Őszi szünet a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhelyen

Programok:
1. „Mesés Türbe Túrák” Kovács Gergővel
2021.10.26. 10:00-11:00
2021.10.28. 10:00-11:00
A túrákat elsősorban a fiatalabb korosztálynak ajánljuk, ahol az építészeti és történelmi témák helyett izgalmas történeteken keresztül lehet felfedezni a Türbe különlegességeit és legendáit.
Erre a programra regisztráció szükséges, melyet az alábbi linken lehet megtenni:
https://forms.gle/13eMvEUbg1x3kZ5Q6
2. Történelmi foglalkoztató játékok a program teljes ideje alatt látogathatók:
A nap folyamán az érdeklődők több állomásos történelmi foglalkoztató játékokon vehetnek részt, ahol minden korosztály megtalálhatja a számára legkedvesebb elfoglaltságot. Az egyedülálló történelmi élmények után, érdemes megpihenni a Gül Baba Kávézóban egy finom török kávé, vagy egy török tea mellett.
Történelmi foglalkoztató játékok:
– Miniatúrafestő műhely
Előre megrajzolt, hagyományos török geometrikus mintákat, miniatúrák részleteit festjük ki olyan növényi festékekkel, amilyeneket régen is használtak. (A csoportok egy nagyobb képet is készíthetnek együttesen.) A különleges színek, színárnyalatok segítenek elvonatkoztatni jelenünktől. A részvevők igény szerint bepillantást nyerhetnek a festékkészítés rejtelmeibe is. (3-4 éves kortól)
– Hogyan írtak a törökök? – avagy török oskola
Mehmed, akár csak te, iskolába jár, ebben nincs különbség köztetek. Annál jobban eltér az írás, amit használtok: a muszlimok az arab írást használták. Az állomás a számunkra izgalmas és különleges írással ismertet meg több lépésben. Olvashatunk magyarul „visszafelé”: a törökök jobbról balra írtak. Arab ábécé segítségével megfejthetünk magyar nyelvű szöveget (írtak így a 16. században is), másolhatunk eredeti török szöveget (például a legjellegzetesebb, közismert neveket), végül megpróbálkozhatunk a gyakorlati alkalmazással is: saját nevünket írjuk le e különös betűkkel.
(6 éves kortól)
– Muszka varrás
Mindenki ismeri Jumurdzsákot, és tudja, hogy legnagyobb kincsét lopja el tőle az ifjú Bornemissza Gergely. Mehemed útmutatása nyomán mindenki elkészítheti saját oltalmazó talizmánját, muszkáját.
– Török konyha – serbet készítés, kínálás
A serbet nem csak a nagy hőségben hűsíti az embert, hanem a hűvös őszi napokon fel is melegítheti. A vendégeket frissítővel is várjuk a Türbében.
A rendezvény ingyenesen látogatható. Mindenkit szeretettel várunk!
Forrás: facebook
Euronews: Mi és ki jöhet Erdogan után?

Törökország 67 éves elnökéről több olyan felvétel látott napvilágot, amely szerint beteg, de a 84 milliós ország gazdasága is komoly nehézségekkel küszködik.
A 19. század végén Törökországot Európa beteg emberének nevezték, emlékeztet az Euronews, manapság viszont az állam vezetőjével kapcsolatban emlegetnek betegséget. A portál megjegyzi, az ország sincs elég jó állapotban ahhoz, hogy az elnöke minden nagyszabású tervét teljesíteni tudja, ugyanakkor a politikai rendszer még stabil.
Recep Tayyip Erdoganról (67) az elmúlt hónapokban olyan videósorozat került napvilágra, amelyben a török államfő nem nézett ki túl jól. Az egyik klipben például úgy tűnik, az elnöknek felesége segítségére van szüksége a járáshoz, egy másikban pedig szinte csoszog az Anitkabirban, Musztafa Kemal Atatürk mauzóleumában. Egy további videó
beszédnehézségekről és koncentrálási zavarokról árulkodik.
Előfordul, hogy a felvételeken gyengének tűnik, és ilyenkor pletykák kapnak szárnyra feledékenységről, légzési problémákról, zavartságról, hányásról, sőt egy defibrillátor beültetéséről is. Az ilyen értesülések szerint megnövelték az elnök orvosi csapatának létszámát, csökkentették a találkozókat a sajtóval, és fájdalomcsillapítókkal készítik fel a nyilvános rendezvényekre.
Ugyanakkor október 10-én ezeknek szinte nyoma se látszott abban az elnöki beszédben, amiben a Nyugat nyomorúságát és hanyatlását festette fel hallgatói előtt, ami meglepő egy szövetséges részéről. Arról viszont egy szót sem ejtett, hogy az olajárak emelkedése a török gazdaságra mérte eddig az egyik legnagyobb csapást.
A 84 milliós országban a fokozódó elégedetlenség fő oka a romló gazdasági teljesítmény,
a hibásnak ítélt pénzügyi politika, a járványellenes intézkedésekkel kapcsolatos elégedetlenségek,
az erdőtüzek és árvizek idején hozott erélytelen lépések, és egyre inkább a terebélyesedő tekintélyelvűség is.
Nem enyhült az ország helyzete a nemzetközi migráció és az illegális bevándorlás kérdésében. 3,7 millió menekülttel vagy bevándorlóval Törökország továbbra is kimagaslóan a befogadók listájának élén áll (15%), kétszeres létszámmal, mint a mögötte következő Kolumbia, Pakisztán, Uganda és Németország.
Forrás: mandiner.hu
A nők, akik a hatalom szálait mozgatták az Oszmán Birodalomban

