Megint kamatot vágtak a törökök, zuhan tovább a líra

Újabb 100 bázisponttal 14%-ra csökkentette az irányadó kamatot a török jegybank csütörtökön, ami újabb történelmi mélypontra ütötte a lírát a dollárral szemben.
Törökország szeptemberben kezdett kamatcsökkentésben, azóta 19%-ról már 500 bázispontot lazítottak. Közben az infláció továbbra is az egekben, novemberben 21,3% volt.
A csütörtöki újabb kamatcsökkentés ismét történelmi mélypontra küldte a lírát, már 15,4 közelében jár a dollárral szemben. Ez csak ma további közel 4%-os leértékelődést jelent a török deviza esetében, az elmúlt egy hónapban pedig majdnem 50%-os a szabadesés.
A szakértők szerint a líra zuhanása csak súlyosbítja majd az ország gondjait, 2022 elején 25-30% is lehet az infláció. Legutóbbi cikkünkben már rámutattunk arra, hogy a török gazdaság elsősorban a politika fogságában van, Recep Tayyip Erdogan elnök többször kiállt már az alacsony kamatokra építő gazdaságpolitika mellett.
Forrás: www.portfolio.hu
A brutális infláció sújtotta Isztambulban már minden fillér számít

Miközben a török líra árfolyama ismét rekordmértékben zuhant, a drágulás közepette az emberek sorban állnak az olyan boltoknál, ahol valamennyivel olcsóbb az étel. Recep Tayyip Erdogan elnök közben ragaszkodik az exportbarát, alacsony kamatpolitikához.
A török valuta idei mélyrepülése nyomán a líra már csak feleannyi dollárt ér. mint korábban. A háttérben Recep Tayyip Erdogan elnök politikája áll, amivel további kamatcsökkentésekre ösztönzi a nemzeti bankot, annak ellenére, hogy meglódult az infláció.
Isztambulban és máshol is annyira húsba vágó lett a helyzet sokak számára, hogy hosszú sorok alakultak ki az olyan pékségeknél, amelyek másokhoz képest alacsonyabban tudják tartani áraikat. Az al-Dzsazíra például arról számolt be, hogy sok isztambuli egy olyan pékség előtt hajlandó hosszasan várakozni, ahol 10 amerikai centnek megfelelő összeg egy baguette ára, miközben sok helyen ugyanez a kenyér 20 centbe kerül.
Bár külföldről nézve fillérekről van szó, az emberek megjegyezték: „Minden drágul. Az élelmiszer, az ing, a zokni…” Egy 71 egy éves nyugdíjazott kamionsofőr arról beszélt, hogy a gyerekeihez költözött, mert a nyugdíja már nem elég ahhoz, hogy önállóan megéljen.
A török líra példátlan mélyrepülése közepette az államilag elismert infláció több mint 21 százalékos. A kormány bírálói, akik egyre sokasodnak viszont kételkednek a statisztikában, és azt mondják, hogy
sokkal brutálisabb a drágulás.
Az ellenzéki kézben lévő isztambuli önkormányzat szerint például az infláció szintje már több mint 50 százalék: a búza ára 109 százalékkal, a napraforgóolaj 137 százalékkal, a wc-papír és a cukor 90, a földgáz ára pedig 102 százalékkal lett drágább – állítják.
Mint tudósítók megjegyezték: a kenyér annyira központi része a török kultúrának, hogy a lezárások csúcsán is csak két helyre lehetett kimenni: patikába és a pékhez. Különösen a szegényebbek esznek sok kenyeret az országban. Az isztambuli önkormányzat ezért egyrészt megduplázta a kenyérsütést, másrészt babatápszerrel látja el az anyákat, miközben anonim jótékonykodók online fizethetik ki a megszorultak közületi számláit.
Emelés helyett csökkentés
Közben közgazdászok arra számítanak, hogy a Török Nemzeti Bank 15-ről 14 százalékra szállítja le a vezető kamatlábat, ami a negyedik ilyen csökkentés lehet négy hónap alatt. Erdogan elnök azzal érvel a politika mellett, hogy az alacsonyabb kamatok felpörgetik a török exportot, a befektetéseket és az állásteremtést. Normál esetben a központi bankok emelik a kamatokat, hogy leszorítsák az inflációt, jegyezte meg a BBC.
A helyi lakosok, köztük Erdogan sok korábbi szavazója egyre dühösebb, mert naponta veszít értékéből a megkeresett pénzük.
Forrás: infostart.hu
Szemfüles külföldiek most vásárolnak nyaralót a török riviérán

