![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Erős földrengés volt a Földközi-tengernél, több országban is érezték
A hatos erősségű földmozgás epicentruma az antalyai Kas várostól 155 kilométerre, a tengerfenék alatt volt, egyes források szerint 38, más források szerint 58 kilométeres mélységben. Áldozatokról és károkról egyelőre nem érkeztek hírek.
A földrengést Törökországban, Görögországban, Krétán, Szantorinin, Rodoszon, Kárpáthoszon, de még Egyiptomban és Izraelben is lehetett érezni.
Törökországban bekérették tíz ország nagykövetét, amiért Osman Kavala szabadon engedésére szólítottak fel
A török külügyminisztérium bekérette tíz ország nagykövetét, amiért a négy éve előzetes letartóztatásban ülő Osman Kavala közismert török üzletember, emberi jogi aktivista azonnali szabadon engedésére szólítottak fel – jelentette kedden az Anadolu török állami hírügynökség.
Az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nagykövetségei hétfőn közös nyilatkozatot fogalmaztak meg Kavala őrizetbe vételének negyedik évfordulója alkalmából.
A külképviseletek a közleményben azt írták, hogy a Kavala elleni perek „késleltetése” árnyékot vet a demokrácia iránti tiszteletre, a jogállamra, valamint az átláthatóságra. A nagykövetségek amellett foglaltak állást, hogy az eljárásoknak igazságos és gyors módon le kell zárulniuk, továbbá Kavala azonnali szabadon engedésére szólították fel Törökországot az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) vonatkozó döntései értelmében.
A nyilatkozat ellen a közösségi médiában Fuat Oktay török alelnök, Süleyman Soylu belügyminiszter és Abdulhamit Gül igazságügy-miniszter is felemelte szavát. Leszögezték: Törökországban az igazságszolgáltatás független, illetve elfogadhatatlan az, hogy a misszióvezetők tanácsokkal és javaslatokkal illetik a török bíróságokat, ami egyiküknek sem dolga.
Osman Kavala ellen jelenleg két törökországi eljárás is zajlik, amit széles nemzetközi figyelem kísér, mert az üzletember négy éve úgy ül börtönben, hogy eddig még egyszer sem találták bűnösnek.
2017-ben először a Gezi parki tüntetések szervezésével összefüggésben tartóztatták le. Őt és társait egyebek mellett a török kormány hatalmának megdöntésére tett kísérlettel vádolták. Ugyan a törvényszék 2020 februárjában bizonyítékok hiányában felmentette őket, Kavala ellen néhány órával később a
2016. július 15-i katonai puccskísérlet okán is per indult.
Emellett a Gezi parki tüntetésekkel kapcsolatos eljárás idén májusban újraindult, miután az előző perben született felmentő ítéleteket a fellebbviteli bíróság januárban hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. Az ügy következő tárgyalása november 26-án lesz.
Kavala második, a 2016-os hatalomátvételi kísérlettel kapcsolatos pere 2020 decemberében kezdődött meg. Ebben az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete, valamint politikai és katonai kémkedés miatt emeltek ellene vádat.
Még 2019 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) úgy határozott, hogy Törökországnak szabadon kell engednie az üzletembert.
Múlt hónapban az Európa Tanács, amelynek Törökország szinte a kezdetek óta a tagja, azt jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Ankara ellen, ha nem engedi szabadon Kavalát, összhangban az EJEB-határozattal.
Forrás: www.webradio.hu
Szezon közben kinevezték edzőnek, ezért visszavonult a korábbi BL-döntős focista
Az Antalyaspor játékosaként kezdte meg a 2021/22-es idényt Nuri Sahin, néhány fordulót követően viszont már a kispadon, edzőként kap szerepet a gyenge szezonrajtot produkáló együttes élén. Sahin maga dönthetett, hogy játékos-edzőként, vagy csak vezetőedzőként folytatja, végül utóbbi mellett döntött, és lezárta labdarúgó karrierjét.
Szezon közben kinevezték csapata vezetőedzőjének, ezért 33 évesen bejelentette visszavonulását a korábbi BL-döntős focista, Nuri Sahin.
A török első osztályban játszó Antalyaspor némi meglepetésre nevezte ki vezetőedzőnek október elején a csapat rutinos játékosát, Nuri Sahint, miután az eredményekben a várakozásoktól elmaradó Ersun Yanalt menesztették. A korábbi BL-döntős focistának megadták a lehetőséget, hogy az edzősködés mellett játékosként is segítse csapatát, végül rövidebb mérlegelés után Sahin úgy döntött, edzői feladataira koncentrál, és befejezi sportolói karrierjét. Török sajtóhírek szerint a klub komolyan gondolja, és ötéves szerződést kötöttek az edzőként most debütáló korábbi török válogatott focistával.
Sahin nagyon fiatalon, óriási tehetségként robbant be. Már 2005-ben 16 évesen és 335 naposan bemutatkozott a Borussia Dortmund színeiben a német bajnokságban, ezzel éveken át ő volt a legfiatalabban debütáló Bundesliga-játékos, mígnem egy szintén dortmundi, Youssoufa Moukoko 2020-ban meg nem döntötte a rekordot. Majd 17 évesen és 82 naposan Sahin lett minden idők legfiatalabb gólszerzője a Bundesligában, ezt a Leverkusen focistája, Florian Wirtz írta felül tavaly, majd Moukoko vitte még lejjebb a számot. Sahin aktív tagja volt a 2011-ben német bajnokságot nyerő Dortmundnak.
