2025. augusztus 8.
Türkinfo Blog Oldal 396

Andrásfalvy Bertalan a mesékről: „mindig a jó győz, aki áldozatot vállal”

Kép forrása: commons.wikimedia.org

A Széchenyi-díjas néprajzkutatónak 90. születésnapján jelent meg Mátyás és a török basa című mesegyűjteménye.

Nagy szerepe volt a mesének a régi népéletben; közösséget teremtett, lelkesített és voltaképpen a szeretetet közvetítette – mondta az InfoRádiónak Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, akinek a 90. születésnapján jelent meg Mátyás és a török basa című mesegyűjteménye.

„A mesék főleg a gyerekeket lelkesítették. Nem mese az, ami nem arról szól, hogy valaki gyenge volt, harmadik gyerek volt, sánta volt, de legyőzte még a sárkányt is. A mese utánzásra tanította a gyerekeket, ezért közösségteremtő ereje volt” – mondta, de szerinte a meséknek sok fajtájuk van, van, ami a kisgyerekeknek szól, van a középkorúaknak és például a katonaságból is van mesekincs. noha ezen meséknél „más témák a fontosak”. Mindent összevetve azért a mesék „a szeretetet közvetítették” – foglalta össze.

„Mindig a jó győz, aki áldozatot mer vállalni.

A mese szerepe az volt, hogy felrajzoljon egy életet; akármilyen gyengék, fiatalok, szegények, ha bátrak és mernek tenni valamit, akkor ők királyok lesznek” – fejtegette.

A kötetben szereplő – főként a dél-dunántúli régióban gyűjtött – 45 mese 9 település 11 mesemondójától származik. Pedig Andrásfalvy Bertalan nem volt kifejezetten mesegyűjtő, de sokat járt „terepen”.

„Kértem szállást, ahol megesteledett. A legtöbb mesélőt úgy találtam, hogy egyetemista koromban táncgyűjtéssel foglalkoztam, és amikor már volt nálam magnetofon, mindig volt mesélő is, akit rögzíteni tudtam este, amikor filmezni már nem tudtunk. Tulajdonképpen véletlenül találtam rá a legtöbb mesére” – mondta.

Abban az időben külön nehézséget okozott a gyűjtés során, hogy bizalmat kellett nyerni olyan körülmények között, amikor padlássöprés volt, tsz-ekbe terelték az embereket, sokakat el is hurcoltak.

„Sokszor kellett arról beszélni, hogy kik vagyunk és mit keresünk, nem agitátorok és titkos ügynökök vagyunk, akik keresik az ellenállókat, szemben állókat. Tyukodon is, ahol voltunk, sok szép mesét gyűjtöttem, közben sokakat elvittek koncentrációs táborba, mert nem akartak a tsz-ben dolgozni. Nem volt könnyű dolog, de ahol megnyíltak az emberek, ott nagy élmény volt nemcsak mesét hallgatni, hanem meg is ismerni embereket” – mondta Andrásfalvy Bertalan.

Forrás: infostart.hu

Marco Rossi: Úgy tűnik, Szalai Attila a Chelsea-be igazol

Kép forrása: www.fanatik.com.tr

Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya egy torinói eseményen vett részt, mivel az olasz sportújságírók őt választották Piemont régió legjobb edzőjének idén. Itt válaszolt több kérdésre, az egyik úgy hangzott, van-e olyan magyar játékos, aki illene a Serie A-ba:

Nehéz lenne csak egy nevet mondanom, de most nagyon jónak látom Szalai Attilát, a Fenerbahce játékosát, aki szerintem a Chelsea-be igazol majd.

Nagy klubok figyelik Spanyolországból, de úgy tűnik, hogy már megvan az egyezség a Chelsea-vel” – mondta Marco Rossi a calciomercato.com-ra felkerült videó szerint.

A 23 éves Szalai Attila lehetséges Chelsea-be szerződése már egy ideje téma a sportsajtóban, olyan hír is volt, hogy a londoni klub török rekordot jelentő összeget fizetne érte. A válogatott labdarúgó az elmúlt időszakban kevesebbet játszott a Fenerben, de a hétvégén újra kezdett, kiosztott két gólpasszt.

Szalai 2021 januárjában, 2 millió euró körüli összegért érkezett Törökországba. Azóta 43 meccsen lépett pályára a Fenerbahcéban, három gólja és két gólpassza van eddig.

Forrás: 24.hu

Serenler

Zenés teaház

Mesés kelet a századforduló Budapestjén – A török építészet és a mulatók

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.132

A honfoglalás ezredik évfordulója számos híres műalkotás és épület létrejöttének adott alapot, hiszen a múltjára egyébként is büszke nemzet egy gazdasági virágkorban élt. A magas kultúra emlékei azonban csak egy szeletét képezték az akkori változatos szórakoztatóiparnak, a szélesebb közönség könnyedebb szórakozásra is vágyott, amelynek kiszolgálására számos mulató jött létre. Érdekes, hogy azok néhány tekintetben mennyire hasonlítottak egymásra.
Az 1890-es évek első felében az ország a millennium lázában égett. Elsősorban az állami intézmények dolgoztak gőzerővel, hogy méltón megünnepeljék a honfoglalás ezredik évfordulóját, de a magántőke is megérezte a nagy lehetőséget és beruházásokba kezdett. Mivel az eseménysorozat központi rendezvényét, a nagyszabású kiállítást a Városligetben rendezték, annak környéke kifejezetten nagy lehetőségekkel kecsegtetett, ezért a Liget északi szélén dr. Bossányi Iván budapesti ügyvéd és néhány vállalkozó társa egy egész szórakoztatóközpontot épített fel Ős-Budavára néven.

E célra 1895. október 17-én létrehozták az Ős-Budavára Részvénytársaságot, majd az Állatkert szomszédságában, az attól bérelt területen építkezésbe kezdtek. A mintegy 70.000 négyzetméteren Budavár török kori állapotát bemutató városnegyedet létesítettek, melyet eleve ideiglenesnek szánták, ezért fából és gipszből készültek, de homlokzatukat egészen híven formázták meg. A tervezéssel Oskar Marmoreket bízták meg, aki Bécsben már felépített egy hasonló komplexumot. Ő a részlettervek kidolgozására és a kivitelezés irányítására Vidor Emilt szerződtette, aki egyébként később a hazai szecessziós építészet jeles alakjává vált (egyik alkotásában, a Bedő-házban ma a Magyar Szecesszió Háza működik).

A városnegyed elrendezéséhez egy 1686-os metszetet vettek alapul, melyet Marsigli olasz műszaki tiszt készített a budai Vár visszafoglalásakor. Bejárata a Fehérvári kapu másolata volt és több régi épület is felismerhető volt, köztük a régi budai városháza. A Szent György teret is megépítették, közepén a Zenepavilonnal, melynek arabeszk mintával díszített tetejét a négy sarkán négy-négy karcsú oszlop tartotta. A tető súlyát hullámos profilú, függönyhöz hasonló konzolok vezették rá félkörben álló oszlopokra. A sarkok fölött a tetőt hagymasisakok koronázták, az erőteljesen kiugró főpárkány pedig még pártázatot is hordott.

Folytatás

Forrás:pestbuda.hu

SZALAI ATTILA KÉT GÓLPASSZT ADOTT A FENERBAHCÉBAN

Kép forrása: hu.wikipedia.org

A török labdarúgó-bajnokság 15. fordulójában a Szalai Attilával felálló Fenerbahce hazai pályán 4-0-ra legyőzte a Rizespor csapatával. A négygólos sikerből a magyar válogatott védő két gólpasszal vette ki a részét.

A Fener az utóbbi hetekben hullámvölgybe került, így Vitor Pereira vezetőedző a háromvédős rendszerről átállt a négyvédős rendszerre, ezt pedig nem kedvezett a magyar válogatott játékosnak, aki novemberben négy meccsen is kispados volt.

A portugál szakember a Rizespor azonban újra elővette a korábbi sikeres receptet, Szalai pedig visszakerült a kezdőcsapatba, amit két gólpasszal hálált meg. A 70. percben és a 90. percben is üreskapus gólt lövetett Serdar Dursunnal.

Forrás és a gólok: www.origo.hu

BURDUR ULU CAMİ

16,474FansLike
639FollowersFollow