2025. augusztus 1.
Türkinfo Blog Oldal 409

Szárnyal az infláció, és mégis kamatot csökkentett a török jegybank

Kép forrása: www.pikrepo.com

Dacára a szárnyaló inflációnak kamatot csökkentett Törökország központi bankja, ráadásul a vártnál jóval nagyobb mértékben, ennek hatására minden idők mélypontjára gyengült a török líra.

A török jegybank monetáris politikai bizottsága csütörtökön 2 teljes százalékponttal, 16 százalékra vitte le az irányadó, egyhetes repokamatot.

Elemzők 50 bázispontos csökkentésre számítottak a szeptemberben végrehajtott egy százalékpontos kamatvágás után.

Elemzők előre figyelmeztettek, hogy a további kamatcsökkentések még tovább gyengíthetik a török lírát és szíthatják az inflációt.

A meredek kamatcsökkentés hírére újabb történelmi mélypontra zuhant a török líra árfolyama:

a dollárért 9,47 lírát, az euróért pedig már több mint 11 lírát kellett adni a nemzetközi bankközi devizapiacon.

A tanácskozás kiadott közleményében a monetáris politikai bizottság azzal magyarázta döntését, hogy az infláció közelmúltbeli erősödése átmeneti tényezőknek tudható be, ráadásul a magas kamatlábak a tervezettnél nagyobb mértékben fogták vissza a hitelezést és a belső keresletet. A testület arra figyelmeztetett, hogy a kínálati oldalról jelentkező átmeneti tényezők az év végéig korlátozott teret hagynak az irányadó kamatláb további csökkentésére.

A legfrissebb, szeptemberi adatok az infláció gyorsulásáról tanúskodtak. A fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme két és fél éves csúcsra, 19,58 százalékra gyorsult az augusztusban mért 19,25 százalékról.

Az utóbbi több mint négy évben, 2017 februárja óta szinte minden hónapban kétszámjegyű volt az éves összevetésű infláció. A török líra gyengesége és a nyersanyagárak elszabadulása mellett fűtötte az inflációt a monetáris politika hitelességének megfogyatkozása is.

Minden jel szerint visszájára sült el, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök nyomására a jegybank kamatot csökkentett szeptemberben. Az infláció tovább szárnyalt, a török líra pedig újabb történelmi mélypontokra gyengült a dollárral szemben.

Erdogan elnöknek meggyőződése, hogy egy erős kamatcsökkentés felpörgetné a gazdaságot, így hónapok óta nyomást gyakorol a központi bankra, hogy monetáris ösztönző intézkedésekkel támogassa a hitelezést, az exportot és a munkahelyteremtést. A jegybank monetáris politikai bizottsága végül szeptemberben 1 teljes százalékponttal 18 százalékra vitte le az irányadó, egyhetes repokamatot, miután az előző öt ülésén egyikén sem változtatott rajta. A jegybank hivatalos inflációs célja 5 százalék.

Forrás: www.portfolio.hu

Elhagyatottan, gazban áll a török Jurassic Park

Kép forrása: twitter.com

Pénzügyi nehézségek miatt kellett bezárni Európa legnagyobb vidámparkját még tavaly. Azóta a természet utat tört magának.

2019 márciusában nyitotta meg kapuit a Wonderland Eurasia, Európa legnagyobb vidámparkja és szórakoztató központja. A projekt rendkívül rövid életű volt, alig bő egy év után, 2020 júliusában be kellett zárni a 129 hektáros létesítményt. Az alábbi képek is akkor készültek.

Rá lehetne mindezt arra fogni, hogy a koronavírus-járvány miatt egy vállalkozásnak sem volt könnyű a helyzete, de a vidámparknak már nyitva tartásának második napján váratlan problémával kellett szembenéznie: tönkrement az egyik hullámvasút, a rajta utazókat pedig ki kellett menteni szorult helyzetükből.

A mosdók ramaty állapotban voltak, néhány játék még kész sem volt a megnyitáskor, pedig beleöltek 801 millió dollárt (250 milliárd forintot) a török Disneylandbe, ami manapság inkább az elhagyott Jurassic Parkra emlékeztet.

A park csődbe ment egy év után: a látogatószám elmaradt a várakozásoktól, így nem volt miből kifizetni a dolgozók bérét és a villanyszámlát. Jelenleg azon dolgozik Ankara városvezetése, hogy megszerezzék a terület engedélyeit és hasznosítsák azt. Addig is marad az alábbi látvány, az egyre növő gaz, a 17 rohadó hullámvasút és a fémtolvajok, akik az utóbbi három hónapban 21-szer próbáltak meg kábeleket eltulajdonítani az egykor szebb napokat is megélt Wonderland Eurasiából.