A nők évszázadokon át a férfiak árnyékában éltek az Oszmán Birodalomban, a 16-17. században azonban radikális átalakulás vette kezdetét, és a jól helyezkedő szeretők a szultáni állam legfelsőbb köreiben találhatták magukat.Ha az uralkodó ágyasa, vagy a leendő – önálló kormányzásra koránál fogva képtelen – szultán édesanyja megnyerte a háremen belül a többi nővel folytatott csatát, rendkívüli befolyásra tehetett szert, és akár az európai uralkodók egyenrangú partnereivé is válhatott. A birodalom hanyatlásával párhuzamosan elérkezett a nők ideje.
Nők Szultanátusa
Az Oszmán Birodalom, ha változó sikerrel is, de több mint hét évszázadon keresztül játszott meghatározó szerepet a világtörténelemben; hatalmát Kis-Ázsián, a Balkánon, a Fekete-tengeren és a Közel-Keleten keresztül egészen a Kaszpi-tengerig kiterjesztette.
Az 1299 és 1326 között uralkodó I. Oszmán szultán által alapított birodalom különleges pályát futott be. Hanyatlásának pontos okai még ma is kutatások és tudományos viták tárgyát képezik.
Egyes vélemények szerint az 1571. október 7-i lepantói csatát követően köszöntött be a birodalom hanyatlásának időszaka, de ez csak részben felel meg a valóságnak. Az újabb földterületek megszerzése elengedhetetlenül szükséges feltétel volt a túlélés szempontjából egy olyan birodalom számára, amely nemcsak pénzzel, hanem földbérleti szerződésekkel, úgynevezett timárral is fizetett harcosai szolgálataiért.
A megsemmisítő lepantói vereséget követően azonban a török terjeszkedés – főként a tengereken – veszített lendületéből. Mindazonáltal a bonyolult oszmán birodalmi gépezet megbénulását nem lehet egyetlen vereséggel magyarázni.
A 17. század első felének gazdasági válsága (az államcsődhöz nagyban hozzájárult a török valuta magas inflációja, amely az amerikai ezüst mediterrán térségbe történő beáramlásának volt betudható), majd a Velence ellen, Kréta szigetéért folytatott hosszú háború (1645-1669) rendkívüli módon megnehezítette az Oszmán Birodalom gazdasági-pénzügyi helyzetét.
Mindeközben a közigazgatásban a korrupció, a klientúra-építés, valamint a szultánok és a különböző tisztségviselők, miniszterek (vezírek) vezetésre való alkalmatlansága politikai instabilitáshoz vezetett. Ráadásul az egymást keresztező hatalmi törekvések is jelentősen hozzájárultak a központi hatalom meggyengüléséhez, és a válságtényezők együttesen a hárem befolyásának növekedését, és az ún. Nők Szultanátusának megalakulását eredményezték, amelynek hatalma az 17. század közepén érte el csúcspontját.
A Konstantinápolyban akkoriban uralkodó fejetlenség könnyen tetten érhető néhány számadat megvizsgálásával. A 17. század folyamán kétszer annyi szultán uralkodott, mint a 16. században, és a katonák száma is megduplázódott 1595 és 1652 között.
Csupán az 1640 és 1656 közötti időszakban a fizetett tisztségviselők száma 60 ezerről 100 ezerre nőtt, 1644 és 1656 között pedig 18 nagyvezírtett szert a legfelsőbb kormánytisztségekre, valamint ugyanennyi kapudán pasa (tengernagy) jutott el a flotta élére.
Ez meglehetősen magas szám, főként, ha figyelembe vesszük, hogy a birodalom virágkorában Hayreddin Babarossa 1533-tól 1546-ig állt a flotta élén, Ibrahim pasa pedig 1523-tól 1536-ig kormányozta nagyvezírként a birodalmat.
Forrás: mult-kor.hu
Érkezik a Remények földje 3. évada