Törökországban a külföldieknek értékesített lakások száma novemberben 48,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ezzel pedig rekordot ért el, aminek fő oka, hogy a líra értékének zuhanása miatt a kemény valutával rendelkezők számára sokkal olcsóbbá váltak a vásárlások. Az ingatlanpiac általában véve élénk volt novemberben, az eladások összességében 59 százalékkal emelkedtek az előző évihez képest, miután 178 814 ingatlan cserélt gazdát a hónapban – derült ki a Török Statisztikai Intézet adataiból.
A külföldieknek eladott 7363 ingatlan a legmagasabb havi szám volt az adatsor 2013-as kezdete óta. Az iráni állampolgárok voltak messze a legtöbben a külföldi vásárlók között, őket követték az irakiak és az oroszok.
A líra hétfőn 14,99-es rekordalacsony szintre zuhant a dollárral szemben, ezzel a fizetőeszköz az éve eleje óta elveszítette értékének közel felét. A jelenlegi 14,3-as szinten több mint 40 százalékkal gyengébb, mint szeptember elején.
A külföldieknek értékesített ingatlanok száma egész évben magas volt, az első 11 hónapban 39,4 százalékkal emelkedtek, miközben az összes lakáseladás 9,2 százalékkal csökkent a 11 hónapos időszakban az egy évvel korábbihoz képest. A külföldi lakásvásárlások legnépszerűbb helyszíne Isztambul volt 2922 értékesítéssel, amelyet a déli Antalya üdülőhely és a főváros, Ankara követett.
Az adatokból az is kiderül, hogy a novemberben a jelzáloghitel felhasználásával történő értékesítések 61 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, ezzel 39 366-ra nőtt a számuk, ami az időszak összes értékesítésének 22 százalékát teszi ki. Tavaly az eladások az állami bankok a járvány idején nyújtott olcsó hitelei miatt ugrottak meg, ami arra késztette az ingatlanfejlesztőket, hogy kampányokat indítsanak a vevők számára.
Forrás: www.vg.hu
Normalizálódni látszik a két ázsiai ország feszült viszonya

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hétfőn Ankarában bejelentette, hogy Törökország és Örményország a közeljövőben különmegbízottakat nevez ki kapcsolataik normalizálására.
A török diplomácia irányítója a költségvetési vita keretében tartott parlamenti beszédében elmondta, hogy Azerbajdzsánnal is egyeztettek a lépésről, valamint aláhúzta, hogy a török-örmény rendezési folyamatot ugyancsak összehangolják Bakuval.
Felszólalásában Cavusoglu jelezte azt is, hogy charterjáratok indulnak majd Isztambul és Jereván között.
Törökország és Örményország viszonya – történelmi okoknál fogva – évtizedek óta feszült, 1990 óta még a közös szárazföldi határ is le van zárva.
Ankara és Jereván 2009-ben ugyan békemegállapodást írt alá a kapcsolatok helyreállításáról, valamint a határ megnyitásáról, de az egyezményt soha nem ratifikálták.
Törökország Azerbajdzsán eltökélt támogatója, a két, túlnyomó többségében muszlim országot szoros történelmi, etnikai, nyelvi és kulturális kötelékek fűzik egymáshoz. Ankara a tavaly őszi hegyi-karabahi fegyveres konfliktusban is Bakut támogatta az általa is megszállónak tekintett Jereván ellenében.
Forrás: www.dehir.hu
HOLENDER ÉS SZALAI ATTILA CSAPATA IS PRÁGAI ELLENFELET KAPOTT A KONFERENCIA-LIGÁBAN