Forrás: vezess.hu

EL: Szalaiék nyert helyzetből buktak fontos pontokat

Kép forrása: hu.wikipedia.org

A Szalai Attilával felálló török Fenerbahce úgy játszott 2-2-es döntetlent a belga Royal Antwerp ellen, hogy a duplázó Enner Valencia büntetőt hibázott, ami bizony a végelszámolásnál fájó pontvesztésbe került az isztambuliaknak az Európa Liga csoportkörének 3. fordulójában, csütörtökön este.

Videó forrása: www.csakfoci.hu

További eredmények és videók: www.csakfoci.hu

Négy éve tartják fogva az Erdogan-kritikus török üzletembert, anélkül, hogy bármiért elítélték volna

Kép forrása: commons.wikimedia.org

A nyugati hatalmak tiltakozása süket fülekre talál.

Régóta mérgezi Törökország és a Nyugat kapcsolatát Osman Kavala ügye, ám az ankarai vezetés továbbra is inkább vállalja a külpolitikai konfrontációt, minthogy szabadon bocsássa a politikai aktivizmusáról ismert üzletembert. A török külügyminiszter a héten tíz ország, köztük hét NATO-szövetséges állam diplomatáit kérette be, miután azok közös közleményben szólítottak fel Kavala szabadon bocsátására, az érintett őrizetbevételének negyedik évfordulóján. A Törökországba akkreditált amerikai, dán, francia, finn, holland, német, norvég, svéd és új-zélandi nagykövetek közös nyilatkozatukban finoman felhívták a figyelmet az üzletember ellen indult eljárásokban tapasztalt visszásságokra, és emlékeztettek arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) már 2019 decemberében elrendelte Kavala szabadon engedését. Törökország azonban annak dacára sem hajlandó végrehajtani az ítéletet, hogy a 47 tagállamot tömörítő strasbourgi Európa Tanács már kötelezettségszegési eljárás megindítását helyzete kilátásba, ami a török szavazati jog vagy akár tagság felfüggesztését is eredményezheti.

Kavala 64 éves, a török baloldalon nagy tiszteletnek örvendő üzletember, aki annak szentelte életét, hogy felpezsdítse hazája kulturális életét, támogassa a civil társadalmat és előmozdítsa az emberi jogok helyzetét. Még 2017 októberében vették őrizetbe azzal a gyanúval, hogy ő állt a 2013-as isztambuli Gezi park átalakítása elleni, több hónapon át tartó tiltakozások mögött, és köze volt a 2016-os puccskísérlethez. A hivatalos török olvasatban a heves rendőri fellépés nyomán erőszakba csapó tüntetések célja ugyanúgy a kormány erőszakos megbuktatása volt, mint a későbbi kudarcba fulladt államcsínyé. A hatalomhoz közel álló török ügyészség azonban eddig még azt sem tudta rábizonyítani Kavalára, hogy ő szervezte volna a Gezi parki demonstrációkat. Az isztambuli bíróság tavaly februárban felmentette őt ebben az ügyben, úgy találta, hogy semmilyen hiteles bizonyíték nem támasztja alá a vádakat. Idén januárban a fellebbviteli törvényszék megsemmisítette az ítéletet és az eljárás újrakezdését rendelte el. Azóta – meglehetősen ellentmondásos körülmények között – egyesítették az üzletember ellen indított büntetőpereket, vagyis egyszerre tárgyalják majd a 2013-as tüntetések és 2016-os puccskísérlettel összefüggésben megfogalmazott vádakat.

Folytatás

Forrás: nepszava.hu

Létrejöhet az új amerikai-török F-16-os üzlet?

Kép forrása: www.pikrepo.com

Törökország negyven darab új F-16 Block 70-es vadászbombázóval és a meglévő flotta modernizálásával fejlesztené légierejét, kérdés azonban, hogy az Egyesült Államok rábólint-e az üzletre.

A napvilágra került információk szerint egy 6 milliárd dolláros beszerzésről van szó, ugyanakkor az ismert okok miatt (az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer rendszeresítése miatt például a török F-35-ös program is megrekedt) szakértők kétségbe vonják, hogy érdemben lesz-e ebből valami, de a jelen helyzet szerint az amerikai adminisztráció engedélyezné a vásárlást. Meg nem erősített hírek alapján Erdogan a következő G-20 csúcstalálkozón tárgyalhat Joe Biden amerikai elnökkel egyebek mellet az F-16-os vásárlásról is.

Beszámolt a hírről a londoni székhelyű Middle East Eye médium is, ami egy török tisztviselő szavait idézve azt emelte ki: fejlesztés és bővítés nélkül a török F-16-os flotta nemcsak Ankara, hanem a NATO déli szárnyának őrzését is veszélyeztetheti, továbbá remélik, hogy az USA figyelni fog arra is, hogy a térségben ne boruljon fel Törökország és Görögország egyensúlya, utalva utóbbi Rafale (és lehetséges F-35) beszerzésére, amivel a törököknek is lépést kell tartani.