A török produkció hazájában már a negyedik szezonnál tart, itthon a 3. következik.
Hamarosan, november 4-én érkezik a Remények földje című török sorozat következő, harmadik évada a TV2 képernyőjére – árulta el a médiavállalat a SorozatWiki érdeklődésére.
A sorozat első évada 2020 januárjában indult hazánkban, és szinte azonnal műsorra is tűzte a Remények földje című török sorozat második évadát a TV2. A széria befejeződésével azonban tavaly november óta szünetelt a sorozat.
A Remények földje egy szerelmespárról szól, akik vidékre szöknek és testvérpárnak adják ki magukat. A 2018-ban gyártott széria ötletét egy Oscar-díjas hollywoodi film, a Mennyei napok adta, amely Richard Gere főszereplésével készült.
Forrás: media1.hu
Erdogan felvetette a török igazságszolgáltatást bíráló tíz nagykövet hazaküldését

Recep Tayyip Erdogan török elnök felvetette annak a tíz nagykövetnek a hazaküldését, akik a minap a négy éve előzetes letartóztatásban ülő Osman Kavala török üzletember, emberi jogi aktivista elleni perek okán bírálták a török igazságszolgáltatást – derült ki abból a beszámolóból, amelyet az Anadolu török állami hírügynökség csütörtökön tett közzé Erdogan szavaira hivatkozva.
A török államfő erről a többnapos nyugat-afrikai körútja után, a repülőgépen hazatérőben beszélt újságíróknak.
Erdogan közölte: „mondtam a külügyminiszterünknek, hogy nem lehet olyan luxusunk, hogy országunkban vendégül látjuk ezeket (a nagyköveteket)”.
Az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nagykövetségei hétfőn közös nyilatkozatot fogalmaztak meg Kavala őrizetbe vételének negyedik évfordulója alkalmából.
A külképviseletek a közleményben azt írták, hogy a Kavala elleni perek „késleltetése” árnyékot vet a demokrácia iránti tiszteletre, a jogállamra, valamint az átláthatóságra. A nagykövetségek amellett foglaltak állást, hogy az eljárásoknak igazságos és gyors módon le kell zárulniuk, továbbá Kavala azonnali szabadon engedésére szólították fel Törökországot az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) vonatkozó döntései értelmében.
A közlemény elleni tiltakozásul a török külügyminisztérium még hétfő éjszaka bekérette a tíz érintett külképviselet vezetőjét.
Erdogan az esetre reagálva a csütörtökön megjelent sajtójelentésben úgy fogalmazott: „Miért tesz tíz nagykövet ilyen nyilatkozatot? Dolgotok nektek Törökországot így kioktatni? Kik vagytok ti?”
„Te a saját országod bűnözőit, gyilkosait, terroristáit elengeded?” – tette fel a kérdést a török elnök, hozzátéve: „Amerika, Németország, melyik csinált valaha is ilyet?”
„Nálatok az igazságszolgáltatás független, de a miénk nem az? A mi igazságszolgáltatásunk a függetlenség legszebb példáit mutatja fel” – zárta végül szavait Erdogan.
Osman Kavala ellen jelenleg két törökországi eljárás is zajlik, amit széles nemzetközi figyelem kísér, mert a férfi négy éve úgy ül börtönben, hogy eddig még egyszer sem találták bűnösnek.
Kavalát 2017-ben először a Gezi parki tüntetések szervezésével összefüggésben tartóztatták le. Őt és társait egyebek mellett a török kormány hatalmának megdöntésére tett kísérlettel vádolták. Ugyan a törvényszék 2020 februárjában bizonyítékok hiányában felmentette őket, Kavala ellen néhány órával később a 2016. július 15-i katonai puccskísérlet okán is per indult.
Emellett a Gezi parki tüntetésekkel kapcsolatos eljárás idén májusban újraindult, miután az előző perben született felmentő ítéleteket a fellebbviteli bíróság januárban hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. Az ügy következő tárgyalása november 26-án lesz.
Kavala második, a 2016-os hatalomátvételi kísérlettel kapcsolatos pere 2020 decemberében kezdődött meg. Ebben az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete, valamint politikai és katonai kémkedés miatt emeltek ellene vádat.
Még 2019 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy határozott, hogy Törökországnak szabadon kell engednie az üzletembert.
Múlt hónapban az Európa Tanács, amelynek Törökország szinte a kezdetek óta a tagja, azt jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Ankara ellen, ha nem engedi szabadon Kavalát, összhangban az EJEB-határozattal.
Forrás: www.webradio.hu
Így kell tökéletesen kipasszolni a letámadó ellenfelet, gól is lett a jutalma

A labdarúgó Európa-liga csütörtöki játéknapján a Galatasaray 1–0-ra legyőzte idegenben a Lokomotiv Moszkvát. A törökök győztes gólját Kerem Aktürkoglu szerezte a 82. percben, méghozzá egy szenzációs labdajáratás végén. Ritkán látni ilyen nyomás alatt ennyire erős és pontos passzokat, pláne a mérkőzés hajrájában, amikor már csökken a játékosok koncentrációja.
Videó:
További eredmények és tabella: www.nemzetisport.hu