2024. november 26.
Türkinfo Blog Oldal 40

Egy öngól döntött: Hollandia fordított Törökország ellen, és bejutott az Európa-bajnokság elődöntőjébe

Kép forrása: www.pxfuel.com

Bár Törökország szerezte meg a vezetést, Hollandia nyerte meg 2–1-re a két csapat szombat esti berlini negyeddöntőjét a labdarúgó Európa-bajnokságon. Az oranje Angliával találkozik majd az elődöntőben.

EURÓPA-BAJNOKSÁG, NÉMETORSZÁG
NEGYEDDÖNTŐ
HOLLANDIA–TÖRÖKORSZÁG 2–1 (0–1)
Berlin, Olimpiai Stadion, 70 091 néző. Vezette: Clément Turpin (Nicolas Danos, Benjamin Pages) – franciák
HOLLANDIA: Verbruggen – Dumfries, De Vrij, Van Dijk, Aké (Van de Ven, 73.) – Schouten, Simons (Zirkzee, 87.), Reijnders (Veerman, 73.) – Bergwijn (Weghorst, a szünetben), Depay (J. Frimpong, 87.), Gakpo. Szövetségi kapitány: Ronald Koeman
TÖRÖKORSZÁG: Günok – Müldür (Celik, 82.), Akaydin (Tosun, 82.), Bardakci, Kadioglu – Özcan (Yokuslu, 77.), Ayhan (Kilicsoy, 89.) – B. A. Yilmaz, Calhanoglu, Yildiz (Aktürkoglu, 77.) – Güler. Szövetségi kapitány: Vincenzo Montella
Gólszerző: De Vrij (70.), Müldür (76. – öngól), ill. Akaydin (35.)
Sárga lap: Simons (30.), Aké (54.), Van Dijk (64.), ill. Tosun (90+3.), Montella szövetségi kapitány (90+5.)
Kiállítva: B. Yildirim (90+6., a kispadon)

Rögtön az első percben Memphis Depay lőtt a kapu fölé, s úgy tűnt, ez megadja az alaphangot az egyébként kiváló hangulatú mérkőzésen. Sajnos nem így történt. Aki abban reménykedett, hogy ezek után záporoznak a lövések, csalódnia kellett. Jobban kezdett Hollandia, de sokáig egyetlen valamirevaló helyzetet sem jegyezhettünk fel. A törökök jól védekeztek, és gyors kontrákkal próbáltak meg veszélyeztetni, de nagyrészt a mezőnyben zajlott a játék. Az egyik legizgalmasabb jelenet az volt, amikor Virgil van Dijk vívott nagy csatát a tizenhatoson belül Baris Alper Yilmazzal, de végül ebből sem lett kapura lövés. Az első fél órában a Real Madrid tehetséges fiatalja, Arda Güler játszott a legjobban, és az első félidő végén az ő beívelése után született meg a Samet Akaydin vezető fejes gólja (0–1).

Megérdemeltem, mert harcosabban, nagyobb akarattal futballoztak, miközben a holland támadásokban szinte semmi veszély sem volt. Ronald Koeman csapatának egyetlen (!), kaput eltaláló lövése sem volt az első félidőben, érezhetően nem tudtak mit kezdeni a fegyelmezetten és mélyen védekező törökökkel.

Folytatás

Forrás: www.nemzetisport.hu

Szulejmán-kutatások – Ritka aranypénzt is találtak a régészek Szigetváron

Számos értékes leletet, köztük egy rendkívül ritka, velencei mintára készült 16. századi genovai aranypénzt találtak a régészek az I. Szulejmán szultán szigetvári, turbéki mauzóleuma körül a napokban újraindult terepi kutatások során Szigetváron.

Kitanics Máté geográfus, történész, a kutatócsoport tagja elmondta, hogy a 20 milliméter átmérőjű, 3,5 gramm súlyú dukát egyik oldalán Szent János áll, előtte az állam vezetője térdel, a másikon Krisztus látható dicsfénnyel övezve.


Ilyen pénz a velenceiek tiltakozása miatt csak igen rövid ideig készült, értéke ma mintegy nyolcmillió forintra tehető – hangsúléyozta.


Hozzátette, hogy a pénzérmére Szulejmán turbéki sírkomplexumának közvetlen közelében bukkantak, mellette becsapódott ólomgolyókat azonosítottak, így lehetséges, hogy a kincs harci cselekmény miatt került a földbe.


