Sudár Balázs: A findzsától a handzsárig – Hétköznapok a török kori Budán | Pop-up török kávéház

2021. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK, 18:00
A FINDZSÁTÓL A HANDZSÁRIG – HÉTKÖZNAPOK A TÖRÖK KORI BUDÁN // SUDÁR BALÁZS ELŐADÁSA
A török hódítók az állandó háborúk mellett sajátos, az ittlakók számára különös és furcsa világukat is magukkal hozták a Kárpát-medence közepére. Mást ettek, mást ittak, másképpen öltözködtek, másképpen építkeztek.
Az előadás során az ő mindennapjaikba pillanthatnak bele a korszak kiváló ismerője, Sudár Balázs történész segítségével, közben pedig egy finom török kávét is elkortyolgathatnak pop-up török kávéházunkban.
Helyszín: Gótikus terem
Jegyár: 2400 Ft
A megváltott jeggyel a múzeum minden kiállítása megtekinthető a program napján.
Vásárolja meg jegyét elővételben a BTM Vármúzeum „Királypince” jegypénztárában vagy online a jegy.hu oldalon: https://www.jegy.hu/…/a-findzsatol-a-handzsarig…/756540
***
2021. november 1-től kötelező az orrot és szájat eltakaró maszk viselése a múzeumban. Köszönjük együttműködésüket!
Forrás: facebook
B. Szabó János: Csatakígyó és bazsaluska – Buda török kori ostromai | Pop-up török kávéház

CSATAKÍGYÓ ÉS BAZSALUSKA – BUDA TÖRÖK KORI OSTROMAI // B. SZABÓ JÁNOS ELŐADÁSA
Köztudott, hogy a törökök 1541-ben csellel, harc nélkül foglalták el Budát. A város ezt megelőző és ezt követő török kori ostromairól azonban már kevesen hallottak.
Ismerje meg B. Szabó János történész érdekfeszítő előadásán keresztül a török kori Buda elfeledett ostromait, és közben kávézzon velünk pop-up török kávéházunkban!
Helyszín: Gótikus terem
Jegyár: 2400 Ft
A megváltott jeggyel a múzeum minden kiállítása megtekinthető a program napján.
Vásárolja meg jegyét elővételben a BTM Vármúzeum „Királypince” jegypénztárában vagy online a jegy.hu oldalon: https://www.jegy.hu/…/csatakigyo-e-s-bazsaluska…/757431
***
2021. november 1-től kötelező az orrot és szájat eltakaró maszk viselése a múzeumban. Köszönjük együttműködésüket!
2021. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK, 18:00
Forrás: facebook
Jön a Remények földje harmadik évada

Folytatódik a Remények földje november 4-én a TV2-n. A sikersorozat harmadik évadát egyből a törökországi premier után hozza el a TV2 a rajongóinak.
Közel egy év szünet után végre újra láthatják a sorozatrajongók a Remények földjét, a harmadik évad november 4-től folytatódik a TV2 műsorán.
A testvérpárként rejtőzködő szerelmesek története újabb fordulatokat vesz. A sztorijuk azután folytatódik, hogy Züleyha kiszabadul a börtönből, de a megpróbáltatásai még korántsem érnek véget. Ugyanis Demir nem engedi vissza a házba a feleségeként, hanem szolgálósorba taszítja. Behice is mindent megtesz azért, hogy Müjgant minél jobban Züleyha ellen hangolja…
A 2018-ban indult széria alapötletét egy Oscar-díjas hollywoodi film, a Mennyei napok adta, amely Richard Gere főszereplésével készült.
A főbb szerepekben olyan népszerű színészeket láthatnak a nézők, mint a Ferihából és az Anyából megismert Vahide Percin, valamint a Végtelen szerelemben Ayhant alakító Kerem Alisik. A fiatal szerelmespárt Törökország legújabb sorozatsztárjai, Hilal Altinbilek és Ugur Günes játsszák. A történethez közkedvelt magyar színészek adták a hangjukat: Kovács Nóra, Galambos Péter, Szatory Dávid, Mikecz Estilla, Gémes Antos, Szatmári Attila, Bogdányi Titanilla, Mezei Kitty, Bartsch Kata, Mórocz Adrienn, Makranczi Zalán, Tímár Éva, Kőszegi Ákos.
Remények földje november 4-től minden hétköznap 16.45-kor a TV2 műsorán.
Forrás: www.borsonline.hu
Erdogan halálhírét keltette 30 ember Törökországban, eljárás indult ellenük