A Holender Filipet soraiban tudó Partizan Beograd, valamint a Szalai Attilát foglalkoztató Fenerbahce is prágai ellenféllel találkozik a labdarúgó Konferencia-ligában a nyolcaddöntőbe jutásért.
A hétfői sorsoláson a szerb gárdát a Spartával, míg a török együttest a Slaviával párosították össze.
A sorsoláson azonos országból érkező csapatok nem kerülhettek össze, a párharcokat az Európa-liga csoportköréből érkezők otthonában kezdik.
Az első találkozókat február 17-én, a visszavágókat egy héttel később rendezik. A nyolcaddöntőre február 25-én sorsolnak, a 16 között a mérkőzéseket március 10-én, illetve 17-én játsszák. A döntőt május 25-én Tiranában rendezik.
Konferencia-liga, a nyolcaddöntőbe jutásért:
Olympique Marseille (francia)-Qarabag (azeri)
PSV Eindhoven (holland) – Makkabi Tel-Aviv (izraeli)
Fenerbahce (török)-Slavia Praha (cseh)
Midtjylland (dán)-PAOK (görög)
Leicester City (angol)-Randers (dán)
Celtic Glasgow (skót)-Bodö/Glimt (norvég)
Sparta Praha (cseh)-Partizan Beograd (szerb)
Rapid Wien (osztrák) – Vitesse (holland) vagy Tottenham Hotspur (angol)
a nyolcaddöntős csapatok:
Feyenoord (holland), FC Köbenhavn (dán), Rennes (francia), FC Basel (svájci), LASK Linz (osztrák), Gent (belga), AS Roma (olasz), AZ Alkmaar (holland)
Forrás: www.origo.hu
Lassan nincsenek szavak a líra zuhanására, de a törököknek eszük ágában sincs kamatot emelni
Mostanra elfogytak a jelzők arra, amit a török líra piacán látunk, a deviza az év eleje óta több mint 90 százalékkal gyengült a dollárral szemben. A török pénzügyminiszter szerint azonban kitartanak amellett, hogy nincs szükség a kamatok emelésére, sőt a héten további lazítást jelenthet be a jegybank.
Törökország elkötelezett amellett, hogy nem emeli a kamatokat – mondta hétfőn Nureddin Nebati pénzügyminiszter. A politikus szavai alátámasztják Recep Tayyip Erdogan elnök szavait, aki korábban a gyengébb líra és az alacsonyabb kamatok mellett kardoskodott. Nebati mai szavaival ismét nyomást helyezett a jegybankra, mely a héten tartja kamatdöntő ülését, és a várakozások szerint tovább csökkentheti a 15%-os irányadó kamatot.
A gond csak az, hogy már a jelenlegi 20% feletti infláció mellett is erősen negatív a török reálkamat, a várakozások szerint a líra zuhanása miatt 2022 elején 25-30% is lehet az infláció. Vagyis még további kamatemelés nélkül is jelentősen romlana a török deviza helyzete, nem is beszélve a kamatcsökkentésekről.
Nem fogjuk emelni a kamatokat, meglátják, hogy anélkül is meg tudjuk oldani – mondta Nebati a Habenturknek adott telefoninterjúban. A pénzügyminiszter szerint a líra jelenleg nem külső támadás alatt van, néhány belső „manipulatív és spekulatív tényező” okozza a gyengülését.
A török deviza grafikonját látva lassan elfogynak a negatív jelzők, az év eleje óta több mint 90%-kal gyengült a dollárral szemben, ebből 45,5%-ot az utóbbi egy hónapban zuhant. Hétfőn 14,5 felett járt már a dollár-líra jegyzés, ami újabb közel 5%-os zuhanást jelentett péntekhez képest. Ennek oka Nebati nyilatkozata mellett az, hogy az S&P a múlt hét végén negatívra rontotta a török adósbesorolás kilátását.
Forrás: www.portfolio.hu