeretné látni, hogy a meghirdetett gazdasági-fejlesztési tervek mely elemeinek a megvalósítása indulhat el.
Várhelyi Olivér szerint abban mindenki egyetért, hogy Albánia és Észak-Macedónia is teljesíti a tárgyalások megkezdéséhez szükséges kritériumokat. Szerbiáról szólva pedig kijelentette, hogy ott is új lendületet kapott a reformfolyamat, így innentől fogva a tagállamokon múlik, hogy ha néhány kivétellel is, de még idén megnyitják-e az összes tárgyalási fejezetet a csatlakozásról.
A törökországi Konya tartományban található May-tóról készült felvételek ismét bizonyítják, hogy a globális felmelegedés egy létező probléma és már javában elkezdődött.
Seyit Konyal szabadúszó fotós drónnal kapta el a jelenetet, amint néhány gólya élelemért kutat a tűző napon a normális esetben vízzel teli tóban. Sajnos azonban a tó már szinte teljesen kiszáradt, így a halak is elpusztultak és élelmük sem maradt a madaraknak.
Az aszály pedig nemcsak a madarakat hagyta élelem nélkül, hanem a helyi halászokat is jövedelem nélkül hagyta.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