Eljárás indult Törökországban 30 ember ellen, miután Recep Tayyip Erdogan török elnök halálhírét keltették a közösségi médiában – közölte szerdán a török rendőrség.
Az érintettek a „ölmüs” (ez törökül nagyjából azt jelenti, hogy „meghalhatott”) címszót használták az elnökről szóló Twitter-bejegyzéseikhez,
EZÉRT FÉLRETÁJÉKOZTATÁS ÉS MANIPULÁCIÓ GYANÚJÁVAL INDULT ELLENÜK ELJÁRÁS.
Ezzel párhuzamosan Erdogan ügyvédei azt is kérelmezték az ankarai főügyésznél, hogy az elnök megsértésének bűntette miatt is indítsanak nyomozást a 30 férfi ellen (akiket emiatt elítélnek Törökországban, azokat akár börtönbüntetéssel is sújthatják).
Az álhír vélhetően onnan indult útjára, hogy a 67 éves elnökről a napokban elterjedt egy videó a közösségi médiában. Ezen az látszik, hogy Erdogan bizonytalanul sétál egy állami fogadáson.
Erre válaszolva az elnöki hivatal munkatársai szerdán – azt bizonyítva, hogy az elnöknek semmi baja nincs –, közzétettek egy videót, ahol Erdogan egy repülőre felszállva sétál.
Erdogan egyébként szerdán Bagdad Amrejevet, a Türk Tanács főtitkárát fogadta az elnöki palotában. A látogatásról az elnöki hivatal Twitter-oldalán tettek közzé fényképeket.
Forrás: index.hu
„BESZÉLŐ” CSATATÉR – A mohácsi csatatér régészeti kutatásának helyszíni bemutatása

A Mohács 500 Egyesület, a Magyar Falu Program keretében és a Janus Pannonius Múzeum támogatásával, egy tematikus nap keretében mutatja be azokat az érdekes régészeti kutatási módszereket, melyek eredményei hozzájárulhatnak a mohácsi csata rekonstrukciójához, illetve a csatatér terepi meghatározásához. A programon legfeljebb 20 fő vehet részt. A részvétel előzetes jelentkezéshez kötött.
IDŐPONT: 2021. november 6. 12-18 óra között
HELYSZÍN: A mohácsi sík, Sátorhely – Majs – Nagynyárád környéke
Házigazda: Drusza Tamás, a Mohács 500 Csata- és Hadszíntérkutató Egyesület alelnöke
*
TERVEZETT PROGRAM:
12:00 A mohácsi csatatér fontosabb helyszíneinek megtekintése
14:00 Terepi ismerkedés a fémdetektoros, illetve más kutatási módszerekkel.
16:00 Dr. Varga Szabolcs történész előadása a mohácsi csatáról (Majs)
17:00 Beszélgetés a kutatókkal mohácsi csatáról és régészeti vizsgálatáról (Majs)
*
FONTOS INFORMÁCIÓK:
– A helyszíni közlekedéshez gépjármű szükséges, amit a résztvevőknek maguknak kell biztosítani.
– A programon mindenki saját felelősségére vesz részt. Jelentkezéseket 10 éves kor felett tudunk elfogadni, 14 év alatt kísérő szükséges.
-A szervezők fenntartják a jelentkezés el nem fogadásának, illetve a program megváltoztatásának jogát.
*
További információ, illetve jelentkezés a mohacs500@gmail.com e-mail címen.
2021. november 06., SZOMBAT, 12:00–18:00
Forrás: facebook
Salt Bae annyit fizet a szakácsainak, amennyibe egy adag krumplipüré kerül az éttermében

Az órabérből egy pár brokkoli sem jönne ki.
Ha névről nem is ugrik be, mozgóképen bizonyára mindenki találkozott már a világhírű török séffel, Nusret Gökçével, ismertebb nevén Salt Bae-vel, aki egészen szokatlan főzési stílusa és sószóró tudománya miatt lett néhány éve az internet sztárja.
Gökçének sikerült is meglovagolnia az ismertséget, feltűnése óta világsztárok állnak sorban, hogy nála, egészen pontosan az ő kezéből egyenek.
Mindez azt is jelenti, hogy a szakács éttermei is remekül futnak, az illusztris vendégek pedig egész vagyonokat is képesek otthagyni egy-egy fogás után, a kiváló francia labdarúgó Franck Ribery például 1000 eurót fizetett néhány éve egy 24 karátos aranyba panírozott hússzeletért.
Mindennek tükrében érdekes az, amit a Ladbible szúrt ki nemrégiben. A lap szerint Gökçe mostanában nyílt londoni éttermébe szakácsot keresnek, potom 12 fontos (valamivel több mint 5000 forintos) órabérért. Ez önmagában sem számít kiugró összegnek, annak tükrében pedig főleg nem, ha megnézzük, ennyi pénzért mit lehet enni a helyen.
A Ladbible cikkéből kiderül, hogy a londoni étteremben ennyi pénzért nemhogy aranyozott sztéket nem szolgálnak fel, de még egy pár brokkoli sem jön ki belőle. Lehet viszont venni egy adag krumplipürét.
Forrás: 24.hu
Egekben a török infláció

Törökországban a fogyasztói árak éves szinten 19,89 százalékkal emelkedtek októberben, szemben a szeptemberi 19,58 százalékkal, míg a piaci elemzők 20,4 százalékos növekedést vártak. Ezzel októberben már az ötödik hónapja gyorsult az infláció, amit az energiaköltségek emelkedése és a gyenge líra okozott. A havi összevetésben az árak 2,39 százalékkal emelkedtek, ami 2018 októbere óta a legmagasabb érték, szemben a piac által várt 2,76 százalékkal.
A fogyasztói kosár nagyjából negyedét kitevő élelmiszerek éves áremelkedése 28,79 százalékról 27,41 százalékra csökkent, de szintén jelentős volt a drágulás a szállodák, kávézók és éttermek (25,23 százalék), a lakberendezés és háztartási felszerelések (23,03), a lakhatás (21,3) és a közlekedés (20,67) esetében.
Az energia ára októberben 25,76 százalékkal emelkedett az előző havi 22,77 százalék után. A benzinárak stabilizálását célzó adómechanizmus tompította a globális energiaárak megugrását.
A maginfláció, amelyet a volatilis élelmiszer- és energiaárak nélkül számítanak, éves szinten szintén 16,82 százalékkal emelkedett, ami a szeptemberi 16,98 százalékhoz képest némi csökkenést jelent, de továbbra is az erős inflációs nyomást jelzi.
A líra dollár árfolyam az inflációs jelentés közzétételekor 9,6394 szinten állt, majd 10:06-ra 9,6564-re gyengült.
Szeptember óta két egymást követő meglepetésszerű kamatcsökkentés miatt a líra dollárral szembeni éves leértékelődése több mint 20 százalékra emelkedett, ami a feltörekvő devizák között a legrosszabb teljesítmény.
Erdoğan a jegybanki vezetők gyakori cseréjével próbálja ekerülni a gazdasági mélypontot.
A központi bank november 18-án tartja következő kamatdöntő ülését.
Forrás: www.vg.hu
Mire jó a Türk Tanács?
A Türk Tanács amerikai támogatással jött létre, Kínát és Oroszországot ellensúlyozza Közép-Ázsiában, és Magyarország számára minimális befektetés mellett tartogat gazdasági lehetőségeket. Egeresi Zoltán Törökország-szakértővel a Türk Tanács Médiafórumán beszélgettünk.
Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője.
Mik Törökország stratégiai céljai a közép-ázsiai népekkel, amelyeket ezen a fórumon keresztül elérhet?
Az egész türk együttműködés az 1990-es évek legelején kezdődött, amikor összeomlott a Szovjetunió, és függetlenné váltak a közép-ázsiai türk tagköztársaságok, valamint Azerbajdzsán. Törökország amerikai támogatással úgy gondolta, hogy ez egy olyan lehetőséget teremt számára, amivel regionális politikai vezető szerepre tehet szert, gazdasági befolyást teremthet török cégek és más szervezetek számára, illetve egyfajta identitásra, közös történelemre építve vezető szerepet tölthet be a frissen függetlenné vált országcsoportban. A kilencvenes évek elején nagyon nagyvonalúan indított projekteket Törökország: diákok tízezrei kaptak török ösztöndíjat, létrejött a Török Fejlesztési és Segélyezési Ügynökség kifejezetten közép-ázsiai országok támogatására. Ennek örve alatt indultak el a magas szintű találkozók a különböző államok között, melyek 2009-től intézményesülnek a Türk Tanács formájában. Ennek lényege török részről az, hogy a különböző türk államok támogatását megszerezve nemzetközi kérdésekben nagyobb befolyásra tegyen szert, egy magas szintű együttműködés valósuljon meg a tagok között, valamint a török gazdasági befolyást erősítse. A tagságnak emellett – jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni – van egy erős identitáspolitikai oszlopa is, amelyet a török lakosság jelentős része támogat.
Amikor Oroszország a maga szervezeteivel egyfajta „russzkij mirt”, „orosz világot” épít, az egyszerre egy katonai szövetség és egy vámunió, azaz egyértelmű ellenpontja a NATO-nak és az EU-nak, és érinti a Türk Tanács országainak nagy részét. Ellenpontja-e valaminek a Türk Tanács?
Minden országnak kicsit más a célja. Kazahsztán, amely hosszan határos Oroszországgal, és komoly orosz kisebbségnek ad otthont, az egyik nagy támogatója a Türk Tanácsnak; és azzal, hogy egy NATO-tagállammal közös fórum része,
valamilyen szinten próbálja ellensúlyozni Oroszországot is, Kínát is.
Azerbajdzsán szintén nagyon szoros kapcsolatba került Törökországgal, pedig ők alapvetően inkább egy el nem kötelezett pozíció felé indultak meg egyensúlyozva más régiós hatalmak, így Oroszország és Irán között. Mindenki igyekszik ebből kihozni, amit lehet – Üzbegisztán számára az utóbbi években megindult külpolitikai nyitás része volt a tagság megszerzése 2019-ben. Az intézményesedő türk együttműködést úgy tűnik, hogy az oroszok elfogadják – és az oroszok ezzel részben Kínát is tudják ellensúlyozni Közép-Ázsiában. Ez egy kezdeti stádiumban lévő, V4-hez hasonló szervezet, amelynek vannak különböző, a kultúrától az üzleti fórumig terjedő alszervezetei.
Tapasztalható egyébként Közép-Ázsiában kulturális téren egy orosz-török rivalizálás? Megjelenik ez esetleg nyelvi tekintetben, vagy a kultúrafogyasztásban?
Kazahsztánban és Kirgizisztán északi részén egyértelmű az orosz kultúra fölénye, de
a törökök is jelen vannak intézményeikkel, kulturális intézeteikkel,
a közös pántürk identitást propagáló csoportokkal. Török diaszpóra is él ezekben az országokban, amelyek Törökországnak egyfajta képviselőiként funkcionálnak. Van például Kirgizisztánban és Kazahsztánban is török egyetem. Ráadásul Ankara folyamatosan kínálja az ösztöndíjakat a tehetséges fiataloknak. Törökország emellett a ’90-es években indított pántörök tévécsatornát, mely jelenléte folyamatos és bővül is a Türk Tanács támogatásával.
Forrás: mandiner.hu