A kútba dőlt F-35-ös üzlet továbbra is nagy kérdőjel a két fél között: Ankara szerint illegális volt az amerikai lépés és részükről látnak esélyt arra, hogy a helyzet rendeződjön. Az Egyesült Államok ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az Sz-400-as jelenléte miatt Törökország nem kaphat az ötödik generációs harci repülőgépből. Török vélemény szerint, ha nem tudják rendezni az F-35-ös kérdését és F-16-ost sem kaphatnak, akkor más lehetőséget keresnek a harci repülőgép flotta fejlesztésére, kiemelve az orosz beszerzés lehetőségét.

Mindeközben zajlik Törökországban a hazai fejlesztésű, ötödik generációs TF-X programja is, melynek hivatalos bemutatójára vélhetően 2023 tavaszán kerülhet sor.

Forrás és videó: honvedelem.hu

Új török tengeralattjáró fejlesztések

Kép forrása: www.haborumuveszete.hu

A török hadiipar a nemzetközi fegyverpiac meghatározó szereplői közé próbál bekerülni, így az elsősorban külföldi vásárlóknak szánt termékek közé immár a tengeralattjárók is bekerültek. A közelmúltban az STM és a Dearsan két kisméretű tengeralattjáró terveit hozták nyilvánosságra, amelyek egyben ajánlatként is felfoghatók a későbbi esetleges vásárlók számára. Az eléggé nyilvánvaló, hogy a két cég elsősorban a kevésbé tehetős országokat célozta meg, mivel mindkét típus meglehetősen kisméretű, így viszonylag olcsó.

A török hadiipar a nemzetközi fegyverpiac meghatározó szereplői közé próbál bekerülni, így az elsősorban külföldi vásárlóknak szánt termékek közé immár a tengeralattjárók is bekerültek. A közelmúltban az STM és a Dearsan két kisméretű tengeralattjáró terveit hozták nyilvánosságra, amelyek egyben ajánlatként is felfoghatók a későbbi esetleges vásárlók számára. Az eléggé nyilvánvaló, hogy a két cég elsősorban a kevésbé tehetős országokat célozta meg, mivel mindkét típus meglehetősen kisméretű, így viszonylag olcsó.

Az STM már jelentős tapasztalattal rendelkezik a tengeralattjárók fejlesztésében és építésében, hiszen a vállalat gyártotta az eredetileg német tervezésű 204-es és 212-es típusok a török haditengerészet igényei szerint módosított, helyi változatát. Az STM 500 ezeknél lényegesen kisebb. A teljesen lemerülve mintegy 540 tonnás vízkiszorítású, 44 méter hosszú hajó leginkább a sekélyebb vizeken lenne alkalmazható, főleg partvédelmi célra. Meghajtásáról két dízelgenerátorral és lítium-ion akkumulátorokkal kombinált 1,5 Megawatt teljesítményű elektromos motor gondoskodik, de az esetleges jövőbeni vásárlók igényeinek megfelelően, az egyre inkább elterjedőben lévő, levegőtől független (AIP), dízel-elektromos meghajtással is rendelhető lenne.

A törzs kialakítása alapján legalább négy torpedócső kerülhet beépítésre annak felső részén, amelyekhez, a betöltötteken kívül további négy tartalékot is szállíthatna. A két felső csőből akár hajó elleni rakéták, vagy robotrepülőgépek is indíthatóak lennének. A hajó elektronikai felszereléséről egyelőre nincsenek adatok, de valószínűleg nagyfokú automatizálás és fejlett fedélzeti rendszerek kerülnek majd beépítésre, mivel a legénységet mindössze 18 fősre tervezik. Az STM 500 alkalmas lesz hat katonai búvár szállítására is.

A Dearsan fejlesztéséről lényegesen kevesebb információ áll rendelkezésre. Az IDEF 21 kiállításon bemutatott makett mellé eléggé szűkösen mérték az információkat. Annyi kiderült, hogy a mindössze 33,6 méter hosszú hajó, valószínűleg dízel-elektromos hajtóművel, esetleg lítium-ion akkumulátoros meghajtással rendelkezik majd és kialakítása alapján torpedókat is hordozhat majd. Külön érdekesség, hogy tornya a legújabb tervezési trendnek megfelelően felül kiszélesedik, mint a svéd SAAB, A-26 Blekinge típusánál, de azzal ellentétben merülési kormányai nem oda, hanem a törzs elülső részére vannak szerelve.