Forrás: www.eurosport.hu
Európába tartanak a török startupok
A kisázsiai cégek egyre inkább a kontinens és annak vállalatai felé fordulnak.
A törökországi vállalkozások az idén eddig tízszer annyi tőkét vonzottak be, mint a egész tavalyi évben. Nem csoda, hogy a nemzetközi befektetők érdeklődését is egyre gyakrabban keltik fel a törökországi társaságok. A Dealroom globális adatbázis rámutatott, hogy a török startupok az év eleje óta 2,6 milliárd eurót gyűjtöttek. Az összeg elsősorban az olyan tranzakcióknak köszönhető, mint a Trendyol nevű elektronikus kereskedelmi platform 1,5 milliárd amerikai dolláros üzlete, amely pillanatok alatt az állam egyik legértékesebb cégévé tette a Trendyolt.
A divattal, bútorokkal és elektronikai árucikkekkel foglalkozó piactér jelenleg sokkal jobb helyzetben van, mint számos tőzsdén bejegyzett vállalat. A Getir nevű csomagszállítási vállalkozás értéke pedig egy 555 millió amerikai dolláros finanszírozási körnek köszönhetően 7,5 milliárd amerikai dollárra nőtt. A befektetők között volt a Sequoia és a Tiger Global. A török társaságok egyre inkább az európai piac felé kacsingatnak.
Serkan Ünsal, a Startups.watch nevű befektetéselemzési platform alapítója közölte, hogy a folyamat körülbelül 2017-ben kezdődött, amikor az olyan cégek, mint a Getir, a Peak Games és a Rollic nemzetközi viszonylatban is ismertté váltak és sikereket könyvelhettek el. E vállalatok iránt ezután nőtt meg az érdeklődés mind a helyi, mind a nemzetközi befektetők részéről. Teddie Wardt, az Insight Partners képviselője mindezt azzal egészítette ki, hogy a török startup-ökorendszer nagyon izgalmas és számos tehetséggel rendelkezik különösen a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén.
Bekopogtatnak Magyarországra a törökök
Új iroda nyitására készül hazánkban a török Vallásügyi Igazgatóság, melynek külföldi ténykedését botrányok is kísérik. A szervezet nálunk aligha fog sok vizet zavarni, de azért nem árt odafigyelni rá.
Mekkora beleszólást szabad engedni a külföldi államoknak és az általuk finanszírozott szervezeteknek Európa muszlim közösségeinek hitéletébe, illetve van-e helye az iszlám politikai formájának, az iszlamizmusnak az itteni társadalmakban? – az európai közvéleményt évek óta foglalkoztatják ezek a kérdések, amelyek most bizonyos szempontból Magyarországon is relevánssá váltak. A török sajtó szeptember végén, Recep Tayyip Erdogan elnöki rendeletére hivatkozva adta hírül, hogy az ellentmondásos megítélésű török Vallásügyi Igazgatóság (Diyanet) jövőre 17 külföldi nagyvárosban, köztük Budapesten tervez új kirendeltségek megnyitását. A magyar fővárosban egy úgynevezett tanácsadói iroda jönne létre.
A terv mögött az állhat, hogy növekszik a Magyarországon élő törökök száma, a közösség létszáma jelenleg nagyjából 3000 fő körül mozog – mondta el lapunknak Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (NKE-SVKI) Törökországgal foglalkozó tudományos munkatársa. “A Diyanet feladata, hogy elősegítse és biztosítsa a külhoni törökség hitéletét a bölcsőtől a különböző vallási ünnepeken át a sírig. Mivel Törökországban az imámok állami alkalmazottak, és nem létezik önálló egyház, mint a keresztény világban, ezért külföldre is az állam küldi a vallási »személyzetet«. Magyarországon eddig egy attasé igyekezett segítséget nyújtani a vallásügyi kérdésekben, ezután valószínűleg növekedni fog a létszám, de ez nem jelent lényegi változást” – magyarázta a szakértő.
A török Vallásügyi Igazgatóságról szerzett külföldi tapasztalatok azonban némi aggodalomra adnak okot, a fogadóországok manapság nem feltétlenül örülnek a szervezet tevékenységének. Nyugat-Európában például a török hatóság által közvetített konzervatív-iszlamista értékrend kelt megütközést, mivel az markánsan eltér az ott uralkodó liberális-világias normáktól – sok politikus és szakember ezért úgy véli, hogy a hivatal kifejezetten akadályozza a török kisebbség és más muszlim közösségek társadalmi integrációját. Jellemzően azóta fogalmazódnak meg ilyen fenntartások, hogy a Törökországot csaknem két évtizede irányító Recep Tayyip Erdogan saját szája íze szerint alakította át a vallásügyi hatóságot. A 2016-os török puccskísérlet óta fokozódtak a bírálatok, annak következtében a török elnök egyre erőteljesebb módon próbálta visszaszorítani egykori szövetségeséből lett ellenlábasa, Fethullah Gülen iszlamista hitszónok befolyását belföldön és külföldön egyaránt, felhasználva a hivatal apparátusát.
Forrás: nepszava.hu