A dukát múzeumba kerül, más leletekhez hasonlóan kiállításon láthatják majd az érdeklődők – jelezte.

Hancz Erika, a PTE régészeti tanszékének munkatársa, a turbéki ásatást vezető régész elmondta, hogy az elmúlt három időszakban kerámia- és üvegtöredékeket, cipőpatkókat, késeket, lövedékeket, táskacsatot, faragott épületelemeket is találtak, a leletet ezenkívül ezüstpénzek is gazdagítják.


Pap Norbert, a PTE történetiföldrajz-professzora, a kutatócsoport vezetője közölte, hogy a Szigetvár ostroma idején elhunyt Szulejmán síremléke, azaz türbéje világviszonylatban is unikális öröksége a magyarországi török hódoltság korának.

Az uralkodó 1566-os halála után a város melletti szőlőhegyen épült fel az a kisváros, Turbék, amely mauzóleumot, dzsámit, derviskolostort, kaszárnyát, zarándokok vendégházát, illetve ezeket védő erődöt foglalt magában, az épületeket 2013 és 2019 között a kutatócsoportjuk azonosította, tárta fel – jegyezte meg.


Az elmúlt öt évben az adatok feldolgozása, a publikálás folyt, több könyv és egy sor olyan szakcikk jelent meg, amely előkészítette a vizsgálat folytatását.


A kutatást a török kormány kezdte támogatni a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökségen keresztül, a finanszírozást később a magyar állam vállalta, a magyar kormány rendelkezett a terület állami tulajdonba vételéről, és elkezdődtek egy, a lelőhelyen felépülő múzeumi létesítmény tervezésének előkészületei, de a munka folytatását a koronavírus-járvány megakadályozta – jelezte a szakember .

Részletek>>>

Meggyűlhet a baja Hollandiának a feltüzelt törökökkel

A szombat esti nyolcaddöntőben jóval komolyabb erőpróba vár a holland labdarúgó-válogatottra, mint a románok elleni 3-0-s diadal alkalmával. Ugyanis ezúttal az osztrákokat legyőző és már-már euforikus hangulatba került törökökkel találkoznak a berlini Olimpiai Stadionban.

Izgalmasnak és taktikai szempontból is érdekesnek ígérkezik a holland–török összecsapás, nem utolsósorban azért, mert Hollandia eddig nagy hangsúlyt fektetett a labdabirtoklásra, míg Törökország az Ausztria elleni meccsen is átadta a kezdeményezés lehetőségét a riválisnak, melyet aztán az ellentámadásokból igyekezett legyőzni. A szombat esti találkozón ezek alapján alapesetben az lehet a forgatókönyv, hogy Ronald Koeman tanítványainál lesz majd többet a labda, Vincenzo Montella, a törökök olasz kapitánya pedig vélhetően azt kéri majd a játékosoktól, hogy a szervezett és masszív védekezésből indítsanak ellencsapásokat.

Ausztria ellen a törököknél többek között a gólpasszt is adó 19 éves Arda Güler korát meghazudtoló érettséggel villogott a pályán, miként Románia legyőzésénél a holland labdarúgás nagy ígérete, Xavi Simmons volt meghatározó a jobb oldalon, előkészítve például Cody Gakpo vezető találatát.
A csoportkörben még visszafogottnak tűnő teljesítményt nyújtó hollandok Románia elleni már komoly fölényben, s végül magabiztos különbséggel tudtak nyerni, a törökök ugyanakkor Ausztria kiejtésével egy mérkőzésre kerültek attól, hogy megismételjék 2008-as szereplésüket és újfent a négy közé jussanak a kontinenstornán.

Részletek>>>

Vincenzo Montella elárulta, mit szeret Törökországban

Kép forrása: commons.wikimedia.org

Vincenzo Montella szövetségi kapitány büszke arra a szellemre, amelyet a török labdarúgó-válogatott az Ausztria elleni nyolcaddöntő alatt mutatott a pályán a németországi kontinenstornán. Úgy véli, egy edző számára mindig felemelő érzés, amikor ezt láthatja.

Vincenzo Montella elégedett az általa irányított török labdarúgó-válogatott szellemiségével, amely nagyban hozzájárult, hogy legyőzzék az osztrák csapatot az Európa-bajnokság nyolcaddöntőjében.

A menedzser azt is elismerte, hogy a mostani sikerrel egy „borzalmas foltot” törölt le a pályafutásáról, miután idén Ausztria már felmosta velük a padlót, amikor felkészülési mérkőzésen 6–1-re legyőzte a törököket Bécsben.