Forrás: www.haborumuveszete.hu

Törökország nagy afrikai offenzívája – végre egy sikersztori

Kép forrása: www.pikrepo.com

Beszorulva pénzügyileg és a főbb külpolitikai frontjain, Törökország aktív politikája Afrikában a kormányzat számára végre egy eladható sikersztori. A kontinens az uralkodó AKP párt számára nem csak kiaknázatlan gazdasági lehetőségek ígéretét hordozza, hanem olyan területekre térhetnek vissza, ahol egykor az oszmán birodalom uralkodott. Káncz Csaba jegyzete.

Erdogan elnök tegnap kezdte meg afrikai körútját, amelynek keretében üzletemberek népes csoportjától kísérve meglátogatja Angolát, Togot és Nigériát. Az „African Business Magazine” beszámolója szerint Ankara offenzívájának dinamikáját jól jelzi, hogy a török nagykövetségek száma a kontinensen a 2003-as 12-ről mára 42-re nőtt.

A török diplomácia a 2005-ös évet nyilvánította „Afrika Évének”. Míg a kétoldalú kereskedelem 2003-ban még csupán 100 millió dolláron állt, ez napjainkra 26 milliárd dollárra ugrott. 2003-as hatalomra kerülése óta Erdogan 27 afrikai országba látogatott és a mostani körúttal a lista még 3-al növekszik.

Törökország megirigyelte globális gazdasági riválisainak, Kínának és Indiának a piaci sikereit Afrikában. A kontinens az uralkodó AKP párt számára nem csak kiaknázatlan gazdasági lehetőségek ígéretét hordozza, hanem olyan területekre térhetnek vissza, ahol egykor az oszmán birodalom uralkodott.

A Turkish Airlines légitársaságnak fontos szerepe van Ankara terjeszkedésében a kontinensen. A török légitársaság 60 állomásra repül a kontinensen és ezzel világelső.

Afrika lakosságának 65 százaléka 35 évesnél fiatalabb és évente tízmillió fiatal jelenik meg a munkaerőpiacon. A világ aranytartalékának 22 százaléka, gyémánt tartalékának 52 százaléka, olajtartalékának 7,8 százaléka Afrikában van. A kontinensen van a Föld vízenergia-készletének 25 százaléka, de a vízerőművek megépítése, működtetése még a jövő feladata közé tartozik.

Kelet-Afrika

A törökök a kontinens legproblémásabb, de egyben stratégiai fekvésű országát, Szomáliát szemelték ki fő bázisuknak. Ankara 2009-ben csatlakozott a többnemzetiségű kalóz-ellenes erőkhöz a szomáliai partoknál és aztán gyorsan kapcsolatot teremtettek a helyi erőkkel.

Forrás: privatbankar.hu

Héder Benedek Barna megnyerte a Nemzetek Kupáját Bodrumban

Kép forrása: porthole.hu

Fontos Optimist versenyt rendeztek a törökországi Bodrumban, az október 18-án véget ért regattán 286 ifjú vitorlázó vett részt. Nem véletlen a nagy érdeklődés: itt rendezik jövőre a hajóosztály világbajnokságát. A Bodrum International Optimist Regatta – rövidítve BIOR – érdekes szerkezetben zajlott. A válogató futamok után „szünnapot” tartottak, amely viszont két fontos részversenyre adott alkalmat. Az egyik a Country Cup, a Nemzetek Kupája, amelyen minden résztvevő nemzet addigi legjobb fiú és lány versenyzője indulhatott.

Héder Benedek Barna ezt a három futamos, a medal race-hez hasonló szabályok szerint futott huszonhárom résztvevős versenyt megnyerte. Ugyanaznap rendezték a klubok csapatversenyét is, itt nem voltunk érdekeltek. Az arany csoportba a nagyon előkelő hatodik helyen jutott Héder Bendzsi, ezután három döntő futamra adott lehetőséget a szél.

Az elsőben harmadikként futott be, elérhető közelségbe került a dobogó. Ezután két gyengébb futameredmény került a listára: először egy nem túl jó rajt, az utolsó futamban pedig a kiszámíthatalanul forgó szél okozott gondot. „Bendzsi tizenkettedikként zárt, ami a majdnem háromszáz induló között remek eredmény” – mondta a Spartacus VE ifjú versenyzőjének újdonsült edzője, Gyapjas Zsombor. „De amiért igazán elégedett vagyok, azok a kiemelkedő futameredményei. Több dobogós helyezése is volt a verseny során. A legjobbak között megnyert Nemzetek Kupája pedig hibátlan teljesítmény. Nekem ez az első komoly versenyem, ahol edzőként veszek részt. Ebbe a munkába is bele kell tanulni, de ez az út megerősített abban, hogy a más hajóosztályban szerzett tapasztalataimmal sokat tudok segíteni a tanítványaimnak.”

Forrás: porthole.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow