![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Szakértő: a török elnök politikailag már jóvá is hagyta Svédország NATO-csatlakozását
Tarik Demirkán, a Türkinfó főszerkesztője az InfoRádióban azt mondta, a török parlament külügyi bizottságában történt jóváhagyás után néhány héttel Törökország már rá is bólinthat Svédország NATO-csatlakozására. Egy amerikai-török alku állhat a háttérben.
Törökországot már csak egy lépés választja el attól, hogy ratifikálja Svédország NATO-tagságát, miután a parlament külügyi bizottsága zöld utat adott a lépéshez.
KAPCSOLÓDÓ
Svéd NATO-csatlakozás – A török parlament elnöke hamarosan bejelenti a szavazás dátumát
„Bár a török ellenzék szerint Svédország továbbra is túl barátságos az általuk terroristaként számon tartott kurd aktivistákkal szemben, az Egyesült Államok köthetett alkut Törökországgal a ratifikálás érdekében” – mondta el az InfoRádióban Tarik Demirkán, a Türkinfó főszerkesztője, aki szerint a török külügyi bizottsági jóváhagyás „meglepetésszerű” volt.
Felhívta a figyelmet, hogy a következő lépés a parlamenti jóváhagyás lesz, de azt nem tudni, mikor következik ez be.
De miért volt meglepetés?
„A kormánypártok javaslatára hozták fel a bizottságban, az ellenzék tulajdonképpen ellene foglalt állást, mert úgy gondolta, nincs változás az eredeti helyzethez képest, a követelésekben Svédországgal szemben. De a háttérben nyilvánvalóan egy amerikai-török alku állhat: F-16-os vadászgépek ügye, mert Erdogan elnök beszélt Biden amerikai elnökkel, ennek következtében Törökországban olyan hírek jelentek meg, hogy bár hivatalosan nem erősítették meg, de az Egyestül Államok hajlandó ilyen vadászgépeket adni, Biden elnök erről már nyilatkozott is, bár a Kongresszus fenntartja a jogot az ügyben, hogy egyelőre történjen meg a török jóváhagyás, csak azután jöhet az F-16-osok teljesítése.”
Véleménye szerint most az a kérdés, hogy ki fog először teljesíteni.
Az Egyesült Államok külügyminisztériumi szóvivője is megnyilvánult az ügyben, Matthew Miller azt mondta, örül, hogy a török külügyi bizottság jóváhagyta a kérést, de várni kell a következő lépést, aztán lehet a repülőkről beszélni.
Hogy gesztus volt-e a török fél részéről a mostani döntés, arról azt mondta, azért több annál.
„Az utolsó lépés van hátra, Erdogan pártja és a nacionalisták készen állnak, ők támogatták a svéd NATO-tagságot a külügyi bizottságban is. Ez azt mutatja, Erdogan politikailag már jóváhagyta a döntést, az utolsó pillanatok jönnek a következő hetekben, a kérdés meg fog oldódni.”
Törökországban parlamenti szünet van, de rendkívüli ülést bármikor össze lehet hívni.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Most megveheti Pest, Buda török kori látképét
Budát és Pestet a törökkorban ábrázoló ritka történelmi metszetek és egy igazi könyvészeti csemege: Prónay Gábor 1855-ben Pesten megjelent kőnyomatos albumára is lehet licitálni, amelynek induló ára nyolcszázezer forint volt.
Csonka Krisztián, a ritkaságokat árverező aukciósház cégvezetője elmondta: a hibátlan szépségű, 25 kőnyomatos táblát tartalmazó fehérholló ritkaságú kötet, amelynek a litográfiáját többek között Barabás Miklós és Sterio Károly készítették, s már a megjelenésekor európai sikert aratott. Nemcsak itthon, de például a portugál király, a würtenbergi király, a koburgi főhercegség elismerő rendjeleit is megkapta az alkotójuk. Ennél is korábbi időszakot jelenít meg egy másik metszetritkaság, amely Buda és Pest állapotát mutatja 1602-ből.
Budával kapcsolatos, a török kiűzésének idejéből származó kép, amelyen allegorikus formában a várban lévő lőportorony felrobbantása is rajta van. A cégvezető szerint ezeket a ritkaságokat ma már befektetésként is keresik, hiszen értékes kincsként mesélnek a mai főváros egykori patinás múltjáról. A cégvezető elmondta, hogy több mint 150 tétel között válogathatnak a fővárosi ereklyék gyűjtői, ám a karácsonyi ajándékozás utolsó pillanatait is ki lehet még használni.
A licitálási kedv nem áll meg Budán és Pesten, hiszen Szenczi Molnár Albert híres zsoltároskönyve vagy gróf Széchenyi István Világ című első kiadású kötete iránt is óriási az érdeklődés.
Forrás: magyarnemzet.hu
A török-magyar kapcsolatok áttekintése II. rész – A két ország közötti politikai viszonyok
Miért is olyan fontos partner Törökország Magyarország számára, annak ellenére, hogy a történelem sok esetben egymás ellen sodorta a két népet?