Nagyon büszke vagyok arra a szellemre, amit a pályán mutattunk. Egy edző számára felemelő érzés, amikor ezt láthatja. A taktikánkon kívül a török szívet is láttam a pályán, és ez az, amit szeretek ebben az országban – fogalmazott Vincenzo Montella.

Montella revansot akart venni Ausztrián, és bár világossá tette, hogy ilyen érzelmek nem emészthetik fel, de elismerte, hogy a szakmai büszkeségét akarta ezzel megmenteni.

Szörnyű folt ez a karrieremen. S erre vártam, hogy mielőbb lekerüljön a vállamról ez a teher. Edzőként mi is olyanok vagyunk, mint a labdarúgók, állandóan versenyzünk, meg akarjuk változtatni az eredményt, még akkor is, ha ez barátságos mérkőzés volt. De hát nincs olyan, hogy barátság.

Az Ausztria–Törökország-mérkőzés utáni az európai szövetség (UEFA) oldalán értékelt a 66 éves szakember, aki elmondta, hogy nem azt az arcát mutatta gárdája, amit korábban már láthattunk.

Folytatás

Forrás: index.hu

Diplomácia botrány lett a török gólörömből, bekérették az ankarai német és a berlini török nagykövetet is

Kép forrása: commons.wikimedia.org

Merih Demiral büszke törökként mutatta a szélsőjobb kedvenc gesztusát.

Elég nagy feszültséget okoz Németország és Törökország között az a gólöröm, amelyre a török hátvéd, Merih Demiral ragadtatta magát a kis-ázsiai ország válogatottjának Ausztria ellen 2-1-re megnyert Európa-bajnoki nyolcaddöntőjében. A futballista a keddi lipcsei meccsen Szürke Farkasok nevű szélsőjobboldali szervezet és az ultranacionalista párt, a Nemzeti Mozgalom Pártjára (MHP) kedvenc gesztusát idézve farkasfejet – álló mutató- és kisujjat a hüvelyk-, a középső és a gyűrűsujj egymáshoz érintése közben – formált mindkét kezével az egyik gólja után, amire Németországban kitört a felháborodás, Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter például az X-en azt írta, a török szélsőjobb szimbólumainak nincs semmi keresnivalójuk a német labdarúgó-stadionokban. Erre és a hasonló bírálatokra válaszul szerdán Ankarában bekérették a német nagykövetet, csütörtökön pedig a berlini külügyminisztérium kérette be a török misszióvezetőt. „Beszéltünk vele erről a témáról” – olvasható német külügyi tárca szűkszavú tájékoztatásában, amelyet a dpa német hírügynökség és a ZDF idézett.

A törökök egyébként Merih Demirel két góljával győzték le az osztrákokat. Nem világos, hogy a török hátvéd tudott-e róla, de Ausztriában a farkasfej-gesztus 2019 óta be van tiltva, azok, akik nyilvánosan használják, akár 4000 eurós – átszámítva több mint másfél millió forintos – pénzbírságot is kaphatnak. Németországban – ahol becslések szerint hétmillió török vagy török származású ember él – hasonló tilalom nincs hatályban.

Folytatás

Forrás: nepszava.hu

A kék szamár meg a rest oroszlán

Kép forrása: magyarnaplo.hu

és a történetüket kereső állatok
Ural Yalvaç
fordító: Tasnádi Edit

Ez az erdő másmilyen erdő! A minden nap új kalandra ébredő erdőlakók egy képregényben élnek, vagy talán egy iskolában? Az Oroszlán − aki sehogy sem jut a főszerephez − volna a tanító? A szorgalmával és eszével a többieknek utat mutató Kék Szamár pedig az osztályt képviseli? De akkor ki az Író és a Rajzoló, akik váratlan fellépéseikkel mindent összezavarnak? Két fontoskodó művész, akik a gyerekek jövőjén törik a fejüket? Vagy mindez csak Yalvaç bá’ mulatságos álma? A török gyermekirodalom népszerű alakja, Yalvaç Ural A Kék Szamár kalandjai című sorozat első darabjában az erdő lakóival ismerteti meg kis olvasóit. Az állatok az Író és a Rajzoló ellenében maguk akarják létrehozni a saját történetüket, de mindig lemaradnak egy lépéssel a mulatságos alkotópáros tervei mögött…

Forrás: magyarnaplo.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow