Marco Polo – Isztambul

Isztambul, Törökország kulturális, művészeti és gazdasági központja, a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el, és területileg ugyan csak kisebb része található Európában, mégis európai városnak tartják. Isztambul a keleti és a nyugati világ határa, olvasztótégelye és ütköző zónája. Abban a közel háromezer évben, amikor ez a hely Bizánc, Konstantinápoly majd Isztambul néven világbirodalmak fővárosa volt, megszámlálhatatlanul sok műemlék otthona lett: a bizánci templomoktól a háromezer mecseten, több száz palotán, nyári lakon és oszmán várakon át egészen az örmény, ortodox, sőt protestáns templomokig és zsinagógákig rengeteg kultúrkör hagyatékát megtalálja itt az idelátogató. Megannyi látnivaló, illat, szín és hangulat olvad össze egy fantasztikus kavalkádba ebben a gigantikus metropoliszban
Ebbe a varázslatosan sokszínű városba kalauzol bennünket a Marco Polo-sorozat – naprakész információkat tartalmazó és színes képekkel, illetve térképekkel illusztrált – új kötete.
Termékadatok
Cím: Marco Polo – Isztambul
Fordító: Vörös Fábián
Kiadó: Corvina Kiadó
Sorozat: Marco Polo
Oldalak száma: 144
Megjelenés: 2025. január 16.
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789631370683
Méret: 190 mm x 106 mm x 10 mm
Forrás: www.lira.hu
Konstantinápolytól Kairóig – Kalandozások Törökországban, Palesztinában és Egyiptomban 1911-1938

Irodalmi szenzáció: Erdély fenegyereke, Maderspach Viktor (1875-1941 kiadatlan útijegyzetei 1911 és 1938 között, lenyűgöző korabeli fotók kíséretében! A szerző erdélyi német származású magyar mérnök, sportoló, vadászati szakíró. Őseitől a ruszkabányai márvány- és vasércbányát, kohót, és több ezer holdnyi erdőt örökölt. A Zsil völgyének vidéke, a Retyezát és a Páring havasok jó része egykor a Maderspach család birtokához tartozott. 1914-ben az első világháború kitörésekor az elsők között jelentkezett harctéri szolgálatra, és az orosz frontra vezényelték. Két év szolgálat után szabadságra hazatér Iszkronyba. Az erdélyi román betöréskor (1916) gerillacsapatot vezetett a Retyezát és Páring hegységekben, a Kudzsiri-havasokban, valamint a Vulkán-hegységben (erről írta Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig c. könyvét). Magyar honvédek mellett bosnyák hegyivadászok, környékbeli románok, olaszok, szlovákok is, nem feltétlen feddhetetlen múlttal és az erkölcsi bizonyítvánnyal élők voltak különítményében, amit rövidesen csak „oláhölőknek” neveztek – ez a név végül a parancsnokon ragadt. A trianoni békeszerződés után család birtokán maradt és – akarata ellenére – román állampolgárrá lett. 1921-ben csapdát állítottak neki, így egy magyar tiszti összeesküvésben való részvétele miatt menekülnie kellett, Szerbián keresztül Magyarországra. Ennek történetét Menekülésem Erdélyből című könyvében írta le (először a Magyarság, majd a Soproni Szemle közölte). A Rongyos Gárda tagjaként részt vett a nyugat-magyarországi felkelésben is, a nagy jelentőségű második ágfalvi összecsapás egyik parancsnoka volt. Legitimistaként részt vett a budaörsi csatában is, ahol megsebesült, majd fogságba került. Később mérnökként dolgozott, valamint írásaiból élt, Székesfehérvár mellett és Mátyásföldön. Közreműködött az 1940-es erdélyi bevonulásban. Teherautója felborulásakor szerzett sérülésébe halt bele.
Kalandos élete nem korlátozódott Erdélyre vagy Magyarországra, harmincéves korától kezdve körbeutazta a Közel-Keletet, Bukaresten és Dobrudzsán át többször megfordult Törökországban, innen Palesztinát járta be, eljutott Egyiptomba és Algériába is. Útjairól jegyzeteket készített, ezeket a Világ, az Új Idők, a Pesti Napló, de legfőképp a Magyarság című újság közölte.
A jelen kötet a lapokban közreadott, de kötetben soha meg nem jelent úti beszámolók, naplók, tárcák gyűjteménye, mely majd harminc évet ölel fel: a békebeli világtól, 1911-től kezdve egészen 1938-ig. A kötetet káprázatos eredeti fotók kísérik.
Termékadatok
Cím: Konstantinápolytól Kairóig – Kalandozások Törökországban, Palesztinában és Egyiptomban 1911-1938
Szerző: Maderspach Viktor
Kiadó: Erdélyi Szalon Kft.
Oldalak száma: 440
Megjelenés: 2024. február 29.
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786156502353
Forrás: lira.hu
Rejtélyes tavi szörnyek nyomában, a Loch Ness-i szörnyön túl
Van Gölü Canavari
A Van-tavi szörny (törökül: Van Gölü Canavari) viszonylag friss legenda, az állítólagos lényt először 1995-ben látták a Van-tóban, Kelet-Törökországban. Több mint 1000 ember állítja, hogy látta az 50 méteres szörnyet. A szemtanúk beszámolói szerint a szörny hasonlít a Plesiosaurusra és az Ichthyosaurusra, melyek még a kréta időszakban kihaltak. A török kormány hivatalos, tudományos kutatócsoportot is küldött a helyszínre, hogy a lény nyomát keressék, de a kutatás sikertelenül zárult.
A városban egy 4 méter magas szobrot emeltek a tavi szörnynek, amely ma is látható a városban.
A Van-tavi szörnyről anno videó is készült:
Forrás és további szörnyek: www.travelo.hu
Ázsia uralja a textilipart: hasít Kína, válságban Törökország

Minden kihívás ellenére tavaly tovább nőtt a globális textipiac. Az ágazatot elsősorban Ázsia uralja: hasít Kína, feltörekvőben van India, Törökország viszont válságot él át.
A világ textilpiacának mérete a 2023-as 638,03 milliárd USD-ről 2024-ben 689,54 milliárd USD-re nőtt, azaz 8,1%-os összetett éves növekedési rátát könyvelhetett el egy év alatt. Amennyiben ez a tendencia továbbra is megmarad, akkor 2028-ra a piac mérete elérheti a 903,45 milliárd USD-t, éves szinten 7%-os összetett növekedési rátával számolva – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.
Szigethy-Ambrus Nikoletta cikkéből kiderül, a regionális teljesítmény alapján a tavalyi év során az ázsiai-csendes-óceáni térség volt a meghatározó. A bevételi részesedés több mint 50%-a az itt található nagyobb textilipari központokba koncentrálódott. A legnagyobb textilgyártással foglalkozó vállalatok Kínában, Indiában, Bangladesben vannak, de magas a kibocsátás aránya Vietnámban és Pakisztánban is. A világ öt legnagyobb textilgyára közül három Kelet-Ázsiában (India, Kína, Japán), egy Pakisztánban és egy Olaszországban található.
Az indiai textilgyártás a jövőben várhatóan még nagyobb növekedést tud majd elérni, tekintettel arra a rendeletre, amely a külföldi közvetlentőke befektetéseket (FDI) kívánja ösztönözni az országban. Az EU-27 országaiba irányuló textil- és ruhaipari beszállító országok között is többségében ázsiai országokat láthatunk, amelyek részesedése az elmúlt bő egy évtized során jelentősen emelkedett a korábbiakhoz képest.
Az elemzés emlékeztet arra is, hogy Törökország helyzete a nemzetközi textilpiacon régóta meghatározó, az itt gyártott termékek magas minősége, versenyképessége világszinten is kimagasló. A gazdaság szempontjából a textilágazat különösen fontos, mivel a teljes termelés 15-17%-át is adhatja, továbbá több mint 4 millió embert alkalmaznak az ágazat vállalkozásainál.
Törökország az EU harmadik legnagyobb beszállítója lett néhány év alatt, ezen túl pedig jelentős mennyiségű terméket szállít az USA-ba is.
Az utóbbi években azonban folyamatosan visszaesés figyelhető meg az ágazat exportjában, amelyre a koronavírus-járványt követő gazdasági zsugorodás mellett a 2023-as földrengések is jelentősen hatottak. A földrengések tizenegy várost érintettek, amelyek 1616 ruházati és 1290 textilipari vállalatnak adtak otthont. A teljes ruha- és textilipari export 30%-a a katasztrófa által sújtott régiókból áramlott külföldre.
2022-ben 36,7 milliárd USD-t tett ki az ágazat exportja, 2023-ban ez az érték 10%-os visszaesést mutatott, ami az eddigi adatokhoz és a szektor korábbi teljesítményeihez képest jelentős.
Forrás: eurazsiamagazin.hu
Levonult az ellenfél a pályáról, félbeszakadt a Galatasaray meccse

Az Adana Demirspor játékosai nem értettek egyet a játékvezetői döntésekkel, így a technikai igazgató nyomására fél óra elteltével elhagyták a pályát a Galatasaray elleni török élvonalbeli labdarúgó-bajnokin.
Botrányba fulladt a Galatasaray–Adana Demirspor török bajnoki vasárnap este. A hazaiak korán tizenegyest kaptak, miután Dries Mertens esett el a tizenhatoson belül, a vendégek hiába győzködték hevesen a játékvezetőt, Álvaro Morata állt a labda mögé, s megszerezte a vezetést csapatának. A folytatásban is paprikás maradt a hangulat, fél óra elteltével Yusuf Barasi egy kemény belépő után lent maradt a gyepen, a Galatasaray játékosa pedig nem olyan büntetést kapott, mint amilyenben az Adana Demirspornál reménykedtek. A vendégjátékosok és az őrjöngő Mustafa Alper Avci technikai igazgató a pálya szélén villámmegbeszélést tartott, melynek az lett a vége, hogy a csapat levonult a pályáról és bement az öltözőbe. Hiába telt el egy kis idő, nem jöttek vissza, így a Galatasaray-futballisták és a játékvezetői csapat is lesétált. Az isztambuli klub hivatalos oldala 3–0-s végeredményről ír, ám a helyi sajtó szerint a Török Labdarúgó-szövetség (TFF) hamarosan döntés hoz.
A Galarasaray nem sokkal az eset után a közösségi oldalain némileg provokatívan közölte, hogy „az öt ponttal és mínusz harmincegyes gólkülönbséggel a tabella utolsó helyen lévő ellenfelünk visszalépett a meccstől”.
A nagy rivális Fenerbahce egyik igazgatósági tagja, Hulusi Belgü is elmondta véleményét az üggyel kapcsolatban, a Sabah idézte a sportvezetőt: „Téved, aki azt hiszi, hogy szégyenkeznie kell az Adana Demirspornak. Negyven éve szennyezik erkölcstelen, szégyentelen és szemérmetlen emberek a török futballt. Ezúttal a futball és a jó oldal győzött.”
A mérkőzésen Sallai Roland kezdőként lépett pályára, a magyar válogatott támadója felépült sérüléséből, remekül mozgott, helyzete is volt, ám nem talált be. A 27 éves futballistát a Galatasaray benevezte az Európa-liga-keretbe, így csütörtökön pályára léphet az AZ Alkmaar ellen.
Forrás: www.nemzetisport.hu