Előző cikkemben a Magyarország és Törökország közötti kulturális kapcsolatokra hívtam fel az olvasó figyelmét, jelen írás pedig a két ország közötti politikai kapcsolatok alakulását vizsgálja az ezredfordulót követően. A korábban már említett, 1923. december 18-án hitelesített kétoldalú barátsági szerződés önmagában nem jelentett kiemelt partneri viszonyt, viszont a fent említett időkben ez volt a bevett módja két állam közvetlen kapcsolatba lépésének. Az I. világháborút követően mindkét ország rossz viszonyt ápolt úgy a nyugati nagyhatalmakkal, mint a kommunista Szovjetunióval, így a több évszázados közös történelem és az ősi rokoni szálak mellett az aktuális politikai helyzet is a szövetség mellett szólt. Az egyezmény, immár, száz év távlatából visszatekintve is időt álló, a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolat jegyeként maradt meg. A két ország közötti hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvétele 1924 májusában következett be, miután kölcsönösen megnyitottak a követségek Ankarában és Budapesten.
Írásommal választ szeretnék adni arra a kérdésre, hogy Törökország miért is olyan fontos partner Magyarország számára, annak ellenére, hogy a történelem sok esetben egymás ellen sodorta a két népet. Jelenleg számos különböző profilú intézmény és diplomáciai szervezet rendelkezik széles és gazdag választékkal a terület szempontjából fontos és aktív kapcsolatok kiépítésére. Magyar és török oktatási intézmények, múzeumok, civil szervezetek, kultúrintézetek és örökségvédő szervezetek széles skálája áll rendelkezésre, amelyek különböző szempontok alapján alakítják a magyar-török kapcsolatrendszert. Nem mehetünk el a diplomáciai szervezetek megemlítése mellett, már csak azért sem, mivel a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium hivatalos weboldala szerint Törökországban az Ankarai Nagykövetségen kívül még további 11 hivatalos diplomáciai szerv létezik (konzuli hivatalok, tiszteletbeli konzulok) különböző városokban, lefedve egész Törökországot, Magyarországon pedig Törökország Budapesti Nagykövetsége mellett további három tiszteletbeli konzul végez munkát. Törökországban a Kossuth Lajos utcán található Ankarai Nagykövetség mellett fontos szerepet tölt be az Ankarai Konzulátus, illetve az Isztambuli Főkonzulátus is.
Forrás: corvinak.hu
Történelmi mélypontra szakadt be a líra
A török líra rekordalacsonyra esett a dollárral szemben, ami 36%-os veszteséget jelent 2023-ban.
A török líra szerdán rekordalacsony szintre, 29,4-re esett a dollárral szemben. Ez a valuta 2023-ban jelentős leértékelődését jelentette, összességében 36%-os veszteséggel. Az év második felében fokozatosan, de folyamatosan gyengült – írja a Reuters.
A líra kissé gyengült, 29,3985-on állt a dollárral szemben, közvetlenül azután, hogy szerda dél körül elérte történelmi mélypontját 29,40-nél.
A Recep Tayyip Erdogan elnök májusi újraválasztása óta váltás figyelhető meg a kormány politikájában. A kormányzat felhagyott az unorthodox, hiperlaza monetáris politikájával, és helyette a szigorító intézkedéseket választotta.
Ez a politikai változás a nyári hónapokban a líra erőteljes gyengüléséhez vezetett, mivel a hatóságok enyhítették a valuta feletti ellenőrzést. Az év vége felé azonban ez a gyengülő tendencia lelassult.
Forrás: www.portfolio.hu
Ormos Imre portréja is felkerült a szolnoki művész által tervezett érmékre
Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész tervezte azokat az érméket, melyeket a 2024-es Magyar-török kulturális évad tiszteletére készíttetett dr. Hoppál Péter kormánybiztos felkérésére a Magyar Nemzeti Múzeum.
Hazánk 2024-ben ünnepli a magyar-török kulturális évadot, melynek tiszteletére a Magyar Nemzeti Múzeum érmeket bocsátott ki. Az öt éremből álló sorozatot Pogány Gábor Benő Munkácsy-díjas szobrászművész, a Szolnoki Művészeti Egyesület elnöke tervezte. Az ezüst, ezüstözött bronz és bronz érméken Vámbéry Ármin, Széchenyi Ödön, Bartók Béla, Réthly Antal, valamint Ormos Imre arcképei szerepelnek. Az érmék a Szabó Tamás ötvös által vezetett szegedi ÉremVerde Kft-ben készültek.
Forrás: www.szoljon.hu
Járőrautók lettek egy török drogkereskedő lefoglalt luxus autóiból
Az autók összértéke több mint egymilliárd forint.
Az isztambuli rendőrség szokatlan módon gyarapította flottáját. A rendfenntartók 23 drága prémiumautót kaptak, köztük szuperautókat és luxus crossovereket, amelyeket drogüzletből meggazdagodott bűnözőktől koboztak el.
A legdrágább és leggyorsabb autó egy Ferrari 458 Italia, 4,5 literes, 570 lóerős V8-as motorral. Ez az autó 325 km/h-s végsebességre képes, és legalább 150 000 dollárba kerül használtan is.
Ezen kívül a török rendőrség kapott egy 550 lóerős Bentley Continental GT-t és egy Porsche Taycan elektromos autót. Az Audi SQ5, a Range Rover, a Mercedes GLS és a Volvo XC90 crossoverek, amelyek szintén „tulajdonost váltottak” sem éppen olcsók.
Az autók összértéke körülbelül 100 millió líra (3,4 millió dollár).
Forrás: hvg.hu